2010. február 27., szombat

Eltűnt ősemberek nyomában

Folytattam az 5. világot. Ez még sokkal rejtélyesebb, és hosszabb, mint az előzők, úgyhogy nem tudtam egy szusszra végigvinni. Érdekes, kezd kissé Zeldás lenni azáltal, hogy végig kell menni a pályán, de a vége a pálya eleje körül van. Az 5-2-ben is végig kell menni a pályán, aztán vissza, hogy a pálya tetején a köveket beleillesszük a megfelelő helyre, és kapunk egy új pixlt, Cudge-ot. Ez kalapácsként szétver mindent. Az 5-3-as pedig a bányában van. A pálya első részének végén a munkás őrjöng, hogy hiányzik 2 embere. Keressük hát meg őket! A következő pályarész nagyon érdekes. Pontosan ugyanolyan, mint a Super Mario Bros. 2-1 pályája. Itt 2 ajtó van, mindegyikbe be kell menni. Az elsőnél nem kell megijedni. Azok az ősemberek azért támadnak minket, mert a Floro Sapiensek gyökeret tettek a fejükre, így a tudatuk módosítva lett. Bár azért megnézve igen érdekes. Biztos hogy voltak az őskorban vasutak, riporterek, és fotósok? De hát ettől színes a Super Paper Mario. Végigmentem ezen a pályán, és az 5-4 elején mentettem.

Hát belenéztem ebbe a Video Game Awardsba. Eredetileg megnézni terveztem, de annyira nézhetetlen volt számomra, hogy kikapcsoltam 5 perc után. A magyar szinkron sem érdemes túl sok jót, meg azok a beszólások... Ezek nagyon távol állnak tőlem, én nem így szeretem a videojátékokat.

Kőkorszaki szaki a Super Paper Marióban

Istenem, ilyen nincs! A Super Paper Mario 5. fejezetének fő története, hogy virágok elrabolják az ősembereket! Én már az egész játékra úgy tekintek, mint valami paródiára. Nincs még egy ilyen játék, ahol ennyire elvontak lennének a küldetések.

Mondjuk érdekes, könnyen jutottam el az 5. fejezethez. Lementem a földszintre, és azt láttam, hogy ott van egy repedés, amit fel lehet robbantani. Át lehet menni kastélyon keresztül Flipside-ból Flopside-ba. Ugyanaz, mint a Flipside, csak meg van tükrözve. Itt meg kellett beszélni az idős bölcssel, Norlemmel (olvassátok vissza a nevét) aztán vissza Flipside-ba Merlonnal beszélgetni, és megnyílik az 5. fejezet kapuja. Egy ceremónia közepébe csöppenünk bele. Ősemberek szertartásába nyerünk betekintést, ám a virágok, aka. Floro Sapiensek beleszólnak, és elrabolják az ősembereket. Kinek másnak lenne feladata megmenteni őket, mint nekünk? Ahogy megyünk pályáról pályára, látjuk, hogy viszik a virágok (akik leginkább egy napraforgóra hasonlítanak) hogy viszik el az ősemberek. Szóval kész ez a játék. XD Az ötletgyáros nagy poénmester lehet.

Kicsit nehezebb lett a játék, valamint több lett a logikai feladat. Megmondom őszintén, hogy a 5-1 végén, ha nem nézek meg egy végigjátszást, akkor nem tudtam volna megcsinálni. Meg én nem is tudom, hogy ki az, aki magától meg tudná csinálni. Az a lényeg, hogy 3 db. kockát kell megadott sorrendben felütni. De úgy, hogy többször is lehet egy kockát ütni. És valami 15-20-szor kell összesen? Most erre ki jön rá? Meg is néztem a sorrendet, de semmi logikát nem láttam benne. Hogy ezt honnan szedte az, aki kitalálta, nem tudom. Az 5-2-nél mentettem.

Megnéztem melyik 576 Konzolban van Super Paper Mario teszt, 2007. június. 8 pontot kapott, mindegyik jó, a zene közepes. Végül is a zenével, ami gond lehet, hogy komolytalan, és maga a hangszerelés sem annyira komoly, de most mit várunk egy olyan játéktól, ahol virágok lopnak el embereket, és WC-ben van a boss fight?

Viszont végigjátszást nem találtam. Már a Zeldás időkben is gondolkodtam azon, hogy jó lenne végigjátszásokat írni magyarul, de az nagyon időigényes. Jó lenne csinálni, csak ki érne rá ilyet csinálni, és ki az, aki csinálná? Nekem sincs manapság olyan sok időm, úgyhogy nem tudom. Ehhez komolyabban kéne szervezkedni.

2010. február 25., csütörtök

Super Paper Mario 4. fejezet – Ellentmondva a fizikai törvényeinek

Na vége a Super Paper Mario 4. fejezetének. A 4-4 főellensége annyira smafu volt, hogy meg se sebződtem, úgy sikerült legyőzni.

Na de lássuk az elejétől. A PURE HEART ajtaját nem volt nehéz megtalálni. Bemegyek a 4-1 pályába, látom, hogy Mario szenved, nem kap levegőt, vissza kell menni. Egészen pontosan a Flipside 2. emeletére, a kissrácnál van egy gömbüveg akvárium, benne hallal. Azt mondja odaadja segítségként, csak a halat tegyük vízbe. Ugyanis így kicsit érdekes lesz a 4. világban segédként használni. Le kell menni a földszint alatti szinte, bedobni a halat a vízbe, és megkezdődhet a kaland.

Ugyanis a 4-1-es pályán az űrben úszunk. Lesz még egy segédünk, aki Squirps névre hallgatni, vele tudunk lőni az ellenfelekre. Ezen a pályán a piros lyukak segítségével lehet továbbjutni. Nem valami hosszú pálya, inkább csak bevezető.

A 4-2-es már sokkal érdekesebb. Itt újabb Pixl-t kapunk, Fleepet. Aki titkos jeleket fejt meg. Egyébként már a pálya elején találkozunk vele, csak egy papírt kell eljuttatni felé, ami meg a pálya végén van. Ha az megvan, vissza kell menni a pálya elejére, és átadni neki. Abból a papírból tanulja meg a varázsigéket.

A 4-3 ismét űrkaland, ám valamivel bonyolultabb. De meg lehet csinálni.

A 4-4 nagyon érdekes volt. Mario hol a földön, hol a plafonon, hogy a falon ment. És ezekkel logikázva kellett eljutni a főellenségig Mr. L-ig, aki hát tényleg nagyon könnyű volt. Kétszer kell megharcolni vele. Először csak rá kell ugráni a fejére. Aztán felveszi a rakétáját, és lövöldözni kell. Elég sok HP-ja van, de könnyű eltalálni, így nem nehéz.

Tervezem, ha végigviszem a Super Paper Mariót, akkor ráállok a Super Mario Galaxyre. Hát nem játszhatok úgy a 2-vel, hogy nincs végigjátszva az első rész.

Más. Tegnap bagszi volt játékokat nézni. Több boltba is bement Pesten. Ugyanis nemrég rájött, ha interneten szétnéz a konzolboltok honlapjain, és az árakat összehasonlítja, és ha mindent megvesz a legolcsóbban, akkor sokat spórolhat. Szép kis táblázatot állított össze Pokémon játékokból, és hogy melyik hol a legolcsóbb. És tegnap ment el szétnézni. El akart menni a Keletiben levő Game Parkba, de döbbenten látja, hogy üres, és ki van írva, hogy bezárt. Na szép. Kár, pedig sokszor a Keletiből az első utam a Keletinél levő Game Parkba vezetett. 2006 óta járok oda, és ha belegondolok, igazából ez várható volt. A három üzletből a Keletiben volt a legrosszabb a kiszolgálás. Végülis a rendelkezésemre állt a lány, amikor szóltam neki, de igazából zavaró volt, hogy MSN-ezett, mert az egy kicsit olyan érzést keltett, hogy csak úgy ott van... Emellett igencsak felszöktek az árak az utóbbi időkben. Pedig amikor először jártam oda, akkor azt mondtam magamban, hogy ezek korrekt árak. De újabban kicsit drágábbak lettek. Mondjuk a 17. kerületiben sokkal nagyobb a választék, de azért kár érte.

2010. február 24., szerda

Új Super Mario Galaxy 2 trailer

Super Mario Galaxy 2 2010. májusában! Mindenki őszre várta, erre már tavasz végére itt lesz!

Vadonatúj trailer:

Nincs mese, meg fog dőlni az Ocarina of Time világelsősége, ez tény!

A Metroid: Other M pedig júniusban érkezik. Annak a tavalyi E3-as trailere nagyon megfogott. Szóval nagyon jó nyarunk lesz nekünk Nintendósoknak!

Super Paper Mario 3. fejezet

Még vasárnap megcsináltam a Super Paper Mario 3. fejezetét, itt csatlakozik hozzánk Bowser. Először harcra hív ki minket a 3-1 pálya végén, de kénytelen belátni, ha a Flipside-ot uralma alá szeretné tartani, neki is segíteni kell Mariónak és Peachnek megmenteni azt. Érdekes, hogy Peach pont ezzel érvel. ^^' A 3-2-es pálya víz alatt van, egy kicsit bonyolultabb volt, de az új Pixl segít rajtunk. A bossfight lehetett volna nehezebb. A 3-3-as már egy kicsivel nehezebb volt, fel kellett menni a fa tetejére, természetesen nem akármilyen módon, sok a logikai feladat itt. A 3-4-es pedig a kastély, főellenségünk Fort Francis, aki elrabolta Tippit, azért, mert szerinte annyira szép fotókat lehet csinálni róla. Egyébként ilyen Hi-tech mániákus. De az egész pálya nagyon érdekes, különböző kérdésekre kellett válaszolni, és voltak animés jellegűek is. Érdekes volt. A végén meg Fort Francis. Háromféle támadása van. Az egyik, amikor lefényképez. Ez nem sebez, csak akkora vakuja van, hogy nem látunk tőle pár másodpercig. A második, amikor géppel előállít ilyen kis robotokat, a harmadik meg, a nyelvével bekap. Annyira nem volt nehéz.

Nagyon szórakoztató játék, tele van új ötletekkel, és élvezetes. Csak nem valami hosszú. Legalábbis eddig, hogy egy-egy fejezetet meg lehet 1-2 óra alatt csinálni. Nem tudom hány óra a teljes játék, de eddig a szavatossága a játék hosszúságát nézve igencsak szegényes. De ahogy elnézem ezt a játékot az ötletek viszik el. De abban nagyon elsőosztályú!

2010. február 21., vasárnap

Régi blogpostok egy helyen

Egy harmadik blogpost mára. Ma jutott eszembe, hogy én lassan 4 éve írok blogot, ugye a Super Mariós oldalon kezdtem 2006. marciusában. Sokszor eszembe jut, hogy nem kisebb célom volt 2006. március 19-én, amikor létrehoztam a Magyar Super Mario Fan Club weboldalt, mint összehozni a magyar Mario fanokat. Emlékszem, amikor láttam a Mario játékok creditsében, hogy "Super Mario Club" sokáig volt az álmom, hogy egyszer nálunk is legyen ilyen. 2006. márciusában az akkori 576 fórumon egy kisebb társasággal komolyabban elkezdtünk beszélgetni a Mario játékokról. Összegyűjtöttük a tudásunkat, és mindenki le volt döbbenve azon, hogy én miket tudok. Például senki nem tudta azt anno, hogy Bowser 7 gyereke egy-egy hírességről kapta a nevét. pl. Ludwig von Koopa: Ludwin von Beethowen, Iggy Koopa: Iggy Pop, Roy Koopa: Roy Orbinson, stb. Én még jobban meg voltam döbbenve, hogy ezt nem tudják? Már akkor, amikor Super Mario Worldöztem 1995-1996 környékén, már akkor ismertem a híres zeneszerzőt, és annyira ismerős volt Ludwig von Koopa neve. Na mindegy. Ekkor egy nagyon jó kis társaság gyűlt össze, visszaemlékeztem arra, hogy nekem volt egy olyan álmom, hogy legyen nálunk is egy Super Mario Club. Felmerült bennem az a nem éppen szerény ötlet, hogy miért ne lehetnék én az alapítója? Ekkor nyúltam a GPortálhoz. Persze tudtam, hogy milyen oldalak vannak itt, de HTML, meg egyéb webes tudások híján nem volt más választásom, 2006. március 19-én megcsináltam az oldalt. Már ekkor is sok pozitív visszajelzést kaptam, hogy nagyon jó lesz, csak így tovább. Azért is döntöttem a GPortál mellett, mert be akartam bizonyítani magamnak, hogy ezen a oldalon is lehet igényes website-ot csinálni. És lám, lehet.

Csakhogy a Zelda játékok ebbe is közbeszóltak, és 2008 elején félbehagytam az oldal készítését. Ezután még volt egy-egy kisebb-nagyobb fellángolás, hogy feltámasztom az oldalt, de ez kudarcba fulladt. Pedig, ha lehet ilyet mondani, a csúcson hagytam abba. Ugyanis 2007 végén, 2008 elején hihetetlen megugrott a látogatottság, a rekord 206 fő egy nap. Azt hiszem 2007. novemberében volt ez. Az oldal mára szinte szellemház lett. Igazából annak fényében, hogy mekkora álommal indítottam anno, kár érte. De így változik az ember. Törölni nem akarom, már csak az emlékek miatt sem, viszont ki tudja, hogy mi történhet az oldallal, ezért úgy döntöttem, hogy idővel lementek minden adatot, írást onnan. És ott kezdtem blogot írni, és mivel kerültek ide régebbi blogpostok a régebbi 576 fórumról, ezért úgy döntöttem, hogy átmentem azokat ide. Blogpostonként. Beleolvastam egy párba, egyszerűen hihetetlen, hogy mennyire másképp fogalmaztam régen, és mennyi különbség van. ^^' Nemcsak emlékként akarom megőrizni, hanem legyenek egy helyen. Szégyellni nem szégyellem őket, mert ez is az énem része, ilyen voltam régebben. Az első, bevezető blogpostot 2006. március 26-án írtam. Elég rövid volt, egészen pontosan ez volt az.

Boldog születésnapot Link!

Ugyanis ma jelent meg 24 éve, 1986. február 21-én a The Legend of Zelda játék. Az egybeesés egyébként teljesen véletlen, hogy pont ma csináltam egy kis átalakítást a blogban. Aki jobbra néz, láthatja, hogy több tag van. Többször írtam már, mostanra lett végleges, hogy a blog elvesztette Zelda-exkluzivitását, ezentúl minden Nintendo játékról szabadon írok. Ha meg kéne magyarázni, hogy mi történt, egyszerű a történet. Helyretettem az agyamban az egész Zelda-jelenséget. Amikor 2008. január 25-én először játszottam komolyabban, akkor hihetetlen, megmagyarázhatatlan érzés fogott el, amit még soha nem éreztem, amióta játszok. Ez az érzés nagyon sokáig megmardt bennem, ezért is volt az, hogy sok helyen igencsak túlértékeltem a Zelda játékokat, és Mario fölé vittem az értéküket. Aztán, amikor sokáig nem játszottam, akkor volt az az érzés, hogy kezdtem unni. Mostanra helyrekerült az agyamban a Zelda játéksorozat, ezért is döntöttem úgy, hogy ez a blog ezentúl komplexen Nintendós lesz. Aztán, hogy pont ma, az a véletlen műve. ^^' Na de sebaj, Isten Éltessen Link!

Super Paper Mario 2. fejezet

Folytatom ezt a játékot, nagyon tetszik. A 2. fejezet pedig nagyon rövid. 1-2 óra alatt végig lehet vinni, az ügyesebbeknek szerintem még 1 órába se telik. Ez a fejezet Merlee kastélyában játszódik, ellenfél alig van. Ez a fejezet inkább a titkok feltárása helyezi a hangsúlyt. A 2-1-es pályán csak el kell jutni a kastélyig, nem nagy dolog. Aztán a 2-2-es pályán a kastélyban kell megtalálni a kulcsot, aki egy kicsit is forgatja az eszét az pár perc alatt végez ezzel a pályával. A 2-3-as már kicsit bonyolultabb, viszont ez a legrövidebb. A pálya elején eltörjük az egyik lakó Mimi vázáját, ezért 1.000.000 Rubint kér. Na gondolkodhatunk, honnan szerezzünk ennyi pénzt. A válasz pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. Ez is olyan, hogy pár perc alatt végig lehet vinni. A 2-4-es már kicsit nehezebb, viszont annál elvontabb. A főellenségünk nem más, mint Mimi, aki megmutatja az igazi alakját. Amikor még feltűnik, akkor nem kell harcolni vele, nem is lehet, mivel nem tudjuk megsebezni. Ekkor csak menekülni kell, feladatunk megtalálni Merlee-t, aki hol máshol lenne elrejtőzve, mint a női WC-ben? Annak is az egyik helyiségéből jön elő csuromvizesen. Nem, nem én találtam ki, hanem a készítők. ^^' Mindegy, most ezen kár elmélkedni. Egy a lényeg, hogy ha megtaláltuk, a lány, Mimi visszaváltozik azzá a lánnyá, Mariónak meg ki kell találni, hogy melyik az igazi. Ez viszont nem akárhogy helyszín megváltozik, egy televíziós vetélkedő szereplői leszünk. Mi leszünk kvázi a műsorvezetők, akik kérdéseket teszünk fel. Öt kérdést tehetünk fel, tíz kérdés van megadva a gép által. Ezek alapján kell megtippelni, hogy melyik az igazi Merlee. Hát én természetesen rosszul tippeltem meg. -_-' Úgyhogy harcolhatok vele. Hát rém könnyű volt. A Rubinokat, amiket kidob, azokat kell thoreau-val felvenni, és rádobni. Ha megöltük, vége.

Aztán ismét fekete háttérben, megjelenik Luigi! A Goombáktól nem kell félni, nem bántanak, pont hogy segítenek. Amikor eljutunk a főajtóig, ismét Mariót irányítjuk. Nemigen tudom, merre kell menni, úgyhogy itt mentettem. ^^' De ma folytatom.

2010. február 17., szerda

Ahol még mindig érték az egyéniség!

Yay, Minori Chihara legújabb albuma a Sing All Love a 4. helyet érte el a Daily Oricon Charton! Nagyon jó album, megérdemli a magas helyezést!

És ezen képek láttán azért elgondolkodom, hogy hol lenne jó élni.

2010. február 15., hétfő

Mentsük hát meg Zeldát!

Az emulátor néha sokkal többet tud, mint hinnénk.



Be Naruto!

A hétvége karaokés termése: 3 kfn fájl. A kfn fájlok azok, amiket a conokon látunk mint egy, vagy több kép, és megy a szöveg. Ebből csináltam hármat:

  • Okui Masami: Sore wa Totsuzen Yatte Kuru
  • Megumi Hayashibara: Nakeba ii No [vocal]
  • Megumi Hayashibara: be Natural [vocal]

A Masamis dal mivel megjelent kislemezen, ezért nem okozott nehézséget rendes kfn-t csinálni. A két Megumis dal csak albumon jelent meg (SpHERE) ezért csak vokállal tudtam megcsinálni. LQ-készítésben (amikor házilag szedjük le a vocalt) megmondom őszintén nem hiszek, mert talán soha nem lesz olyan program, mely annak a dalnak minőségromlás nélkül leszedi a vokálját. Ehhez nem értek 100%-ig, hogy miért jár ez minőségromlással, csak sejtem. De amikor felveszik a dalokat, akkor sem alkalmaznak semmi trükköt. Amikor készen van a zene, háttérvokál, akkor azt külön ráteszik az adott kislemezre, mint off vocal version, és ezután jön az, hogy feléneklik a dalt, ez lesz az a vocal, ami albumokon is megjelenik.

Ennyi okítás után, jöjjön a lényeg. ^^' Az Okui Masami kfn-t csináltam meg harmadjára. Mivel maga a dal nem tartalmaz olyan monumentális zenei dallamokat, ezért a kfn díszítését sem vittem túlzásba. Egy kép, a szöveg is végig egy effekttel jön. A két Meguminál már kicsit komolyabban dolgoztam, több kép került a kfn-be. Tukeinon, és Eiji-kun kérésemre csináltak háttérképeket. Az volt a nagyon jó, hogy ketten két különböző háttérképeket használtak, így ötletesen fel lehetett használni őket. Itt már több effektet használtam fel, és nem kerül nagy időráfordításba.

Csak amikor be akartam írni címként, hogy be Natural, akkor tévedésből be Narutót írtam, és sokáig az maradt, míg végső ellenőrzésnél láttam meg, hogy az úgy nem lesz jó. Rossz ómen, nem tagadom, hogy szeretem a sorozatot, de hogy tudatalatt is sok helyre azt írom be, az már egy kicsit sok.

Megvettem a januári 576 KByte-ot, már csak a Zelda Spirit Tracks teszt miatt is, és azt kell mondjam, nagyon jó lett! Tényleg nagyon sokat javult, kezd letisztulni, hogy milyen is lesz az újság valójában, és nagyon sokat javítottak rajta. Szerintem rendszeresen fogom venni a lapot!

2010. február 11., csütörtök

Isteni sebesség!

Hát én kívánom mindenkinek ezt a fantasztikus érzést, amikor a kezében tudja a kedvenc albumát! Mert nekem ez ma megadatott!

Masami Okui: God Speed album meghallgatása után ébredtem rá, hogy ennek a nőnek isteni adottságai vannak az énekléshez, és a zenéléshez! Az összes dalból érződik az az energia, és az őszinte érzések, amit az énekesnő érez. Az egyik dala arról szól, hogy bármilyen nehézség érjen, nekünk mindig erősnek kell maradni. És sok ember véleményem szerint nemcsak maga a zene miatt rajong az adott énekesnért, előadóért, hanem mert érzi azt az energiát, ami árad belőle, és ettől válik egy énekes/együttes ilyen nagyszerűvé, hogy a benne lévő energiát albumra tudja "adni", és hogy gyakorlatilag azzal, hogy átadja az embereknek, a belső énjének egy darabját adja át, hogy mi van benne legbelül, ezáltal talán sokkal többet mond el magáról, mintha egy interjúban szavakba öntené a gondolatait. És aki erre képes, az nagy dolgokra hivatott. És higgyétek el nekem, Okui Masami erre képes!

Egyébként sokáig azt hittem, hogy amit láttam album borítóképeket, a neten, azok kicsit hibásak, de most eredetiben látva, úgy tűnik, hogy mégsem az:

A haja tűnt számomra furcsának, de kiderült, hogy valóban ilyen. Már ekkor a Photoshophoz nyúlt, hogy stílusosabbá tegye magát? Úgy tűnik. De engem ez még nem zavar, mert itt még felismerem, hogy ő van a képen, a komolyabb baj, az i-magination borítóval van.

És hát ez az egyetlen olyan albuma, mely nyomdaihibát tartalmaz:

Alaposan félregépelték a Paradise Lost címet. Csak azt nem értem, hogy ezer meg egy ember látja, mielőtt végleg nyomtatásra kerül, hogy nem tűnt fel senkinek?

Mindenesetre a japánok az album eladásai miatt hatalmas fekete pontot kapnak tőlem, ugyanis ez a legrosszabbul szerepelt stúdióalbuma az énekesnőnek az Oricon listán, ugyanis az első héten a 111. helyet érte el. Mondjuk ennél lejjebb is van, mert láttam stúdióalbumot a 240, de még a 298. helyen is. Szóval az a 111. még mindig nem a gödör legalja. Csak az, hogy ekkoriban megjelentek Japánban a Limited Edition kiadványok, amikor a CD-khez külön DVD-t csatoltak mindenféle nyalánksággal. És mivel a God Speed csak CD-ként jelent meg, ide vezethető vissza, hogy nem ért el nagy helyezést. Mondjuk vicces volt ez a 2006-os év olyan szempontból, hogy még ennek az évnek utolsó negyedévében előrukkolt egy újabb stúdióalbummal, mely az evolution címet kapta, az már kapott DVD-s limitált verziót, és máris jobb helyet ért el, ugyanis a 60. helyig jutott el. Ezen egy kicsit azért megmosolyogtam, hogy a japánok ennyire igénylik a fan cuccot? Úgy tűnik, hogy igen, ugyanis az új albuma, az i-magination is 95. helyet érte el, és ennek is csak regular edition változata van.

Pont ezért szeretem ennyire nézni az eladásokat, mert sokkal több adatot le lehet szűrni belőle, mint ahogy az ember elsőre gondolná. Na de megyek, mert ez az album sokkal több figyelmet érdemel annál, minthogy hallgatása alatt mást is csináljak!

2010. február 7., vasárnap

Játékgyűjtemény

Különös hatással volt rám a Super Mario World. Hirtelen kihozta belőlem a hardcore-abb gamer oldalamat. Hát igen, 1991 óta játszok, ezen durván 19 év alatt pontosan 120 játékot gyűjtöttem össze. *összeszámolta* Volt ennél több is, voltak, melyektől megváltam időközben. Nem gondoltam volna, hogy pont annyi játékom van, ahány csillagot össze kell gyűjteni a Super Mario 64-ben, ez is remek ok arra, hogy képeket tegyek ki a gyűjteményemről.

Mindenek előtt lássuk a kezdeteket, a NES játékokat:

Még régebben megvettem a Super Mario Bros. mindkét változatát, a teljesség igényének hódolva. Viszont most látom, hogy nem került be a Super Mario Bros / Duck Hunt játék a képbe. Úgyhogy 121 játékom van. Nem tudom elégszer elmesélni, hogy a Kirby's Adventure-höz vadonatújan jutottam hozzá 2006. július 14-én. És csak 1000 forint volt. Elég sok volt anno a Game Parkban belőle, fogalmam sincs honnan szerezték, szerintem egyszer rá fogok kérdeni. A Super Mario Bros. 3 pedig életem meghatározó játéka.

Super Nintendo:

Minden tőzsgyökeres Nintendós legemlékezetesebb, legjobban szeretett konzolja, nincs ez nálam sem másképp. Hisz ezek közül a játékok közül többen, több mint 15 éve megvan, a Super Mario All-Stars nemsokára érettségizik.

Nintendo 64

Bocsánat, hogy nem látszik jól a Zelda OoT doboza, megígérem legközelebb nappal fotózok. Szóval ez is emlékezetes. Megjegyzem, a Yoshi's Storynak, és a Donkey Kong 64-nek csak a doboza van meg, a játékok sajnos csak megvoltak. A Nintendo 64-hez inkább a közösségi élmények kötnek, mennyit játszottunk vele anno sokan.

Nintendo GameCube:

A sokáig általam átkozott konzol végre megnyugvásra lelt, és bebizonyította, hogy igenis méltó helye van a Nintendo konzoltörténelemben. Sok fantasztikus játék várja azokat, akik utólag is beszerzik eme csodagépezetet.

Nintendo Wii

Ez itt pedig a sokak által jelenben átkozott konzol. De szerintem erre is vannak mesterművek, csak meg kell találni a kincseket. Egy konzolkorszak rövid. Ne az foglalkoztasson minket, hogy a Nintendo hülyére keresi magát a géppel, csak szórakoztassuk magunkat a hatalmas minőségi játékkínálattal.

Game Boy / Game Boy Color

Ez az elmúlt 7 év termése. Ugyanis elég későn kerültem be a kézi konzol történelembe, de annál nagyobb szórakozást nyújtott. Itt tapasztaltam meg, hogy milyen fantasztikus is a Pokémon valójában, megannyi rövid, de annál velősebb a játékok tárháza erre a konzolra.

Game Boy Advance

Ezen gépezet sosem okozott nekem csalódást, megannyi kellemes órát adott utazás, vagy épp alvás előtt. Egy gép, melynek értékét csak az ismeri, aki próbálta. Akinek még nincs, az szerezzen be egyet, ha teheti, mert pótolhatatlan játékok vanna rajta!

Nintendo DS

Itt kezdődött az újkori sikermizéria a Nintendónál. Siker, mert rengeteget adnak el a konzolból, mizéria, mert sokan háborognak, hogy lehet egy ilyen kőkorszaki technikai tudással rendelkező konzol sikeres? Hát kérem azért, mert a Nintendósoknak a grafika csak másodrangú szempont. Hogy ebből csak kaszál a Nintendo? Az mit zavar engem? Amíg megadják a lehetőséget, hogy hülyére játszhatom magam, addig megadom nekik a lehetőséget, hogy hülyére keressék magukat.

Hát lényegében ennyi lenne! Egyébként az egyetlen japán játékom DS-re a Yoshi Touch & Go, ott látható alul.

Csonka AnimeCon, valamint japán SMB2

Most hallom a híreket hogy a 2010 tavaszi AnimeCon igencsak érdekesen fog festeni. Ugyanis nem MAT rendezvény lesz. De ami a legjobban leglep, hogy a Hungexpo K épületében lesz tervek szerint ahol a MondoCon és az AnimeKarácsony volt. Most egy conon van kb. 4-5000 ember, tegyük be őket egy 1200-1500 férőhelyes épületbe. Az már most borítékolható, hogy közelharc lesz a jegyekért. Nagyon kíváncsi leszek, hogy mi fog kisülni ebből, egyedülálló SakuraCon lesz a 2010-es, az biztos.

De hogy Nintendo tárgyú is legyek, újra elkezdtem a japán Super Mario Bros 2-t, ami ugye nálunk Super Mario Bros. The Lost Levels néven terjedt el. Marióval vittem el egy jódarabig, de a 8-1 pályán annyira elakadtam, hogy nem bírtam továbbvinni. Ezért újrakezdtem az egészet, most Luigival. Köztudott, hogy Luigi előnye, hogy nagyot ugrik, viszont jobban csúszik a lába, de ez könnyen orvosolható azzal, hogy egy kicsit ugrunk, és máris nem csúszik. És ugye vannak olyan pályák, ahol majdhogynem elengedhetetlen a nagy ugrás, pl. 4-3 és a 8-1. Bár ezeknél is trükk, de ha itt a nagy ugrás, akkor miért is ne alkalmazhatnánk ezt? Luigival lényegesen könnyebb, most a 4-4 pályánál tartok.

Azon még elgondolkodtam, hogy milyen lenne, ha tényleg megjelenne nálunk akkoriban a játék, mert ez tényleg nagyon nehéz. Valószínűsíthetőleg nagyon kevesen vitték volna végig teljesen. Hiszen ugye ez a játék nem ment. Ha elvész az összes életünk, a világ elején kezdjük újra. Azért a Super Mario All-Starsban nagyon megkönnyítették a dolgunkat, hogy pályánkénti mentés van. Itt Virtual Console-on meg ugye otthagyjuk abba, ahol akarjuk. De szívesen látnék egy eredeti japán Super Mario Bros. 2-t.

2010. február 6., szombat

Mégis csak marad a Petőfi Csarnok?

A MAT kitette a 2010-es tervezett költségvetését, a www.animetarsasag.hu honlapján megtekinthető. Mivel a MAT nem gazdasági társaság, ezért ez nyilvános. És erős utalás van arra, hogy marad a con a Pecsában, ugyanis benne vannak a tervezett AnimeCon költségek is, melynek egyik tétele a Pecsa bérlése. Lehet, hogy minden a régi marad? Holnap kiderül.

2010. február 5., péntek

World of Japan!

Itt volt ma bagszi, megbeszéltük, hogy kapok tőle World of Warcraftot. És itt van a gépemen. No, most ha kapok, akkor sokan gondolhatják, hogy tört szerveren játszok, nos ez igaz. De elhatároztam magamban, hogy ha nagyon, de tényleg nagyon fog tetszeni, akkor beruházok egy eredetire, ami ugye már szinte mindenki számára elérhető áron van. De erről később.

Ahogy megbeszéltük, a 9.12-es vonattal érkezett meg, találkoztunk. Míg hozzánk elsétáltunk, beszélgettünk egy pár dologról. Például jön a Pokémon 5. generáció! Gondoltam már rá egyébként, hogy lassan aktuális, és lám, itt van. ^^' Amikor felértünk hozzám, beszélgettünk egy kicsit az Animeconról. Bagszi MAT-tag, így viszonylag tud dolgokat. Szokta nézni a Mangafan fórumot, ugyanis pörög ott a SakuraCon 2010 topic. Végülis ő az, aki ott információkkal szolgál a Hungexpóról, meg az egész rendezvényről. Tegnap este azzal foglalatoskodott, hogy áttanulmányozta a Hungexpo honlapján az épületeket, és a térképeket, és videókat. Nekem is megmutatta. Így saját magam győződtem meg az igazáról, miszerint a con megszervezésére szerinte az F és a G épület lenne az alkalmas. Az F egy hosszúkás épület, szerinte az kiválóan alkalmas árusok ott értékesítsék termékeiket. A G meg egy hatalmas, akár 10.000 főt is fogadni tudó épület, egyik nagy előnye, hogy jól el vannak választva a termek benne, így szinte zavartanul mehet a nagy teremben a cosplay verseny, a közepesekben a karaoke, a DDR, a kisebbekben meg akár külön lehetnek a konzolok. Na persze kérdés, hogy van-e szükség 10.000 férőhelyes nagy épületre? Mert úgy tűnik, hogy nem. A többi épülettel az a nagy probléma, ahogy láttam én is a videókon, hogy vagy egy nagy terem az egész adott épület, vagy egyik-másik annyira el van szigetelve a többitől, hogy átsétálni megnézni ezt-azt nem kényelmes. És persze ott lebeg a levegőben, hogy maradunk a Pecsában, vagy hogy nem is lesz az egész conból semmi! Nem vicc. Mert még az is képlékeny, hogy most együtt fog-e működni a MAT és a Mangafan, vagy csak az egyik csinálja. De a Pecsa kapcsán milyen érdekes, hogy amikor még nagyban ott voltak a conok, akkor mindenki mondogatta, hogy kinőttük a helyet, menjünk máshová! Most, amikor itt a lehetőség, tényleg azt feszegetik, hogy nagyobb hely, akkor meg mindenki ki van akadva, hogy a Petőfi Csarnok, ezáltal az egész con feelingje odaveszne. Erről szóltam pár posttal lejjebb, hogy megértem, hogy ezt ellenzik az animések, de addig, amíg nem tudjuk, hogy milyen egy Hungexpós con, addig felesleges gongatni a vészharangot. Mert abban mindketten egyetértünk, hogy mindenképp adni kell egy esélyt a Hungexpónak, lehet, hogy nagyon fog tetszeni. És ha esetleg úgy alakulna, hogy valami miatt nem jön be a Hungexpo, akkor még az is lehet, hogy nyáron, vagy ősszel visszatérünk a Pecsához.

Megmutattam neki a tegnap kapott CD-ket japánból, nagyon tetszik neki, csak szerinte is az Okui Masami: i-magination CD bortója eléggé ijesztő, és megnézte a belső képeket, szerinte nagyon személytelenek a képek. Egyszer, amikor nála voltam, mutattam neki egy pár CD scan borítót, a Do-can és a Masami Life albumokból, hogy lássa, miért (is) szeretem őt annyira. Neki is nagyon tetszett, hogy pl, olyan képeket tesz ki az album borítójára, hogy felébred, kaját csinál, meg hogy átlagos ruhában van, és ez pont azért jó mert ezzel is azt sugallja, hogy ő is ember, nem pedig valami isteni lény... A Self Satisfaction CD borítója is nagyon tetszett neki. De mutattam neki egy pár újabb albumát is, mert újabban művészibb képeket csinál magáról. Ezek is nagyon jók, mert ezek kifejeznek valamit, pl. INSANITY kislemez, Akasha album. Viszont az i-magination CD képeivel az a gond, hogy agyon van photoshopozva, és teljesen szokatlan tőle az ilyen jellegű képek, ezért én sem veszem tőle annyira jó néven. Mindazonáltal, a dalok legalább megmaradtak a tőle megszokott igen magas minőségűek. Biztos valami őrült javasolta neki, hogy váltson stílust, és mutassa magát sztárnak, mint pl. Ayumi Hamasaki, mert akkor biztos megugranának a lemezeladások. Hogy miért kell megugrani a lemezeladásoknak? Azért, mert a legutóbbi Self Satisfaction albumból abban a 127 milliós lakosú Japánban az Oricon szerint csak 974-et értékesítettek. Nem 974 ezret (szép is lenne), hanem 974-et. És csak 1 hétig szerepelt az Oricon heti listán, a 127. helyen. Szóval ilyen eladásokat kell megdönteni. Jó, ez most nem lesz nehéz, de sokkal nem fogja nemdönteni, mert a napi Oricon listára nem kerül fel az album. De azért remélem, a heti top 100-ba felkerül az album. -_-' Na szóval, ezért indokolt valaki szerint a stílusváltás. Egyébként Masami többször írta a blogjában, hogy sokat gondolkodott már azon, hogy levágassa-e a haját, de a rajongói mindig lebeszélik. Én is ezt tenném. Ő így szép, hosszú hajjal.

Persze azért Nintendóra is kerítettünk sort. Méghozzá, Naruto: Clash of Ninja Revolution volt a választás. És leesett, hogy miért nem működött a Wiimote a játéknál. T_T Azért, mert csatlakoztatva volt a GC controller, és a játék prioritást ad a GC controllernek, és a az csatlakoztatva van, akkor csak azzal kommunikál. Hány fejfájással teli órát okozott nekem ez a hülyeség. -_-' Na mindegy, most már tudom a probléma okát. Kipróbáltuk párosban a játékot, tetszett. Csapatban voltunk, és harcoltam az egyikkel, bagszi a másikkal. Én Hyuga Nejivel voltam, ő pedig Narutóval. Istenem, de jó volt látni Neji speciális jutsuját, mellyel 64× sebzi meg ellenfelét, és elzárja a csakráját. Többüknek ez volt a végzete. Mondjuk volt egy pár nehezebb harc, az lepett meg, hogy az eleje milyen könnyű volt, utána hogy bedurvult. Mondjuk Shikamaru jutsuja is érdekes, ahogy ellenfelét "uralma alá vonja". Úgyhogy mindketten arra jutottunk, ez nagyon jó játék.

Amíg bagszi csinált internetet a laptopjába, addig betettem Suara: Akai Ito kislemezt, kíváncsi voltam, hogy ő is meghallja a Blu-Spec CD áldásos hatásait, rábólintott, hogy nagyon tiszta a hangzása. Miután sikerült behoznia a netet, megmutatta nekem a WoW-ot. Kellemesen csalódtam benne, amit láttam, tetszett. Tényleg nagyon hangulatos az egész. Persze az látszik, hogy nem ma készült a játék, de szerintem jó lesz. A szerver weboldalán csináltam egy accountot, és megcsináltam a karakteremet. Férfi, ember, átlagos ruházatú, azt hiszem semmilyen extrát nem kapott, csak nevén gondolkodtam sokat. Mi legyen. Mario, Link, Attila, Neji mind foglaltak. Gondoltam egyet, ha már Suarát hallgatjuk, kapja meg a Suara nevet. Férfi létére női név. Mondjuk nem ez az énekesnő eredeti neve. Ez egy indonéz szó, hangot jelent, mely az angol voice-nak felel meg. Úgyhogy ahogy így körbemutatta, nagyon tetszett. Így úgy döntöttünk, felkerül a gépemre, vagyis a külső merevlemezemre. Hát ez lett 14.8 GByte-os. Amíg felkerült, megebédeltünk.

Aztán felkerült, átmentünk a másik szobámba, látta a GC-t. Akkor jutott eszembe, hogy hát nekem 2 db. GC/GBA kábelem van, hát használjuk ki, úgyis olyan rég játszottam a The Legend of Zelda: Four Swords Adventuresszel, vegyük hát elő! Hát, sokkal élvezetesebb több játékos módban, ezt a játékot tényleg erre tervezték, hogy többen játszunk, és így a pálya is könnyebb volt. Úgyhogy akinek van GC-je, és megvan az FSA, most már olcsón be lehet szerezni egy GC/GBA kábelt, és megéri! Nagyon élvezetes. Másrészt az a Zelda Wind Wakerhez, és Pokémon XD-hez (meg talán a Colosseumhoz is jó). Könnyebb volt együtt elbánni az ellenfelekkel, és együtt rájönni a titkokra.

Aztán gondoltunk arra, hogy játszunk New Super Mario Bros. Wiit, de ez azért hiúsult meg, mert nincs 2 Wiimote, így a Kirby Air Ride mellett döntöttünk. Azzal is nagyon jó lett, bár azért én hiányoltam most a Grand Prix-ket, de már csak a járgány, meg a pályák miatt élveztük a két játékos módot, bár itt-ott nagyon kaotikus volt a pálya. De a játék nyugtató zenéje még társaságban is hatással van rám, ellazít. Úgyhogy nagyon jót játszottunk.

Ránézett az órájára, mennie kellett, úgyhogy gyorsan összepakolt, és elindult. Ennyi volt mára. Ha nem lennék ennyire elszigetelve, gyakrabban eljárnánk egymáshoz. Kár érte, hogy ez nagy akadály.

only one, No. 1

Múlt héten az egész világon csak egyetlen egy valaki vásárolt XBOX játékot!

2010. február 4., csütörtök

Eredeti i-magination CD

Teljesen meg vagyok lepve, hogy Japánból 3 munkanap alatt ideért a CDJapan által szállított CD-k. Ezekről írtam korábban, ezek lettek meg:

A vadonatúj Okui Masami: i-magination album, melyet kibontottam, mielőtt eszembe jutott lefényképezni. Ez a 15. stúdióalbuma, és ezzel sem okozott csalódást. Nagyon jó dalok vannak rajta, több, mint 200 dalt írt, és még mindig tud újat mutatni, vagy amit hasonlót írt, azt mindig új adja elő, hogy nem lehet megunni. És eddig minden dalát úgy írta meg, hogy mindig annyi változást tett bele, hogy ne unjuk meg, de mindig ráismerünk, hogy igen, ez tipikusan Masami-dal.
Okui Masami: INSANITY kislemez, a MUV-LUV ALTERNATIVE TOTAL ECLIPSE AVN PC játék OP/ED dalát tartalmazza. Nagyon szeretem a dalokat, mindkettő nagyon komoly. És a két dal szerintem jól fedik egymást. Az INSANITY dal kicsit olyan, mintha figyelmeztetne, hogy valami nagy baj lesz. A TOTAL ECLIPSE pedig olyan, mint amire figyelmeztetett az előző dal, az bekövetkezett. Számomra tragikus hangulatú a dal.
Suara: Akai Ito kislemez a White Album anime dalát tartalmazza. Suarát a Tribute to Masami Okui ~Buddy~ albumról ismertem meg. Tetszett ahogy elénekelte az Iiwake dalt, és gondoltam megismerem. Leszedtem ezt a kislemezt, és annyira megtetszett a rajta levő két dalt, hogy nem hittem a fülemnek, hogy létezik olyan dal, mellyel szinte 100%-ig visszahallom saját magam. Annyira megtetszett, hogy rengetegszer meghallgattam. És láttam, hogy mivel annyira nem drága, ezért ezt be akartam szerezni. Ráadásul az az érdekes, hogy a limitált kiadvány ugyanannyiba kerül, mint a normál. Ugyanis ez semmilyen pluszt nem tartalmaz, a különlegessége az, hogy Blu-spec CD-re van írva, aminek egyrészt előnye, hogy Blu-Ray lejátszó is lejátsza (emellett ugyanúgy a rendes CD lejátszó, és a DVD lejátszó is), és sokkal jobb a hangminősége az eddig megszokottól. És tényleg hallatszik, hogy minden eddiginél tisztább a hangzás.
Tegomass: Kiss~Kaerimichi no Love Song~ Amikor visszanéztem Tukeinon blogjában, hogy régebben ki mit énekelt, meglepett, hogy már kezdetektől ismert volt ez a dal. Amit olyan téren nem csodálok, hogy tényleg nagyon jó dal, csak nem hittem volna, hogy a Lovely Complex animesorozat ennyire ismert nálunk. Egyébként sokat hallgatom a fiúk dalait, komolyan mondom, ha minden fiúegyüttes ilyen lenne, én nem kapcsoltam ki a TV-t vagy rádiót régebben, amikor felcsendült egy-egy "remekmű". De ezeknek a srácoknak nagyon jó dalaik vannak. A lemezbemutató koncertjüket megnéztem, élő koncert, tehát a bizonyítottan tudnak énekelni a fiúk. Nagyon jók voltak. Visszatérve a kislemezre, maga a kiadvány csalódás. Pont olyan slim tokos, amilyenben lehet kapni írható CD-ket, amitől a falra mászok. -_-' Mondjuk kicsit vastagabb, de akkor is. De ez nem rontja a dalok minőségét, nagyon jók.

Viszont a Tegomasshoz (is) fűződik a japánok egy nem éppen tisztességesnek mondható "húzása" a lemezeladások szinten tartására. Ugyanis hiába Japánban jól élnek az emberek, a letöltés ott talán még jobban dívik. Mert ott nagyon fejlett a technika, így szinte mindenki hozzáfér az internethez, és a letölthető tartalmakhoz. Viszont Japánban egyedi módon harcolnak a másolás ellen. Mára szinte mindegyik kiadványnak van ún. "Regular Edition" és "Limited Edition" verziója. Egy jó darabig a Limited Edition plusz extrát tartalmazott, pl. plusz DVD, melyen videoklip, vagy koncertrészletek vannak. Viszont újabban vannak olyan kislemezek, melyek limitált kiadványa megcsonkítva tartalmaz extrákat. Például a Tegomass kislemez, regular edition változata 5 dalt tartalmaz, míg a limited edition plusz DVD-jén rajta van a videoklip, és egy making of videó, viszont a CD csak 3 dalt tartalmaz az 5-ből. Így akarják rávenni a még megmaradt CD vásárlókat, hogy vegyék meg mindkét kiadványt. Úgy tűnik nincs más út, hogy megtartsák a CD-eladásokat.

A CDJapan ígéretéhez híven kaptam posztert is az i-magination albumhoz:

Nagyon tetszik, nagyon jól néz ki. Csak mivel össze volt görgetve, ezért nehéz volt felragasztani. És most így néz ki az Okui Masami CD gyűjteményem:

2010. február 3., szerda

Super Mario World tökéletesítve

Avagy tegnap este sikerült megnyitni mind a 96 kijáratot. Igazából úgy kezdtem el csinálni, hogy megcsinálom, amit tudok, aztán majd a végén, ha megnézem, hogy hány kijárat van megnyitva, majd visszaellenőrzöm, hogy mit hagytam el. Végigcsinálok mindent, és meglepődve látom, hogy kéken ott van a 96-os szám a Title menüben. Úgyhogy örülök neki. Összességében olyan 5-6 napot vett igénybe megcsinálni kompletten. De meglepett, hogy vannak dolgok, amik a vártnál sokkal könnyebben ment, például a 7. világ szellemházában, amikor a kulcsért kellett repülni. De voltak olyanok, amikre (nekem legalábbis) egy emberélet is kevés lenne, hogy biztos taktikával elősszörre megcsináljam. Ismerős a Tubular nevű pálya? Hát komolyan, ha a Zelda fanok szidják a Water Temple-t, akkor a Mariósoknak a Tubular az örök átok. Nem vitatom, hogy vannak, akik ügyes taktikával előszörre meg tudják csinálni, de nekem kb. a 30. nekifutásra sikeredett csak. Ugyanis nekem ez a pálya mindig is szerencsejáték volt, vagy sikerül, vagy nem. De végülis úgy sikerült, hogy kék Yoshival repültem. De lufis módszerről már rég letettem, mert azért Yoshit repülés közben könnyebb irányítani, mint Mariót léggömbbel a hasában, vagy nem is tudom, hova kerül. Úgyhogy Yoshival sikerült. Aztán más pálya nem volt, ami ilyan nehezen ment volna. Viszont az tizenegynehány év után most esett le, hogy utolsó pályán, a Funkyn, ha Yoshival zöld almát eszünk, akkor 20 mp-cel meghosszabbodik az időnk. Kell is az, mert nem egy rövid pálya. És akkoe végül meglett. Mivel nem szeretem a Funky utáni változtatásokat, ezért innestől kezdve a játék számomra befejezett

Ma jelent meg Okui Masami legújabb albuma, az i-magination. Szokásához híven 12 dal került fel a CD-re. Nagyon kíváncsi leszek az új dalokra, a szállítás folyamatban van, ugyanis a CDJapan már hétfőn kapott az új CD-kből, és leszálította az előrendelőknek. Előreláthatóan pénteken érkezik meg. Kíváncsi leszek, hogy fog szerepelni a japán lemezeladási listán, ugyanis az Oricon 2009. szeptember 1-jétől egy olyan új rendszert vezetett be, miszerint a japán webshopokban megrendelt CD-k 30%-át is számolja, eddig a webshopokat figyelmen kívül hagyta. Bár olyan sok remény nem maradt mert 1. nap, a napi top 30-ba nem került be, pedig reméltem, hogy helyet kap. T_T Pláne azok után, hogy más hasonló énekeseknek nagyon jól megy újabban. Például Minori Chihara: PRECIOUS ONE kislemeze az 5. helyet érte el, sőt Nana Mizuki: PHANTOM MINDS kislemeze, az 1. helyig tudott feljönni. Úgyhogy reméltem, hogy valahol helyet kap. Na majd kíváncsi leszek a heti összesítésre.