Új játékok új kihívásokkal

Még tegnap akartam írni a Super Mario Odyssey-ről, de végül úgy voltam vele, hogy kerüljön külön posztba. Szoktam ezzel játszani is, bár az igazat megvallva, elég nehezen boldogulok vele. És nem azért, mert annyira nehéz lenne (egyébként sem számol életet a gép, csupán 10 érme váltságdíjat kell fizetni elhalálozáskor), hanem mert annyira hatalmas. Túl nagy a játék, és mehetek akármerre, vár ott egy kaland. De ha elindulok egy irányba, akkor nem tapasztalom meg, hogy mi vár akkor, ha másfele indulok. Ez nagyjából olyan, mint a való életben, amikor két eshetőség közül mindenképp választani kell egyet, csak akkor mindenképp kimaradsz a másikból. Csak amíg a való életben ez választás kérdése, és eldönthetjük, hogy melyik a jobb számunkra, addig a játékban nemigen van ilyen választási lehetőség, hiszen, ha mindenképp 100%-ra végig akarjuk játszani a játékot, akkor szögmérő 360°-ában végig kell járni minden pályát.

Ráadásul az "open world" fogalmát se nagyon tudom értelmezni. Azt jelenti, hogy 40000 km2 sugarú körben bármerre elindulhatok? Kicsit azt érzem, hogy későn mentem neki az új játékoknak, nem érzem magam rá felkészültnek. Azt is gondolom, hogy nagyon is megérett az a paradigmaváltás, ami miatt annyira aggódnak a videojátékosok. Azt látom, hogy nagyon nincs már hova fejleszteni a játékokat, és ha ennyire hatalmasak az AAA játékok, azért sem érdemes nagyon a fejlesztésükbe fektetni, mert túl hosszú idő lett ezeket végigjátszani. Tehát nincs annyi idő egyre. De az az igazság, hogy nagyon nem tudom, mi a valódi oka a videojátékipar változásának (válságának? ebben speciel nem hiszek). Több elemzést is végignéztem, elolvastam, és azt látom, hogy ahány aspektusból szemlélik a történéseket, annyiféle ok-okozati összefüggést tárnak fel, és senki nem birtokolja a bölcsek kövét.

A The Legend of Zelda játékokról is azt gondolom, hogy a Twilight Princess volt a csúcs. Ott érte el a sorozat a tetőpontját, ott hozták ki a franchise-ból a maximumot. A Skyward Sword még talán új irányból mutatta be Zelda játékok hangulatvilágát, de az új játékokkal már meglovagolták az open world-öt. Nagyon nem merültem még el a Breath of the Wild-ban, de valahányszor hallgatom a játékzenét, mindig az az érzésem támad, hogy nagyon azon voltak, hogy túlszárnyalják a Twilight Princess-t, de már nem tudják hova. Erőltetetten nagyhatásúnak érzem a zenét, pont ezért nincs már rám hatással. Tartok is attól, hogy komolyabban nekimenjek a Breath of the Wild-nak, mert azt érzem, hogy a túl nagy játéktérben, ahol túl sokat kell menetelni, fognak majd sokkal kevesebbet érni az események.

Visszatérve a Super Mario Odyssey-hez, eleinte nagyon jó ötletnek tartottam, hogy az elvégzett küldetésekért nem csillagot kapunk, hanem holdat. Ezáltal van egy folytonossága a játéknak, és nem az van, ha ugyanazon a pályán (galaxison) akarom egy másik küldetést megcsinálni, akkor vissza kell menni. Mai fejjel azt mondom, hogy ez némileg megszakítja a játék flow-ját.
Ugyanakkor sokkal kisebb értéke van egy holdnak, mert egyrészt 999 van belőlük összesen a játékban, másrészt sokkal kisebb kaliberű küldetésekért is jár egy, ezért bár megszakad a játék folytonossága, amikor megszerzünk egy csillagot, mégis nagyobb értéke van, mert a többségéért meg kell küzdeni, ezért a játékélmény is nagyobb.

De a Super Mario Odyssey is olyan, hogy már más irányba viszi el a játékot. Azt érzem, hogy másképp kell már ezeket az új játékokat játszani, erre nem voltam felkészülve. Most azt találtam ki, hogy évente egy egy AAA játékot viszek végig. De azt akkor a lehető legalaposabban. Ki is gondoltam, hogy lehet, hogy váltok, és Super Mario Odyssey helyett a The Legend of Zelda: Breath of the Wild világában merülök el idén. Jövőre jöhet a Mario játék, 2027-re meg a The Legend of Zelda: Tears of the Kingdom. Így pont váltásban lesz a két nagy sorozat. Egyébként is sokan mondják, a BotW és a TotK - némi túlzással - egy és ugyanaz. Ismerősöktől, barátoktól, hogy aki már játszott a BotW-vel és szerette, annak nem igazán jött be a TotK. Ugyanez van fordítva is: Aki a TotK-val ismerkedett az open world Zelda játékokkal, azoknak a BotW nem jött be. Ennek fényében azt tartom a legjobbnak, ha a két Zelda játék közé ékelem be a Mariót, mert ha tényleg sok a hasonlóság a két Zelda játék között, akkor szünetet beiktatva nagyobb újdonságként fog hatni a TotK. Nem utolsósorban rendelkezni kell egy Tears of the Kingdom példánnyal is...