Külön szeretnék még néhány JAM Project dal bemutatni, amiket manapság hallgatok. Méghozzá azért külön, mert négyből három egy albumról származik, de a negyedik is szorosan kötődik a többi háromhoz. 2016-ban és 2017-ben két stúdióalbumot jelentett meg az együttes, az AREA Z-et és a TOKYO DIVE-ot. Nem is kérdés, hogy melyik tetszik jobban, egyértelműen a TOKYO DIVE. Több az emlékezetes dal ezen az albumon. Bár egyébként az AREA Z is jó abból a szempontból, hogy az album fő témája a NAWABARI ~Haitoku no Scenario~ más stílusban íródott, mint az előző albumok fő témáját képző dalok. Ezzel mintha jelezték volna, hogy már kifogytak a jól megszokott "We will never die" vagy "No, we never give the dream!" jellegű dalokból, ezért váltottak, és jött egy futurisztikus, gépi hangzású dal. Ami a változás szempontjából kifejezetten üdvös, csak nem maradt meg annyira az emlékezetemben. Kicsit káosz is az egész, olyan, mintha csak kísérleztek volna a gépi zenével. De nagyjából az egész AREA Z album olyan, hogy jó, de nem kiemelkedő. Egyet viszont tudok mutatni az albumról, ami nagyon jóra sikeredett.
Magical Mystery Spice ~Magic Spice no Theme~
Talán az egész album jobb lett volna, ha ez a dal lenne a fő témája, és ebből indul ki az album mondanivalója. Csak a cím a furcsa, nem is tudom egyszerűen hova tenni, én biztos, hogy más címet adnék a dalnak. De maga a dal hihetetlenül nagyot üt. Nagy hatású, mintha egy nagy harc előtt állna a csapat, és most, vagy soha. Sok ilyen dala van a JAM Project-nek, de itt ez nagyon működik. Tetszenek a tradicionális hangzások, ahogy össze van hangolva a szintetizátorral. Az ének is nagyon átjön. Arra azért kíváncsi lennék, hogy a kottában hol szerepel a legmagasabb hang, az biztos, hogy olyan magasságokig kevesen tudnak énekelni. De hát ezért JAM Project a JAM Project.
TOKYO DIVE
A TOKYO DIVE album fő témája már sokkal érdekesebb és izgalmasabb. Ugyanolyan futurisztikus, gépi zene az egész, de sokkal jobb a hangzása. Jobban meg van írva, a hangok is harmonizálnak egymással és az ének is jelentőségteljesebb. Ennél a dalnál inkább az első refrén után némi képzavar, amikor van némi káosz a hangzásban. Jó eséllyel szándékos, csak nem érzem, hogy annak ott van mondanivalója. Mindenesetre ötletes, hogy az ének is itt-ott el van gépesítve, mintha a 21. század második felében lennénk. Nagyon érdekes dal, és a videoklip is jól visszaadja a dal hangulatvilágát.
BAD CITY ~We'll be alright~
Endoh Masaaki zenei stílusa annyira nem különíthető el a többiekétől. Ritkán is ír zenét, amikor megteszi, akkor kiad a kezéből olyan nagyszerű dalokat, mint a BAD CITY ~We'll be alright~. A gépi hangzás és az élő hangszerek egy saját elegyét hallhatjuk ebben a dalban. Megvan a maga futurisztikus hangzása, de több az élő hangszer ebben a dalban. Az egész dal nagyon izgalmas, pontosan az a fajta optimizmus jelenik meg az énekben, amit hitelesnek tartok. Tőlük hitelesnek tartom, hogy pontosítsak. A refrén nagyon erős, meg úgy az egész dal határozottan a jobb JAM Project dalok közé tartozik.
Alexandria
Nagyon szeretném tudni, hogy mi inspirálta Fukuyama Yoshikit, ezen dal megírására, de az biztos, hogy egész zenei pályafutásának egyik legjobb dala ez. Konkrétan el tudom képzelni, hogy egy történelmi film betétdala legyen ez a dal, ahol a harcosok készen állnak a nagy összecsapásra. Ráadásul van annyira hosszú a dal, hogy egy egész csata lejátszódik a fejemben, miközben hallgatom a dalt. De ezt persze átvitt értelemben is lehet gondolni, belső vívódás, háború, és az jelenik meg egy harc képében. Az egész dal hihetetlenül erőteljes, jelentős, külön kiemelkedik az album többi dalai közül.
Szóval ez a JAM Project. Remélem, hogy tettem azért valamit, hogy ismertebbek legyenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése