FictionJunction

Az a hír járja, hogy Anison berkeken belül az egyik legjobb zeneszerző Kajiura Yuki. Nos, ez így van. Egyszerűen képtelen vagyok megunni a Parallel Hearts dalukat. Nagyon megmaradt bennem, ahogy a 2009-es Animelo Summer Live-ban micsoda szenvedéllyel már-már püföli a zongorát, miközben az öt lány énekli a dalt.

Különben érdekes az együttes felállása, mert ebben a formájában csak 2009 óta létezik, előtte FictionJunction YUUKA volt, ahol Kajiura Yuki alkotott duettet Nanri Yuuka seiyuu-val. Hogy mennyire sikeres volt ez a duett (2007 óta nem adtak ki új kislemezt ebben a formátumban), szinte leesett az állam. Én azt hittem, hogy a mai anison énekesek közül nemigen találok Mizuki Nanánál és Chihara Minorinál sikeresebb énekesnőt, ehhez képest kiderül, hogy Nanri Yuuka volt az első seiyuu, aki el tudta érni a napi Oricon charton az 1. helyet. Sőt! A legeladottabb kislemezük az Akatsuki no Kuruma ugyan "csak" a 10. helyet tudta elérni az Oricon heti listán, de 45 hétig szerepelt rajta, így összesen 109.777 példány kelt el belőle! Ilyet Hayashibara Megumi óta egy seiyuu-anison énekes előadó nem tudott produkálni! Még nem hallottam a dalt, de nagyon kíváncsivá tett. Én nem hittem volna, hogy ilyen sokra fogja vinni. Mindenképp teszek ezzel a formációval egy próbát.

Kajirua Yuki különben 1965. augusztus 6-án született Tokióban. Az édesapa munkája miatt a család NSZK-ba költözött, itt is élt középiskolás koráig, majd visszatértek Japánba. Zenei ambícióit édesapjától örökölte, aki bár nem volt zenész, de megszállott rajongója volt a klasszikus zenének, és annyira ráragadt a lányára, hogy úgy döntött, hogy ő maga is művelni fogja a zenét. 1992-ben debütált See-Saw együttes tagjaként, producereként, és zeneszerzőjeként. Érdekesség, hogy az együttes másik tagja Ishikawa Chiaki, aki szintén szép eredményeket ér el szólóénekesnőként. Az együttes véglegesen 2005-ben oszlott fel, ekkor kezdett el fiatalabb énekesnőket felkarolni, így körvonalazódott ki szépen lassan a FictionJuction. Először volt a FictionJuction YUUKA, majd egyetlen egy kislemezt megélt a FictionYunction ASUKA formáció 2005-ben.

Az együttes 2009-ben alakult meg, és az Everlasting Songs című albummal debütáltak, mely 2009. február 25-én jelent meg. Az albumon Kajiura Yuki által korábban szerzett dalok találhatók, a lányok előadásában, tehát ez egy cover album. Ezután jött az igazán nagy áttörés a Parallel Hearts kislemez, mely méltán lett híres világszerte. Ezután az együttes még egy kislemezt és egy koncertalbumot élt meg, de nagyon remélem, hogy nem ez volt az utolsó kiadványuk, mert már a Parnora Hearts OP dal is meggyőzött arról, hogy Yuki nem egy átlagos zeneszerző.

Különben még a Kalafina együttesnek is ír zenéket. Nem tudom, hogy miféle együttes lehet, soha nem hallottam róluk, de a képekből nekem az jön le, hogy más image, teljesen más stílus lehet. Majd lehet, hogy őket is meg fogom hallgatni.

Különben Yuki életkora azért meglepett rendesen. Nem hittem volna, hogy már 45 éves, Legalább 15 évet letagadhatna.

Egy rövid korszak vége

Mai nappal terveim szerint vége a diákmunkának. Így visszanézve azt mondom, hogy egyáltalán nem volt vészes. Csak az elejébe volt nehéz belerázódni. Na meg, ha volt választási lehetőségem, akkor nem akartam abba a Tescóba menni dolgozni, ahol sok rossz tapasztalatot éltem meg, a többi helyen meg azért mindenhol azon voltak, hogy minden a lehető leggördülékenyebben menjen. Szerintem egy ideális vezető ilyen. Tapasztalatával, tudásával segíti az alkalmazottait, hogy ők is legjobb tudásuk szerint végezzék munkájukat, nem az, hogy onnan a magasból lenéz minket... Sajnos, ki kell mondani őszintén, sokszor a vevők is tesznek arról, hogy megnehezítsék a pénztárosok dolgát. Nyilván akaratlanul teszik ezt, ezért adnék még egy pár tanácsot:

• Ha egy mód van rá, mindig nézzük meg, milyen péksüteményt, zöldséget, gyümölcsöt veszünk meg. Száz meg ezer alfaja van mindegyiknek, és egyszerűen képtelenség észben tartani őket. Nemcsak hogy nem halad a sor, hanem az is eléggé kellemetlen, hogy át kell kiabálni egyik kasszából a másikba, hogy ő esetleg nem tudja-e, hogy mi az. És ha esetleg nem tudja, lehet telefonálni a vezetőnek, és már percek mennek el...
• A pénztár végén levő kijelző a vevőnek nem dísznek van ott, hanem azért, hogy ha bármi olyasmit tapasztal a vevő, ami nem kompatíbilis az ő "elképzeléseivel", akkor szóljon, hogy valami nem jó. Nem egyszer fordult elő olyan, hogy utólag szól. Nekem is kellemetlen, mert hibázok, meg a vevőnek se jó, mert én már semmit nem tudok tenni, mehet a vevőszolgálathoz, ami rosszabb esetben a másik végén van a Tescónak, csak ők tudnak korrigálni a hibán. Akkor aztán lehet panaszkodni, hogy nincs időm, megyek dolgozni, vagy megy a vonatom. Talán kellett volna figyelni...
• Szatyrot (az 5 forintosat) ne felejtsük el még a mi sorunk alatt kérni. A papír is feleslegesen fogy, meg azzal is csak feltartjuk a sort, ha utólag jut eszünkbe kérni, hogy kell, ne kelljen külön, feleslegesen blokkolni, ezzel is csak feltartjuk a sort.

Saját tapasztalatokból lehet csak igazán építkezni, a másik oldalról teljesen más látni a dolgokat. De azt őszintén sajnálom, hogy a gyerekek (elsősorban elsősök) beiskolázása tényleg ennyire drága, hiába csinál mindenféle akciókat a Tesco, sajnos a legtöbb esetben sokat kényszerül fizetni a szülő.

Hát ennyi volt, az elkövetkezendő 2 és fél hétben pihenni fogok, meg az iskolára készülök, beiratkozás, stb. Hogy aztán szeptember 6-ától gőzerővel vágjak neki az új szaknak, remélhetőleg sikerrel. Hogy esetleg közben bejöhet-e egy nyelvvizsga, még egyszer javítani az érettségin, hogy utána valóban fősulira menjek? Ki tudja? Engem nem zavar, ha 29 éves koromig kell tanulni (most 24 vagyok), a mai világban ez egyáltalán nem ritka.

Ma megjelent az új (utolsó) AnimeStars magazin, és megvettem. Nem lett annyira rossz, de ha még egyszer meglátok nyomtatott sajtóban hibásan ragozott társhatározóval ellátott főnevet, esküszöm kitalálok valami fekete listát, és az írója bekerül oda! Az, hogy online berkekben, ez "megszokott" az "rendben van" de újságban azért tartsuk már meg a helyesírás szabályait! Rettenetesen idegesít, amikor lehagyják -val -vel ragról a "v"-t vagy a teljesen hasonult alakját! Ugyanis a helyes ragozás FF14-gyel! Még egy apróság, ami nem idegesített, inkább fogtam a fejem: Nagyon örülök, hogy Zelda játékot teszteltek, de miért nem a Spirit Trackset, és miért a Phantom Hourglasst? A PH-val 2 éve kellett volna foglalkozni... De ettől függetlenül jó lett az újság, méltó zárása egy végtére is szép időket megélt magazinnak, még ha belülről nem csillogott annyira.

Amit az AnimeCon ígér

Ahogy elnéztem igencsak kevesen tudnak arról, hogy miért lehet esetleg jobb a MAT-os AnimeConra menni. Persze Isten mentsen, hogy én is elkezdjek már-már politizálni, és azt promotálni, hogy miért jöjjenek az emberek az őszi AnimeConra, hallottam már épp eleget emberektől, akik már-már elvakult hívei vagy a MAT-nak vagy a MangaFannak, olyan szinten dobálják sárral egymást, hogy komolyan, akár a politikusok is megirigyelhetnék. Remélhetőleg a MondoConon ismét lesz Wii, és nemcsak Naruto lesz, hanem esetleg lehet Super Smash Bros. Brawllal játszani. Az már le van fixálva, hogy a MAT-os conon lesz ilyen. Ugyanis bagszi viszi a Wiijét, és vele a Brawlt. Egy kicsit belepiszkált a dolgokba, hogy egy pár régi játékokkal is játszhassanak a Wii felé látogatók. Remélhetőleg nem lesz gond belőle. De az biztos, hogy a MAT mindent megtesz annak érdekében, és keményen harcol, hogy megtartsa magát. Önmagában már ez is dicséretes, és ha sikeresek kerülnek ki belőle, akkor azt is ki merem jelenteni, hogy megérdemelték.

[polldaddy poll=3637011]

AniPedia

Új rovatot tervezek indítani a blogban. Úgy érzem, hogy bár elég sokat írok a kedvenc japán zenéimről, de talán nem elégséges ahhoz, hogy egy kívülálló olvasó lássa, hogy miben másabb (jobb) a többi nyugati zenétől. A japán zenét az elmúlt pár év során a MAT-nak, az AnimeConoknak és annak karaoke részlegének köszönhetően viszonylag ismert lett, de van egy alfaja, mely nemcsak Magyarországon, de világszerte is igen mostoha sors jutott. Ez az Anison zene. Ennek nemcsak az az oka, hogy nem feltétlen divatzenét játszanak, hanem az is, nem nagyon promotálják a kiadványaikat, ennek "köszönhetően" nemigen remekelnek a heti Oricon charton. Eme zene népszerűsítésére találtam ki az új rovatot a blogban, mely általam az "AniPedia" nevet kapta, az Anison és Wikipedia szavak egybegyúrásából találtam ki. Sőt, akinek felkelti az érdeklődését ez a zene, teszek fel letöltéseket. Remélhetőleg ezáltal több ember érdeklődését is felkelti az anison zene.

Ami várható volt

Az bekövetkezett. Íme a hír, megszűnik az AnimeStars magazin. Mivel írtam bele egy pár cikket, és valamivel beljebb voltam az AS berkeiben, azt mondom, hogy ez várható volt. Hiába a Facebook meg Twitteres népszerűsítés (én egyik módszert sem szeretem), nem bírta tovább. Mondjuk ehhez nem kell annyira bennfentesnek lenni, hogy lássuk, hogy baj van, hisz a papír minősége folyamatosan adott le magából, meg én magam láttam, hogy nagyon arra mentek, hogy minimalizálják a költségeket. Nincsenek vállalkozói génjeim, csak elég sokat tanultam ilyesmiről, és az a véleményem, hogy nagyon rossz megoldás volt a költség-minimalizálás. Nem is ez volt a nagy baj, mi egy páran cikkírók tudtuk, hogy miért jobb a Mondo, mint az AnimeStars. Több kép, kevesebb szöveg tetszik jobban az olvasóknak ez egyértelműen látható, de ha belegondolunk, ez így logikus. Mert ha megnézünk egy oldalt, akkor a szemünkkel egyből a képeket keressük, hány helyen hallom, hogy először képeket néz, mielőtt egy anime után elkezd érdeklődni? A Mondóban jóval több kép volt, és valljuk be, akkor maga a cikk is jobban érdekel, ha látjuk a képekből, hogy ez jó anime lehet. Nagyon sok szöveget kellett írni az AnimeStarsba, ez volt a fő ok, amiért abbahagytam ott az írást. Mert nem tudtam kihozni az egy oldalra 5000 (később 6000) karaktert egy-egy seiyuu-ról, ugyanis én vittem a seiyuu-részleget az újságban az elején. A Mondóban (ha jól tudom) 3000 karakter kell egy oldalhoz ez lényegesen jobb arány. És igen, egy-egy kép sokkal beszédesebb. A legnagyobb baj az volt az AS berkein belül, hogy többen is hiába mondták a főszerkesztőnek, hogy ha több lenne a kép, akkor talán népszerűbb lenne az újság, de nem... A másik, amit többen gondnak neveztek meg cikkírók (ezt én is tapasztaltam egy kicsit) hogy a főszerkesztő jelleme sem volt határozott. Ha másképp állt volna dolgokhoz, sokkal előrébb lenne a magazin. Ez így igaz.

Szóval ebben az esetben nem feltétlen igaz az a mondás, hogy nagy hal megette a kicsit. Egyszerűen csak hibás döntések sorozatának végén vagyunk. Úgyhogy marad csak a Mondo magazin. Vajon ugyanez lesz a MAT-tal? Nem hiszem, mert ők azért még tényleg küzdenek, és remélhetőleg tartják magukat, bár ez a "pár hét alatt két con" állapot is tarthatatlan.

Konzol-körúton

Ma bagszival voltunk konzolboltokban. Eredetileg 8.30-ra beszéltük meg a találkozót, de mivel későn aludtam el, nem bírtam időben felkelni, így 9.30 lett a találkozó időpontja az Örs Vezér Terénél. Először a 32-es busszal mentünk a Game Citybe, de szinte az összes játékukat kivitték a Pecsába a piacra, így nem láttunk sok mindent. A hármas metróval mentünk utána a Nyugatiba, mert a WestEndben a Douglas üzletben cserélt magának órát. Én közben nézegettem a férfi parfümöket, és megszagoltam egy párat, komolyan nem értem, minek ennyi "illat", egy pár kifejezetten kellemetlen számomra, hogy az árukról ne is lelkesedjek. Utána felmentünk a Media Marktba, nem sok mindent láttunk. Bár a sok 1.999 forintos Hayao Miyazaki Anime DVD-re lecsapnék egyszer. Jól emlékszem, hogy egyszer volt valami gyűjtői kiadás, melyben az összes Miyazaki film megvolt? Utána átmentünk volna a Multiformatba, de a kapu valami miatt zárva volt, így csak a Colin Console-ba mentünk el. Bagszi valami hihetetlen jól járt. Pokémon játékokat vett DS-re valami eszméletlen olcsón. Ha dupla áron eladná, még akkor is lecsapna rá bármely Pokémon fan. Ezután a 4-6-os villamossal mentünk el az Oktogonig, majd az egyes metróval a Pecsáig. Döbbenet valahányszor a földalattin utazok, tisztára olyan a hangulata, mintha 50-60 évet visszamentünk volna az időben. Persze tudom, hogy ez Közép-Európa első földalattija, talán 1907-ből? Nagyon tetszetős. A Széchenyi fürdőnél kicsit eltévedtünk, de hamar megtaláltuk. Bagszi vett magának Pokémon TCG lapokat, én üres kézzel jöttem ki onnan. Megfogadtam, hogy ha veszek valamit az is csak Super Smash Bros. lehet Nintendo 64-re, de nem volt. Más meg amúgysem kellett. A közelben van egy kínai gyorsétterem, megbeszéltük, hogy odamegyünk ebédelni. Bagszi rizzsel evett valami csirkés ... Nem tudom mit. T_T Én meg sült tésztát ettem szezámmagos csirkével, mellé erős-savanyú levest. Megint nagyon jót ettem. ^_^ Meg jó ázsiai (gondolom elsősorban kínai) zenék mentek. Onnan mentünk át az Europarkba az egyes villamoson és a hármas metrón át.  Már lassan külön bérletet válthatnék a Határ útra. ^^' Az Europarkban megmutattam bagszinak is a 300 forintos mangákat. Star Treket vett, de azt sem magának. Ott néztem a Manga című könyvet, hogy megvegyem-e vagy sem? Bagszi nem túl sok jót hallott róla, én meg úgy voltam vele, hogy csak egyszer kéne megvenni... De végül otthagytam. Kell másra a pénz. Viszont Bagszi a Játékkuckóban (a mozgólépcső mellett) vett magának Wiimote-ot 6500 forintért. Jó vétel volt. Egy kis InterSparos körút után elmentünk megnézni a Sárkány Centert. Bagszi mondta, hogy volt már ott egyszer, de szinte semmi más nem volt, csak ruha, ruha, és ruha. De mondtam neki, hogy láttam, hogy mintha lenne ott egy élelmiszerbolt ázsiai ételekkel, és mondtam, hogy nézzük meg. Hát elmentünk oda. A 98-as (vagy 200-as, stb.) busszal el kell menni a Felsőcsatári útig és ott van. Megnéztük azt a boltot, hát csalódás volt... Csak ramenek meg tészták voltak. Én olyat képzeltem el, amit Liverpoolban láttam, van hatalmas Tesco-méretű hipermarket CSAKIS és kizárólag ázsiai ételekkel. A választék finoman szólva hatalmas. Ott voltak országokra bontva az ételek a gondolákon (Kína, Japán, Vietnam, Thaiföld, Indonézia, stb.). Hát valami ilyesmit képzeltem el, csak kisebben. Csak az áruk többsége bármely boltban megvásárolható... -_- Viszont vettem 5 tasak rament 99 forintért, amilyet eddig nem találtam máshol. Szinte minden vietnamiul van ráírva, tehát minden egyes szavát értem... Átentünk a piaci részlegbe, hát tényleg ruha hátán ruha, és komolyan nem értem, hogy minek ennyi. Látunk egy ruhás standot, pár méterrel odébb szinte ugyanazokat találjuk meg. Így nincs sok értelme. Biztos van még elrejtett zuga a Sárkány Centernek, de igazából porcelánkanalat akartam venni, amivel a leveseket szokták enni a kínaiak. De ez most kimaradt, nem is tudom, hogy egyáltalán lehet-e olyat kapni valahol. Majd még megnézem. Itt elváltak bagszival útjaink. Én hazamentem, ő pedig a másik irányba.

Kapom a hírt, hogy mind a ketten, akiknek elvileg nem lett volna jó a jövő szombat, elnézték a naptárt... Végül is örültem neki. Akkor 20-a nekem itt nagytakarítással fog telni, meg utánanézek, hol és mennyiért tudom kivitelezni az apró meglepetést, amit erre a napra terveztem, igyekszem a lehető legolcsóbban a lehető legjobbat kihozni.

Egy kicsit otthon

Több, mint egy hónap után hazamentem Békéscsabára. Nekem már az a furcsa, hogy ott vagyok. ^^' Kicsit megnéztem a rokonaimat, meg elhoztam, hogy jópár cuccot. Jópár cuccot? Alig bírtam idevonszolni... Többek között itt van az összes Anime DVD, manga, AnimeStars és Mondo magazin. Nagyon örülök neki, hogy itt van végre mind. ^^ Összeírtam, hogy mely anime DVD-ket és mangákat birtoklom, ide is közzéteszem:

Anime DVD-k:

• Inuyasha 1-14
• Inuyasha movie-k 1-4
• Full Metal Panic! 1-5
• Full Metal Panic? Fumoffu 1-2
• Cowboy Bebop 1-5
• Bújj Bújj Szellem 1-4
• Yu Yu Hakusho 3, 5
• Yu-Gi-Oh! 1-3
• Megaman NT Warrior 1
• Trigun 1-5
• Bleach 1-5
• Death Note 1-6
• Fullmetal Alchemist 1-4
• Sámán Király 1-3
• Sonic X 1-3
• Beyblade: Hasítsatok bele! 1-2
• Chihiro szellemországban
• Vándorló Palota
• Pokémon: Az első film
• Pokémon 2000
• Pokémon: Mewtwo visszatér

Mangák:

• DramaCon 1-3
• Nyári Srácok 1-3
• Éjféli Opera 1
• Bizenghast 1-2
• Földfény 1-2
• Házi Ninja 1-2
• Jpop bálvány 1-2
• Pirontan
• Gravitation 1-3
• Rémmetró 1
• A Biblia Manga
• Naruto 1-6
• Nana 1-3
• Love.com 1-2
• Death Note 1
• Árnybíró 1

Nem is ezek voltak a nehezek, hanem a rengeteg sok AnimeStars és Mondo magazin, mert azokból összesen kb. 40 darab volt. Hogy fogom majd elcipelni a több, mint 200 darabból álló 576 KByte / 576 Konzol gyűjteményemet? És akkor még otthon maradtak az angol Nintendo magazinok, meg az egyéb konzolos újságok. Már nem is az lesz a baj, hogy hozom el, hova teszem? Majd valahol csinálok nekik helyet, de szerintem ezen elég lesz 1-2 év múlva gondolkodni... Akkor már remélhetőleg az új helyen. ^^

Azért jó volt egy kicsit otthon lenni, csak ne jöttek volna több helyről rossz hírek...

• Szerettem volna Tukeinonnal találkozni személyesen, de egész augusztusban nagyon elfoglalt, ezért nehezen tudunk időpontot egyeztetni.
• Néhány napja megrendeltem Suara: Yumeji SACD-jét (végül csak ez lett. ^^) Ma kaptam E-mailt a CDJapantől, hogy a King Records nyári szabadság miatt zárva van, ezért várhatóan csak 23-ai héten tudják postázni...
• Holnap találkozok bagszival, de Szegeden felejtette a játékokat, amiket kölcsönadtam neki.
• Néhány ember nem tud eljönni a szombatra tervezett találkozóra (Duong és Lucy), ezért várhatóan el lesz halasztva azutánra való hétre.

Na de sebaj, több is veszett már, ami késik az meg csak nem múlik. ^^'

Meddig lehet elmenni?

Még múlt héten pénteken mentem a Pesti úti Tescóba, fizetés után mentem egy külső üzletbe Fornetti péksüteményt venni, és ott a plazma TV-n az RTL Klub ment, de hogy miféle műsor... Valósággal elszörnyedtem rajta. Már betelefonálós jósműsor is beteheti a lábát a kereskedelmi TV szférába? Komolyan mondom, összetettem a kezem, hogy lassan több, mint 1 éve köszönőviszonyban sem vagyok a kereskedelmi adókkal (illetve a Forma 1-et nézem csak az RTL-en), csak az Animaxet nézem (mondjuk itt nem lehet fogni), meg néha az M1-et. Meg az egyik barátom írt a blogjában arról, hogy egy srác átverte az embereket, vagy mi történt? Mindegy, engem nem érdekel.

Na persze nem minden kereskedelmi műsort ítélek el. Amikor Angliában voltam, nővérem mindig nézett egy valóság-show-t (inkább dokumentumfilmnek hívnám), melynek címére nem emlékszem, de az volt a lényege, hogy egy takarítóbrigád bement egy olyan lakásba, ahol egy olyan ember (döntő többségében egyedülálló férfi) lakik, aki annyira igénytelen magára, hogy hónapok óta nem takarított, eszméletlen állapotok uralkodtak nála. És a takarítócsapat fogadást kötött, hogy egy óra alatt patyalottisztára takarítják a lakást. Persze a lakó ezt nem hiszi el, persze a takarítók nyertek. És nem ám mindenféle tisztítószerrel takarítottak, hanem környezetvédő alternatív módszerekkel. Megmondom őszintén nem emlékszem rájuk, egyvalami maradt meg bennem: Voltak lábasok, melyeket ugye hónapok óta nem voltak elmosogatva, erre az egyik hölgy fogja a Coca Colát (!!!) és azzal kimarta a szennyeződést SIKERESEN! Kis mosás után olyan tiszta lett a lábas, mintha új lenne. Teljesen ledöbbentett. Szóval szerintem ez nagyon hasznos műsor, és hozzánk is eljuthatna. Ledöbbennének az emberek, hogy praktikus módszerekkel milyen gyorsan ki lehet takarítani egy lakást.

Nekem még ugyan nem kélne el egy takarítóbrigád, de amilyen állapotban átvettem ezt az albérletet, látszott, hogy nemigen foglalkozott vele a főbérlő... Két dolog miatt nem értem, hogy miért nem takarított itt soha: 1. Szerintem, ha rendszeresen takarított volna, nem telne többe 1-2 órájába, annyi időt már csak tud szakítani rá, és akkor... 2. Nagyobb esélye lett volna kiadni másnak is. Én folyamatosan takarítok itt, és már legalább 10 évet fiatalodott a ház, de még van mit csinálni. És nem kell neki sok idő. Ha minden 2 hétben-1 hónapban szánt volna 1-2 órát arra, hogy rendben tartsa ezt a kis házat, máris sokkal másabbul nézett volna ki, ahogy átvettem. Mostanra talán már elmondható róla, hogy lakik itt valaki. De ha jövő szombaton tényleg lesz itt buli (ki is gondoltam egy érdekes meglepetést. ^^), akkor azért van itt még mit csinálni. Jelen pillanatban az a legnagyobb problémám ilyen téren, hogy lassan nincs hova pakolni, és ha ma tényleg elhozom a mangáimat, anime DVD-imet, és a régi AnimeStars, és Mondo magazinjaimat, akkor még inkább főhet a fejem, hogy rendezkedjek.

Anime jelenségek egy hipermarketben

Egy blogban mutatták nekem a hírt, hogy Azumanga Daioh anime képekkel promotálja a Cora az iskolakezdési akciójukat! o_O Utánanéztem, és tényleg így van. Nem kicsit lepett meg, vajon tudatosan választottak animét, vagy csak véletlen egybeesés. Mondjuk véletlenne kicsit sok, hogy pont iskolai animét választanak iskolakezdés promotálására. Mindenképp örvendetes a dolog. ^^ A durranás ott van, hogy még az Anime News Network is felfigyelt erre a nem mindennapi jelenségre.

Éjszakai ténykedések

Így jár az, aki rossz alvó, és csak teljes csendre tud elaludni. -_- Valahol itt a közelben ciripelt egy tücsök, és annyira hangos volt, hogy csukott ablakon is behallatszott, és nem tudtam aludni tőle. És mivel reggel 6-ra kell ma mennem, ezért nem is nagyon erőltettem. Sokkal rosszabb 1-2 órát aludni, mint semmit, mert akkor még fáradtabb vagyok.

Persze az időt sem töltöttem tétlenül, megpróbáltam felvenni az énekemet az őszi MondoConra. Úgy tűnik fáradtan nemigen lehet jól énekelni, nagyon nehezen jöttek ki a hangok. Aztán egy idő után jobb lett, de már nem éreztem akkora erőt magamban, hogy folytassam, úgyhogy majd később, jövő vasárnapig úgyis van még idő. Különben végleg eldöntöttem, hogy az Utawarerumono: adamant faith dal lesz majd.

Most ismerkedek angela: Land Ho! albumával. Kellemes darab, ha többször meghallgatom, biztos jobban meg fog tetszeni, mondjuk már így is van egy pár dal, amire azt mondom, hogy ez igen! Egyébként van egy történetem angela kapcsán. Mint annyi anison előadó, angela is megfordult Okui Masami: @Tunes. TV műsorában, annak van egy olyan blokkja, mely a Roots Tunes nevet kapta. Röviden az a lényege, hogy a meghívott vendég egy CD-vel mutatja meg, hogy mi volt az a zene, ami arra inspirálta őt, hogy énekes legyen. Tehát, a címet megmagyarázva honnan gyökerezik az énekesi karrierjük? És hát Okui Masami nehezen tudta leplezni meglepettségét (negatív értelemben) és értetlen arcát, amikor az angela énekesnője atsuko felmutatta Madonna: True Blue albumát, és beszélt a Papa Don't Preach dalról. Persze Masami tiszteletben tartja, hogy valaki ezt szereti, csak szerintem atsukótól nem ezt várta. Okui Masami különben köztudottan nem szereti azokat az énekeseket, együtteseket, akik elsősorban a botrányoknak köszönhetik a hírnevüket, és nem a tehetségüknek, így azt hiszem érthető, hogy mi lehet a véleménye Madonnáról.