Mégis csak marad a Petőfi Csarnok?

A MAT kitette a 2010-es tervezett költségvetését, a www.animetarsasag.hu honlapján megtekinthető. Mivel a MAT nem gazdasági társaság, ezért ez nyilvános. És erős utalás van arra, hogy marad a con a Pecsában, ugyanis benne vannak a tervezett AnimeCon költségek is, melynek egyik tétele a Pecsa bérlése. Lehet, hogy minden a régi marad? Holnap kiderül.

World of Japan!

Itt volt ma bagszi, megbeszéltük, hogy kapok tőle World of Warcraftot. És itt van a gépemen. No, most ha kapok, akkor sokan gondolhatják, hogy tört szerveren játszok, nos ez igaz. De elhatároztam magamban, hogy ha nagyon, de tényleg nagyon fog tetszeni, akkor beruházok egy eredetire, ami ugye már szinte mindenki számára elérhető áron van. De erről később.

Ahogy megbeszéltük, a 9.12-es vonattal érkezett meg, találkoztunk. Míg hozzánk elsétáltunk, beszélgettünk egy pár dologról. Például jön a Pokémon 5. generáció! Gondoltam már rá egyébként, hogy lassan aktuális, és lám, itt van. ^^' Amikor felértünk hozzám, beszélgettünk egy kicsit az Animeconról. Bagszi MAT-tag, így viszonylag tud dolgokat. Szokta nézni a Mangafan fórumot, ugyanis pörög ott a SakuraCon 2010 topic. Végülis ő az, aki ott információkkal szolgál a Hungexpóról, meg az egész rendezvényről. Tegnap este azzal foglalatoskodott, hogy áttanulmányozta a Hungexpo honlapján az épületeket, és a térképeket, és videókat. Nekem is megmutatta. Így saját magam győződtem meg az igazáról, miszerint a con megszervezésére szerinte az F és a G épület lenne az alkalmas. Az F egy hosszúkás épület, szerinte az kiválóan alkalmas árusok ott értékesítsék termékeiket. A G meg egy hatalmas, akár 10.000 főt is fogadni tudó épület, egyik nagy előnye, hogy jól el vannak választva a termek benne, így szinte zavartanul mehet a nagy teremben a cosplay verseny, a közepesekben a karaoke, a DDR, a kisebbekben meg akár külön lehetnek a konzolok. Na persze kérdés, hogy van-e szükség 10.000 férőhelyes nagy épületre? Mert úgy tűnik, hogy nem. A többi épülettel az a nagy probléma, ahogy láttam én is a videókon, hogy vagy egy nagy terem az egész adott épület, vagy egyik-másik annyira el van szigetelve a többitől, hogy átsétálni megnézni ezt-azt nem kényelmes. És persze ott lebeg a levegőben, hogy maradunk a Pecsában, vagy hogy nem is lesz az egész conból semmi! Nem vicc. Mert még az is képlékeny, hogy most együtt fog-e működni a MAT és a Mangafan, vagy csak az egyik csinálja. De a Pecsa kapcsán milyen érdekes, hogy amikor még nagyban ott voltak a conok, akkor mindenki mondogatta, hogy kinőttük a helyet, menjünk máshová! Most, amikor itt a lehetőség, tényleg azt feszegetik, hogy nagyobb hely, akkor meg mindenki ki van akadva, hogy a Petőfi Csarnok, ezáltal az egész con feelingje odaveszne. Erről szóltam pár posttal lejjebb, hogy megértem, hogy ezt ellenzik az animések, de addig, amíg nem tudjuk, hogy milyen egy Hungexpós con, addig felesleges gongatni a vészharangot. Mert abban mindketten egyetértünk, hogy mindenképp adni kell egy esélyt a Hungexpónak, lehet, hogy nagyon fog tetszeni. És ha esetleg úgy alakulna, hogy valami miatt nem jön be a Hungexpo, akkor még az is lehet, hogy nyáron, vagy ősszel visszatérünk a Pecsához.

Megmutattam neki a tegnap kapott CD-ket japánból, nagyon tetszik neki, csak szerinte is az Okui Masami: i-magination CD bortója eléggé ijesztő, és megnézte a belső képeket, szerinte nagyon személytelenek a képek. Egyszer, amikor nála voltam, mutattam neki egy pár CD scan borítót, a Do-can és a Masami Life albumokból, hogy lássa, miért (is) szeretem őt annyira. Neki is nagyon tetszett, hogy pl, olyan képeket tesz ki az album borítójára, hogy felébred, kaját csinál, meg hogy átlagos ruhában van, és ez pont azért jó mert ezzel is azt sugallja, hogy ő is ember, nem pedig valami isteni lény... A Self Satisfaction CD borítója is nagyon tetszett neki. De mutattam neki egy pár újabb albumát is, mert újabban művészibb képeket csinál magáról. Ezek is nagyon jók, mert ezek kifejeznek valamit, pl. INSANITY kislemez, Akasha album. Viszont az i-magination CD képeivel az a gond, hogy agyon van photoshopozva, és teljesen szokatlan tőle az ilyen jellegű képek, ezért én sem veszem tőle annyira jó néven. Mindazonáltal, a dalok legalább megmaradtak a tőle megszokott igen magas minőségűek. Biztos valami őrült javasolta neki, hogy váltson stílust, és mutassa magát sztárnak, mint pl. Ayumi Hamasaki, mert akkor biztos megugranának a lemezeladások. Hogy miért kell megugrani a lemezeladásoknak? Azért, mert a legutóbbi Self Satisfaction albumból abban a 127 milliós lakosú Japánban az Oricon szerint csak 974-et értékesítettek. Nem 974 ezret (szép is lenne), hanem 974-et. És csak 1 hétig szerepelt az Oricon heti listán, a 127. helyen. Szóval ilyen eladásokat kell megdönteni. Jó, ez most nem lesz nehéz, de sokkal nem fogja nemdönteni, mert a napi Oricon listára nem kerül fel az album. De azért remélem, a heti top 100-ba felkerül az album. -_-' Na szóval, ezért indokolt valaki szerint a stílusváltás. Egyébként Masami többször írta a blogjában, hogy sokat gondolkodott már azon, hogy levágassa-e a haját, de a rajongói mindig lebeszélik. Én is ezt tenném. Ő így szép, hosszú hajjal.

Persze azért Nintendóra is kerítettünk sort. Méghozzá, Naruto: Clash of Ninja Revolution volt a választás. És leesett, hogy miért nem működött a Wiimote a játéknál. T_T Azért, mert csatlakoztatva volt a GC controller, és a játék prioritást ad a GC controllernek, és a az csatlakoztatva van, akkor csak azzal kommunikál. Hány fejfájással teli órát okozott nekem ez a hülyeség. -_-' Na mindegy, most már tudom a probléma okát. Kipróbáltuk párosban a játékot, tetszett. Csapatban voltunk, és harcoltam az egyikkel, bagszi a másikkal. Én Hyuga Nejivel voltam, ő pedig Narutóval. Istenem, de jó volt látni Neji speciális jutsuját, mellyel 64× sebzi meg ellenfelét, és elzárja a csakráját. Többüknek ez volt a végzete. Mondjuk volt egy pár nehezebb harc, az lepett meg, hogy az eleje milyen könnyű volt, utána hogy bedurvult. Mondjuk Shikamaru jutsuja is érdekes, ahogy ellenfelét "uralma alá vonja". Úgyhogy mindketten arra jutottunk, ez nagyon jó játék.

Amíg bagszi csinált internetet a laptopjába, addig betettem Suara: Akai Ito kislemezt, kíváncsi voltam, hogy ő is meghallja a Blu-Spec CD áldásos hatásait, rábólintott, hogy nagyon tiszta a hangzása. Miután sikerült behoznia a netet, megmutatta nekem a WoW-ot. Kellemesen csalódtam benne, amit láttam, tetszett. Tényleg nagyon hangulatos az egész. Persze az látszik, hogy nem ma készült a játék, de szerintem jó lesz. A szerver weboldalán csináltam egy accountot, és megcsináltam a karakteremet. Férfi, ember, átlagos ruházatú, azt hiszem semmilyen extrát nem kapott, csak nevén gondolkodtam sokat. Mi legyen. Mario, Link, Attila, Neji mind foglaltak. Gondoltam egyet, ha már Suarát hallgatjuk, kapja meg a Suara nevet. Férfi létére női név. Mondjuk nem ez az énekesnő eredeti neve. Ez egy indonéz szó, hangot jelent, mely az angol voice-nak felel meg. Úgyhogy ahogy így körbemutatta, nagyon tetszett. Így úgy döntöttünk, felkerül a gépemre, vagyis a külső merevlemezemre. Hát ez lett 14.8 GByte-os. Amíg felkerült, megebédeltünk.

Aztán felkerült, átmentünk a másik szobámba, látta a GC-t. Akkor jutott eszembe, hogy hát nekem 2 db. GC/GBA kábelem van, hát használjuk ki, úgyis olyan rég játszottam a The Legend of Zelda: Four Swords Adventuresszel, vegyük hát elő! Hát, sokkal élvezetesebb több játékos módban, ezt a játékot tényleg erre tervezték, hogy többen játszunk, és így a pálya is könnyebb volt. Úgyhogy akinek van GC-je, és megvan az FSA, most már olcsón be lehet szerezni egy GC/GBA kábelt, és megéri! Nagyon élvezetes. Másrészt az a Zelda Wind Wakerhez, és Pokémon XD-hez (meg talán a Colosseumhoz is jó). Könnyebb volt együtt elbánni az ellenfelekkel, és együtt rájönni a titkokra.

Aztán gondoltunk arra, hogy játszunk New Super Mario Bros. Wiit, de ez azért hiúsult meg, mert nincs 2 Wiimote, így a Kirby Air Ride mellett döntöttünk. Azzal is nagyon jó lett, bár azért én hiányoltam most a Grand Prix-ket, de már csak a járgány, meg a pályák miatt élveztük a két játékos módot, bár itt-ott nagyon kaotikus volt a pálya. De a játék nyugtató zenéje még társaságban is hatással van rám, ellazít. Úgyhogy nagyon jót játszottunk.

Ránézett az órájára, mennie kellett, úgyhogy gyorsan összepakolt, és elindult. Ennyi volt mára. Ha nem lennék ennyire elszigetelve, gyakrabban eljárnánk egymáshoz. Kár érte, hogy ez nagy akadály.

only one, No. 1

Múlt héten az egész világon csak egyetlen egy valaki vásárolt XBOX játékot!

Eredeti i-magination CD

Teljesen meg vagyok lepve, hogy Japánból 3 munkanap alatt ideért a CDJapan által szállított CD-k. Ezekről írtam korábban, ezek lettek meg:

A vadonatúj Okui Masami: i-magination album, melyet kibontottam, mielőtt eszembe jutott lefényképezni. Ez a 15. stúdióalbuma, és ezzel sem okozott csalódást. Nagyon jó dalok vannak rajta, több, mint 200 dalt írt, és még mindig tud újat mutatni, vagy amit hasonlót írt, azt mindig új adja elő, hogy nem lehet megunni. És eddig minden dalát úgy írta meg, hogy mindig annyi változást tett bele, hogy ne unjuk meg, de mindig ráismerünk, hogy igen, ez tipikusan Masami-dal.
Okui Masami: INSANITY kislemez, a MUV-LUV ALTERNATIVE TOTAL ECLIPSE AVN PC játék OP/ED dalát tartalmazza. Nagyon szeretem a dalokat, mindkettő nagyon komoly. És a két dal szerintem jól fedik egymást. Az INSANITY dal kicsit olyan, mintha figyelmeztetne, hogy valami nagy baj lesz. A TOTAL ECLIPSE pedig olyan, mint amire figyelmeztetett az előző dal, az bekövetkezett. Számomra tragikus hangulatú a dal.
Suara: Akai Ito kislemez a White Album anime dalát tartalmazza. Suarát a Tribute to Masami Okui ~Buddy~ albumról ismertem meg. Tetszett ahogy elénekelte az Iiwake dalt, és gondoltam megismerem. Leszedtem ezt a kislemezt, és annyira megtetszett a rajta levő két dalt, hogy nem hittem a fülemnek, hogy létezik olyan dal, mellyel szinte 100%-ig visszahallom saját magam. Annyira megtetszett, hogy rengetegszer meghallgattam. És láttam, hogy mivel annyira nem drága, ezért ezt be akartam szerezni. Ráadásul az az érdekes, hogy a limitált kiadvány ugyanannyiba kerül, mint a normál. Ugyanis ez semmilyen pluszt nem tartalmaz, a különlegessége az, hogy Blu-spec CD-re van írva, aminek egyrészt előnye, hogy Blu-Ray lejátszó is lejátsza (emellett ugyanúgy a rendes CD lejátszó, és a DVD lejátszó is), és sokkal jobb a hangminősége az eddig megszokottól. És tényleg hallatszik, hogy minden eddiginél tisztább a hangzás.
Tegomass: Kiss~Kaerimichi no Love Song~ Amikor visszanéztem Tukeinon blogjában, hogy régebben ki mit énekelt, meglepett, hogy már kezdetektől ismert volt ez a dal. Amit olyan téren nem csodálok, hogy tényleg nagyon jó dal, csak nem hittem volna, hogy a Lovely Complex animesorozat ennyire ismert nálunk. Egyébként sokat hallgatom a fiúk dalait, komolyan mondom, ha minden fiúegyüttes ilyen lenne, én nem kapcsoltam ki a TV-t vagy rádiót régebben, amikor felcsendült egy-egy "remekmű". De ezeknek a srácoknak nagyon jó dalaik vannak. A lemezbemutató koncertjüket megnéztem, élő koncert, tehát a bizonyítottan tudnak énekelni a fiúk. Nagyon jók voltak. Visszatérve a kislemezre, maga a kiadvány csalódás. Pont olyan slim tokos, amilyenben lehet kapni írható CD-ket, amitől a falra mászok. -_-' Mondjuk kicsit vastagabb, de akkor is. De ez nem rontja a dalok minőségét, nagyon jók.

Viszont a Tegomasshoz (is) fűződik a japánok egy nem éppen tisztességesnek mondható "húzása" a lemezeladások szinten tartására. Ugyanis hiába Japánban jól élnek az emberek, a letöltés ott talán még jobban dívik. Mert ott nagyon fejlett a technika, így szinte mindenki hozzáfér az internethez, és a letölthető tartalmakhoz. Viszont Japánban egyedi módon harcolnak a másolás ellen. Mára szinte mindegyik kiadványnak van ún. "Regular Edition" és "Limited Edition" verziója. Egy jó darabig a Limited Edition plusz extrát tartalmazott, pl. plusz DVD, melyen videoklip, vagy koncertrészletek vannak. Viszont újabban vannak olyan kislemezek, melyek limitált kiadványa megcsonkítva tartalmaz extrákat. Például a Tegomass kislemez, regular edition változata 5 dalt tartalmaz, míg a limited edition plusz DVD-jén rajta van a videoklip, és egy making of videó, viszont a CD csak 3 dalt tartalmaz az 5-ből. Így akarják rávenni a még megmaradt CD vásárlókat, hogy vegyék meg mindkét kiadványt. Úgy tűnik nincs más út, hogy megtartsák a CD-eladásokat.

A CDJapan ígéretéhez híven kaptam posztert is az i-magination albumhoz:

Nagyon tetszik, nagyon jól néz ki. Csak mivel össze volt görgetve, ezért nehéz volt felragasztani. És most így néz ki az Okui Masami CD gyűjteményem:

Super Mario World tökéletesítve

Avagy tegnap este sikerült megnyitni mind a 96 kijáratot. Igazából úgy kezdtem el csinálni, hogy megcsinálom, amit tudok, aztán majd a végén, ha megnézem, hogy hány kijárat van megnyitva, majd visszaellenőrzöm, hogy mit hagytam el. Végigcsinálok mindent, és meglepődve látom, hogy kéken ott van a 96-os szám a Title menüben. Úgyhogy örülök neki. Összességében olyan 5-6 napot vett igénybe megcsinálni kompletten. De meglepett, hogy vannak dolgok, amik a vártnál sokkal könnyebben ment, például a 7. világ szellemházában, amikor a kulcsért kellett repülni. De voltak olyanok, amikre (nekem legalábbis) egy emberélet is kevés lenne, hogy biztos taktikával elősszörre megcsináljam. Ismerős a Tubular nevű pálya? Hát komolyan, ha a Zelda fanok szidják a Water Temple-t, akkor a Mariósoknak a Tubular az örök átok. Nem vitatom, hogy vannak, akik ügyes taktikával előszörre meg tudják csinálni, de nekem kb. a 30. nekifutásra sikeredett csak. Ugyanis nekem ez a pálya mindig is szerencsejáték volt, vagy sikerül, vagy nem. De végülis úgy sikerült, hogy kék Yoshival repültem. De lufis módszerről már rég letettem, mert azért Yoshit repülés közben könnyebb irányítani, mint Mariót léggömbbel a hasában, vagy nem is tudom, hova kerül. Úgyhogy Yoshival sikerült. Aztán más pálya nem volt, ami ilyan nehezen ment volna. Viszont az tizenegynehány év után most esett le, hogy utolsó pályán, a Funkyn, ha Yoshival zöld almát eszünk, akkor 20 mp-cel meghosszabbodik az időnk. Kell is az, mert nem egy rövid pálya. És akkoe végül meglett. Mivel nem szeretem a Funky utáni változtatásokat, ezért innestől kezdve a játék számomra befejezett

Ma jelent meg Okui Masami legújabb albuma, az i-magination. Szokásához híven 12 dal került fel a CD-re. Nagyon kíváncsi leszek az új dalokra, a szállítás folyamatban van, ugyanis a CDJapan már hétfőn kapott az új CD-kből, és leszálította az előrendelőknek. Előreláthatóan pénteken érkezik meg. Kíváncsi leszek, hogy fog szerepelni a japán lemezeladási listán, ugyanis az Oricon 2009. szeptember 1-jétől egy olyan új rendszert vezetett be, miszerint a japán webshopokban megrendelt CD-k 30%-át is számolja, eddig a webshopokat figyelmen kívül hagyta. Bár olyan sok remény nem maradt mert 1. nap, a napi top 30-ba nem került be, pedig reméltem, hogy helyet kap. T_T Pláne azok után, hogy más hasonló énekeseknek nagyon jól megy újabban. Például Minori Chihara: PRECIOUS ONE kislemeze az 5. helyet érte el, sőt Nana Mizuki: PHANTOM MINDS kislemeze, az 1. helyig tudott feljönni. Úgyhogy reméltem, hogy valahol helyet kap. Na majd kíváncsi leszek a heti összesítésre.

Animecon – Új helyszín, új életérzés?

A Petőfi Csarnok helyszínének gondolata sokaknak egybeforrt az Animeconnal. Hiszen 3 évig ezen a helyen volt a con, így nem csoda, hogy sokaknak nagy emlékek, élmények fűznek már magához a helyszínhez is.

Már a sorban állást is élveztem, addig volt kivel beszélgetni, hülyülni, játszani, egy perc sem telt eseménytelenül. Emellett a Pecsa előtti füves részt is elfoglalhattuk, melynek szintén volt egy hangulata ott lenni. Meg a sok emlék, az első conom 2006 őszén, már akkor is kíváncsian figyeltem a karaokét, és már akkor is azon gondolkodtam, hogy jó lenne énekelni, de akkor még tizedennyi bátorságom sem volt, mint most. Az megmosolyogtatott, amikor ott egy Kaleido Star CD-t tartottam a kezemben, és a ellettem ülő lány megkérdezte, hogy ez honnan van? Mondom sehonnan, én csináltam. ^^' Ekkor még csak leszedtem ezeket a dalokat, és kiírtam audio CD-ként, és csináltam neki egy egyszerűbb borítót. Komolyan nem is értettem, hogy miért kérdezi, hisz nem volt nagy szám az egész. Ez a CD egyébként még ma is megvan, és meg is őrzöm, mert a borítója saját munka. Aztán a szinkronszínészek. Ekkor még csak 2 anime volt ismert számomra, a Kaleido Star, és a Tokyo Mew Mew. És jó érzés volt élőben látni Molnár Ilonát. Bár megmondom őszintén a Full Metal Panic! után nemigen rajongok érte, de vannak jó szinkronszerepei. És ekkor még csak az egyik kisebb teremben volt karaoke, de már ekkor is alig fértünk el. Aztán 2007 tavasz. Ez annyira nem volt emlékezetes, bár mégis, mert itt nyertem először mini-konzol versenyt Wii Sportson (mint utólag kiderült, Tukeinon Wiijén játszottam ^^'), de úgy nyertem, hogy végig simán ment. Aztán a döntőben a bowling (ez volt végig) végeredménye 176-175 volt a javamra. De a döntő is úgy volt, hogy sokáig nyerésre álltam, aztán nekem rosszabbul ment, míg ellenfelem felhozta magát. Így jött össze az 1 pont különbség. Több féle nyeremény volt, én a Wiis Open Seasons játékot választottam. Melytől pont a 2007 őszi conon váltam meg. Ekkor még volt piac, és becseréltem. Akkor több mindent is vettem. Fekete N64 controller (ez nagyon régi vágyam volt), SNES-re Worms, NES-re Super Mario Bros. és még volt valami, de arra már nem emlékszem. De a 2007 őszi con volt a legérdekesebb. Ekkor foglalkoztam magával a connal a legkevesebbet. Ugyanis a piacon találtam egy kismacskát egy eladónál. Rólam tudni kell, hogy valamely állattal szinte meg lehet vesztegetni, az egy macska, nagyon szeretem a macskákat. De nagyon kicsi volt 6-8 hetes, fiú volt, és amikor hozzám került, annyira éhes volt. Úgy evett, mintha napokig éheztették volna. Sokat játszottunk vele utána. Aztán sajnos nem a legkedvesebb sors várt rá itthon, úgyhogy a macskaszerető szomszédokhoz került, akik azóta elköltöztek. Ezután volt egy kisebb közömbösségem az anime iránt, így a 2008 tavaszi cont kihagytam, de az őszin ott voltam, és az volt a legjobb eddig. Ott találkoztam több emberrel is először, akikkel nagyon jó élmény volt együtt tölteni azt az egy napot, de erről másoltam is be egy bejegyzést. Ekkor volt az egyik legnagyobb vitát kiváltott karaoke verseny. Lényegében az történt, hogy mindenki a Final Fantasy IX Melodies of Life dalt éneklő lányt szerette volna győztesnek látni, de a zsűri még csak be se a szavazta a "dobogó"-ra. Aztán csak utólag hallottam, hogy ez mekkora vitát váltott ki, és hogy szidták a zsűrit. Ha engem kérdeznek, jól döntött a zsűri. Még mindig magam előtt látom a lányt, ahogy artikulál... Az a bizonyos másik véglet, amikor már annyira túlzásba vitte, hogy rossz volt nézni is. Hallgatni azért nem volt jó, mert hallatszott, hogy az nem az ő kvázi, eredeti hangja. A lényege ennek az, hogy az énekeseket 2 csoportra lehet osztani: Akinek született hangja van, és akinek csinált hangja van. Most ennek a lánynak (én nem ismerem a képességeit, azóta sem jelent meg), de én úgy hallottam, hogy csinált hangja van. És nekem nem volt jó hallgatni. Aztán én egyedülálló vagyok (úgy tűnik a zsűrivel együtt) a közönséggel szemben. Úgyhogy nem volt semmi. Aztán a 2009 tavaszi cont a saját hülyeségem miatt kihagytam, de a nyári, megint nagyon jó volt. Nagyon jó volt, de nem múlta felül az egy évvel ezelőttit. Ez másképp volt nagyon jó. Hisz itt karaokéztam először. Mint kezdő karaokés természetesen nem voltam annyira jó, de jó érzés volt kiállni. Aztán még sok minden.

És igen, meg tudom érteni azokat, akiknek ez nem tetszik, én is átérzem azt, hogy mennyi minden köthet oda egy embert, de sajnos be kell látni, hogy a Pecsát kinőtte az Animecon, és ha nem akarunk tumultust, lökdösődést, akkor váltani kell. Akinek fájdalmat okoz a Pecsa elhagyása, annak azt tudom javasolni, hogy úgy kell erre a helyszínre gondolni, mint az életünk egy nagyon szép része. Az biztos, hogy akárhányszor visszanézek oda, nagyon sok pozitív gondolat fog eltölteni.

A Hungexpo meg a MondoCon, és az AnimeKarácsony által jó bemelegítés volt. Láttuk, jó hely lesz, a MondoConon, mint írtam, nagyon jól éreztem magam, az AnimeKarácsony is nagyon jó volt. Már akkor nagyon jó volt látni a karaoke termet. Úgyhogy én azt mondom, hogy nem kell negatívan gondolkodni a helyszínváltásról, mert biztos vagyok benne, hogy pár év múlva sajnálni fogjuk, hogy elhagyjuk ezt a helyet.

Super Mario World végigjátszva

Nem volt nehéz. Az az igazság, hogy ha valaki azokban az időkben játszott, és tényleg, szinte belé égett minden pillanat, akkor semmiség végigjátszani. Most úgy vittem végig, hogy semmi titkot nem nyitottam meg, csak a színes switch palace-okat. Ezzel 47 kijárat nyílt meg, ahogy az elején visszanéztem a számot, tehát még 49 hátra van.

Az a bizonyos Brawl marathon érdeklődés hiánya miatt elmaradt, helyette kisebb Mario Kart online volt. Végre újra 8000 pont felett vagyok. ^^

Egyébként próbálnak rávenni, hogy próbáljam ki a World of Warcraftot. Érdekes, mert kettős véleményt hallok a játékról, van, aki szereti, van, aki ki nem állhatja. Amikor egy boltban meglátom, és a kezembe veszem a dobozt, én is sokat gondolkodom rajta, hogy most kipróbáljam? Vagy ne? Ha kipróbálnám, annak egy oka lenne: Úgy mondjak véleményt a játékról, hogy én magam is játszottam. De amikor bagszi elmondta hogy kell feltelepíteni, egy kicsit elment a kedvem a játéktól, és amikor mondta, hogy a WoW könyvtára majdnem 16 gigás. Nagyon nem tetszik, hogy a frissítéseket egymásra kell tenni, még akkor is, ha az évek során annyi halmozódott fel, hogy még egy duplarétegű DVD-re sem férne rá, tehát az egészet egyszerre feltenni, tán lehetetlen lenne. Mindenesetre a bagszi oktatása a játékról hasznos volt.

Super Mario World Virtual Console-ra

Lett meg nekem. Nagy szünet után kezdtem el még egyszer a játékot. Egy időben túl sokszor játszottam vele, és egyre inkább unni kezdtem. Legalábbis azt éreztem, hogy nagyon jó játék, de elég. kb. 4-5 év után vettem elő a játékot (előtte is szüneteltettem legalább 4 évig) úgyhogy igen hosszú szünet után vettem elő a játékot. Jó érzés játszani vele, a sok emlék. És nem felejtettem el játszani vele. Nagyon jól megy a játék ennyi év után is. 2 nap alatt az 5. világba jutottam el.

A játékkal való ismeretem nem egyidős a Super Nintendóval való ismeretemmel. Még nagyon régen írtam, hogy a Super Mario All-Stars játékkal ismertem meg a SNES-t. De mint ahogy a SNES-t, a Super Mario Worldöt is Dévényi Tibor által ismertem meg. Ekkor már nem volt az Elektor Kalandor, a Három Kívánságban játszott mindig valaki Super Mario Worlddel. 1994 volt ekkor, már majdnem 16 év. És olyan élénken ugranak be azok az emlékek, jelenetek, mintha tegnap történt volna. A hangulat is nagyon élénken él bennem, amit akkor éreztem.

Egyébként három nagy korszakom volt, amikor végigvittem a Super Mario Worldöt. Első ízben 1995-1996 körül, amikor megkaptam. Ekkor még úgy-ahogy ment, de végig tudtam vinni. Másodjára 1999-ben. Ekkor még nem volt Nintendo 64-em, de annyira vágytam rá, hogy a vágyamat fokozott mennyiségű SNES játékkal éltem ki. A harmadik alkalom pedig amikor Game Boy Advance-en vettem meg 2005 tavaszán. Ez követte az első nagy szünetet. GBA-n szerintem annyira nem jó a Super Mario World. Ezért sokáig nem vettem elő a játékot, miután ott végigvittem. Csak most.

Egyébként érdekes, hogy Japánban Super Mario Bros. 4 alcímmel terjedt el a Super Mario World:

Hát igen, Japánban nem voltak megáltallottak minőségi borítót csinálni. Ezt el tudnám órákig nézegetni, és megdöbbentő hogy mennyire kreatív borítókat lehet csinálni.

Egyébként pontosan nem tudom, hogy milyen technikai sajátossága van a játéknak, de sokan szeretik saját kezűleg (és nyilván saját szórakoztatásukra) átalakítani a játékot, tehát hackeket csinálni. Én ezekhez nem értek, és megmondom őszintén, hogy különösen nem érdekel, mert úgy vagyok vele, hogy olyan sokat lehet csinálni, hogy sok bába közt elvész a gyerek. Viszont a mi fórumunkon az egyik tag is csinál SMW hackeket. És meg kell hagyni, hogy igen jó minőségben csinál. Ő az az Attila, akinek ajánlottam pár posttal lejjebb a Nintendo-stílusú Okui Masami dalokat, hogy ha gondolja, használja fel a Super Mario World hackjeiben. Aztán megbeszéltük, hogy ez sajnos nem olyan könnyű. Megírta, hogy mi ennek a módja, de megmondom őszintén nem sokat értettem belőle. Csak körülbelül. Egyébként ajánlom figyelmekbe a YouTube csatornáját, ahol sok saját készítésű játékából készített videókat, és feltöltötte ide: https://www.youtube.com/user/zigil1

2008. decemberében volt egy nagy Super Smash Bros. Brawl marathon, erről korábban itt írtam. Ezt tervezzük ma megismételni. Egy 99 életes Super Smash Bros. Brawl játék, valamint egy nagy adag Mario Kart Wii online buli. Akkor nagyon jó volt, kíváncsi vagyok, hogy most mi lesz belőle.

Új rendszer

Változó időközönként mindig csinálok egy kisebb-nagyobb átrendezést a szobámban. Most csak egy kisebb volt, 10 perc alatt végeztem vele. Nem tetszett, hogy a Wii játékaim az íróasztal egyik fiókjában volt, már többször gondolkodtam, hogy hova lenne jó tenni, végülis úgy döntöttem, hogy a függő polcra kerülnek, sok más egy mellett. Eddig az Anime DVD-k voltak ott, ahova most kerültek a Wii játékok. Azokat mindenképp oda akartam tenni, aztán jutott eszembe, hogy a DVD-k kerülhetnek eggyel feljebb, hisz mint látható, már egy teljes sort kitesznek, és ha újabbakat veszek, akkor azok mehetnek rá. Alatta vannak a Wii játékok, mellette a DS játékok, egy pár tartozékok, és jobb sarokbvan vannak a japán CD-k.

Spirit Tracks kritikák

Alig több, mint 2 hónapja jelent meg a Spirit Tracks, és máris érik negatív kritikák a játékot. A két legfőbb kritika, az ötlettelenség, és hogy indokolatlanul nehéz a játék. És a kettő fedi egymást, ugyanis azért nehéz a játék, mert ötlettelen. Én még nem jutottam el messzire, de már hallani olyat, hogy sok titok olyan lehetetlen helyen van, hogy maguktól nagyon kevesen találták meg. Például kulcsok. Az egyik dungeonban a kulcs állítólag a föld alatt van. Hát ha ez igaz, akkor ez Twilight Princess-szindróma, ott is panaszkodtam egy párszor, hogy ki találta ki ezt az agyamentséget? Félő, hogy a Spirit Tracksszel is ez lesz? Nem tudni. Mindenesetre az tény, hogy a nehézség tortaszeletéből egy morzsányit már kaptam. Ugyanis nem a legkönnyebb dolog Zeldát az őrök elől kivezetni, hogy ne lássák meg. Az odáig tiszta sor, hogy az első 2 őr figyelmét beszélgetéssel el lehet terelni, és hogy a harmadik őrnél már robajt kell csinálni, mert a beszélgetés nem használ, de ennek kivitelezése nem a legkönnyebb, hiába vannak meg az eszközök. Aztán nem tudom mi lesz, de remélem, hogy azért el tudok majd jutni valameddig, meg azért jó lenne végigvinni a játékot.

Mellesleg ismét rendeltem japán kislemezeket az eBayről. Az egyik japán eladó olcsón adja el a kollekcióját (bár érdekes, mert sok CD-ből többet ad el, lehet, hogy egy bolt visszamaradt készletei, de végülis lényegtelen). És egy jópár Megumi Hayashibara és Okui Masami CD-je volt olcsón, és mivel a postaköltség sem volt sok, ezért nekiálltam rendelni. A végére 10 db jött össze. Ezekre csaptam le:

• Megumi Hayashibara: Haruneko Fushigi Tsukiyo -Oshiete Happiness-
• Masami Okui: I WAS BORN TO FALL IN LOVE
• Megumi Hayashibara: MIDNIGHT BLUE
• Megumi Hayashibara: Going History
• Megumi Hayashibara & Masami Okui: Give a reason
• Megumi Hayashibara: Successful Mission
• Masami Okui: naked mind
• Megumi Hayashibara: don't be discouraged
• Megumi Hayashibara: Reflection
• Megumi Hayashibara: question at me

Most is látva a listát nem semmi, ha ez mind megérkezik. De nagyon várom.