2009. április 5., vasárnap

Végre Majora's Mask!!!

Az egyik barátom, bagszi közelgő születésnapom alkalmából úgy döntött, hogy meglep engem, egy Majora's Mask Virtual Console játékkal. Meg is kaptam a játékot, iszonyatosan hálás vagyok neki! Itt is van a Wiimen:

Az utolsó sort külön a Nintendo 64 játékoknak hagyom. Egyébként vicces volt a szituáció, mert maga a Majora's Mask 256 blokkos, viszont a Wiin csak 255 blokk volt. A jó Isten áldja meg a Nintendósokat, hogy PONT MOST találták ki, hogy az SD kártyáról el lehet érni közvetlen a mentéseket. Úgyhogy oda töltöttem le a Majora's Masket, majd amikor lejött, egy kicsit babráltam, mert a WiiWare-es Dr. Mariót ráraktam az SD kártyára, a Majora's Masket meg behoztam Wii menübe.

Hát, mit is mondhatnék, a játék fantasztikus! Video trailerekből láttam, hogy a játék nagyon sötét hangulatú, de több kérdés is megmaradt bennem.

  • Az világos, hogy 1 óra a játékban a valóságban 1 perc (ami talán nem egészen igaz, mert nem volt az egészen 1 perc), és ha 72 óra múlva megjön a világvége, akkor 72 perc alatt kell végigvinnem a játékot? Azt gondoltam, hogy ez fizikai lehetetlenség, de ezt hogy oldják meg?
  • És ha visszamegyek az időben, akkor mi lesz? Minden addigi történés sztornó, kezdhetem elölről? Aztán rájöttem, hogy akkor unblock az egész játéknak nem volna semmi értelme. De akkor hogysmint lesz.

Lényegében a 72 óra volt, ami értetlenséget okozott. De most már tudok mindent. A történet nagyon tetszett. Már itt láthatjuk, hogy nem egy heroikus játékról van szó, maga Link sem azt a hősies "kisugárzást" adja. Skull Kid meg kinevet, mi. Aztán a történet után belemerültem a játékba. 72 óra áll rendelkezésre megcsinálni az alapokat. Megtalálni az elkóborolt tündért, visszavinni a helyére, ekkor előjön a nagy tündér, akitől varázserőt kapok. Jól kezdődik a játék, már kapunk varázserőt. Majd megmaradni az északi városban kipukkasztani a lufit a gyereknek. De nem kapjuk meg azonnal a kódot. Hívja 4 társát, és elbújnak. Ha megtaláljuk őket másnap reggelig, megmondja a kódot. Nekem 52314 volt, de állítólag mindenkinek más. Aki okos matematikából, az tudja, hogy 5 faktoriális lehetőség van, vagyis 120. Tehát 0.83333...% az esélye annak, hogy bejön. Tehát érdemes vadászni. Ha megvan a kód, mehetünk az Observatoryba. Megyünk, megyünk, és a végén, ha benézünk a teleszkópba, akkor láthatjuk Skull Kidet hol rejtőzik. Ekkor a hold egy könnycseppet pottyant. Ezt fel kell venni, és el kell juttatni a nagy Deku Scrubnak, aki ezért cserébe ad valami lapot, nem tudom, mi áll rajta. De itt még nem is lényeg. Ha megvan, nagyjából készen is vagyunk. Pont a 2 véglet jött össze. Első alkalommal, amikor játszottam vele, nagyon szorított az idő, mert nem tudtam mit kell csinálni. Charlie 64 próbált úgy segíteni, hogy ne lője le a poént. Mondjuk útmutatásnak. De nagy segítség volt. De így sem sikerült... Hányszor volt olyan "éppen csak hogy" szituáció. Tudni kell, hogy a kóbor tündér máshol van nappal, és máshol van éjjel. És nappal volt, kerestem a tündért, megtalálom, PONT kapnám el, és PONT AKKOR esteledik be. Hát mondom szép. Mehetek megkeresni a másik helyen. Aztán a gyerekekből is már csak egy hiányzott, mire reggel lett. Persze lehet második próbát is kérni, csak hát szoros az idő. Úgyhogy első alkalommal letelt a 72 óra, a hold leszállt Termina földjére. De mennyire hatásos a játék, el sem hiszem! Én amikor megláttam, hogy mekkora a hold, komolyan megijedtem, és elgondoltam azon, hogy a lakók nem félnek, egy csepp félelem nincs bennük. Ha ott lennék, én úgy félnék, hogy nem igaz! Bár lehet, hogy akkor már minden mindegy alapon tengették minden napjaikat. De már az eleje is szörnyű. Úgy nézni erre a földre, járni, kelni, hogy tudván tudjuk, hogy lassan bekövetkezik a tragédia... És így nézni az embereket. Engem elgondolkodtatott. És tényleg az, hogy az emberek nem félnek. Mondjuk ez már egy kicsit más, mert most vagy nem tudják, hogy baj van, vagy feldolgozták... De úgy teszik a dolgaikat, mintha egy teljesen átlagos nap lenne, az égadta világon semmilyen veszély nem fenyegeti őket. Nagyon durva volt ebbe belegondolni, és így játszani. Aztán meg nézni, ahogy nőttön nő a hold. És amikor letelt a 72 óra.... Bekövetkezett a vég. Csak hát a mentési rendszer kissé érdekes, és mivel az nem volt, ezért újra kellett kezdenem az egészet. Most meg az volt a baj, hogy túl hamar végeztem mindennel. Miért baj ez? Mert ha végeztünk mindennel, akkor már csak arra kell várni, hogy a központi nagy óra megnyíljon, mert benne van Skull Kid. És ez az óra csak az utolsó 6 órában nyílik meg. Így telt el közel 30 perc tétlenséggel. Aztán megnyílt, nem történt nagy dolog. Az a lényeg, hogy leblokkoljuk Skull Kidet, és kiejti a kezéből az Ocarina of Time-ot, és újra a miénk lesz. Az okarína hatására Deku Link emlékei visszatértek. És gondolatban megjelent Zelda Hercegnő! :O Amikor megtanította neki a Song of Time-ot az OoT-ben. Azt emígyen tanuljuk meg. Ezzel a dallal tudunk menteni, valamint visszaáll az idő, mintha ismét 72 óra lenne a világvége előtt. Közben, amit eddig csináltunk, azok nem vesznek el, ugyanúgy folytathatjuk tevénységünket, mint előtte. Csak még az nem tiszta, hogy bármikor visszamehetünk, vagy lesznek bizonyos pontok. Ez majd kiderül. De már félek, hogy több rám fog omlani a hold! De nagyon hatásos a játék! A zene egyre drábaibb, hatásosabb, teljesen magával ragadja az embert! Szerintem most félreteszem a Master Questet!

Nincsenek megjegyzések: