2013. február 26., kedd

Az információs korszak átka

Még kb. 2 és fél éve olvastam Csernus Imre: A Férfi című könyvében (nem idézem pontosan, csak a lényeget), hogy legalább annyi negatív következménye van annak, hogy ennyi lehetőségünk van gyors információkhoz jutni, mint amennyi pozitív. Az egész lényege az, hogy gyakorlatilag pont a lényegre nem figyelünk oda az életünkben. Ő konkrétan egy 2 gyermekes férfit hozott fel példának, aki nyomkodja a Blackberry-jét, szöszömötöl rajta valamit, ha a gyereke kérdez tőle valamit, azt legtöbbször meg sem hallja, vagy foghegyről válaszol neki valamit. És utána elégedetten, vagy elégedetlenül elteszi a telefonját, inkább elégedetlenül.

Amikor ezt olvastam, akkor azt gondoltam, hogy ez rám nem vonatkozik, mert egy Blackberry-s férfi esetében egy munkájának élő, valami vezető beosztású embert képzeltem el, ami tőlem egy kicsit azért messze áll. De nemrég rájöttem, hogy ez engem ugyanúgy érint, mint a sokmindent elért üzletembert. Vegyük az egyik mára (sajnos) legalapabb dolgot, a Facebookot. Az jó információforrás. Ám az esetek döntő többségében unott fejjel nyomkodom a PGDN gombot, mondogatván magamban, hogy "unalmas, unalmas, unalmas..." Mint amikor a TV távirányítóján a csatornaváltó gombot nyomkodom hasonló lelkesedéssel. Ez az egyik ok, ami ráébresztett arra, hogy döntő többségében én is elégedetlenül, vagy legalább is hiányérzettel hagyom el a számítógépet rövidebb-hosszabb időre. A másik, ami engem rettenetesen szokott bosszantani az, hogy egyesek micsoda idiótaságot írnak ki. Az ismerőseim jórésze, akivel élőben is tartom a kapcsolatot, azok nagyon jófejek, meg rendesek, de annyira hülyén használják az internetet, hogy konkrétan inzultálnak engem vele. Vagy butaságokat írnak ki, vagy egyesek írásában látszik, hogy olyan szintű... nem is gyerekességgel, hanem inkább egyszerűséggel rendelkeznek, hogy az már nekem is sok. Az már csak hab a tortán, amikor valaki szándékosan azon van, hogy engem, vagy bárkit bosszantson, én meg még erre sajnos még mindig ugrok. A harmadik ok pedig az, hogy a Facebook egyre erőszakosabban nyomja belém a reklámokat. Eddig csak oldalt volt, majd néha megjelent az üzenőfalon, most már szinte csak ott van, de óránként legalább egy. Még ha csak ez lenne az egyedüli, ami idegesít ebben, de olyan hülyeségeket reklámoznak nekem. Úgy tudom, hogy a rendszerük nagyon fejlett. Akkor miért nem használják arra, hogy a megadott adatokat (hogy mik tetszenek például) úgy használják fel, hogy olyan dolgokat ajánlanak nekem, amiről sejteni lehet, hogy tetszik majd.

Arra kéne megoldást találni, hogy ami miatt feljárok a Facebookra, azokat valahogy helyettesíteni lehessen, és az igazából maximum 1 vagy 2 ok. Semmiért nem hoz lázba a közösségi oldal. Jó dolog, hogy egybe lehet tenni például a konzolboltos híreket, vagy a Disney-s postokat, meg csoportokban lehet beszélgetni emberekkel, de ezen kívül semmi, és még erre is csak szimplán azt mondom, hogy jó, de ez nem hoz lázba. Viszont a pár jó dologgal szemben áll tengernyi rossz. És nem ám csak deaktiválni lehet a profilodat. Csak egy NAGYON KICSI keresés kellett, hogy megtaláljam, hogyan lehet törölni magad, íme:

Ezen a linken előbb írd be a jelszót, majd emlékeztet arra, hogy van lehetőség törölni a profilod, de akkor semmit nem hozhatsz vissza, ha biztosan ezt szeretnénk, akkor kattintsunk a "delete my account" linkre. Ezután még egyszer kéri a jelszót, és a CAPTCHA kód beírását. Ha továbbmegyünk, elvileg végeztünk, de a Facebook ad még 2 hetet, hogy meggondoljuk magunkat, ha nem lépünk be addig, minden adatot töröl.

Na csak találjam meg a módját, hogyan helyettesíthetem azt, ami miatt esszenciális számomra ez, és utána nem lesz tovább.

Nincsenek megjegyzések: