2022. szeptember 7., szerda

Az első nap a holland egyetemen

Hetente kétszer van órám a holland egyetemen, kedden és csütörtökön, így az első napom tegnap volt. Alapvetően nagyon jó volt, de az összkép mégis kettős, ugyanis magát az órát ugyan élveztem, az egyetemnek olyan részén van, ami kifejezetten a médiának van szentelve. A tanterem egy kis TV-stúdiónak van berendezve. De maga az óra nagyon nem ment simán.

Az a helyzet, hogy több mindenben is első vagyok ezen az egyetemen. Első vagyok abban, hogy egy félév alatt két minort végez el és első vagyok abban is, hogy az újságírás minorban én vagyok az első külföldi hallgató. És ez inkább rossz értelemben nyilvánult meg, ugyanis láthatóan tényleg mindenkinek új volt az, hogy egy külföldi hallgató is van köztük, mert a tanárok se nagyon tudtak mit kezdeni velem, a diákok sem közeledtek felém. Volt is egy enyhe "mit keresek én itt?" feelingem, de nem hagytam, hogy eluralkodjon rajtam, hiszen van célom az ittléttel.

Biztos, hogy segítség nélkül nem fog menni, jól jön a magyar egyetem segítsége. Nekik is folyamatosan írom, hogy miket tapasztalok, miket élek meg, és amiben tudnak, ők is segítenek.

Alapvetően két tanárral tartom otthonról a kapcsolatot. Mind a kettőnek megírtam, hogy komoly nehézséget okoz a holland beszéd értése, mind a ketten más tanácsot adtak és mind a kettő hasznos a maga nemében. Az első javaslat az volt, hogy kérjem el előre a tananyag prezentációját, így előre felkészülhetek, tudni fogom, hogy mi lesz a téma. Ki tudom keresni az ismeretlen szavakat, így ha előre tudom, hogy mi vár rám, akkor jobban részt tudok venni az órán. Ez határozottan jó ötlet, mert még ha csak a vázlatpontok is vannak a prezentációban, akkor is tudom, hogy mire számítsak. Bár az aktív részvétel az első időkben biztos, hogy elmarad, mert amilyen komplexen és összefüggően beszélnek a diákok... Biztos, hogy nem fogom tudni velük felvenni a versenyt az elején. Hát nyilván, aki anyanyelvi szinten beszéli a hollandot... Én is csak megerősíteni tudom, hogy az élőben használt, mindennapi holland teljesen más, mint amit otthon tanultam. Két ok miatt is: Egyrészt ahogy a hollandok egymás között beszélik a nyelvet, azt sehol nem lehet elsajátítani, csak itt, Hollandiában. Másrészt a magyar egyetem részéről nemcsak arról van szó, hogy a tanárok magyaros stílusban beszélnek hollandul, mert vannak Hollandiából származó nyelvtanárok is. De ők is inkább artikuláltak, hogy a hollandos beszédük jobban legyen érthető. Itt Hollandiában - a holland egyetemen is - erről szó nincs. Itt a tanárok is úgy beszélnek, ahogy bárkivel a mindennapi életben, és ahogy a diákok is beszélnek... Most a holland nyelvtudásom konkrétan az első könyv első lecke szintjén van... És nem túlzok, nincs ebben semmi önbizalomhiány. Már csak azért sem, mert a prezentációkat egész jól tudom olvasni (ezért is volt hasznos tanács, hogy kérjem el előre a következő heti anyagot), onnan továbbra is csak pár szót nem ismerek, de egy-két szóról kiderült, hogy azt ismerem, de más szóval. Elküldtem ugyanis a tanárnak a jövő hétre megoldandó feladatot, és hiába beszél felsőfokon hollandul, egy szónak még neki is utána kellett néznie, mert annyira csak a köznyelvben használatos szóról volt szó, hogy azt tényleg ritkán használják. El is gondolkodtam azon, hogy lehet, hogy ha a diákok is más szavakat használnának, amiket mi tanultunk, lehet, hogy jobban érteném, hogy mit beszélnek.

A másik tanács pszichológiai jellegű volt: Önelfogadásra buzdtított, hogy az első idők mindenkinek nehezek, akik külföldi egyetemen tanulnak, a nyelv miatt is. Mondta, hogy fogadja el, hogy az első idők nehezek, és ha még frusztrációval is járnak, azt az érzést is el kell fogadni. Ez abból a szempontból ismerős, hogy amikor a pszichológusnál is utoljára voltam, akkor ő is javasolta, hogy legyek türelmes magammal. Ez kétségtelen hasznos, és ez az ideális, csak a magammal való türelmetlenség leginkább abból fakad, hogy mások voltak türelmetlenek velem szemben, és így a megfelelési kényszer egyik formája az önmagammal való türelmetlenség is. A tanár külön felhívta a figyelmet a kikapcsolódásra is, hiszen az regerációnak egy fontos formája ez is, mint a pihenés, alvás. Nekem ilyeneket tanár még nem írt, és azt kell mondjam, hogy fontos dolgok ezek is, úgyhogy hálás vagyok ezekért a tanácsokért. Arról nem is beszélve, hogy a hollandot más módon is tudom tanulni, elég csak arra gondolni, hogy a Nintendo Switch is hollandra van állítva. Egyébként hasonló tippeket olvastam A kiégés társadalma című könyvben is, ahol külön fejezet volt a passzív tevékenységeken is, és hogy valójában akkor vagyunk igazán aktívak a világban, a jelenünkben, önmagunkban. Az is megmaradt bennem, hogy a fáradtság lényegében nem más, mint a passzív tevékenységre való igény. Sajnos nincs nálam a könyv, de érdemes lenne még egyszer elolvasni, mert érdekes olvasmány. Úgyhogy nem ördögtől való tippek ezek, meg ha hosszútávon gondolkodok, akkor nem alaptalan az önmagammal való türelem, hiszen az eredmények leginkább hosszútávon kell, hogy beérjenek, mire elkezdek itt dolgozni. Addig megalapozom a dolgokat itt. Bár az továbbra is kérdés bennem, hogy fogok a teszteken teljesíteni. De ezen majd ráérek akkor gondolkodni.

Nincs mit tagadni azon, hogy az első nap az egyetemen némileg megtörte a kezdeti lendületet, de maradt bennem annyi, hogy megmérettetésnek fogjam fel. Azt gondolom, hogy meg fogom majd szokni a holland beszédet. Elfogadom, hogy az elején még keveset értek a beszédből, ez megalapozza, hogy idővel folyamatosan többet értsek a beszédből.

Nincsenek megjegyzések: