Hosszú idő után visszatérek ide is. Nemrég találtam meg a blogspot-os blogomat, amit sikerült megmenteni, és akkor eszembe jutott, hogy van ez is, és gondolkodtam azon, hogyan hasznosíthatnám azt, hogy több blogom is van. Aztán eszembe jutott, hogy tematizálni lehetne a blogokat. Ennek több előnye is van. Egyrészt rendezettebb lesz a blog, másrészt meg ezáltal jobban megtalálhatja a számítását az, aki az adott téma iránt érdeklődik, így nem az lesz az, hogy ugyanazon a helyen más témában fog írást találni, amiben egyáltalán nem érdekelt. De álljon itt a többi blog linkje:
Viszont azt még nem találtam ki, hogy ez a blog konkrétan miről szóljon, mert sok más iránt is érdeklődök, amiről szívesen írnék. De mindenképp szeretném, hogy ez is tematizált legyen. Azt találtam ki, hogy elkezdek majd írni, és majd amiről leginkább tudok írni, az kerül ki ide. Az volt az eredeti gondolatom régen, hogy ha mindenről írok egybe, akkor felkelthetem az olvasó érdeklődését egy másik irányba is, amit szeretek, hátha elkezd aziránt is érdeklődni. Ezt főleg a japán zene miatt találtam ki, hisz annak itt Magyarországon relatíve kicsi az ismertsége (főleg annak a zenének, amit én hallgatok), így akartam népszerűsíteni őket. De már annak idején is több olyan visszajelzést kaptam, hogy átugorják azokat az írásokat, amik nem érdeklik, később meg nem is olvasták a blogomat egyáltalán. Ez csalódásként ért, ezek szerint nagyon rosszul képzeltem el a dolgokat. Ennek ellenére sokáig maradtam ennél, egészen addig, amíg meg nem találtam a blogspot-os blogomat. Ebben a postban részletesen leírtam annak a történetét.
Van most egyébként, amiről írnék, de a fenti két blogba nem illik bele, ezért ide kerül ki. Méghozzá Disney témában. Ma reggel olvastam egy cikket Gábor Éváról, egyből eszembe jutott a Macskarisztokraták. Sokat nem tudok róla, de a Disney klasszikusban alakított szinkronja miatt kíváncsi voltam rá. Amúgy nagyjából tudom, hogy ki ő, de komolyabban nem fogott meg az, amit csinált a testvéreivel, mert az a stílus, amit a testvéreivel együtt képvisel, az a lehető legtávolabb áll tőlem. De mint Hercegnő hangja a Macskarisztokratákban kifejezetten kellemes. Abból a szempontból jól megtalálták őt, hogy jól tudta visszaadni a úri nő stílusát, amilyen Hercegnő is, hiszen ő maga is ilyen életet élt. Nem láttam olyan sokszor a Macskarisztokratákat angolul, de ma este megnéztem így, és azt kell mondjam, hogy a magyar szinkron sokkal jobban tetszik. Tetszik az érzelemdússága, magyar érzelemvilággal előadni a szöveget sokkal élőbb számomra a történet, és a vicces jelenetek is nevettetőbbek. Személy szerint azok közé tartozom, aki szépnek találja a magyar nyelv hangzását, szépnek tartom a magyar szavakat, és azt kell mondjam, hogy az az érzelemvilág is, ahogy a magyar színészek a hangjukkal közvetítik az adott szituációt, gazdagabb. Biztos, hogy ennek történelmi okai is vannak, de az biztos, hogy az évszázadok és generációk széppé tették a magyar nyelvet. És ezt szinte valamennyi Disney klasszikusról el tudom mondani, meg általában szereteik a magyar szinkront.
Az utóbbi hónapokban lehetőségem volt megvenni néhány Disney Blu-rayt.
Az utóbbi időkben lement a Disney Blu-rayek ára, ennek többek közt az is az oka, hogy szórják ki a megmaradt mennyiséget. Még régebben írta a Disney videokiadványok forgalmazója, a Pro Video, hogy a külföldi forgalmazó megszüntette a magyar kiadványok forgalmazási jogát, ezért van az, hogy az újak már csak DVD-n jelennek meg. Ennek oka gondolom az eladási példányszámokban keresendő. Sajnos nincs mit csodálkozni, ha tényleg ez az ok. A SPAR-ban nemrég leárazták az összes náluk kapható DVD-t 200 forintra. Egyszer amikor vásároltam az egyik üzletben, akkor két fiatal nézte a DVD-ket, az egyik meg akarta venni az egyik DVD-t, a másik meg rámondja, hogy minek vegyük meg, majd otthon letöltjük. Ezen ott igencsak felhúztam magamat (magamban, nem adtam ki a nyilvánosság elé), mert ha valaki sajnál 200 forintot kiadni egy DVD-re, akkor mit várunk? Minálunk sajnos nagyon nem megy a piac, és el tudok olyat képzelni, hogy nem sikerült annyi példányban eladni a Disney Blu-rayeket, hogy megérje a nagy kiadónak magyarul legyártani a borítót (már ha ők gyártják le, de az alapokat biztos, hogy ők adják), meg leszállítani külön Magyarországra az ide szánt példányokat, mert nem jön vissza a pénz. A megmaradt készletet meg leárazták, ekkor gondoltam azt, hogy ha szeretnék Disney Blu-rayeket, akkor most érdemes beszerezni őket. A Macskarisztokraták 1.600 forint volt, az Aladdin és a Pocahontas 2.000 forint, az Oroszlánkirályt vaterán vettem. Le is tudom játszani, mert van itthon Blu-ray lejátszóm, és 32"-os Full HD TV-n látszik a különbség. Először az Aladdinnál lepődtem, hogy mennyire csodálatos és részletgazdag a kép Blu-rayen. A színek is erősebbek, mélyebbek. Egyedül a hangot nem tudom veszteségmentesen élvezni, mert nincs hangrendszerem. De igazából sajnálatos, hogy már nincs Disney Blu-ray, mert így a legújabb klasszikusok sem jönnek már ki így. Ami leginkább azért rossz, mert az újakat már sokkal komolyabb technikával készítik, és ezek szerintem sokkal élvezetesebb lenne Blu-rayen. Hiszen DVD-n nemcsak a kép, de a hang is rosszabb minőségű, a hang része leginkább azért fájó, mert a magyar szinkron csak a DVD minőségében marad fenn. A Jégvarázs volt az utolsó olyan Disney klasszikus, amit Blu-rayen kiadtak, aztán meg kimaradt a Hős6os, amit személy szerint nagyon szeretek. Azt a négy Disney-klasszikust, amit igazán szerettem volna, az már megvan Blu-rayen, még a Rontó Ralph az, ami komolyan kell, aztán a többit meg ha meg tudom venni, annak csak örülök. Azt nagyon sajnálom, hogy a Mulan soha nem jött ki magyarul csúcsminőségben, ahogy a Róka és a Kutya hiánya is fájdalmas.