Ma megvolt az utolsó vizsga az egyetemen, holland / flamand irodalomból vizsgáztam szóban. Ebben a félévben régi, középkori holland irodalom volt, amit egyébként erős szkepticizmussal fogadtam. Ugyanis általános- és középiskolában is jobban szerettem a 19.-20. századi irodalmat, mert a témákban sokkal közelebb áll a mi jelenünkhöz. A régi irodalom számomra teljesen megfoghatatlan, nem tudok vele mit kezdeni. De teljesen jó volt a régi holland irodalom, a tanárnő kiváltotta nálam azzal a régi holland irodalom szeretetét, hogy sok témakörét lehet a jelenünkre is vonatkoztatni. Így hozta hozzám közel a tanárnő a régi holland irodalmat. Olyannyira, hogy ebben a félévben két könyvet is vettem, ami ebben a félévben volt olvasmány.
Erasmus könyve alapvető, belépő a holland irodalomba. A balgaság dicsérete olyannyira, a holland kulturális kánon része, hogy még az is találkozik vele, aki csak felületesen ismeri a holland kultúrát. Francesco Petrarca ugyan nem holland, hanem itáliai, de több órán kereszül volt szó a Kétségeim titkos küzdelme (Secretum) című könyvéről, mert meghatározta a középkori holland / flamand irodalmat. És ahogy beleolvastunk, annyira megérintett, hogy azt mondtam magamban, hogy ezt mindenképp meg kell vennem. Lényegében Szent Ágoston képében beszélget a szerző saját magával (fogalmazzunk úgy, hogy két énje beszélget), és az fogott meg benne, hogy olyan gondolatokat fogalmaz meg benne, ami a ma emberének is bőven aktuális. Ugyanakkor rettenetesen nehéz olvasmány, nagyfokú érzelmi érettség kell ahhoz, hogy befogadjuk a leírtakat, és ne "ennyi faszságot rég nem olvastam!" felkiáltás kíséretében dobjuk a sarokba a könyvet. Inkább nagyon jó szívvel ajánlom, érdemes nyitottnak lenni, mert aki elolvassa és befogadja a könyvben leírtakat, az megtanulhat a szó nemes értelmében emberként élni.
Egyébként maga a vizsga nem volt problémás, mert a tanárnő azért adta meg az ötöst, mert egyrészt minden órán jelen voltam és aktívan részt vettem, másrészt a belépő a vizsgára két esszé volt, egy-egy ebben a félévben feladott könyvről kellett írni. Az egyik a balgaság dicsérete volt tőlem, a másik pedig az Elckerlijk - Akárki című mű. Na, ez se egy akármilyen (hogy stílszerű legyek) olvasmány volt. Ebben a műben látszik meg nagyon jól, hogy mennyire inspirálta a holland írókat, költőket Petrarca könyve. A lényeg, hogy Akárkit Isten színe elé hívják számadásra, és hát ki mást küldene Akárkiért, mint a Halált? Mert hát a halállal megyünk Isten elé, és többé vissza nem térhetünk. Tehát az a nagyon érdekes, hogy már a középkorban is sokat foglalkoztak azzal, hogy hogyan élünk, mert ha eljön az idő, Isten színe elől nincs menekvés. Tehát megtanít szembenézni a halál tényével, hiszen az mindenkinek eljön az ideje, ha valamiben, ebben biztos, hogy senki nem képez kivételt. Ezért "Akárki" a könyv címe: Teljesen mindegy ki a szereplő, ez mindenkivel meg fog történni, a halál elől nincs menekvés.
És a tanárnő érzékelte a két esszémben, hogy valóban nagyon komolyan elgondolkodtatott ez a két mű, emellett dicsérte az írásom rendezettségét (felosztását), és hogy elmondása szerint nagyon jó volt olvasni. Folyamatosan kapom a megerősítéseket, hogy az írással kellene foglalkoznom, mert erre szinte csak pozitív visszajelzéseket kapok, illetve én is azt érzem, hogy ez ideális mód arra, hogy kifejezzem önmagam. Úgyhogy mondhatjuk, hogy az órán való részvétellel és az esszékkel kiváltottam a vizsgát.
És ezzel kész is a 4. félév. Mindig rácsodálkozok a szabadság érzésére, amit az utolsó vizsga után érzek. Úgyhogy most már teljességében tudok Hollandiára és az utazásra összpontosítani. Meg is lesz, van dolgom bőven, ugyanis elég nehéz megfelelő szobát találni. Vagy azért, mert nem válaszolnak az üzeneteimre, vagy ha válaszolnak, végül zátonyra fut, mert olyan feltételeket szabnak, ami miatt elérhetetlenné válik számomra. Az egyik például, ami egy kollégiumban lett volna egy szoba, azért hiúsult meg, mert a tulajdonos csak egy nyílt nap keretében mutatja meg a jelölteknek a szobákat, ami május 24-én 19 órakor van. Mivel még itt vagyok Magyarországon, és ragaszkodik ahhoz, hogy a jelölt személyesen legyen jelen, ezért ez ugrott. Na de a másik ok, ami miatt nehéz Hollandiában a lakhatás, az az általános lakáshiány az országban. Ezt eleinte rettenetesen ellentmondásosnak tartottam, ugyanis a másik probléma Hollandiában a munkaerő hiány. Tegnap reggel is volt szó a Radio 538 híreiben a "werkkrachttekort"-ról. De hogy van az, hogy egyszerre van munkaerőhiány és lakáshiány is? Több holland barátomat is megkérdeztem, az egyik elég részletesen megírta, hogy miről van szó, bemásolom ide:
Ja, klopt. Ligt aan de politiek. Ik kan het je een beetje uitleggen, maar het is veel en complex. Het heeft te maken met dat al jarenlang dezelfde politieke partijen aan de macht zijn, en dat ze verzuimd hebben genoeg betaalbare woningen te laten bijbouwen. Tegelijkertijd hebben ze huisjesmelkers alle ruimte gegeven om te investeren in vastgoed. Omdat investeerders huizen opkopen, zijn de prijzen voor koopwoningen heel erg omhoog gegaan. Die investeerders verhuren vervolgens te woningen op de vrije markt, waar er geen limiet zit aan hoeveel ze mogen vragen voor de huur. Daardoor zijn de huurprijzen ook omhoog gegaan. Het resultaat: minder sociale huurwoningen, waardoor mensen met een laag tot middel inkomen geen huis meer kunnen vinden, en dus een woningtekort.
Waarom er overal personeelstekort is, komt door vergrijzing, maar ook door de snelle technologische ontwikkeling, en corona heeft er ook veel mee te maken. Veel dingen hebben stilgestaan tijdens corona, en veel mensen zijn ontslagen. In de horeca bijvoorbeeld waren er maar weinig bedrijven die hun personeel konden houden. In de zorg is al het personeel overwerkt, en veel mensen zijn daardoor gestopt en iets anders gaan doen. Daarnaast zijn er heel veel mensen in Nederland die part-time werken, waardoor een bedrijf soms meerdere mensen nodig heeft om één functie in te vullen. Daarnaast kunnen mensen nu dat alles duurder is geworden niet meer rondkomen van een minimumloon, dus die mensen zijn nu allemaal op zoek naar beter betalend werk. Dat zorgt voor veel tekorten in laag betaalde banen.
Na ez már nekem is nagyon bonyolult, fordítani kellett a Deepl-lel. A lényeg az, hogy Magyarország mellett Hollandia a másik olyan EU-s ország, melynek régóta ugyanaz a miniszterelnöke (Mark Rutte), és értelemszerűen ugyanaz a párt kormányozza az országot. A helyzet az, hogy nem építenek elég megfizethető árú lakást az országban, ellenben egyre többen vesznek úgy lakást, hogy azt aztán bérbe is adják. És mivel a befektetők felvásárolják a lakásokat, így a saját lakások árai nagyon megemelkedtek. Illetve a befektetők szabad piacon adják ki a lakásokat, és a kormány semmilyen korlátot nem szab ennek, tehát szöknek fel a bérleti díjak árai is. De ez egyben azt is hozza magával, hogy egyre kevesebb a szociális bérlakás, ezért a kis- és közepes keresetűek nagyon nehezen tudnak lakáshoz jutni. Sőt, én magam hozzáteszem azt, hogy Hollandiában ezért tudják a fiatalok elkezdeni a saját életüket.
És ami a munkaerőhiányt illeti, nemcsak a népesség elöregedésével, illetve a technológia drámai fejlődésével van összefuggésben, hanem a járvánnyal is. De a koronavírus járvány nagyon megnehezítette a hollandok életét, hiszen bezárt ott is az ország, és sok embert elbocsájtottak. Például nagyon kevés, vendéglátó egység tudta csak megőrizni a személyzetét. Az egészségügy ugyanúgy megterhelte a hollandokat is, onnan is sok szakember ment el. Ráadásul az is tényező, hogy Hollandiában sokan dolgoznak részmunkaidőben, ezért egy-egy cégnek több alkalmazottról kell gondoskodnia, hogy a vállalat megfelelően működhessen. Erre rájön még az, hogy az infláció miatt az emberek már nem tudnak megélni a minimálbérből, ezért mindenki a jobban fizető munkát keresi, az alacsonyabb bért kínáló munkahelyek meg munkaerőhiánytól szenvednek.
No, hát ilyen az, amikor egy nyugat-európai országnak problémája van. És Hollandia ebből a szempontból nagyon jó példa arra, hogy Magyarországon nem az a legnagyobb baj, hogy egy illiberális kormány van hatalmon, hanem hogy valaki régóta van hatalmon. Ez ugyanúgy probléma lenne, ha a mostani ellenzék lenne ilyen régóta hatalmon. Mert az megszokja, hogy a nép mindig újra megválasztja, így nincs szükség arra, hogy komolyabban is tegyen az országért. Még azt hozzátenném, hogy Hollandiában az is gond, hogy a világ legsűrűbben lakott országa és nem csökken a lakossága. És igazából nincs már nagyon hova új lakást építeni, csak ha zöld területet dózerolnak le és oda építenek. De ezekre ott nagyon vigyáznak (helyesen).
Mindenesetre kevés a lehetőség, de azért akad. Van két komolyabb ajánlat, de az egyiknél sokat kell fizetni beköltözéskor, és azt nagyon nem biztos, hogy tudjuk állni. A másik már lényegesen jobbnak tűnik ár tekitnetében, ráadásul a lakás is nagyon szépnek tűnik a képek alapján. Tehát bíztatóak az első jelek, ha erre esik a választásom és tényleg olyan lesz, mint a képeken volt, akkor még arra is lesz esély, hogy sokáig maradjak ott, és akár onnan járjak Ede-be az egyetemre. Vonattal kb. 1 óra 10 perc lenne Eindhovenből Ede-be és át kéne szállni Utrechtben. De ha nagyon jó lesz, akkor minden további nélkül bevállalom.
Illetve nézem az időjárást is és úgy látom, hogy Hollandiában tényleg készülni kell a hűvösebb időre ugyanis úgy néz ki, hogy 20°C-ra megyek ki. De most már kevésbé csinálok problémát belőle. Úgy érzem, hogy el tudom fogadni, hogy a hűvös nyár velejárója a holland mindennapoknak.