Annak a nyárnak az emléke

Instagramon találkoztam egy BL-mangával, ami a borító alapján szimpatikusnak tűnt és úgy döntöttem, hogy elolvasom. Ez a Kimi wa Natsu no Naka. Ez egy két kötetből álló 5-5 fejezetes mangapáros, mely a Hidamari ga Kikoeru egyszerűségével mesél el egy szerelmes történetet. Chiharu Saeki és Wataru Toda iskolatársak, a közös hobbi, a filmek hozta össze a két srácot. Saeki egyébként az iskola szépfiúja, akibe szerelmesek a lányok, de mindegyiket visszautasítja, mondván, hogy neki már van valakije. Csak az a bizonyos valaki nem tud róla... Na de szerencsére nem arról a nagyon nyomulós BL-történetről van szó, amit egyébként rettenetesen gyűlölök. A két srác kapcsolata teljesen békésen alakul. Eljárnak helyekre (főleg moziba), beszélgetnek, közelebb kerülnek egymáshoz. Alapvetően nem egy nagy durranás, de azért olvastam szívesen, mert az ismerkedésnek és párkeresésnek egy számomra ideális módját láttam itt. De leginkább azért tetszett rettenetesen, mert olyan érzelmeket rajzolt a fiúk arcára a mangaka, amilyennel nagyon ritkán találkozok és megérintett. Úgyhogy nagyon szerettem olvasni.

Be is tettem a kedvenc mangák közé, de sajnos az utolsó fejezetre kénytelen voltam a 10 pontot levinni 9-re, mert a vége rettenetesen össze volt csapva. Olyan volt, mint az a 12-13 részes anime, ami megy a maga békés medrében, aztán mintha a készítők észbe kaptak volna, hogy ja, mindjárt vége! Kicsit bele kell húzni, srácok! Tehát itt is, a végére annyi mindent sűrített be a mangaka, hogy már nagyon nem is lehetett megélni a történéseket. Pedig ott derül ki, hogy ki is az, aki miatt Saeki visszautasította a lányokat, egyáltalán hogy is volt az egész. Meg aztán annyira valószínűtlen volt a legvége. Nagy kár érte, pedig lazán lehetett volna minden idők legjobb BL-mangája nálam, mert tényleg a rajz csodálatosan szép. Mindenesetre igen... Ez a Hidamari ga Kikoeru - Given - Kimi wa Natsu no Naka BL-vonal az, ami bejön nekem, amivel én magam is tudok azonosulni.

Kerestem egyébként a mangát németül, mert terveztem a Bookline-on megvenni, de úgy tűnik még nincs németül. Tisztára úgy emlékeztem, hogy valamelyik német manga-kiadó (többet is követek) insta-oldalán láttam, de nem. Aztán rájöttem, hogy valószínűleg a "Shelfie-sunday" hashtag alatt láttam valahol, és ott figyeltem fel a borítóra. Akkor majd angolul megveszem valahol, ha megtalálom megfizethető áron. Mert egyébként nagyon jó. Csak egy egyszerűbb, lassabb lezárással jobban jártunk volna, mert akkor átélhetőbb is lett volna az egész történet és a dinamikája is megmaradt volna.

Ukrajna a 2022-es Eurovíziós Dalfesztiválon

Kíváncsiságból meghallgattam Ukrajna Eurovíziós dalát is. Részint a háború miatti személyes érintettség okán, részint azért is, mert nagyon tetszett a tavalyi ukrán dal, és érdekelt, hogy idén mivel indulnak. Nos, örömmel állapítottam meg, hogy idén megint valami nagyon jó dalt hoztak el nekünk.

Mivel nem vagyok semelyik zenei típus elkötelezett rajongója, ezért tudom szeretni azt is, ha valaki ötvöz stílusokat. Azt még inkább, ha valaki valami egyedit hoz ki, mert abban mindig valami egyéniséget vélek kihallani. És én nagyon szeretem, egy előadó a maga egyéniségét közvetíti a dalaival, ha még tudok is azonosulni vele, az már tényleg a (non) plus ultra. Itt is valami ilyesmit sejtek felfedezni. Nem tudom megnevezni a fúvós hangszert, ami hallható a dalban, de nagyon tetszik. A zene is nagyon jó lett, és a srácok is tehetségesek. Rapben is, meg az ének is nagyon jó lett.

Úgyhogy szerintem nagyon jó lett a dal, esélyük van a végső győzelemre is. Bár azt gondolom, hogy Ukrajna nehéz helyzetben van most az Eurovízión, mert látok reális esélyt arra, hogy meg fogják nyerni, és nem biztos, hogy csak a dal miatt (bár megérdemelnék), hanem sokkal inkább a háború miatti szolidaritásból. És hát gondolom, jóval korábban eldőlt, hogy melyik dallal fog Ukrajna indulni az Eurovízión, és biztos vagyok, hogy a srácok sem így tervezték ezt az egészet. Nagyon kíváncsi leszek, hogy eljutnak-e a májusi döntőig, és ott mi lesz velük.

Egy valamit viszont nem tudok értelmezni. Az együttes a Spotify profiljának bannerjének egy elég furcsa üzenetet írt ki, és ez olvasható a videoklipjük "borítóképén" is YouTube-on.

Ezt az üzenetet többféle módon tudom értelmezni.

1. Állítsuk meg mi az orosz támadást! De mi egyszerű emberek, mit tudunk tenni? Mi ugyanúgy csak tehetetlen nézői vagyunk ennek a szörnyű rémálomnak, mint ők.
2. Álljunk le a videójuk nézésével! Ennek viszont elég kellemetlen áthallása lenne az együttes részéről. Mert értem én az érzelmi "felzúdulást" (nem jut eszembe jobb szó...), de biztos, hogy erre van-e most szükség?
3. Ne azzal fejezzük fejezzük ki Ukrajna iránti szolidaritásunkat, hogy hallgatjuk a dalukat, nézzük a videoklipjüket.

Még talán a harmadik a legjobb, illetve arra gondoltam még, hogy az angol fordítás nem tökéletes, és lehet, hogy ukránul van úgy megfogalmazva, ahogy azt valóban értelmezik. Rákérdezek majd az ukrán barátomnál. Mellesleg ugyanez az üzenet olvasható a tavalyi Eurovíziós dalfesztivál előadójának Spotify oldalának bannerén.

Ahogy a videoklipjük borítóképén is ugyanez a szöveg olvasható. Egyébként nemcsak a dal kiváló, hanem a videoklip is nagyon egyedi lett. Szeretek ilyen előadókkal ismerkedni.

Hollandia a 2022-es Eurovíziós Dalfesztiválon

Pár napja hozták nyilvánosságra, hogy egy bizonyos S10 nevű énekesnő indul Hollandia színeiben az Eurovíziós dalfesztiválon. Meglepett, mert őt speciel ismerem, hallottam már néhány dalát. Ő is az a fajta énekesnő, aki saját stílust képvisel, amit mindenképp értékelek, de meghallgatva az első albumát nekem túlzottan elvontnak tűnt. A 100%NL rádióban hallottam először az "Adem Je In" című dalát, az nagyon megtetszett, azért is kezdtem el jobban utánanézni, hogy ki is ő.

Nemcsak azért örömteli, hogy ő indul az Eurovízión, mert egy olyan előadó fogja Hollandiát képviselni, akinek hallhatóan saját stílusa van, hanem végre holland nyelvű dallal indul Hollandia! A dal címe "De Diepte", ami szintén nagyon jó lesz. Sőt, ha a dal minőségét nézem, akkor ha Duncan Laurence a maga dalával nagyon megnyerte az Eurovíziót, akkor S10-nek még annál is jobban meg kéne nyerni. Igazság szerint Duncan Laurence az utóbbi időkben igencsak leértékelődött nálam. Már akkor is kellemetlen volt számomra az a túlérzékenység, amivel énekli a dalait, meg hogy hollandként angolul énekel. Aztán ahogy felfedeztem egyre több holland előadót, úgy tudatosodott bennem, hogy a holland könnyűzene sokkal több ígéretes előadót tartogat, akik ráadásul hollandul énekelnek!

