Újabb The Corrs CD tért vissza a gyűjteményembe, méghozzá a debütáló albumuk. Ennek külön örülök, mert nagyon szeretem ezt az albumot. Továbbra is azt gondolom, hogy egy ígéretes karriert vezetett be ez az album. Nagyon jó dalokat írták és szeretem, hogy élő hangszerekkel játszották fel azokat. Ezen az albumon igazából csak egy olyan dal van, amit annyira nem szeretek, ez pedig a Runaway. Ez az a dal ezen az albumon, melynek olyan kusza a szövege. Igazából átérzem, hogy miről van szó, de nem az én érzésvilágom. Az énekkel is úgy vagyok, hogy szépen el van énekelve, van munka a dalban, de nem engem szólít meg. Ezt leszámítva a Forgiven, Not Forgotten egy kiváló album. A címadó dal az, ami igazán megszólít érzelmileg és nagyon át tudom érezni. Illetve a Closer az, ami közel áll hozzám (ha már ez a címe), illetve izgalmasnak tartom még a Someday és a Leave Me Alone dalokat is. Az instrumentális dalok közül pedig a Toss the Feathers a nagy kedvenc. De ennyi legyen is elég, majd írok az albumról részletesen is.
Egyébként a bolhapiacon vettem, ugyanattól az eladótól, akitől az In Blue CD-t is vettem. És ez is teljesen jó állapotban van, a borító nagyon jól néz ki, a lemez is szinte teljesen karcmentes. Úgyhogy elégedett vagyok vele, számíthat rám a jövőben is. Eddig hat The Corrs CD-m van, tehát az újakkal együtt hiányzik még hét. Csak hogy az istenbe találom a kazettákat annyira nehezen. Kellenek azok is a gyűjteménybe.
Egyébként tetszenek a borítón a képek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése