Szívesen ismerkednék belgákkal is, hogy meggyőzzenek arról, hogy az ő országuk is érdemes arra, hogy jobban tanulmányozzam, többet tudjak róla és akár el is járjak Belgiumba. Ezért kezdtem el beszélgetni egy belga sráccal, aki szintén videojátékos, kíváncsi voltam arra, mit tud mondani az országáról.
De végül engem igazolt vissza, ugyanis elmondása szerint, ha tehetné, Hollandiában élne. Mondta, hogy a belgák távolságtartóbbak, kevésvé optimisták és kevésbé elfogadók. Ezzel szemben a hollandok sokkal inkább élettel telibbek, bevállalósak, alapvetően pozitívabban látják az életet és hát ha mértékegysége lenne az elfogadásnak, annak biztos, hogy a hollandok lennének a mércéje.
Igen, egyébként van ennek is történelmi vonatkozása. Még olyan sokat nem tudok a belga és holland történelemről, de amit biztosra tudok mondani, hogy két ország közül Hollandia történelme szerencsésebb. Erre egyik legjobb példa a 16-17. században a Nyolcvanéves háború (mely Németalföldi háborúként is ismert) során a belgák szinte azonnal spanyol kézre kerültek és egyből a katolikus vallás dominált az országban, míg a hollandok sokkal keményebben harcoltak a spanyol megszállás ellen. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig sikerrel jártak, volt olyan, amikor a spanyolok voltak fölényben, de végsősoron a hollandok soha nem adták fel a harcot az autonómiájukért, és meg is maradt a protestáns vallás, mint fő vallás az országban.
Amiről még tudok, hogy különbség a két ország között, hogy a flamandoknak sokkal inkább harcolni kellett a történelem során a nyelvi autonómiájukért, míg a hollandoknak nem. Ezért van az, hogy Hollandiában távolról sem annyira erős a hazaszeretet, mint azokban az országokban, ahol jobban meg kellett küzdeni a hazájukért. Megvan a hollandok maguk nemzetiségtudata, de mivel nagyon megszenvedték a II. világháborút, ezért a túlzott hazaszeretetnek inkább pejoratív érzete van.
Már olyan könyvhöz is volt szerencsém holland / flamand irodalom órán, mely szintén jól érzékelteti a belgák kisebbségérzetét a hollandokkal szemben, méghozzá Willem Elsschot: Sajt című könyv "személyében". Willem Elsschot flamand költő, prózaíró volt, aki Antwerpenben élt. A sajt története is ott játszódik, méghozzá 1933-ban. Egy 50 éves férfiról, bizonyos Frans Laarmansról szól, aki egyik barátjának közbenjárásának köszönhetően otthagyja a gyárat, ahol eddig dolgozott és vállalkozást indít, melynek keretében sajtot értékesít. Az egész történet során lehetett érzékelni, hogy valójában ezt az egész sajt-bizniszt nem érzi magáénak, túl kevésnek érzi magát ahhoz, hogy ő maga be tudjon indítani egy vállalkozást. Ugyan folyamatosan csinálja, amit kell, hogy azért sikeres legyen, de nagyon botladozva és érzékelhető, hogy nem hisz magában. És a holland-belga gondolkodás közti különbség egyrészt akkor jön ki, amikor ő maga elment Amszterdamba, hogy szerződést kössön az Edami sajtok értékesítéséről és a vonaton történtek is érzéketették a különbséget. Másrészt akkor jön ki (és itt sokkal erősebben) a belgák kisebbségtudata, amikor a holland üzletember, Antwerpenben meglátogatta volna Fransot, hogy maga lássa a sajtvállalkozás fejleményeit. Frans annyira rettegett a látogatástól, hogy konkrétan nem nyitott neki ajtót, amikor csengetett. Úgy tettek a feleségével, mintha nem lettek volna otthon. Ebből tudható is, hogy mi lesz a meg nem történt látogatás következménye, de az kemény jelenet volt.
Úgyhogy az irodalomban is megjelenik a hollandok és a belgák közti különbség. Egyébként élveztem a könyv olvasását, tervezem, hogy írok majd róla olvasónaplót.
Szóval maradok Hollandiánál.
