Cím: Owari to Hajimari (終わりと始まり)
Magyar fordítás: A vég és a kezdet
Debütált: 2014. április 6.
Rendező: Sakuga Kantoku
Forgatókönyv: Kishimoto Taku
Manga: 1. fejezet
A rajongók körében szinte szállóigévé vált ez a szövegrészlet, amivel az anime és a manga is indít. És az első nagy jelenet, amikor Hinata Shouyou iskolába menet megáll egy üzlet kirakatánál lévő TV előtt, ahol épp röplabda meccset közvetítenek. Teljesen a hatása alá kerül, főleg, ahogy 10-es számú játékos játszik. Ő a Kis Óriás, aki ugyan alacsony termetű, de mivel hihetetlen magasra képes ugrani, ezért egyenrangú ellenfele a magasabb játékosoknak. Miután Hinata is eléggé alacsony, ezért nagyon inspirálja, hogy egy hozzá hasonló testi adottságú egyén sikeres valamiben. Így kezd el röplabdázni.
Magyar fordítás: A vég és a kezdet
Debütált: 2014. április 6.
Rendező: Sakuga Kantoku
Forgatókönyv: Kishimoto Taku
Manga: 1. fejezet
Me no mae ni, tachihadakaru
Takai takai kabe
Sono mukou wa, donna nagame darou ka?
Donna fuu ni mieru no darou ka?
Itadaki no keshiki
Ore hitori de wa kesshite miru koto no dekinai keshiki
Demo, hitori de wa nai no nara
Mieru kamo shiranai keshiki
3 évvel később
Hinata alig bír magával ez az első bajnoksága, és alig várja, hogy is megérettesse magát. Persze a lelkesedését a kedves, naiv jelleme is erősíti. Két játékostársa van, akik segítették eljutni idáig: Izumin és Kouji, akiknek nem győz eléggé hálásnak lenni, hogy vele tartottak. És persze az első éveseknek is, hogy a röplabda klubot választották. Egészen meg van hatva, persze letagadja, hogy sír. Hinata a csapat kapitánya, ennek ellenére a többieknek kell szólni neki, hogy érdemes lenne bemelegíteni. A Yukigaoka csapat a Kitagawa Daiichi csapatával fog megmérkőzni. Persze, Hinatának fogalma sincs, hogy ki ellen fognak játszani, de biztos abban, hogy ők fognak nyerni.
Nagyon emlékezetes Hinata arca, amikor meglátja az ellenfél csapatának egy tagját, hogy mennyivel magasabb nála, ráadásul milyen félelmetes a tekintete. Vajon most is akkora önbizalommal van a győzelmet illetően? Aligha. Ők az alsó-középiskolás csapatok legjobbja. Mindenki jóval magasabb az átlagosnál, és a játékos képességük is jóval az átlag felett van. És bizony, ennek a csapatnak a tagja Kageyama Tobio is. Mindenki róluk beszél. Hinata persze igyekszik úgy tenni, hogy nincs rá hatással az ellenfél csapat láthatóan jobb fizikai és testi adottságai, és igyekszik bizonygatni a csapattársainak, hogy erősek, és nyerni fognak (mondjuk, mint csapatkapitány, egyébként is ez a dolga), csak begörcsöl a gyomra, és WC-re kell mennie.
De amikor kiszabadul, találkozik néhány Kitagawa Daiichi játékossal. Ahogy a hasát fogva a fájdalomtól próbálja megfélemlíteni őket, annyira hihető, hogy úgy kinevetik, mintha Hinata egy jó viccet mesélt volna. Nagy önbizalommal vannak annak irányába, hogy még nem hallottak a Yukigaoka alsó-középiskola csapatáról, tele van alacsony játékossal, akik jó eséllyel képességben, játékos tudásban jóval alattuk vannak. Persze már ők sem olyan nagyfiúk, amikor a Kageyama Tobio megjelenik, és a maga higgadtságával arra utasítja a többieket, hogy indítsanak bemelegíteni.
Hinata Kageyama pillantásától is legalább annyira megijed, mint amikor először találkozott a Kitagawa Daiichi játékosaival. Az első beszélgetés köztük elég érdekes, hogy Kageyama nem hagyja faképnél Hinatát, amikor próbálja azt mutatni, hogy neki nincs semmi baja. Beszélget vele, megmondja neki, hogy azért űztek gúnyt belőle, mert nem bírja a nagy nyomást. Már ebből kiderül, hogy Kageyama nem az a nagyon bunkó, csak nem tudja kezelni a frusztrációit. De megjelenik a maga a nyers őszintesége is, amikor megkérdezi, hogy ha nem tudja kezelni a bajnoksággal járó nyomást, akkor mit keres itt? A frusztrációja már itt látható, amikor Hinata a maga nagy önbizalmával beszél arról, hogy bár alacsony, de tud nagyot ugrani, ezért nem adja fel. Kageyama erre válaszolja, hogy nem olyan könnyű nem feladni, mint ahogy az hangzik. Ez amúgy nagy igazság. Nagyjából itt hagyják abba, majd rejtekhelyéről megjelenik Izumin, hogy megkeresse Hinatát.
Visszatérnek bemelegíteni, amikor látják, hogy a Kitagawa Daiichi csapata mennyivel jobb. Itt magyarázzák meg a Izumi Koujinak, hogy mi a feladó (setter) feladata. Kageyama már a bemelegítéskor hozza a formáját, és ráförmed mindenkire, hogy mit hibázik, miért nem képes figyelni, csinálja úgy, ahogy ő jónak látja. Ez persze, hogy nem tetszik a többieknek, már az edző is rászól, hogy ne gondolja, hogy mindenki azon a szinten van, mint ő. Kageyama is tudja ezt, és az arcát elnézve tényleg tudja, csak az a frusztráció ne lenne...
És elkezdődik a meccs. Egymással szemben állnak a játékosok, meghajolnak egymásnak. Már a létszámban is megmutatkoznak az erőviszonyok, a Yukigaokának konkrétan se cserejátékosa, se liberója nincs. Amíg a Kitagawa Daiichi játékosai az egész alapvonalat kitöltik. Egyedül Hinata az, aki önbizalommal teli, hogy végre komoly meccset játszhat, a többiek rettenetesen idegesek. Az ellenfél csapat meg úgy érzi, soha nem volt még ennyire biztos a győzelmük. Egyedük Kageyama az, aki higgadt marad. És bizony, nagyon rosszul kezdődik a játék. Kouji nem éri el a labdát, így a Kitagawa ásszal indít. Ez a meccs egyébként nagyon jól megmutatja, hogy miben szoktak a kezdőcsapatok hibázni, én is ugyanezeket látom a röplanda edzések során, amit az anime mutat. A következő szervára ketten mennének rá a Yukigaokából, de mivel bizonytalanok, hogy melyik fogja elérni a labdát, és hogy ne ütközzenek, ezért meghátrálnak, így a labda ismét földet ér. Ez akkor szokott előfordulni, amikor a csapattagoknál nincs átbeszélve a stratégia, és a játék közben sem kommunikálnak egymással, jelen esetben, hogy ki menjen a labdáért. Bár Hinata igyekszik megnyugtatni a csapattársait és mondani nekik, hogy kommunikáljanak egymással.
A következő jelenetben egyszerre révedünk vissza a múltba, és megnézhetjük, hogy Hinata hogy kezdte a röplabdázást, valamint követhetjük a bajnokságot. Bizony, megvoltak a maga nehézségei, hiszen az iskolájában ő volt az egyedüli fiú, aki röplabdázni akart. Persze csatlakozhat a lányokhoz, de ez nem tetszik neki. Inkább egyedül gyakorol.
Eközben a bajnokságban újabb pont a Kitagawa Daiichi-nek mert a Yukigaoka egyik játékosa kitért a labda elől. Ilyet azok csinálnak, akik épp csak elkezdték a röplabdázást, mert lényegében fogalmuk nincs, hogy mit csináljanak az érkező labdával. Teljességgel ismerős, és átérzem ezt. A legelején, amikor elkezdtem én is játszani, és teljességgel bizonytalan voltam, hogy mit csináljak az érkező labdával, és akkor hagytam inkább leesni. A kezdők bizonytalansága. A röplabdának egyik komoly nehézsége, hogy mivel a labda nem érhet földet, ezért másodpercek töredéke alatt kell kitalálni, hogy mi lenne a megfelelő támadás, vagy hogy fogadjuk a labdát. A kezdő játékosoknál gyakori, hogy a bizonytalanság miatt ezer gondolat fut át az agyukon, hogy mit csináljanak az érkező labdával, a helyes módszer meg persze túl későn érkezik, ha egyáltalán érkezik.
Ismét a múlt, Hinata ugyan a lányokkal van, de teljesen külön tőlük. Hinata kihasználja annak a lehetőségét, hogy egyedül is sok módja van a gyakorlásra. Gyors jelenetekkel mutatják, hogy mennyit fejlődött Hinata az idők során. Az elején még teljesen esetlenül szervált, semmi erő nem volt benne, de ahogy megérezte a röplabda ízét, azonnal jobban ment neki. Persze ez így eléggé hülyén hangzik, és aki néz röplabda mérkőzéseket, ne higgye el, hogy a szerválás olyan könnyű dolog, mint ahogy a profik csinálják. Jól szerválni igazából nagyon nehéz, mert a háló 2 méter 24 cm magasan van (kezdőknél és nőknél, férfiaknál 2 méter 43 cm), és át kell menjen a labdának a háló fölött, mely 9 méter távolságra van az alapvonaltól. Külön kar- és mellizom kell hozzá. Hinata nemcsak lányokkal van együtt, hanem a fiú kosárlabda csapattal. Amikor meglátja, hogy épp szünetet tartanak, szól az egyik játékosnak (nevezetesen Izumi-nak), hogy adja fel neki a labdát. Hinata a lecsapást (Spike) akarja gyakorolni. De Izumin fél odamenni, mert mi lesz ha a felsőbbévesek meglátják, hogy mást csinál. És hát későn is szólt...
Vissza a meccsbe, már bizony 4-0 az állás, egy másik tipikus hibát mutat be az anime: A hálónál való bizonytalanságot. Az is tipikus hiba kezdő játékosoknál, amikor a hálónál van a labda (nem ment át), akkor veszettnek érzi a csapat az adott labdamenetet, és hagyják leesni a labdát. Itt egy nagyon erőtlen próbálkozást láthattunk, hogy Izumin valamit kezdjen a labdával, így a Kitagawa Daiichi újabb - mondjuk ki - potyaponthoz jut.
A következő múltba révedő jelenet tipikus japán sztereotip viselkedést mutat be. Kigúnyolni a másikat azért, mert valami másképp csinál, mint a megszokott. Két fiúosztálytársa azért vette elő Hinatát, mert lányokkal röplabdázik. Itt akár Ijimébe is átmehet a dolog, de Hinata naiv önbizalmának köszönhetően könnyedén megvédi magát a fiúkkal szemben. A másik egy későbbi visszaemlékezős jelenet, amikor Hinata a felkarjával zsonglőrködik a röplabdával. Ez is egy nagyon jó módszer a gyakorlásra, és az, hogy Hinata eljutott egy szintje, jelzi azt, hogy ismét szintet lépett, ugyanis nehéz felkarral irányítani a röplabdát. Ehhez is külön ügyesség kell. Mellette Kouji van, akit megpróbál rávenni arra, hogy csatlakozzon a röplabda csapathoz.
Visszatérve a meccshez, láthatjuk, hogy a Yukigaoka játékosai kezdenek egyre jobb teljesítményt mutatni, de még mindig veszítenek, az állás már 7-0. Amiben jobbak, hogy egyre inkább utánamennek a labdának, nem hagyják olyan könnyen elveszni a labdamenetet.
Nagyon jól lavíroz ez a jelenet azon párhuzamosság között, ahogy a Yukigaoka játékosai egyre jobban játszanak, és a múltban ahogy fejlődik Hinata. Egyre jobban bánik a labdával, viszont se Izumin-t se Kouji-t nem tudja rávenni, hogy segítsenek neki.
Annak ellenére, hogy már 9-0 a játék állása, és nyilvánvalóan gyengébb Hinata csapata, Kageyama felfigyel rájuk. A kitartás, és hogy komolyan veszik a játékot, jobban inspirálja őt, mint a csapatának zsenialitásából fakadó nemtörődöm játékstílusa.
Ismét a múlt, Hinata már a feje fölött is tud zsonglőrködni a labdával. Szegényt eltalálja egy focilabda, Kouji megy oda hozzá megkérdezni, hogy jól van-e, amikor Hinata ismét arra próbálja rávenni, hogy csatlakozzon hozzá. De Kouji úgy tiltakozik, mintha valami rosszra akarná rávenni. Később Izumin-t sikerült rávennie, hogy gyakoroljon vele, de hogy Izumin problémázik azon, hogy fáj a keze, nyilvánvalóan mutatja, hogy nem lelkesedésből segít Hinatának. Egyrészt nincs olyan sportág, mely ne járna valami fájdalommal, másrészt kicsit sarkítva ugyan, de a röplabdának alapeleme a fájó alkar, véraláfutásos tenyér.
Viszont itt láthatjuk először Hinatát magasra ugrani.
Itt térünk vissza a meccshez, és láthatjuk az első jeleket, ahogy összedolgoznak a Yukigaoka csapattársai. Hinata pedig kész lecsapni Izumin feladását. Kageyama pedig csodájára jár, mennyire magasra ugrik. A lecsapást ugyan sikeresen blokkolja az ellenfél csapat, de a szervezett játék kétségtelenül javít a mérkőzés színvonalán.
Nagyot ugrunk a mérkőzésben, immár a második szettben vagyunk, ahol 20-7 a meccs állása. Hinata rögtön egy butasággal kezd, Kageyama feladását akarja blokkolni. Kageyamának nem feladata a támadás, innestől kezdve Hinata teljesen felesleges munkát végzett. Akiknek meg ténylegesen blokkolni kellett a labdát, ugyan igyekeztek, de sikertelenül jártak. Hinata minden tudását igyekszik latba vetni, de mivel a csapatnak nincs stratégiája, ezért folyamatosan blokkolja az ellenfél csapat a támadásokat. Hiába áll már 23-7-re a Kitagawa Daiichi, Kageyamától csak annyi telik, hogy "motto, hayaku!" A Kitagawa Daiichi két játékosa elemzi, hogy a Yukigaokának gyakorlatilag nincs védekezése. Kageyama meg leordítja őket, hogy mikor veszik végre komolyan a játékot? De minek komolyan venni, amikor ekkora előnnyel vezetnek?
A következő szerva is ász, de ahogy Hinata utánamegy a labdának, jelzi, hogy amíg csak 1% esély is van arra, hogy megfogja a labdát, addig ő bizony utánamegy. Az állás ugyan 24-7 lesz ezáltal, de azért megilletődnek egy páran, amikor Hinata azzal a kijelentéssel áll elő, hogy még nem vesztettek. Még Kageyama is megrökönyödik a kijelentéstől. És bizony ezen már ő is elgondolkodik. Lehet, hogy a jelen állás azt mutatja, hogy nyilvánvaló, hogy vesztenek, de amíg tart a játék, addig ott az esélye annak, hogy megfordítsák a meccs állását. És bizonyítja is a Yukigaoka, hogy kész megfordítani a jelenlegi állást, ugyanis a következő labdamenetet ők nyerik. Bár tény, hogy ehhez kellett a Kitagawa Daiichi nemtörődöm játékosa, aki lazán futott a labda után, mondván, hogy úgysem éri el. 24-8.
Kageyama persze leszidja az ellenfél játékost, de azzal, hogy Hinatára mutat, hogy ellopott tőlük egy pontot, ez valójában Hinatának egy óriási dicséret, hiszen ő a végsőkig küzd a játékban maradásért, még akkor is, ha erre gyakorlatilag nincs esély.
A következő labdamenet, Izumin szervál. Az, hogy alsó szervával nyitott, az megint jelzi, hogy kezdő játékosról van szó. Ugyanis a felső szervát nehezebb megtanulni, mint az alsót. Valamint az is tipikus, hogy ökölbe szorított kézzel szervált, mert akkor nagyobb felületre összepontosul az erő. Így azok szoktak szerválni, akiknek nincs nagy fizikai erejük. Akiknek jobb karizmuk van, azok nyitott tenyérrel szerválnak. A labda épp hogy átment a háló felett. De ami nagyobb hiba, hogy később Izumi rosszul adta fel a labdát, így Hinata rohant őrületes sebességgel a labdáért, amit el is ért.
A baj az, hogy vitte tovább a lendület, így a földön gurult, végül a pálya szélét jelző korlát állította meg. Ez egy emblematikus jelenete az első résznek, mondjuk úgy, hogy szimbóluma annak, hogy a kemény munka ha nem is fizetődik ki mindig, de mások elismerését mindenképp kivívja. Nekem is szinte fájdalmas volt látni ezt a jelenetet. Mert nem fizetődött ki, 25-8 lett a második szett, ezzel a meccs végeredménye.
De Kageyama elismerését mindenképp sikerült kivívnia. Az alábbi kép olyan szinten tartozik nemcsak az első nemcsak az első részhez, hanem az egész Haikyuu!!-hoz, mint egy országhoz a zászlaja:
Megkérdezi tőle, hogy mégis mire vesztegette el az elmúlt három évet? Ez gyakorlatilag egy dicséret tőle, ezzel arra akar rámutatni, hogy ha jó csapathoz került volna, akkor többre vihette volna. Az egész játék 31 perc alatt ért véget, amit akárhogy is nézzük, két szettnek nagyon-nagyon rövid. Egy szett szokott ennyi ideig tartani, de inkább tovább.
A nézőtéren más játékosok is jelen vannak. Elég csak egyszer végignézni az animét, már tudhatjuk, kik vannak a jobb oldali képen.
A meccs után hazaindulnak a játékosok. Hinata bár láthatóan szomorú, de hogy mennyire komolyan veszi a játékot, itt mondja, hogy nem az számít, hogy ki mennyire erős. Egy meccsen csak vesztesek és győztesek vannak. És aki veszít, az nem játszhat tovább.
Aztán szintén egy emblematikus jelenet következik, amikor találkozik Kageyamával, sírva közli vele, hogy ha ő a király, akkor le fogja győzni őt. Az pedig megint dicséretnek vehető, hogy Kageyama biztatja őt, hogy ha nyerni akar, erősebbé kell válnia.
Az élet nem áll meg egy elvesztett meccs után. Hinata tovább edz, keményen dolgozik, hogy a lehető legjobb legyen. Eközben újságcikk jelenik meg arról, hogy a Kitagawa Daiichi elvesztette a nemzeti bajnokságot. Az idő múlik, Hinata elvégezte az alsó-középiskolát. És hát hova máshova is iratkozna be, mint a Karasuno Gimnáziumba? Ahova a Kis Óriás is járt, és ahol végre fejlődhet. Siet is nap végén a tornaterem felé, megfogadva, hogy legyőzi Kageyamát. Csak van egy óriási probléma.
Kageyama lesz az, akivel összetalálkozik a tornateremben. Csapattársak lettek. Ahogy eljut Hinata agyáig, hogy Kageyama a csapattársa lett, és elképedve kérdezi, hogy mit keres itt? Az szintén emlékezetes pillanat. Itt ér véget az első rész.
Nagyon emlékezetes Hinata arca, amikor meglátja az ellenfél csapatának egy tagját, hogy mennyivel magasabb nála, ráadásul milyen félelmetes a tekintete. Vajon most is akkora önbizalommal van a győzelmet illetően? Aligha. Ők az alsó-középiskolás csapatok legjobbja. Mindenki jóval magasabb az átlagosnál, és a játékos képességük is jóval az átlag felett van. És bizony, ennek a csapatnak a tagja Kageyama Tobio is. Mindenki róluk beszél. Hinata persze igyekszik úgy tenni, hogy nincs rá hatással az ellenfél csapat láthatóan jobb fizikai és testi adottságai, és igyekszik bizonygatni a csapattársainak, hogy erősek, és nyerni fognak (mondjuk, mint csapatkapitány, egyébként is ez a dolga), csak begörcsöl a gyomra, és WC-re kell mennie.
De amikor kiszabadul, találkozik néhány Kitagawa Daiichi játékossal. Ahogy a hasát fogva a fájdalomtól próbálja megfélemlíteni őket, annyira hihető, hogy úgy kinevetik, mintha Hinata egy jó viccet mesélt volna. Nagy önbizalommal vannak annak irányába, hogy még nem hallottak a Yukigaoka alsó-középiskola csapatáról, tele van alacsony játékossal, akik jó eséllyel képességben, játékos tudásban jóval alattuk vannak. Persze már ők sem olyan nagyfiúk, amikor a Kageyama Tobio megjelenik, és a maga higgadtságával arra utasítja a többieket, hogy indítsanak bemelegíteni.
Hinata Kageyama pillantásától is legalább annyira megijed, mint amikor először találkozott a Kitagawa Daiichi játékosaival. Az első beszélgetés köztük elég érdekes, hogy Kageyama nem hagyja faképnél Hinatát, amikor próbálja azt mutatni, hogy neki nincs semmi baja. Beszélget vele, megmondja neki, hogy azért űztek gúnyt belőle, mert nem bírja a nagy nyomást. Már ebből kiderül, hogy Kageyama nem az a nagyon bunkó, csak nem tudja kezelni a frusztrációit. De megjelenik a maga a nyers őszintesége is, amikor megkérdezi, hogy ha nem tudja kezelni a bajnoksággal járó nyomást, akkor mit keres itt? A frusztrációja már itt látható, amikor Hinata a maga nagy önbizalmával beszél arról, hogy bár alacsony, de tud nagyot ugrani, ezért nem adja fel. Kageyama erre válaszolja, hogy nem olyan könnyű nem feladni, mint ahogy az hangzik. Ez amúgy nagy igazság. Nagyjából itt hagyják abba, majd rejtekhelyéről megjelenik Izumin, hogy megkeresse Hinatát.
A következő jelenetben egyszerre révedünk vissza a múltba, és megnézhetjük, hogy Hinata hogy kezdte a röplabdázást, valamint követhetjük a bajnokságot. Bizony, megvoltak a maga nehézségei, hiszen az iskolájában ő volt az egyedüli fiú, aki röplabdázni akart. Persze csatlakozhat a lányokhoz, de ez nem tetszik neki. Inkább egyedül gyakorol.
Eközben a bajnokságban újabb pont a Kitagawa Daiichi-nek mert a Yukigaoka egyik játékosa kitért a labda elől. Ilyet azok csinálnak, akik épp csak elkezdték a röplabdázást, mert lényegében fogalmuk nincs, hogy mit csináljanak az érkező labdával. Teljességgel ismerős, és átérzem ezt. A legelején, amikor elkezdtem én is játszani, és teljességgel bizonytalan voltam, hogy mit csináljak az érkező labdával, és akkor hagytam inkább leesni. A kezdők bizonytalansága. A röplabdának egyik komoly nehézsége, hogy mivel a labda nem érhet földet, ezért másodpercek töredéke alatt kell kitalálni, hogy mi lenne a megfelelő támadás, vagy hogy fogadjuk a labdát. A kezdő játékosoknál gyakori, hogy a bizonytalanság miatt ezer gondolat fut át az agyukon, hogy mit csináljanak az érkező labdával, a helyes módszer meg persze túl későn érkezik, ha egyáltalán érkezik.
Vissza a meccsbe, már bizony 4-0 az állás, egy másik tipikus hibát mutat be az anime: A hálónál való bizonytalanságot. Az is tipikus hiba kezdő játékosoknál, amikor a hálónál van a labda (nem ment át), akkor veszettnek érzi a csapat az adott labdamenetet, és hagyják leesni a labdát. Itt egy nagyon erőtlen próbálkozást láthattunk, hogy Izumin valamit kezdjen a labdával, így a Kitagawa Daiichi újabb - mondjuk ki - potyaponthoz jut.
Visszatérve a meccshez, láthatjuk, hogy a Yukigaoka játékosai kezdenek egyre jobb teljesítményt mutatni, de még mindig veszítenek, az állás már 7-0. Amiben jobbak, hogy egyre inkább utánamennek a labdának, nem hagyják olyan könnyen elveszni a labdamenetet.
Nagyon jól lavíroz ez a jelenet azon párhuzamosság között, ahogy a Yukigaoka játékosai egyre jobban játszanak, és a múltban ahogy fejlődik Hinata. Egyre jobban bánik a labdával, viszont se Izumin-t se Kouji-t nem tudja rávenni, hogy segítsenek neki.
Ismét a múlt, Hinata már a feje fölött is tud zsonglőrködni a labdával. Szegényt eltalálja egy focilabda, Kouji megy oda hozzá megkérdezni, hogy jól van-e, amikor Hinata ismét arra próbálja rávenni, hogy csatlakozzon hozzá. De Kouji úgy tiltakozik, mintha valami rosszra akarná rávenni. Később Izumin-t sikerült rávennie, hogy gyakoroljon vele, de hogy Izumin problémázik azon, hogy fáj a keze, nyilvánvalóan mutatja, hogy nem lelkesedésből segít Hinatának. Egyrészt nincs olyan sportág, mely ne járna valami fájdalommal, másrészt kicsit sarkítva ugyan, de a röplabdának alapeleme a fájó alkar, véraláfutásos tenyér.
Viszont itt láthatjuk először Hinatát magasra ugrani.Itt térünk vissza a meccshez, és láthatjuk az első jeleket, ahogy összedolgoznak a Yukigaoka csapattársai. Hinata pedig kész lecsapni Izumin feladását. Kageyama pedig csodájára jár, mennyire magasra ugrik. A lecsapást ugyan sikeresen blokkolja az ellenfél csapat, de a szervezett játék kétségtelenül javít a mérkőzés színvonalán.
Nagyot ugrunk a mérkőzésben, immár a második szettben vagyunk, ahol 20-7 a meccs állása. Hinata rögtön egy butasággal kezd, Kageyama feladását akarja blokkolni. Kageyamának nem feladata a támadás, innestől kezdve Hinata teljesen felesleges munkát végzett. Akiknek meg ténylegesen blokkolni kellett a labdát, ugyan igyekeztek, de sikertelenül jártak. Hinata minden tudását igyekszik latba vetni, de mivel a csapatnak nincs stratégiája, ezért folyamatosan blokkolja az ellenfél csapat a támadásokat. Hiába áll már 23-7-re a Kitagawa Daiichi, Kageyamától csak annyi telik, hogy "motto, hayaku!" A Kitagawa Daiichi két játékosa elemzi, hogy a Yukigaokának gyakorlatilag nincs védekezése. Kageyama meg leordítja őket, hogy mikor veszik végre komolyan a játékot? De minek komolyan venni, amikor ekkora előnnyel vezetnek?
A következő szerva is ász, de ahogy Hinata utánamegy a labdának, jelzi, hogy amíg csak 1% esély is van arra, hogy megfogja a labdát, addig ő bizony utánamegy. Az állás ugyan 24-7 lesz ezáltal, de azért megilletődnek egy páran, amikor Hinata azzal a kijelentéssel áll elő, hogy még nem vesztettek. Még Kageyama is megrökönyödik a kijelentéstől. És bizony ezen már ő is elgondolkodik. Lehet, hogy a jelen állás azt mutatja, hogy nyilvánvaló, hogy vesztenek, de amíg tart a játék, addig ott az esélye annak, hogy megfordítsák a meccs állását. És bizonyítja is a Yukigaoka, hogy kész megfordítani a jelenlegi állást, ugyanis a következő labdamenetet ők nyerik. Bár tény, hogy ehhez kellett a Kitagawa Daiichi nemtörődöm játékosa, aki lazán futott a labda után, mondván, hogy úgysem éri el. 24-8.
Kageyama persze leszidja az ellenfél játékost, de azzal, hogy Hinatára mutat, hogy ellopott tőlük egy pontot, ez valójában Hinatának egy óriási dicséret, hiszen ő a végsőkig küzd a játékban maradásért, még akkor is, ha erre gyakorlatilag nincs esély.A következő labdamenet, Izumin szervál. Az, hogy alsó szervával nyitott, az megint jelzi, hogy kezdő játékosról van szó. Ugyanis a felső szervát nehezebb megtanulni, mint az alsót. Valamint az is tipikus, hogy ökölbe szorított kézzel szervált, mert akkor nagyobb felületre összepontosul az erő. Így azok szoktak szerválni, akiknek nincs nagy fizikai erejük. Akiknek jobb karizmuk van, azok nyitott tenyérrel szerválnak. A labda épp hogy átment a háló felett. De ami nagyobb hiba, hogy később Izumi rosszul adta fel a labdát, így Hinata rohant őrületes sebességgel a labdáért, amit el is ért.
A baj az, hogy vitte tovább a lendület, így a földön gurult, végül a pálya szélét jelző korlát állította meg. Ez egy emblematikus jelenete az első résznek, mondjuk úgy, hogy szimbóluma annak, hogy a kemény munka ha nem is fizetődik ki mindig, de mások elismerését mindenképp kivívja. Nekem is szinte fájdalmas volt látni ezt a jelenetet. Mert nem fizetődött ki, 25-8 lett a második szett, ezzel a meccs végeredménye.De Kageyama elismerését mindenképp sikerült kivívnia. Az alábbi kép olyan szinten tartozik nemcsak az első nemcsak az első részhez, hanem az egész Haikyuu!!-hoz, mint egy országhoz a zászlaja:
A nézőtéren más játékosok is jelen vannak. Elég csak egyszer végignézni az animét, már tudhatjuk, kik vannak a jobb oldali képen.A meccs után hazaindulnak a játékosok. Hinata bár láthatóan szomorú, de hogy mennyire komolyan veszi a játékot, itt mondja, hogy nem az számít, hogy ki mennyire erős. Egy meccsen csak vesztesek és győztesek vannak. És aki veszít, az nem játszhat tovább.
Aztán szintén egy emblematikus jelenet következik, amikor találkozik Kageyamával, sírva közli vele, hogy ha ő a király, akkor le fogja győzni őt. Az pedig megint dicséretnek vehető, hogy Kageyama biztatja őt, hogy ha nyerni akar, erősebbé kell válnia.Az élet nem áll meg egy elvesztett meccs után. Hinata tovább edz, keményen dolgozik, hogy a lehető legjobb legyen. Eközben újságcikk jelenik meg arról, hogy a Kitagawa Daiichi elvesztette a nemzeti bajnokságot. Az idő múlik, Hinata elvégezte az alsó-középiskolát. És hát hova máshova is iratkozna be, mint a Karasuno Gimnáziumba? Ahova a Kis Óriás is járt, és ahol végre fejlődhet. Siet is nap végén a tornaterem felé, megfogadva, hogy legyőzi Kageyamát. Csak van egy óriási probléma.
Kageyama lesz az, akivel összetalálkozik a tornateremben. Csapattársak lettek. Ahogy eljut Hinata agyáig, hogy Kageyama a csapattársa lett, és elképedve kérdezi, hogy mit keres itt? Az szintén emlékezetes pillanat. Itt ér véget az első rész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése