A múlt héten vettem meg Almási Kitti Irigységről szóló könyvét és ma értem a végére. Azért is voltam kíváncsi erre a könyvre, mert nem emlékszem arra, hogy van még egy könyv (magyarul szinte biztos, hogy nincs...) mely külön szólna az irigységről. Pedig nagyon fontos téma, csak hát tabutéma, így nagyon kevesen beszélnek róla nyíltan. Vagy ha beszélnek róla, azt csakis és kizárólag negatív fennhangon, mintegy elítélő stílusban. Csak mivel ennyire szégyenletes, ezért az ember előszeretettel mutogat a másikra, de hogy saját magáról beismerje, hogy irigy, vagy hogy hajlamos rá, az nagyon nem megy. Hiszen akkor nemcsak azt ismerné be, hogy a vetélytársával szemben valamiben alulmaradt, de emellett még rendelkezik egy, a társadalom által egy emberként elítélt tulajdonsággal.
És a könyvben ezt részletesen ki is elemzi Almási Kitti, hogy miért is van rossz helyzetben az, aki irigy a másikra. És mindenképp hasznos és formabontó a könyv, hogy egy olyan témát dolgoz fel, amiről tényleg nagyon kevés érdemleges információ lelhető fel. Nagyon jó, hogy már az elején különbséget tesz a féltékenység és az irigység között, ezáltal segít jobban körülhatárolni, hogy pontosan miről is lesz szó. Hiszen pont azért, mert az irigységnek alig van szakirodalma, sokan keverik más érzésekkel és nem tudják, hogy mikor is éreznek irigységet valójában. És nagyon sok, a hétköznapokból vett példát vesz górcső alá és elemez Almási Kitti, ezért nagyon jól meg lehet érteni az irigység jelenségét.
Viszont a könyv nem mondható kiválónak. Méghozzá azért nem, mert nem részletezi az irigység okát és gyökerét kellő részletességgel. Az elején ír arról, hogy az ősi időkben miként jelent meg és milyen hatással volt a különböző törzsekre, ami ugyan jó alapot ad, de ezt néhány példa részletesebb elemzésénél jól jött volna, ha annak is elemzi a gyökerét. Több esetnél is volt, hogy ott sorakoztak a fejemben, hogy mik lehettek ennek az okai, de ezek legtöbb esetben kimaradtak, vagy nem voltak elég részletesek. Mondjuk amennyire eddig megfigyeltem Almási Kitti munkásságát, az jött le, hogy ő nem feltétlen annak a specialistája, hogy egy-egy jelenséget nagyon mélyen elemezzen. Elmond egy jelenséget annyira, amennyire a hétköznapi embert érinti és abből az aspektusból elemzi, és abból indít el egy kvázi beszélgetést. Mert azért szeretem nagyon Almási Kittit, mert hihetetlenül közvetlen és kellemes a stílusa, mindezek mellett nagyon jó rálátása a dolgokra is. Csak szerintem ezt a témát mélyebben kellett volna elemeznie. Amit még hiányolok, hogy esetleges megoldásokból is nagyon kevés van a könyvben. Hogyan kezeljük a saját irigységünket, mások irigységét, hogyan lendüljünk túl rajta?
Úgyhogy rövid ez a könyv, de sajnos azért, mert hiányos. De szeretném az összes könyvét elolvasni. A következő, ami nagyon érdekel, az a Hűtlenség. Méghozzá azért bár ugyan megvan a saját magam elmélete arról, hogy mi számít megcsalásnak, de szívesen "meghallgatnám" egy általam nagyra tartott szakember véleményét a témáról, hátha formálja is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése