Fantasy Expo - 2024. nyár

Tegnap volt a nyári Fantasy Expo, ami a magam részéről azért volt különleges, mert ez volt az első olyan animés esemény, melyen önállóan, kiállóként voltam jelen. Engedélyt kaptunk arra, hogy reklámozhassuk az N-Cont, és jelen lehettünk egy Nintendo Switch konzollal és játékkal. Ezzel egyébként egy álmom vált valóra, mert már tavasszal is gondolkodtam azon, hogy jó lenne animés eseményeken reklámozni az online munkásságomat. Volt is valami koncepció a fejemben, hogy nálam is lehetne játszani, esetleg osztogathatnék valamit a reklámanyagom mellett, de legbelül nem éreztem úgy, hogy megért volna rá a dolog.

De most az N-Connal igen. Nagyon megörültem a lehetőségnek, mert reméltem, hogy ettől csak még jobban fellendülhetnek a dolgaim. Az biztos, hogy nagyon jól sikerült. Jól éreztük magunkat és az embereknek tetszett az ötletünk. De menjünk szépen sorjában.

Hajnali 4-kor keltem fel, szerencsére ezen a hétvégén még indult a Csabai Tekergő expresszvonat, ami egyenesen a Balatonra megy Békéscsabáról. Ezzel fél órával korábban érek be Pestre, mint a rendes 5.32-es vonattal. Egészen pontosan 7.45-re ért be a vonat Kőbánya-Kispestre. Pontos volt, Gábor barátom már a peronnál várt. Ő vitt el kocsival a Vasúttörténeti Parkba. Az út alatt néhány dolgot átbeszéltünk a következő rendezvényekkel kapcsolatosan. Igazi munkakapcsolat lett a miénk, mint egy vállalkozás két vezetője, beszéljük át a jövőbeni lehetőségeket. Van potenciál bőven.

Odaérve gördülékenyen ment a bejutás. Maga az épület viszont nem tűnt valami bizalomgerjesztőnek. Az még csak hagyján, hogy az egész egy nagy épület (tehát nincs termekre elválasztva), ez nem feltétlen újdonság, de nagyon régies volt. Klíma vagy a hűtésnek bármilyen módja esélytelen (bár ez nem nekem gond, mert jól bírom a meleget), úgyhogy mindenképp fel kellett készülni egy izzasztó napra. Az asztalunk megvolt, a magam részéről abból a szempontból egy kicsit csalódtam, mert azt hittem, hogy az asztal mögött lesz majd egy kis rész, ahova leülhetünk, letehetjük a cuccainkat, de asztalok össze voltak tolva, így a dolgaink az asztal alá kerültek. Mindenesetre a mi asztalunk elég gyorsan kész lett.

Gyorsan kiderült, hogy túl sokat gondoltunk magunkról, ugyanis a másik asztal másnak volt fenntartva, csak azt nem Fantasy Expós papírra írták, hanem külön, ráadásul úgy, mintha csak valami jegyzet lenne, amit valaki ott felejtett. Így a tényleges területünk így festett.

Igyekeztünk a kisebb területen jól elhelyezkedni. Ahogy lenni szokás, lassan jöttek az emberek. Befelé  is, meg úgy tűnt, hogy a Super Smash Bros. Ultimate nem nagyon vonzza az embereket. Bagszi részlege átellenben volt, és nála is a Mario Kart mellett Smash Bros. ment. Azt hittem, hogy ő Super Mario Bros. Wonder-rel és Mario Kart 8 Deluxe-szel fog nyomulni (mert ezzel a két játékkal volt a Fantasy Expo oldalán a Nintendo Switch részleg hirdetve), ezért is gondoltuk, hogy jó lesz nekünk a Smash Bros., mert promotálhatjuk a versenyt.

De ha bagszinál Smash Bros. van, akkor gondoltam egyet, és nálunk akkor legyen Nintendo World Championships: NES Edition. Ezzel kipróbálhatjuk a többjátékos módot, hogyan tudjuk a versenyt az őszi N-Conra kivitelezni. Először ketten, egymás között próbáltuk ki a játékcsomagokat, és hogy hogyan pontoz, majd a többiekkel együtt. Érdekes módon a retro egyből odavonzotta az embereket. Nagyon tetszett az érdeklődőknek, élték a játékokat.

Egyszerűen a retróval olyan szinten örök lett videojáték, hogy a mai gyerekek is úgy játszottak velük, mint a mai trendekkel. Nagyon benne voltak a játékok hangulatában, és amikor ehhez kapcsolódóan mondtuk, hogy egész nap lehet ilyen játékokkal játszani a rendezvényünkön, teljesen odavoltak. Nagyon érdekelte az embereket, a névjegykártyámat is adtam, sok szeretettel várok mindenkit az online világomban. Remélem mindenki jól fogja magát nálam érezni.

A verseny kapcsán is gyűjtöttünk tapasztalatokat. Szerencsére fogja a GameCube controllereket, úgyhogy a versenyt GC- vagy Nintendo Switch Pro controlleren fog zajlani. Gyakori volt, hogy fél Joy-Connal késleltetve érzékelte a gombot, amit megnyomtam. És egy speed run játéknál késve érzékelni a gombokat... Ha azért, mert túl sok volt a Bluetooth a közelben, akkor ez az N-Conon se lesz jobb, hiszen ott is van bőven Bluetooth kapcsolat. Vagy ha azért, mert a Nintendo Switch a TV mögött volt és zavarta a vételt, akkor ezen könnyen tudunk segíteni. Kacérkodok azzal a gondolattal, hogy a nagydöntő a Super Mario Bros. speedrunja legyen. A Super Mario Bros. játékok utolsó játéka a játék gyors végigjátszása természetesen warp zone-ok használatával.

A Super Mario Bros. végigjátszása sajnos "kísértett" egy párszor tegnap is, mert volt néhány kisgyerek, aki a fejébe vette, hogy egyöltő helyében végigviszi az alap Mariót. Ez nemcsak azért volt problémás, mert egymaga túl sok időt ült volna a TV előtt, hanem mert nem értették, hogy miért megy vissza a játék a második pálya végén, amikor bemegy a csőbe. Nem értette a gyerek, hogy warp zone használatával kell a lehető leggyorsabban végigjátszani a játékot. Volt egy-két gyerek, aki a "Danger Zone" kategóriába került, mert annyira bedühödött, hogy nem ment a játék, hogy komolyan féltünk, hogy a controllerünk látja kárát. Igyekeztem kérlelőn nézni az anyukára, hogy mások is jönnének játszani, vették a lapot.

Még egy tanulság: Előbb mindig megkérdezzük az érdeklődőket, hogy mennyire ismerik a játékot. Gábor nagyon jóindulatú, minden tiszteletem az övé, hogy ennyire türelmes, de a nap második felében nagyon fárasztó volt hallgatni, hogy úgy magyarázta az embereknek az irányítást, mint akik először láttak controllert. Ezt évekkel korábban találtam ki, amikor promóter voltam a PlayIT-en. Egy idő után nagyon fárasztott, hogy állandóan tépnem kellett a számat az irányítással. Mondták is egy páran, hogy ismerik a játékot, úgyhogy egy idő után kitaláltam, hogy rákérdezek, hogy mennyire ismerik a játékot? Én örültem a legjobban, amikor mondták, hogy igen, mert nem kellett feleslegesen beszélnem. Így nagyobb türelemmel tudtam azoknak magyarázni, akik nem ismerték a játékot.

A verseny meg nagyon jó lesz! Én se számítottam rá, de álljon itt néhány kép, ami jól érzékelteti, hogy miért lesz izgalmas a Nintendo World Championships verseny az októberi Nintendo napon.

Lesznek szerencsések is, mert jól látható, hogy mindegy, hogy valaki nagy fölénnyel, vagy éppen hogy nyer, ugyanúgy 15 pontot kap. És aki épp, hogy elveszíti a játékot... Izgalmas lesz.

A Regamex részlege is bizonyítja, hogy a retro mindenek felett. Épp, hogy elkezdődött a program, és hányan voltak a konzoljaiknál. Sakmannal is beszélgettünk a jövőbeni tervekről. Odajött hozzánk (a Nintendo Switchhez) egy férfi, aki valahol Gödöllő mellett dolgozik egy művelődési házban, hogy szívesen venne egy Nintendós rendezvényt nála. A magam részéről örömmel venném, de mivel a retro konzolok nem az enyémek, ezért átirányítottam Sakmanhoz, hogy vele is beszélje meg. Szerencsére nyitott volt rá, hiszen ő is szeretne minél több helyre eljutni. Ezután mondtam neki, hogy nagyon szívesen mennék én is minél több helyre, hogy én is minél több emberhez jussak el személyesen. Úgy tűnik, hogy erre lehetőség lesz. Mindjárt megvalósul az a gyerekkori álmom is, hogy a Nintendóval fogok foglalkozni és eljuttatom országszerte minél több helyre.

Én 18 óráig maradtam, mert szerettem volna a 19.10-es vonattal hazamenni. Összeszedtem a dolgaimat, majd mentem a Keleti Pályaudvarra. De sajnos a vasúttársaság nem akarta, hogy azzal a vonattal menjek haza, ugyanis pont akkor történt a baleset, ami miatt még most sem járnak a vonatok a Keletibe. Így nem indult el az a vonat. Mondták, hogy át kell menni Rákos vasútállomásra, onnan jár majd vonat Békéscsabára. Tehát irány a kettes metró és a 161-es busz, legjobb esetben a 20.10-es vonattal tudtam volna csak hazamenni. Az volt a békéscsabai vonat végállomása, így onnan indult visszafelé. Az a vonat is nagy késéssel érkezett meg. Végül az indult el Békéscsabára, de ezzel is az eredetileg tervezett 22 órás érkezés helyett csak éjfélre értem haza.

Gyakorlatilag mostanra nemcsak az "manifesztálódott", hogy mennyire mélyponton van a MÁV, hanem hogy a Lőkösháza-Budapest vonalon indítják a legrégebbi, legótvarabb vonatokat. Ezért gondolom azt, hogy Békéscsaba az ország leélhetetlenebb megyeszékhelye. Mert sokan külön kiemelik, hogy borsodi, szabolcsi régiók mennyire elmaradottak országosan. Néha hozzáteszik Békés megyét is, de Békés megye abból a szempontból is rosszabb helyen van, mert a fővonalak között tudomásom szerint innen indítják a legócskább vonatokat. Egy ilyen vonat siklott ki most a Keleti Pályaudvarnál. Ugyanis Kolozsvárról Lőkösházán-Békéscsabán át ment a vonat a Budapestre.

És hogy mennyire gyenge a polgármester érdekérvényesítő ereje, jól jelzi, hogy amikor a 6. vágányról indult Békéscsabára a vonat, szembejött velem a Facebookon Szarvas Péter polgármester posztja, hogy elérte, hogy több IC járjon innen, és a belső vágányokról induljon a vonat a békési megyeszékhelyre. Ez tartott pár hónapig... Mostanra ugyanúgy a külső vágányokról (1., 2., 3. vágányokról) indulnak a vonatok Békéscsabára, jobb esetben az 5. vágányról. És a mai napig gyakori az, hogy a járat csak névlegesen InterCity, ugyanis a 21-es IC kocsi nélkül jár a vonat. Tehát lényegében gyorsvonat jár Békéscsabáról a fővárosba és vissza. Úgyhogy a MÁV tényleg a padlón van szolgáltatás terén, de mi ezt békés megyeiek extra dózisban kapjuk.

Mondta a kalauz, hogy én legalább jól kezelem a helyzetet és nem vagyok annyira türelmetlen, mint a többiek. Mert nincs mit tenni. Attól csak nekem lesz rosszabb, ha szétidegeskedem magam. Inkább örülök annak, ha úgy-ahogy, de hazajutok. Mert utólag kiderült, hogy még így is ezzel jártam a legjobban, mert ez volt az egyedüli olyan vonat, mely közvetlen ment Budapestről Békéscsabára, tehát nem kellett átszállni. Az összes későbbi vonat (még most is) Szolnokról indul.

Ritkán írok a közéletről, de most ez kikívánkozott belőlem. Örülnék, ha lenne valami változás ennek hatására, de tudom... a javíthatatlan optimizmusom. Meg az a lényeg, hogy a Fantasy Expo a részemről jó volt (bár a Facebook oldalon lehet kritikákat is olvasni, én is hallottam közvetlen egy-két dolgot, de ebből én csak keveset érzékeltem), és újabb szintet lépett az új életem. Meg többen felfigyeltek a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru-s pólómra, kérdezték, hogy milyen anime. Örömmel promotáltam az egyik legjobb sportanimét. Képeim a Fantasy Expóról itt tekinthetők meg.

Playstation interface fejlődése

Tegnap este kerestem képeket a Playstation kvázi "operációs rendszerének" képéről, mert már 2017-ben is feltűnt nekem, hogy az SCPH-9002-es interface-e másképp néz ki, mint amire az aktualitása idejéről emlékeztem.

Mert hiába vagyok nagy Nintendós, azért nem vagyok annyira idegen Playstation területén sem. A lényeg az, hogy a 9002-es PS rendszere kék hátterű, de én fehérre vagy minimum világos színűre emlékszem. Persze éltem a gyanúperrel, hogy a korábbi Playstation kiadásoknak másképp nézett ki az oprendszere, és ahogy tegnap este utánanéztem, tényleg.

Playstation interface most és akkor. Forrás: Retrocomputing

Igen, én régről a jobb oldalira emlékszem. Ugyanakkor meglep, mert most elnézve nagyon emlékeztet a Windows 3.1-es operációs rendszer külsejére. És talán annyira messze nem is állok a valóságtól, hiszen a Playstation valahol a Windows 95 környékén jelent meg, így talán érthető, hogy ha tényleg a Win 3.1-ből vették az inspirációt, miért onnan.

Erősen retro feeling a régi interface is, olyannyira, hogy nekem a "túlságosan régi" benyomását kelti. Egyáltalán nem bánom, hogy a 9002-es PS-t vettem meg, az mindenben sokkal menőbb, mint a régi kiadásúak. Az új, kék hátterű sokkal modernebb és dizájnosabb. Sokkal jobban tetszik.

FRISSÍTÉS (08.19., 16:53): Kicsit jobban utánanéztem az interface-nek mert nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy egy PSOne-os képet vettek alapul az összehasonlító képen, mire megtaláltam ezt az oldalt. Mert a képek többségénél még az 1001-es modellszámúnál is a kék színű interface látható. Azt tudom, hogy az 1-es végződésű az amerikai konzol, a 2-es végződésű az európai, de azt gondoltam, hogy a régiózáron kívül más különbség nincs a konzolok között. Az oldalon láttam, hogy az 1002-es és az 5502-es európai sorozatszámú Playstationök kapták meg a Windows 3.1-esre emlékeztető felületet, míg a japán és az amerikai Playstationök esetében végig a kék színű volt... egészen a PS one megjelenéséig. Felettébb meglepő, hogy a PS one esetében a régi európai oprendszer felületét gondolták újra, tették közzé világszerte és nem a kéket vitték tovább. Az oldalon olvasom, hogy a BIOS dizájnját azért egyszerűsítették le az európai konzolom, hogy ne foglaljon olyan sok helyet a konzol ROM-jában. Tehát összességében semmit nem csináltam rosszul annak köszönhetően, hogy a második kiadású Playstation konzolra a régi dizájnt vitték tovább.

Újra Sony Playstation!

Újra van Sony PlayStationöm! Vaterán nyertem, és pontosan azt az SCPH-9002-es sorozatszámúra tettem szert, amire mindig pályáztam. 2 hétig volt liciten, szinte minden nap ránéztem, hogy megvan-e még. Szerencsére végig megmaradt kikiáltási áron. Szerintem azért nem licitált rá senki, bár voltak megfigyelők, mert csak Ceglédre lehetett érte menni, nem vállalt poszátást az eladó. Azt pedig nem vállalja be mindenki. Én viszont bevállaltam. Ma 10 órakor járt le, izgatottan figyeltem az utolsó két órában. Amint megkaptam az eladó adatait, azonnal telefonáltam neki, hogysmint tudom átvenni.

Szerencsére azonnal elmehettem érte. Nem volt annyira vészes az utazás, Békéscsabáról szolnoki átszállással gyorsan ott voltam. Még el is sétáltam érte, így a várost is egy kicsit megnézhettem. Soha nem voltam még Cegléden. Annyira nem ragadott meg, ha valami miatt ideköltöznék, az a közelsége Budapesthez.

Két demo CD-vel kaptam meg a konzolt, ami jó ahhoz, hogy próbálgassam a játékokat. Most így gyorsan a Gran Turismót és a Colin McRae Rally-t próbáltam ki, hogy egy próbát tegyek az autós játékokkal. Jó mind a kettő, látszik, hogy a Gran Turismót már az elején komolyan vették.

Kipróbáltam a CD-lejátszó funkciót is, kifogástalanul működik az is. Egyszer-egyszer le fogok vele játszani CD-t is. Zorán: Majd egyszer... CD-vel próbáltam ki, gond nélkül lejátszotta.

Nos, tehát újra újra van PlayStationöm. Nagyon fogok rá vigyázni, hogy a lehető legtovább működőképes legyen nekem. Így van már PS1, PS2, PS3, már csak PS4 és PS5 kell, és meglenne mindegyik Playstation konzol.

Papírvékony kalandok

Harmadszorra is nekiveselkedtem a Paper Mariónak. Krisi régi Paper Mariós videói inspiráltak arra, hogy menjek neki ismét a játéknak. Korábban Wii-n és Wii U-n próbáltam (csak digitálisan van meg a játék), akkor nem ment, már az elején elakadtam. De most úgy döntöttem, hogy újra megpróbálom.

Oly nagy örömmel tétetik közzé a hír, hogy sikerrel abszolváltam az akadályt. De amit igazán érdekesnek tartottam, hogy bizonyos jelenetekre a legelejéről nem emlékeztem. Például hogy került hozzám Goombario, meg annak az erkélynek az esete, amit Goompa próbált oly serényen megjavítani.

Aranyos volt Goombario, ahogy egy 9-10 éves gyerek érzetét keltette azzal, hogy elég nagy ahhoz, hogy kalandra induljon el. Neki Mario a példaképe, egy nagy álma vált valóra azzal, hogy a kalandja során a segédje lehet. Már régen is tetszett, ahogy ellenségek csatlósnak állnak be Mario mellé. Ezek nemcsak abban különböznek, hogy saját nevük van, hanem jobban megkülönböztethetők a tényleges ellenségektől. Mintegy saját személyiségük van.

Egyébként az elején akadtam el mindig, amikor a Toad Town-ban a négy fekete kalapos Toad nem akart továbbengedni. Nem tudtam, hogy miért, azt hittem akarnak valamit, amit el kell vinni nekik, és akkor továbbengednek. Hiába keresgéltem Wii-n és Wii U-n, semmit nem találtam semmit, ami örömöt okozhat nekik.

Arra meg nem gondoltam, hogy esetleg imposztorok lennének. És jószokásomhoz híven nem olvastam el figyelmesen a szöveget, így csak most esett le, hogy jelzésértékkel bír az, hogy "nem mennél Merlonhoz beszélgetni" "Egyáltalán nem javasoljuk, hogy elmenj hozzá." Jó... De hogy akkor miért nem figyeltem erre, már nem tudom visszaidézni.

De legalább vicces volt a varázsló, mert amikor Mario többedjére is bekopogtatott hozzá, rácsapta az ajtót, aki elterült a földön. A varázsló meg kérdezi: "Miért alszik valaki az házam előtt?" Sok a vicces beszólás a Paper Mario elején, amik megadják az alaphangulatot. Csak idővel kaptam észbe, hogy ezeket akár meg is örökíthetném. Egy párat azért sikerült. Például ezt, amikor a piros és kék Goomba segítséget kérnek, mert Mario legyőzte őket.

Meg a második is jó, amikor zöld sapkás Toad hallatlan logikával kikövetkeztette, hogy a Toad Town kastély nélkül kevésbé "kastéllyal-töltött".

Szóval, tényleg nem tudtam, hogy ezek a Toadok csak imposztorok, azt hittem, hogy csak rossz gyerekek, akik épp csintalankodáson törik a fejüket. Talán bosszantott is annak idején, hogy csintalan gyerekek miatt nem tudok továbbjutni... Most mutassatok fel olyan várost, vagy falut, ahol nincs legalább négy rosszcsont gyerek.

De a varázsló felfedte a valódi személyiségüket. Ők nem voltak mások, mint a Koopa Bros., akikről ha jól tudom, hivatalos, hogy a Tini Nindzsa Teknőcökről lettek mintázva. Az ő kastélyuk a történet első fejezete, annak ők a főellenségei. Meg is vannak, be is fejeztem első fejezetet. Nem volt vészes a kastély. Voltak rejtélyei, de nem volt nehéz kikövetkeztetni, hogy azt most épp nem tudom felfedni. Tovább kell menni, mert nincs meg hozzá a képességem. Vagy amikor börtönbe kerültem bombák társaságában, csak ki kell robbantani magam. Itt csatlakozott hozzám a harmadik társam Bombette. A második egyébként Kooper a Koopa Town-ból. Talán neki veszem eddig a legnagyobb hasznát.

De a Bombette is jó. Egyébként Koopa Bros.-t, mint főellenséget csak azért nem tudtam először legyőzni, mert 3 HP-val mentem neki, úgyhogy minimális esélyem volt a győzelemre. Láttam a Bullet Bill-ek környékén a szívet és a mentőállást (jól visszamentem 0 HP után...), de csak a második nekifutásra jöttem rá, hogy közvetlen az út felől is el tudom érni őket. Úgy már azért sikerült. Védekezéssel, dupla támadásokkal, Kooper taroló támadásával igazán semmiség volt. Itt mentettem, holnap (vagy lehet, hogy csak hétfőn) nekimegyek a második fejezetnek. Kedvet kaptam, hogy végigjátsszam a játékot.

Régi videók újra(fel)töltve

A videokazettáim között szétnézve kellemes meglepetés ért, hogy van játékfelvétel 2006. július 14-ig dátumozással. Több gameplay videokazettám is van. Nagyon régen, már 1999-ben is felvettem a játékaimat videokazettára. A nagyrészük sajnos elveszett, a 2004-től készítettekre vigyáztam a megmaradtakra nagyon. Ezeket mind egy helyen őrzöm, de hogy ezen a napon is csináltam volna felvételt, az felettébb meglepett. Ez volt ugyanis az a nap, amikor először voltam úgy Budapesten, hogy utána rendszeresen jártam fel. Egyik barátomnál, Krisinél voltam. Az emlékek megvannak, ha összerakom, de hogy vittem volna videokazettát hozzájuk, hogy vegyük fel a közös játékunkat, az teljesen kiesett.

De nagyon örülök, hogy ilyen emlékeim vannak erről a napról. A DVD-felvevő segítségével pedig be tudom a kazetta tartalmát digitalizálni, ehhez csupán el kellett mennem a városban lévő helyi alkatrész boltba, mert nem volt +1 SCART kábel, amivel a videomagnót és a DVD-felvevőt összekötöm. Olcsósága miatt közkedvelt bolt, csupán 590 forintért adta is a megfelelőt. (Közbevetésként szétnéztem szombaton a Media Marktban is, de ott 1990 forint egy SCART kábel... meg még mit nem!) Ma lényegében a digitalizálással foglalkoztam.

Három felvételt tudtam felvinni. Kettőt nem, mert 60 Hz-ben lettek felvéve és a DVD-felvevőm azt valamiért nem tudja adni. Arra valami más megoldást kell találjak. De amik megvannak, azokat feltettem a YouTube csatornámra, hogy közkincs legyen a személyes emlékeim között.

Nosztalgikus volt visszanézni és egy kicsit újra megélni azt a napot. Alig hiszem el, hogy ez már 18 éve történt. A Mario Party 6-ban közösen játszottunk egy 20 körös parti játékot, a Paper Mariót és a Kirby 64: The Crystal Shards-ot meg Krisi egyedül játszotta. Úgy emlékszem, hogy közben magyarázta nekem, hogy mit csinál, mi történik, én meg figyeltem a játékát. Több játékot általa ismertem meg, összességében is azt tudom mondani, hogy a 2006-os év komoly vízválasztó volt nemcsak a videojátékos pályafutásomban, hanem a személyes életemben is. Videojátékos vonatkozásban ebben az évben játszottam életemben először Super Smash Bros.-szal (a Melee-vel), ami által... ha ismertem is bizonyos Nintendo játék sorozatokat előtte, de nem kifejezetten foglalkoztatott. A Super Smash Bros. adott nekik olyan vibe-ot, hogy elkezdtek nagyon érdekelni a Kirby, Metroid és egyéb játékok, amikhez korábban nem volt szerencsém. A Super Smash Bros. Melee egyfajta nagy baráti társaságként mutatta be a Nintendo karaktereket... mint egy nagy család, és ebből a bizonyos családból akartam minél inkább kivenni a részem.

Ugyanakkor az életemben is komoly vízválasztó volt a 2006-os év, sőt magamban a 2006. július 14-i napom az újjászületésnapomnak (Rebirthday) szoktam mondani, mert ahogy feljebb is írtam, ekkortól kezdtem el rendszeresen Budapestre járni. Ezalatt a 18 év alatt sokféle emberrel találkoztam, vannak, akik azóta is itt vannak velem (például Krisi), de vannak, akiket másfele sodort az élet. Ezeket szerencsére le tudtam zárni magamban, most az egész történet egy teljes egészet alkot. És a film forog tovább! Hiszen azóta is ezt az életet élem.

Új Hayashibara Megumi kislemez

Megérkezett az új CDJapan-es rendelésem a Hayashibara Megumi: Shuuketsu no Yari kislemez.

Meglepett, amikor a CDJapan hírlevél formájában elém tárta, hogy akciósan árulják ezt a CD-t. Nagyot néztem, amikor láttam, hogy nemcsak 50% kedvezménnyel adják a CD-t, hanem még az első kiadás mellé járó ajándék fényképből is osztanak, pedig már 7-8 hónapja, hogy megjelent a kislemez. Még 22 példány volt nekik raktáron. Hogy lehet, hogy ennyire nem keresték a kislemezt?

Később elgondolkodtam, hogy a Shuuketsu no Hate ni kislemez általánosan negatív megítélése nyomhatta rá a bélyegét errea kislemezre. Mert az előző kislemez nagyon rosszul sikerült. Egyrészt a borítón bárki lehet, semmi nem volt a képen látható nőn, ami Hayashibara Megumi egyedi személyiségjegye lenne. De a rajta szereplő dalok is nagyon rosszra sikeredtek. Ami azonnal eszembe jut, hogy Hayashibara Megumi nem énekli, hanem kiabálja a magas hangokat, de emlékeim szerint a zene sem szólt igazán semmiről. Zaklatott, rohanós, csak nincs mögöttes jelentése. Egyáltalán, a semmiből jött az új Shuuketsu... kislemez, 2010 után senki nem várt új kiadványt a témában. És amikor megjelent, az volt sokak érzése, hogy inkább meg se jelent volna.

És valószínűleg ennek következménye, hogy a rajongók előre beárazták az új kislemezt. Én is szkeptikusan álltam neki, de örömmel vettem tudomásul, hogy lényegesen jobb, mint az előző. A borító is sokkal kellemesebb benyomást kelt. Nemcsak hogy felismerhető rajta az énekesnő, hanem mintha jelentése is lenne a rajta szereplő képeknek. A dalok is olyanok, mintha eljutottak volna hozzájuk a kritikus hangok és figyelembe vették volna. Hayashibara Megumi és sokkal visszafogottabb mind borítón, mind énekben. Csak annyit énekel, amennyit biztonságosan ki tud énekelni.

Nem ez az első Hayashibara Megumi kiadvány, amely "kettős látás-érzetet" kelt, a 2000-ben megjelent Vintage A borítón is sokat látunk egy képen az énekesnőből, de 2018-as Fifty-Fifty album az, ahol jelentése is van annak, hogy az énekesnő két különböző szerelésben látható. Vélhetően két különböző személyiséget formál meg. Itt is érzékelhető egyfajta kettősség, és mondhatnánk, hogy beszédes, hogy a világos ruhában lévő, mosolygós Hayashibara Megumi homályos, a sötét ruhában lévő, az élet értelmén merengő énje látható élesben. De a belső borítón borítón már messze nem mennyire egyértelmű a dolog, mert világos ruhában lévő énekesnő élesben látható és nem mosolyog. Majd megfejtem, hogy miről szól a dal, de van olyan érzésem, hogy van kapcsolat a dal és a borító mondanivalója között. Adós vagyok még magamnak azzal, hogy Hayashibara Megumi Shuuketsu... dalainak szövegét lefordítsam és értelmezzem.

Pedig ezzel biztos, hogy érdemes lenne foglalkozni, mert ez van annyira jó. Ugyanakkor gondolom azért kapta mindegyik dal a Shuuketsu... címet, mert van valami kapcsolat köztük. A zene erről árulkodik, hátha a szövegben is van valami hasonlóság.

Mindenesetre örülök ennek a kislemeznek és a fotónak is. Ez a harmadik olyan japán zenei kiadvány, amihez fotóm is van. Először Suara: Koe albumához kaptam, majd később Okui Masami: Innocent Bubble kislemezhez. Megbecsült helyük van a gyűjteményemben.

1. N-Con - Nintendo nap beszámoló

Nos, megvolt az első saját rendezésű Nintendós eseményem, a Nintendo nap. Eredetileg egyébként a "NintenCon" nevet akartuk az a rendezvénynek, de a legkisebb esélyét is el akartuk kerülni a névválasztás jogi következményeinek, így rövidítettünk. Egyébként is a "Big N" általánosságban ismert elnevezés, arról nem is beszélve, hogy a hőskorban (2006-2009 között) volt a BigN fórum, ott alakult ki az a baráti társaság, amely végsősoron annyira összetartó volt, hogy több olyan segítő volt, akit még ott ismertem meg. Így tehát igazán összetartó csapatból állt a segítőgárda.

Előkészületek

Nem ment minden simán, ami az előkészületeket illeti. Az a helyzet ugyanis, hogy becsaptam magam. Azt hittem, hogy azzal, hogy csak két versenyt szervezünk, igazán lesz ezzel nagy munka, megy minden a maga medrében, nekünk igazán izzadságos munkánk nem lesz. Már akkor gyanút fogtam, hogy valami nincs rendben, amikor MagicT megkérdezte, hogy hány órakor lesz a Mario Kart 8 Deluxe verseny... Rögtönöztem a választ. ^^' De szerencsére olyan időpontot tudtam kutyafuttában kitalálni (12 óra), amit aztán tudtunk tartani. Az igazán nagy baj, akkor volt, amikor azzal szembesültem, hogy nem elég nagyvonalakban eldönteni, hogy egy sor asztal lesz a retro konzoloknak, egy sor az plusz középen a kézikonzol. Mert akkor kitalálni, hogy kinek hány Switche van, hány Joy-Con, Pro Controller, ki hányat tud elhozni, tudnak-e mindenhol négyen játszani... Úgy kellett gyorsan összeszedni az embereket, megbeszélni a Regamexesekkel, hogy hány asztalt tudnak biztosítani, hogy lesz elrendezve. Ezt biztos, hogy legközelebb hamarabb meg fogjuk beszélni.

Egyébként minden más flottul ment. A Game Park azonnal biztosított a támogatásáról nyeremény formájában, plusz ők is biztosítottak dekorációt, posztereket, a Regamexesekkel is gyorsan meg tuduk beszélni az időpontot. Mind a ketten készségesek voltak, úgyhogy rajtuk nem múlt semmi.

Szombat

Zsenge három órás alvást követően hajnali 3 után már nem tudtam visszaaludni, ezért inkább előkészültem azokkal, amiket tegnap még nem tudam megcsinálni. Szerencsés voltam a vonatot illetően, mert a nyári időszakban hétvégenként közvetlen vonat jár Békéscsabáról a Balatonon át Tapolcára. Ez nekem azért jó, mert nemcsak közvetlen vonatom van Kőbánya-Kispestre (örömmel venném, ha a Nyugatiba is járnának közvetlen járatok Békéscsabára), hanem pont 7.45-kor érkezik meg oda, a KMO meg 8-kor nyit. 5.27-kor indult a vonat Békéscsabáról. Pontosan indult, bár majdnem lekéstem, mert hiába érkeztem meg időben, csak a vasútállomáson szembesültem azzal, hogy helyjegyet kell venni erre a járatra. Az meg pont nem volt a fejemben, hogy az alkalmazáson keresztül is meg lehetett venni, ezért a siettem a pénztárhoz. És pont előttem volt, akinek vagy 56 kérdése, kérése volt, úgyhogy lélekben elengedtem a vonatot, mire sorra kerültem. Villámgyors fizetés, rohanás a nagy bőrönddel a vonathoz, de éppen meglett. Kb. 1 perc múlva indult is a vonat.

Az út simán ment, a vonat jól haladt, pontosan érkezett Kőbánya-Kispestre. Gábor barátom pár percet késett, de aztán siettünk a KMO felé. Bent Sakman már pakolt. Tőle származnak a retro konzolok, régi TV-k, illetve néhány lapos TV-t is hozott. Gábor is hozott két TV-t, konzolt én is hoztam, meg játékokat. Ezeket pakoltuk ki, közben megjött Krisse is a Fire Emblem-es rekvizítumával. Segítettünk neki is kipakolni. Jó sok Fire Emblem-es cucca volt, de végül négyen el tudtunk vinni mindent egy körrel.

Magam sem gondoltam volna, hogy tényleg kelleni fog 2 óra, mire mindennel kész leszünk. De kellettek még asztalok, és még azokat is helyezni kellett, hogy a Wii-s mozgásérzékelős játékokhoz legyen elég hely. Úgyhogy ahhoz képest, hogy úgy gondoltam, hogy 2 óra alatt nevetve kész leszünk mindennel, még tudunk is játszani, mielőtt elkezdjük a rendezvényt, elment az idő rendesen. Még gyors csináltunk pár képet, aztán kezdődhetett a buli.

Hamar jöttek az emberek, gyorsan gyűltek a jelentkezők a versenyhez. Hamar összejöttek az emberek a konzoloknál. Szervezőként nem nagyon figyeltem, hogy ki mit csinál. Én szinte végig elöl voltam a kivetítő mellett. Ott felügyeltem, hogy minden rendben legyen, meg hát a Mario Kart versenyt én vezettem. A jelentkezőket a bejáratnál Foxdante írta megosztott Google táblázatban, én csak döbbenten lestem, hogy gyűlnek a versenyzők. 16 embert tartottam reálisnak, végül 28-an neveztek.

Mario Kart 8 Deluxe verseny

Hét csapatra osztottuk a versenyzőket. Azt találtam ki, hogy 16-an jutnak tovább, lesz a két jobb játékos, plusz két legjobb harmadik helyezett. Még a kezdés előtt volt egy kis probléma, mert az a weboldal, amivel kértem, hogy a jelentkezők sorszámát tegye véletlenszerű sorrendbe, ismételt... És nem tudtam sehogy se beállítani, hogy minden szám csak egyszer szerepeljen. Szerencsére ott volt Fantos, aki a weboldalon belül talált egy olyan lehetőséget, hogy a lista elemeit tegye ismétlés nélkül véletlenszerű sorrendbe. Nem ez az első eset, hogy Fantos életet ment...

Azt már az elején láttam, hogy ezzel nem végzünk 14 óráig. Csütörtökön voltunk Gáborral terepszemlén, akkor láttuk, hogy mivel a kivetítőn nagyon jól meg lehetne csinálni a retro Elektor Kalandor versenyt is, ezért eldöntöttük, hogy mind a két verseny ki lesz vetítve. De 28 versenyzővel, 7 körös selejtezővel esélytelenné vált. Így az Elektor Kalandorosok a retro TV-hez lettek száműzve. Arra is szép számmal jelentkeztek, összesen 14-en. Azt Sakman külön megcsinálta, mire végeztek, külön hozta nekem a jelentkezési lapokat, melyre külön írtuk mindenkinek a pontszámát. Super Peter nagy fölénnyel nyerte a játékot, gratulálunk neki.

A Mario Kart 8 versenyen viszont pontosan dupla annyi verseny lett, mint amennyi 16 versenyző esetén lett volna. Azon túl, hogy nagyon fárasztó volt már egy idő után, szerencsére nagyobb gond nélkül ment le a verseny. Én hibáztam egy nagyot: A selejtezőben összekevertem egy továbbjutó és egy kiesett pontszámát. Így a negyeddöntőben a kiesettet hívtam a továbbjutott játékos helyett. Csak lestem, hogy mit keres itt ez az ember, amikor ő nagyon kiesett? O_O Az volt a szerencse, hogy a továbbjutó a közelben volt, és feltűnt neki is, hogy valaki nem oda való. Gyorsan cseréltük. Épp NEM kezdték még el a játékot, gyorsan vissza tudtunk csinálni mindent, megtörtént a helycsere. Azért éreztem magam baromira kellemetlenül, mert a kiesett játékos nagyon kiesett... Konkréten tökutolsó volt, mind a négy versenyben 12. helyen végzett, így minimális pontszámmal zárta a versenyét. Örülök, hogy az utolsó pillanatban kiderült a baki. Kár lett volna a továbbjutóért, mert ő játszott annyira jó, hogy a negyeddöntőből is továbbjutott. Ezután már nem volt gond, jobban észnél voltam az eredmény könyvelésénél.

Ami még kritika volt, hogy a DLC pályák is játékban voltak. Ez sokak számára ismeretlen volt. Volt aki meg is jegyezte, hogy logikátlannak tartja, hogy a DLC pályákon játszunk, és a 2. helyezett nyereménye a Mario Kart 8 DLC kódja dobozosan. Ezt a magam részéről el tudom fogadni. Vagy egy olyan Nintendo Switch kell, amin nincsenek a DLC pályák, vagy külön meghirdetni, hogy a DLC-kre is számítsanak. A verseny egyébként bagszi Nintendo Switch-én zajlott, aki akaratán kívül egyébként is tett arról, hogy annyira zavartalanul mégse menjen le a verseny. Fel lett függesztve a játék. Eltelt pár perc, mire rájöttünk, hogy a baj forrása az, hogy bagszi egy másik Switchén játszott (amire a profilja be volt állítva), ami megállította a versenyt.

A verseny alapvetően 150cc-n zajlott, a döntő viszont 200cc-n. Ezt azért találtam ki, hogy a végén tényleg izgalmas legyen a verseny. Ez viszont meg volt hirdetve, ennek ellenére ágálltak ellene a döntősok: "Naaa, hadd menjen a döntő játék is 150cc-n, nahaaaadd!" Nem, kell egy kis lutri a végére. Még az elején mondta is az egyikük, hogy nem volt normális, aki kitalálta a 200cc-t. Mondtam, hogy sokáig én se vettem komolyan, mire egy másik visszakérdez: Egészen mostanáig? Jó vicc. Amikor komolyan játszottam 200cc-n, rájöttem, hogy megvan ennek is a maga fizikája és technikája, amit külön ki kell tanulni, és akkor ott is jó eredményt lehet elérni. Hardcore Mario Kart. Az már régen is átfutott az agyamon, hogy az nagyon jó, ha valaki egy karakterrel, kocsival nagyon jól tud játszani, de azok az igazán jó játékosok, akik az összes karakterrel, összes kocsival gond nélkül nyerik a versenyeket. Áll ez a Mario Kart 8-ra, plusz hab a tortán a 200cc-s győzelmek. Tehát azt akartam, hogy aki bejut a legjobb 4-be, azok bizonyítsák, hogy tényleg jó Mario Kartosok. Arról nem is beszélve, hogy amíg én vezetem a versenyeket, addig, mint Játék határok nélkül rajongó, teszek arról, hogy legyen egy kis lutri a versenyekben. Azt gondolom, hogy csak jót tesz a versenynek, ha egy kicsit kihozzuk a normális medréből, és valami váratlant beteszünk. Ezt bizonyítja az is, hogy a verseny végére már örültek, hogy 200cc-n ment, mert így nagyon izgalmas volt a végére. Örülök, hogy sikerült emlékezetessé tenni a versenyt. :) Ez a célom, semmi hátsó szándékom nem volt a 200cc-s döntővel.

Ezután volt a díjátadó, fényképezés, mindenki örült a nyereményének.

Eredmények

Közzé is tenném az eredményeket.

Mario Kart 8 verseny eredménye

Csak a döntősök pontszámát írom ki. A többiek a kiesett fordulójukban elért pontszám alapján lettek rangsorolva.

1. Magasvári Tamás - 60 pont
2. Kiss Benedek - 37 pont
3. Ölveczky Péter - 28 pont
4. Mokry Zsuzsanna - 22 pont
5. Schindler Lóránt
6. Horváth Gergő
7. Orbán Dávid
8. Stec Kajetán
9. Bozsó Barbara
10. Há Norbert
11. Sillmann Gergő (valójában holtversenyben 10., pontazonosság okán)
12. Auguszt Morisz
13. Dejczö Márk
14. Gárgya Péter
15. Simon András
16. Tóbiás Gábor
17. Mészáros József
18. Pék Anita
19. Pintér Roland
20. Stec Larion
21. Kőnig Péter
22. Kovács Molnár Áron
23. Varga András
24. Stec Hanga
25. Kovács Molnár Levente
26. Ocskai Miklós
27. Marek Bendegúz
28. Rostás Zsolt

Külön kiemelendő a 4. helyről Mokry Zsuzsanna eredménye, aki csoportjában 3. helyezettként jutott tovább, és jutott el végük a döntőig. Magasvári Tamás, alias MagicT neve pedig nem ismeretlen a Mario Kart rajongók körében.

A nyereményeket a Game Park ajánlotta fel, részletes táblázat az eredményről itt megtekinthető.

Retro Elektor Kalandor verseny eredménye

Itt viszont végig írva lesznek a pontszámok, hiszen egy fordulóban ment le a verseny.

1. Ölveczky Péter - 96.400 pont
2. Gárgya Péter - 80.600 pont
3. Kovács Molnár Áron - 75.600 pont
4. Simon András - 69.800 pont
5. Urbán Dávid - 69.000 pont
6. Pék Anita - 60.200 pont
7. Varga András - 56.150 pont
8. Rostás Zsolt - 50.800 pont
9. Kőnig Péter - 48.000 pont
10. Hegyi Levente - 43.550 pont
11. Tóbiás Gábor - 36.900 pont
12. Schindler Zsolt - 33.750 pont
13. Ocskai Miklós - 32.700 pont
14. Kovács Molnár Levente - 26.850 pont

Itt csak a győztes lett díjazva, ő Regamex ajándékcsomagot kapott, plusz belépőjegyet a következő Retro videojáték kiállításra. Az eredmény táblázat formájáben itt megtekinthető.

Köszönjünk mindenkinek a részvételt!

És a többi

Nagyon elhúzódott a Mario Kart verseny, a díjátadó 16 órakor került sorra, közvetlen a döntő után. Fárasztó volt, az az igazság, hogy üdítő volt látni nekem a végén, hogy milyen gyorsan megy a verseny 200cc-n. Mondtam is magamban, hogy az egész versenyt 200cc-n kellett volna menjen, és akkor sokkal gyorsabban lement volna az egész verseny. Nyilván nem, de amikor Tutajkk azt hitte, hogy a négy forduló során fokozatosan vittük fel a cc-t... Még belegondolni is rossz volt, hogy a 7 fordulós selejtező ólomlábakon, 50cc-n menjen! Tényleg, szerettem csinálni, de 4 órán keresztül egy helyre figyelni, fárasztó volt.

A végén már csak arra volt időm, hogy szétnézzek, hogy állunk, ki mit játszik. Kérdeztem is Szilvit, hány jegyet sikerült eladni. Írt is egy gyors kimutatást, összesen 62 jegy talált gazdára. Ez nagyon jó, elértük a kitűzött célt! Azzal indítottam, hogy ha eljönnek 50-en, már elégedett leszek. És mivel a többiek is nagyon jól érezték magukat, a KMO-sok is elégedettek voltak, nem is volt kérdés a folytatás. Ősszel lesz találkozó, az időpont egyeztetés alatt.

Pakolni nem tudtam sokáig maradni, mert 17.41-kor indult a vonatom Kőbánya-Kispestről. Ezzel még relatív emberi időben, 21 órakor haza tudtam érni. Még egy kicsit pakolásztam itthon, nézegettem a papírokat, de aztán azonnal feküdtem is le aludni.

Nagyon örülök a mai napnak, minden szempontból elértem a kitűzött célt, úgyhogy letettük az alapkövet a jövő felé. Mivel felügyeltem, ezért nem sok képet csináltam. De amik vannak, azok itt megtekinthetők.

Reakciók a visszajelzésekre

Osztottunk papírt a látogatóknak, amikben megírhatták, hogy mi tetszett nekik, és mivel tennék jobbá a jövőben az eseményt. Ezekre válaszolnék.

Örülök, hogy színvonalasnak tartották a rendezvényt, és elégedettek voltak a segítőkkel. Játékosok vagyunk, igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni. :)

És mit szeretnének a látogatók?

• Több konzol, nagyobb tér - Ez csak a KMO-n múlik, megbeszélés tárgya lesz velük. Egyébként magam is támogatom az ötletet. Akkor lesz több konzol, nagyobb tér, akár több stand is, akár dekorációt is intézhetünk.
• Smash Bros. verseny, többféle verseny - Egyik célunk a változatosság, így nem is kérdés, hogy Super Smash Bros. Ultimate verseny lesz ősszel. És vannak extra verseny-ötleteim, ezekről később lerántom a leplet. :)
• Árusok jelenléte - Ezt már erre a találkozóra is kérték, és jó ötlet, de dilemmában vagyok ezzel kapcsolatban. Méghozzá azért, mert nem akarom, hogy egy olyan konzolos jöjjön el, aki ugyan hoz egy rakat retro játékot, de az árcédula láttán lepereg a látogató előtt az élete. Meg kell gondoljuk, hogyan lehet ezt jól megcsinálni.
• Kerekasztal beszélgetés, vendégek - A kerekasztal beszélgetés rendben van, mert ez csak emelné a rendezvény színvonalát. De YouTuber vendégeket nem ígérek, mert nagyrészük nem vállal ingyen szereplést. Mi pedig baráti társaság vagyunk, nem gazdasági társaság, hogy ki tudjuk őket fizetni. Valaki Dévényi Tibort és Zoltán Erikát is írta, mint vendég... biztos, hogy nem. Ha vállalják is, embertelen összegért. Kerekasztal beszélgetés várható későbbre, de eleinte inkább "körön belül". Ha jönnek vendégek, az nem a közeljövőben lesz.

Új Playstation 3 controller

Néha érdemes Békéscsabán a Tesco parkolójában lévő bolhapiacon szétnézni, mert olykor találni értéket. Mármint, persze kinek mi értékes, de akkor hadd fogalmazzak úgy, hogy egyre több olyan dolog van, amiért érdemes a fiataloknak is kijárni. Egyre több a konzolos! Az egyik ráadásul olcsón adott egy PlayStation 3 controllert (4000 Forint), úgyhogy befizettem rá.

Egy másik konzolos eladó, egyéni vállalkozóként volt jelen. Elég sok játéka volt kint, de sajnos azok a PS3 játékok, amik érdekeltek, Platinumosak voltak, úgyhogy általa nem bővült a PS3 gyűjteményem. Amikor érdeklődtem, hogy máshol is elérhető-e csak annyit mondott, hogy szombatonként Békéscsabán lesz (ez örömteli, lehetnek még nála jó játékok), vasárnaponként meg Gyulán. Eléggé nehézkesen adott ki egy névjegykártyát. Nem jó! Tessék szépem előre tenni, felhívni az érdeklődők figyelmét, hogy itt vagyok, bármikor elérhető, nyugodtan keressenek! Bár a névjegykártyán csak telefonszám áll, de az E-mail cím plusz pont lenne, meg tessék jelen lenni közösségi oldalakon, és ott is hirdetni a játékokat! Én a helyébe úgy csinálnám, hogy hirdetni a játékokat közösségi oldalakon (ha a saját weboldal esetleg nem éri meg), és hirdetni szállítással, személyes átvétel a bolhapiacon. Kezdő marketinges vagyok, de kapásból itt van pár ötlet.

Az mindenképp örömteli, hogy egyre több konzolos van, remélem megmarad ez a trend. Az egyik cél, ugyanis ami miatt járok a bolhapiacra, a PlayStation kiegészítők vadászata. Hiányzik egy PS2 controller és egy memóriakártya is. Plusz milyen menő lenne egy PS4-et itt venni majd.

PlayStation 3 terén már nincs mit venni, ugyanis ezzel 4 controllerem van, plusz van távirányító is Blu-ray lejátszásra, úgyhogy teljes a PS3 gyűjtemény.

Lehet jönni hozzám PS3-mal játszani, teljes lenne a játékélmény négy fővel.

Használt műszaki bolt Budapesten

Teljesen véletlen találkoztam a Jófogáson a Used Products termékeivel. Meg is lepett, utána is néztem, hogy ez az az üzlet, mellyel Hollandiában is találkoztam? És hát bizony, nem csalás, nem ámítás, eljutott a Used Products Magyarországra!

El is mentem ma szétnézni. Teljesen olyan, mint a holland üzletek. Rengeteg használt műszaki cikket lehet kapni, és ahogy szétnéztem, az árak inkább alacsonyabbak. Ha elkerülök Pestre, fogok majd ide járni szétnézni, és akár vásárolni is! Mint ahogy azt ma is tettem. Találtam PlayStation 2-re egy Harry Potter és a Tűz serlege játékot holland borítóval! Először azt hittem, hogy már annyi holland szöveget látok, hogy már hallucinálom is a nyelvet. Már Magyarországon is hollandul akarok mindent. De gyorsan kiderült, hogy nem a tudatom csapott be. Holland üzletből holland borítós játékot, ezt így kell csinálni! És mivel csak 500 forint volt, egyből megvettem. Találtam még Harry Potter és a Főnix rendje játékot, az is holland borítós volt, de mivel Platinumos volt, ezért nem vettem meg. Ahogy Nintendónál nem veszek Nintendo Selects játékot, úgy PlayStationnél sem veszek Platinumos játékot, úgyhogy az ott maradt. Egyébként ez a 10. játékom PlayStation 2-re.

Mindent egybevetve tehát érdemes elmenni és szétnézni, lehet találni cuccokat jó áron.

Egyébként állásinterjú kapcsán voltam fent Pesten. Milyen érdekes, hogy előtte hónapokig semmilyen érdemi válasz nem érkezett az önéletrajzomra, mostanra meg beindultak a dolgok. Több állásinterjún is voltam az utóbbi hetekben. Tényleg azt tudom mondani, hogy csak az optimizmusomnak köszönhetem, hogy 6 hónap után ugyanazzal az intenzitással keresek munkát, mint amikor elkezdtem. Ez az optimizmus félig kényszer, ez a legtöbb ugyanis, amit megtehetek magamért. Ha célt akarok érni, akkor meg kell erőszakolnom magam, újra nekimenni és bízni, hogy egyszer összejön. Nem lehet másképp, ha akarok valamit az életben. Megtehetem, hogy feladom, és majd lesz valami, de akkor leköpném magam a tükörben.
És úgy tűnik, hogy tényleg nem érdemes feladni, az utóbbi időkben egyre több helyről hívnak állásinterjúra. Össze fog jönni valamelyik. Azt gondolom, hogy az fog velem a legjobban járni, aki felfedezi az erényeimet és látja, hogy fejlődőképes vagyok.

Újabb anime OST kért helyet az éves Top 10-es OST album listára, méghozzá az Ookiku Furikabutte soundtrack album. Most nézem harmadjára végig az animét, és bár a zene nem eddig fogott meg annyira, most mégis meghallgattam az OST albumot. Nagyon megtetszett. Egyedi vibe-ja van nem hasonlítható egyik másik anime zenéhez sem, de nagyon tetszik.

Az anime meg feliratkozik, mint minden idők 4. kedvenc animéje. Mihashi Ren-t a kezdetektől nagyon szerettem. A szuperérzékenysége nemcsak nagyon aranyossá teszi őt, hanem sok derűs jelenet alapja. De azért szerettem meg nagyon, mert persze, néha amikor valami bánat éri, akkor mintha a világ tragédiája szakadt volna rá, nem egyszer kap sírógörcsöt, de amit tud, azt megcsinálja, és odateszi magát a sportban. Imponáló ezt látni, mert azt érzékelteti, hogy egy érzelmileg labilis srácnak is van helye a világban. Az önbizalmát meg majd szépen lassan helyrepofozzuk. A mangát is elkezdtem olvasni. 2003-ban indult és még mindig megy. Eddig két évadot adtak az animéből, nagyon örülnék, ha lenne folytatása. Nagyon szeretem Mihashi-t, belőle soha nem elég. Majd tervezek egy részletes ismertetőt írni az animés blogba.

Az még meglepett, amikor utánanéztem, hogy ki Mihashi seiyuu-ja, és láttam, hogy az a Yonaga Tsubasa, aki Hazuki Nagisa hangja is volt a Free!-ben. Eleinte nem is tudtam fejben összepárosítani a két karakter hangját. De később összeállt, hogy Mihashi-nál is megvannak azok a hanghozdozások, mint Nagisánál, de Nagisa esetében karakteresebb hangot adott a seiyuu. Ugyanakkor azt gondolom, hogy Mihashi esetében nehezebb dolga volt a seiyuu-nak, mert többször is azt vettem észre, hogy gyorsan kellett beszédstílust váltania. Mihashinál előfordul, hogy egyik pillanatban még itatja az egereket, majd gyorsan felszárítja a könnyeit, és némi magabiztossággal mondja, hogy hajrá, menjünk neki és csináljuk! Örülök, hogy a mangával sokáig a mindennapjaim része lesz.

Nintendo World Championships megérkezett!

Hát, ha nem kis viszontagságok árán, de ma megkaptam a Nintendo World Championships-et! Az előrendelés körülményes részletei itt olvashatók, nem is mennék bele részletesen. Csak annyi mondanék röviden és tömören, hogy a Nintendo nagyon ügyesen megcsinálta azt, hogy tényleg legyen eszmei értéke a játéknak. Nem elég, hogy profilonként csak egy példányt lehetett rendelni (ez még érthető is), de a Nintendo konkrétan feltalálta a digitális sorbanállást is.

De most már rendben van minden, és a megjelenés napján, azaz a mai napon én is megkaptam. Szép, csodálatos doboz. És azért tegyük hozzá, akármennyire is volt trükk a Nintendótól, hogy egyedi értéket adott a kiadványnak, csodálatosan néz ki. Ezt kérem, így kell csinálni! Szép vastag dobozban érkezett meg a játék, benne sorakozik minden.

Igazából ha valami ilyesmi lett volna 2010 decemberében a Super Mario All-Stars Wii kiadása, untig tökéletes lett volna. Az lett volna a játék nívójához méltó. Ahogy ezt a Nintendo Entertainment System nagyságához méltó kiadásnak tartom. Ennél már csak akkor lehetett volna jobb, ha mi is megkapjuk a NES controllereket, ahogy a japánok kaptak Famicom controllereket a maguk fizikai kiadásához. Nyilván többe került volna, de bőven megérte volna az árát.

És hogy ez kibontva mit tartalmaz? Nyissuk hát a dobozt és kukkantsunk be.

A játék felül van középen, a kitűzők a bal oldali dobozban, a kártyák meg a jobb oldaliban. Középen a NES kazetta eredeti másolata. Még a műanyag kazettatárolót is mellékelték hozzá, ami a NES játékok sajátja volt. A kazettatartó meg a játék mellett a műanyag bélelésben van.

Igazán meg vagyok hatva, hogy mennyire stílusos. Pontosan úgy csillog, mint a NES-es The Legend of Zelda játékok. Milyen szép lenne, ha még NES konzolba téve is tudnám használni, akár az 1990-es játékkal játszani. Mert természetesen van NES játék is, annak rendje és módja szerint embertelenül magas áron. Én köszönöm szépen, bőven elégedett vagyok a Switch változattal.

És a kitűzők. Lényegéből 5 olyan kitűzőt találunk a dobozban, melyek a játékban is megszerezhetők. Érdekes volt kinyitni a dobozt, olyan, mint egy gyűrű doboza. Csak itt ékszergyűjteményt vehetünk a kezünkbe. Viszont a kitűzőket sehogy nem tudom kiimádkozni belőle... És mivel nem akarom, hogy bármi bajuk legyen, ezért ott is maradnak.

És a 13 kártya, amit ígértek. Jó ötlet volt a pixel artworköket renni az egyes kártyák hátuljára. Mindegyik nagy jó, bár a magam részéről egyet-kettőt kicserélnék, mást tennék, de nagyon jól néznek ki élőben.

Maga a játék meg azért érdekes számomra, mert soha, de soha nem játszottam végig speedrunnal egyetlen játékot sem. Ezért teljesen új számomra. Alapvetően nem szeretek végigszaladni a pályákon, sem ilyen videókat nézni, mert az számomra elveszi a játék lelkét. Ennek ellenére azt kell mondjam, hogy megfogott a téma. Ahogy csinálom, és ráérzek az egyes feladatokra, most tudatosodik bennem, hogy milyen egyedi képességek kellenek ahhoz, hogy villámgyorsan megcsináljuk a feladatokat. Kezdve a reflexekkel, és arra az intenzív figyelemre, amire arra a néhány másodpercre kell, hogy tökéletesre sikerüljön minden. Bár van olyan érzésem, hogy a későbbiekben lesznek olyan nehéz feladatok, hogy inkább a csillagok együttállása kell ahhoz, hogy ott kiemelkedőt tudjak alakítani.

Egyébként az az Indiezero fejlesztette a játékot, amelyik a NES Remix-et is csinálta. Amennyire emlékszem a NES Remix-re az némileg más volt. Nem volt annyira fókuszban a speedrun, csak hogy megcsináljuk a feladatokat. De a Nintendo World Championshipsnél azt érzem, hogy a sebesség mindenek előtt. Megcsináltam egy pár küldetést és fogok is ma még játszani vele, mert nagyon tetszik. Jó a Survival mode is, hogy online játszott játékokat ment el és azt játszhatjuk. Mert azt vettem ki, hogy nem konkrétan online játsszuk a játszunk, hanem mások játékát tölti le a rendszer. Hátha meglesz 100%-ra a játék.

A kazetta meg a dobozok szépen ki vannak állítva.

Összességében megérte a pénzét ez a kiadás.