Suara ebben erősít meg a legújabb dalában, ami július 21-én jelent meg kislemezen Senjin Genmu címen. Mindig örvendetes számomra egy új Suara dal vagy kislemez, mert kifejezetten mély érzelmű énekesnő és tudok is azonosulni azzal, ahogy kiénekli az érzéseit, emellett kifejezetten kellemes hangja van. Így kíváncsi voltam az új Utawarerumono dalra.
Sajnos az új dallal sikerült bebizonyítani, hogy Suara nem képes minden minden stílusban énekelni. A zene egyáltalán nem illik bele Suara repertoárjába, az Utawarerumono franchise-ba meg még annyira sem. Így sajnos a Senjin Genmu jelen állás szerint simán feliratkozik az énekesnő eddigi legrosszabb dalai közé. Szerencsére eléggé kicsi a társaság, de egyszerűen annyira elüt a többi Utawarerumono daltól, hogy nem is indulhat velük egy ligába. És érzékelhetően Suara is sem tud mit kezdeni ezzel a stílussal, úgyhogy ez a dal egy tévedés. Alapvetően szeretem az elektronikus zenét, de ezen a dalon érzékelhetően nem dolgoztak sokat. Lehet ilyet írni egy vocaloid előadónak, meg megvannak az erre szakosodott énekesek, akiknek ez áll jól, de Suara sajnos nem tartozik közéjük.
Valószínűleg arról van szó, hogy nem akartak ugyanarra a sablonra írni még egy Utawarerumono dalt, ezért valami mást akartak elővenni. Ez a "más" alapvetően üdvözítő, mert kitalálhatnak valami egészen jó dolgot is, de hogy sehogy ne legyen illeszthető az eddigi repertoárba, az erősen problémás. Készült videoklip is a dalból.
Ebből is nekem az jött le, hogy Suara sehogy nem tud azonosulnak a dallal. A mozdulatokon látszik, hogy megtanítottak valami egyszerű koreográfiát az énekesnőnek, de pont abban látszik, hogy mennyire nem áll jól neki a dal. Suara egyébként sem nevezhető táncversenyre, de ezzel nincs semmi baj. A baj azzal van, ha ezt erőltetik. Az a fontos, hogy nagyon szépen énekel és jól állnak neki a mély érzelmek. Ilyen jellegű dalokra nagy táncosok szoktak komolyabb koreográfiát eltáncolni. Ehhez képest Suara mozdulataiban semmi koncepció nincs. Nem akartak semmi komolyat "ráerőltetni", mert érzékelték, hogy a végeredmény csak még rosszabb lesz. Ahogy visszagondolok Suara 2005 óta tartó énekesnői karrierjére, nem tudok olyan dalt visszaidézni, ami ennyire elütött volna a stílusától és ami ennyire rosszul álljon neki. Arra voltak kísérletek, hogy valami újat próbáljanak ki, ezek rend szerint jól is sültek el, mert nem ütött el annyira a tőle megszokott daloktól, de ekkora hibát még nem vétettek. Ez az első olyan dal, ami még csak nem is áll jól az énekesnőnek.
Őszintén remélem, hogy ez csak egyszeri tévedés volt. Egyébként a kislemez másik két dala, az "Adeaizuki" és a "Koto no ha" már közelebb van Suara egyéniségéhez, de a címadó dalért nagy kár. Mondjuk volt egy ilyen furcsa kilengés még 2018-ban, a Kotowari, ami szintén ilyen nagyot akart szólni, de aztán csak az "aki sokat markol, keveset fog" elmélete valósult meg. Remélem, legközelebbre jobbat kapunk és nem egy lefelé ívelő karrier kezdetét látjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése