The Legend of Zelda: Ocarina of Time – VÉGIGJÁTSZVA!!!

És sikerült! A Ganon’s Towerről még nem írtam. Azt mindenképp tudni kell róla, hogy nagyon szórakoztató. És egyáltalán nem nehéz! És nagyon élvezetes! Aztán Ganondorf! Az első része.. hát! Nehéz is, meg nem is! Az a lényeg, hogy Phantom Ganon alapjából kiindulva Ganondorf is labdát lövell is, is teniszezni kell vele úgymond. Viszont, ha itt eltaláltuk akkor fényes karddal kell megsebezni. A célzás pontosságára nagyon kell ügyelni, mert csak egy esélyünk van. Ha eltaláltuk, akkor oda kell menni hozzá, és karddal döfni, ahogy éred! Egyvalamit megtapasztaltam: Annak ellenére, hogy a Biggoron Sword 2× annyit sebez, édesmindegy, hogy melyiket használod. Ugyanis a Master Sworddal egy alkalommal kb. 5× lehet megsebezni, míg a Biggoron Sworddal kb. 2×-3×. De én a Biggoron Swordot ajánlom, mert amikor teniszezünk, akkor ugye annak nagyobb az éle, ezért nagyobb felületen lehet visszaadni a támadást. Viszont van egy óriási nagy szemétség: Ugyanis Ganondorf nem mindig labdát ad ki, hanem van úgy, hogy óriás gömböt, és azt 1: Nem lehet visszaverni, 2: Mindenképp eltalál, hiába térek ki előle. Ugyanis ez 5 kicsi fénycsóvává válik szét, amiből 1 MINDENKÉPP eltalál. És ami a legdurvább: 4 BURKOLT szívet sebez! Most, ha nem mentem volna el ahhoz a tündérhez a Ganon’s Towerben, akkor 8 szívet sebződtem volna. Végülis sikerült padlóra küldeni. Persze ekkor még nincs vége. Omlik a kastély! Menekülni kell! 3 percünk van erre. De nem kell megijedni, mert mire kiérünk, bőven marad fél perc. Aztán jönne a Happy End, de Ganon szörny alakjában visszatér. A hatalmas alakjától nem szabad megijedni! Korántsem annyira nehéz, mint azt gondolnánk. Sőt, sokan azt hiszik, hogy a szemét is meg kell sebezni. Nem szükséges! Ugyanis a lába elég nagy ahhoz, hogy átérjünk alatta, ugyanis az a lényeg, hogy a farkát sebezzük meg! Először mivel nincs nálunk a kard (Ganon elvette tőlünk) ezért csak kalapáccsal lehet megsebezni a farkát. Ha eltűnik a kardot körülvevő tűz, akkor villámgyorsan a kardért kell menni. MIndenképp újjáéled, tehát nincs menekvés. És utána karddal kell megsebezni a farkát! Ugyanis azért veszi el a kardot, mert arra a legérzékenyebb! Ha kifekszik, akkor Zelda lép közbe: Fénycsóvát küld Ganonra, és megkér minket, hogy vessük belé a végső kegyelemdöfést (ezt már a gép önmaga megcsinálja) és hívja a hat bölcset, hogy együttes erővel küldjék le a Sötétségbe. És vége. Zelda elkéri tőlünk az Ocarina of Time-ot, és visszavisz minket a gyerekkorunkba, hogy visszakapjuk az elvesztett hét évet. Az 50 éve tartó háborúnak vége, Hyrule összes lakosa együtt ünnepel. És bár nincs garantálva, hogy a Gerudók nem lopnak többet, de most ők is velünk ünnepelnek! A Master Sword visszakerült a helyére, és ott marad. Végül Link elmegy Zeldához a Hyrule Castle-hoz, és… THE END!!!

51 óra 37 perc volt a teljes játékidőm. Életem legcsodálatosabb játékélményét kaptam meg az elmúlt 1 hónapban! Ez tényleg olyan játék, ahol a főhőst annyira megkedveltem, annyira tudtam azonosulni vele, hogy együtt nevettem vele, együtt sírtam, együtt örültem vele, amikor vége van, amikor megkaptam az újabb medált. Gyönyörű játék! Ez úgy tökéletes ahogy van!

Mivel nemrég vettem meg a Twilight Princesst, ezért az lesz a következő. 😅

Kész a Spirit Temple!

Érdekes, hogy egyesek nehéznek állították be Twinrova megölését, holott semmi nehézség nem volt benne! De amennyire élvezetes volt a csata! Hát arról külön lehetne írni! Egy kicsit nehéz volt elképzelnem, hogy hogyan verjük vissza egyikre-másikra a támdást, mert nyilván össze-vissza repülnek, de mindig adta magát a lehetőség, hogy tudjam az egyik sebezni! Aztán amikor egyesültek, megjelent egy gyönyörű nő a szemem előtt! Annyira sajnáltam bántani őt, de most mit csináljak, ha ez a feladat? 😅 Egyébként ez az energiagyűjtés nagyon jó dolog! Az a lényeg, hogy az egyik kezéből jeget, a másikból meg tüzet lövell ki, és teljesen véletlenszerű, hogy épp melyiket használja! Az a lényeg, hogy a Dungeon alatt megszerzett tükör pajzsba kell gyűjteni az egyiket! De nagyon kell vigyázni ilyenkor, hogy nehogy a másik kerüljön a pajzsba, különben semlegesül! És háromszor meg lett lőve a pajzsunk, akkor visszalövell rá az összes addig felgyűlemlett energia, és kifekszik. Ekkor kell megkardozni. Annyira sajnáltam bántani, mert tényleg nagyon szép volt! Én háromszor fektettem ki, utána halt meg. Aztán tök vicces volt, hogy visszaváltoztak a boszorkák, és elkezdtek valamin veszekedni! Aztán felmentek a mennybe. Menjenek! Ez a minimum, az élvezetes csatáért cserébe! Így került (nálam) utolsóként Nabooru is a bölcsek közé. Komolyan mondom, hogy az az érzésem, hogy ha külön a Spirit Temple-ből adnának ki egy másik játékot, az is megérne 10 pontot a 10-es skálán!

Ocarina of Time – Spirit Temple

Hát végül eljutottam ide is. Nem volt könnyű, de végül kiszabadítottam mind a négy elfogott építészt, és mivel látták a Gerudók, hogy milyen jól harcolok, felvettek tiszteletbeli Gerudónak, ami nagy megtiszteltetés, hisz mégsem zárnak börtönbe. 😅 Ezután egy elég durva dolog jön: Végig kell menni a szélfútta sivatagban. De nem akármilyen úton! Az útvonalat a zászlók jelzik, és ha letérünk az útról, akkor visszamegyünk az elejére, -1 szívvel. Ha eljutottunk odáig, ahol körben állnak a zászlók, mellette egy kis épület, annak a tetejére rá kell menni, és a táblán levő üzenetet el kell olvasni. Utána elő kell venni az Igazság Lencséjét, mert így látjuk a szellemet, mely elvezet a Spirit Temple-be. Elég könnyű követni, nem annyira gyors. Aztán csakhamar odaérünk. Megtanultuk a Requiem of a Spirit dalt, utána el kell teleportálódnunk az Idő Templomába, mert vissza kell mennünk gyerekkorba, mert a Spirit Temple-t csak így kezdhetjük meg. Gyerekként meg kell szerezni az ezüst kesztyűt. Ha ez megvan, akkor vissza kell menni felnőttbe, és úgy jön az igazi kaland. De mekkora kaland! A Spirit Temple a zenéjével nálam rég viszi a pálmát, de amit maga a Dungeon nyújt! SOHA életemben nem élveztem ennyire a játékot, mint azalatt a 4 óra alatt, amennyit ma egyhuzamban játszottam! Gyönyörűszép zene csak fokozza a hangulatot, és annyira könnyű rájönni, hogy hogy kell továbbjutni, hogy pont ettől válik élvezhetővé, hogy megy minden a maga medrében. Az egész templom gyönyörű, semmi komoly nehézség nincs, és a mini-boss is, igen… IGAZI HARC!!! Amilyenre mindig is vágytam! Bennem van az az izgalom, hogy jól csináljam, meg minden, de közben minden egyes percét élvezem! Nagyon nehéz! Nagyon kell vigyázni, hogy nehogy eltaláljon, mert 4 szívet sebez! De pont ez a nehézség teszi annyira izgalmassá és élvezhetővé, hogy nem igaz! El is jutottam a főellenségig, Sorceress Sistershöz! Ők egy boszorkány testvérpáros, az egyik tűzzel támad, a másik meg jéggel. És érzékenyek egymás támadására. És az ebben a Dungeonben megszerzett tükörpajzszsal kell a másiknak az egyik támadását visszaverni! Például, ha a tüzes boszorkány lő tüzet, akkor azt a tükörpáncéllal kell a jégboszorkányra célozni. Aztán egyedülnek. Utána a végigjátszás alapján nemigen értem, hogy mi van, de nagyon várom! Időtlen idők óta ne játszottam ennyire jót! A képen láthatók a boszorkák külön-külön, majd egyesülve. Egyébként hasonló csata van a Link to the Past Turtle Rock dungeonjában, a főellensére, Trinexxre, ha emlékeztek, az is hasonló elveken működött.

3 hónap

Ma van 3 hónapja, hogy aktívan Zeldázok! Akárhogy is nézzük, kellett nekem ez a változás. Átértékelődött a játékokról kialakított véleményem. Kicsit úgy érzem, mintha továbbléptem volna. Talán kinőttem a Mario játékokat, és toábbléptem. Köszönhető a GC-nek!

Biggoron kardja

Az Ocarina of Time-ban a legerősebb kard. Érdemes megszerezni, mert azt mondják, hogy kétszer annyit sebez, mint a Master Sword. Elég hosszú folyamat megszerezni. Először a Kakariko Village-ben a tyúkólnál álló hölgy ad egy tyúkot. Azzal az egyik házba költözött volt lovardatulajdonost kell felébreszteni. Ekkor a tyúk jókedvűvé válik, és ha visszavisszük a hölgyhöz, akkor nagyon örül, és odaadja a szupertyúkot. Ezzel el kell menni a Kokiri Foresten át levő Lost Woodsba. Itt azonnal balra kell fordulni, és a férfinak kell átadni a tyúkot, aki egy gombát ad, mellyel vissza kell menni Kakariko Village-be a Potion Shopba, neki kell átadni, aki szintén ad valamit (már nem emlékszem, hogy mit) amit vissza kell vinni a Lost Woodsban a férfinak… elvileg! Csakhogy a férfi eltűnt és egy lány van a helyén. Neki kell odaadni azt, amit a Potion Shopban kaptunk. Tőle egy fűrészszerűséget kapunk, mellyel a Gerudo Valley-be kell elmenni. Ha a Gerudo Valley-ben még nincs megépítve a híd, akkor a Longshottal kell átmennünk. Még a völgy elején van egy sátor, előtte egy férfi. Na ő adja oda a Biggoron’s Swordot. És ezzel megvan a kard!Csakhogy a kard eléggé rossz állapotban van! Fel kell menni a Death Mountain tetejére, ott van a Biggoron, aki képes megjavítani a kardot. Felmegyünk hozzá abban reménykedvén, hogy megcsinálja… De nem! Nagyon fájlalja a szemét, szemcseppre van szüksége. Sebaj, megoldjuk! Valószínűleg volt orvosnál, mert mert egy papírt adott a kezünkbe, melyen a recept van rajta. Ezzel kell elmenni a Zora’s Domainbe, a Zora királynak kell átadni a papírt. Azt hittem, hogy ő adja a szemcseppet, de nem! Ő egy fagyasztott békát szolgáltat rendelkezésünkre, mellyel a Lake Hyliában található laboratóriumba kell elmenni, ahol az öreg tudós csinál nekünk szemcseppet. Csakhogy ezt időre kell megcsinálni! Én meg nem szeretem az időre menő küldetéseket, mert akkor bennem van az, hogy gyorsan végig kell menni, akkor kevésbé élvezem a játékot! Na mindegy, 3 perc áll rendelkezésemre, hogy elvigyem a fagyasztott békát. Amint kiérek a Zora’s Riverből a Hyrule Fieldbe, hívom Eponát, hogy minél gyorsabban odaérjünk. A nehézség nem is itt van, mert marad még 40 másodpercem, mire odaérek. Amikor megkapom a szemcseppet, azt hittem, hogy most már nem hajt a tatár, de sajnos igen! Itt 4 perc van, hogy elmenjek ezzel a Biggoronhoz. És itt mondtam csődöt. 5× próbálkoztam, mind az 5× sikertelenül. Egyszer volt, hogy a saját hülyeségemből rontottam el, mert rossz irányba mentem, volt olyan, hogy Epona épp nem ugrotta át a korlátot, akkor meg emiatt nem sikerült. Szóval mindig volt valami. És ilyenkor nem a laboratóriumba térek vissza, hanem a Zora királyhoz! Tehát mindkét időre menő küldetést újra végig kell csinálni. Nem szeretem, mert a 4 percesben nincs hibalehetőség! Ott egyszer vagy jól megcsinálod, vagy mehet újra az egész. És az ötödik alkalom után már nem voltam olyan idegállapotban, hogy hatodjára is nekimenjek. Majd később.

Toki no Okarina

Ez a japán neve az Ocarina of Time-nak, és pontosan ugyanazt jelenti, mint angolul. Tehát: Toki = Idő. Japánban nemcsak játékokkal fejezik ki a rajongásukat kedvencük iránt, hanem például figurákkal, mangákkal, OST CD-kel. És egy OST CD eljutott ide, Magyarországra, méghozzá az Ocarina of Time Original Soundtrack. Ez pont olyan, mint nálunk a filmzene CD. Itt Magyarországon egyedül a Holdfény üzletről tudok (1075. Budapest, Wesselényi u. 10. http://www.holdfenyteam.hu) melyek mindenféle japán cuccokat hoznak be, de biztos van Pesten még egy jópár. A Holdfényben rengeteg sok anime és játék OST CD-je van, meglepően olcsó, 2990 forintos áron. Én egyedül a postaköltséget tudom 3000 forintban elképzelni, és plusz a CD ára, mely Japánban kb. 5000 forint. Mindegy, ez az ő gondjuk. A lényeg: Megvettem magamnak az Ocarina of Time OST CD-t. Kimondhatatlanul örülök neki! A borítója hihetetlenül igényes. Nagyon jó képek vannak benne, mind a 82 dal felsorolása angol és japán írással, valamint Koji Kondo, a zeneszerző üzenete a CD vásárlóknak. Mivel Japán írással van írva, így természetesen minden egyes szót értek belőle! -_-‘ Ez a legkisebb probléma, hisz a CD japánban készült, Japánoknak. Arra nem gondoltak, hogy kikerül a szigetországból. A CD tartó résznél meg ott van az OoT-s Hyrule térkép. Egyetlen egy hátránya van (részemről) a borítónak, az hogy nem ilyen füzet, hanem hajtogatható. Nem vagyok oda az ilyenért, de ez a legnagyobb problémája, és ez nem ront a CD értékén.

Egyébként nem ez az egyetlen Zelda OST CD-m. A múlt hónapban megvettem az amerikai eBayről a Wind Waker OST CD-t. Ez dupla CD-s. Az első CD 73 dalt tartalmaz, míg a második CD 60-at. Ennek is hihetetlen igényes a borítója. Annyira jól összerakták a belső borítóban a képeket, hogy fantasztikus nézni! Ezek a Japánok nagyon igényesek. Ennek ilyen a főborítója. Ennek a japán neve: Kaze no Takuto, amit angolul “Tale of Wind”-nek fordítottak le, ami magyarul kb. ennyit tesz: A szél meséje.

Ennek is megvan a Slice matricája, amit az Ocarina of Time borítóján láthattok. Ez csak Japán CD-ken van. Ez egyrészt díszítőelem, másrészt meg erre rakják rá a vonalkódot, hogy az ne a hátsó borítón éktelenkedjen. Iszonyatosan örülök nekik, hatalmas nagy kincsként tartom őket számon. Egyébként a dalok szabadon letölthetők a Galbadia Hotelről (www.gh.ffshrine.org) De ezek önmagában nem sokat érnek. Komolyan mondom, már csak a borító miatt is érdemes az eredetit megvenni, mert tényleg nagyon szép!

A Twilight Princess kezdete

Elkezdtem a Twilight Princesst. Iszonyatosan élvezetes Wii játszani. Sokkal-sokkal jobb, mint GC-n. Az irányítás is könnyebb lett, meg az egész hangulat másabb Wiin. Annyira jó játszani, hogy nem is tudom szavakba önteni. Ugyan még csak 00:44 a mentésidőm, de ez is nagyon jó volt. Miből is állt ez a háromnegyed óra?

1. Epona megszerzése az erdőben.
2. A körszarvú szarvasok karámba terelése.
3. A sas segítségével elvenni a majomtól a mózeskosarat.
4. Horgászni a macskának halat.
5. Megszerezni az első üveget.

A horgászással elvesződtem egy olyan 10 percet, mert mindig azt csináltam, hogy amikor megvolt, hogy “Fish on” akkor csak kirántottam a Wiimote-ot, de nem tartottam fent. Aztán végül rájöttem a titok nyitjára, és jóllakott a cica.

Majd lehet, hogy később folytatom, mert leírhatatlan hangulata van a játéknak!

Bőséges nap

Ez a mai nap nagyon jó volt. Még a múlt hét hétfőn kiküldte postán Kriszti196 egy neki nem kelendő Wii játékot, a Sonic and the Secret Ringset. Nekem nem jött be alapból, mivel nem vagyok Sonicos. Ezért elhatároztam, hogy ma elmegyek a Game Parkba, és megpróbálom becserélni Twilight Princessre. Megkértem a Szabolcsot, hogy kérdezze meg nekem a cserét. Azt mondta, hogy cserélik, és csak a cseredíjat kell fizetni. Csodálatos! El is mentem! És be is cserélték minden további nélkül! És benne is volt minden! Annyira örülök neki, hogy le sem tudom írni! És ez még nem minden! Vásároltam még Wii Zappert Link’s Crossbow Traininggel. Nagyon jó játék! Igényes spinoff. Én a következőképp értékeltem:

Grafika: Jó
Játszhatóság: Kiváló
Szavatosság: Jó
Zene/Hang: Kiváló
Hangulat: Kiváló

+ Igényes és szórakoztató spinoff
– TP szintjén van a grafika, fejleszthették volna

9 pont

Tényleg nagyon jó játék, megérte a pénzét.

Ocarina of Time:
Közben a Shadow Temple-lel is végeztem. Ez sokkal szórakoztatóbb volt. Szerettem az “Itt a piros, hol a piros?” Alapú dungeont. Az a lényege, hogy ezelőtt a Dungeon előtt vissza kellett menni gyerekbe, és be kell menni a Kakariko Village-be a kiszáradt kútba, és meg kell szerezni az “igazság lencséjét”. Ugyanis a Shadow Temple tele van láthatatlan szakadékkal, melyeket csak az Igazság Lencséjével láthatunk meg. Ráadásul a főellenséghez is elengedhetetlen! Amivel azért rendesen megszenvedtem. Kiderült, hogy nem is én voltam a béna, hanem az 576 Konzolos végigjátszást értettem félre. Mert azt silabizáltam ki, hogy előbb a kezeket kell megsemmisíteni. De utólag tudom meg, hogy előbb a két kezet kell megnyilazni, majd elővenni az Igazság Lencséjét, ekkor jelenik meg Bongo Bongo, és a szemét kell megnyilazni. Ekkor kifekszik, és karddal osztani. Hát így könnyű. Úgyhogy kivégezve. Aztán elmentem Gerudo Valley-be. Azt tudtam, hogy mivel tolvajok lakta vidék, ezért nem valami kellemes fogadtatásban lesz részem, de hogy börtönbe zárnak? -_- Hát köszönöm szépen! -_- Aztán a börtönből kellett megszabadulni (legalább annyi eszük lett volna a Gerudóknak, hogy elveszik a cuccaimat, ha már tolvajok -_-), onnan a Gerudo Fortressben kellett kiszabadítani a négy építészt, akik építik a hidat Gerudo Valley-be, amit a Gerudók romboltak le azzal az indokkal, hogy hozzájuk ne jöjjön senki! Ha kiszabadítjuk a négy építészt, aztán jön Spirit Temple. Ami nálam az utolsó a Ganon’s Tower előtt. Úgyhogy mindjárt vége. Egy biztos. Megvan a Twilight Princess, nem lesz szükség dobókockára. 😅

Kész a Water Temple

Hát ezen is túl vagyok! De soha többet ne lássam! Morpha a legborzalmasabb főellenség, amit valaha is láttam! Nagyon könnyű rájönni, hogy hogy kell megcsinálni, de kivitelezni borzalmasan nehéz. Végülis ez a Morpha nem más, mint maga a víz. Ebben a vízben egy mag van, mely csápot képez a vízből, és ez kiugrik a partra. Ezt a magot kell elkapni Longshottal, és kardozni. És az egészben az a legborzalmasabb, amikor elkap a csáp. Akkor felülről így lóbál össze-vissza, és egy jól irányzott mozdulattal eldob. De ezt annyira hatásosan van megjelenítve a játékban, hogy majdnem elsírtam magam, annyira sajnáltam Linket! Borzalmas látvány volt. Aztán végül sikerült megölni, és Princess Ruto is a bölcsek között van. De ezt soha többet nem kívánom átélni! Annak ellenére, hogy beleélős vagyok, nagyon ritkán ráz meg érzelmileg egy film, de ez a játék mindenen túltett!

Ocarina of Time – Mélyvíz

Istenem, ez a Water Temple! Volt alkalmam megtapasztalni a nehézségét, tényleg nagyon durva. Tele van olyan nehezen kitalálható logikai feladatokkal, melyre, ha nem jössz rá, akkor nincs tovább. Itt is olyan ellenfelek vannak, amik kicsit sebeznek, de akkor is frusztráló, hogy ott vannak, mert akadályoznak az utamban. Ráadásul azok a kagylók nagyon szemetek! Mert csak az elején levő nyálkás izéjüket lehet támadni, de ők mindig hátulról támadnak, mert a hátukon van a tüske. És kicselezni őket! Akkor volt a legnehezebb, amikor a víz alatt kellett Hookshottal támadni. Én komolyan nem értem a Hookshot víz alatti működését, de hogy lehet, hogy többször kell támadni vele, mire egyszer valóban támad. Mondjuk túl vagyok rajta, de milyen idegállapotban vagyok! Aztán ellogikáztam magam Dark Linkhez, a mini-bosshoz. Nagyon durva, amit csinál. Lemásolja a mozgásomat, és ugyanazt csinálja, amit én. Mondjuk egy olyan 5×-6× sikerült megkardozni, de én maradtam alul. Meghalok, és döbbenten nézem, hogy a 9 szívből ismét csak 3 áll rendelkezésre. Ezt soha nem fogom megérteni az OoT-ben, hogy miért tértek vissza az első Zelda hülyeségére, hogy akárhány szíved van, mindig hárommal kezdesz. Ezt a LttP-ben olyan ügyesen kijavították, és a szíved számának kb. 60-70%-ával kezdtük, most meg visszatér erre az ősi módszerre. De nem ez a baj! A baj az, hogy a Super Mario Sunshine esetében már rég feladtam volna a játékot, de itt az OoT-t még mindig imádom! De ez a gyönyörű Water Temple zene! Ha nem lenne ennyire csodaszép, akkor rég feladtam volna az egészet! Ajánlom letöltésre, hallgassátok meg: http://gh.ffshrine.org/song/562/64