S10 dala, amivel indul az Eurovízión, hasonlóan jó, mint az "Adem Je In". Melankólikus, lényegében a fájdalom mélységéről az attól való félelemről szól. S10 hangja erős, főleg az énekesnő adja a dal erejét. Mert alapvetően nem a hangszerek dominálnak. Nem is szól annyira sok hangszer. Egy gitár, inkább a refrénnél szól erősebben a dal, de egyértelműen az énekesnő dominál. Ami nem tetszik (bár ez lehet, hogy inkább egyéni), hogy a dallam nem igazán megjegyezhető. Nem az a fajta dal, amit először meghallgatok, és máris dúdolom. Ezt többször kell végighallgatni. De érdemes, és jó szívvel ajánlom.

Egekbe szökő jegyárak

Szombaton jutott el hozzám az információ és igencsak megdöbbentett, hogy a 2022. nyári MondoCon-ra a jegyár a mostani 4.800 forintról 8.000 forintra fog emelkedni. Részletezve is voltak az okok, nagyon összefoglalva annyiról van szó, hogy eddig nyomott áron adták a jegyeket, és most nyáron fogják annyiért adni, amiért minimálisan lehetne jegyet értékesíteni a Hungexpóra. Nyilván ebbe a különböző drágulások, növekvő infláció is közrejátszik, a lényeg az, hogy vége az olcsó MondoConok korának, sejthetően nyártól szelektáltabb lesz a MondoConra járók közössége.

El is gondolkodtam azon, hogy hát ha így állunk, akkor mégis megyek most tavasszal, hiszen az utolsó olcsó MondoCon-t meg kell ünnepelni. Nekem biztos, hogy utolsó lenne. De amikor átnéztem a programokat, úgy döntöttem, hogy mégsem megyek. A programok rettenetesen vérszegények, a sztárvendégekről még csak nem is hallottam, így nem érdekelnek. Bőven van mire költeni a 4.800 forintot, ennyit sem ér meg nekem ez a rendezvény.

Ha úgy vesszük egy korszak volt a MondoCon a maga szépségeivel, de nem ez az, amit a leginkább visszasírok a múltamból.

Cím nélkül

Nem hiszem, hogy bármit is írnom kellene most cím gyanánt, de van néhány gondolatom, amit szeretnék megosztani. Nem nagyon nyilatkozok az orosz-ukrán háborúról, mert úgy vagyok vele, hogy vannak nálam sokkal okosabbak, akik jobban meg tudják ítélni a kialakult helyzetet. Néhány barátommal megvitatjuk az eseményeket, de közösségi oldalon nem beszélek róla. Viszont érzelmi szempontból nagyon foglalkoztat a dolog, mert van ukrán barátom, akiről tudom, hogy nagyon nehéz időket él most, és nagyon sokat gondolok rá. Dnyipróban él, úgyhogy sajnos van része az egész borzalomban. Mondta nekem, hogy a csütörtök reggel volt életének legborzalmasabb reggele, amikor a robbanás hangjára és rázkódásra ébredt fel 5.40-kor. Elmondása szerinte az egész teljesen váratlan volt, erre egyáltalán nem számítottak. Akkor többször volt robbanás, azóta viszont állítólag ott nyugalom van.

Tegnap délben beszéltem vele utoljára, akkor egyébként a körülményekhez képest jó állapotokról számolt be. Egy nagyobb sor állt a pénzkiadó automatáknál és mondta, hogy nagyon optimisták voltak az emberek, még viccelődtek is. Ha ez tényleg így van, akkor az ukránok valami hihetetlen lelki tartásról tesznek tanúbizonyságot, és valami hihetetlen fantasztikus nép. Mutatott képet a sorról az ATM-nél, illetve arról is, hogy a boltban a kenyér részleg teljesen üres. Szállítanak le többször is kenyeret, de szinte azonnal el is viszik. Ma csak egyszer láttam őt online valamikor 17.45 körül, el tudom képzelni, hogy mostanság keveset lesz online, mert mondta nekem, hogy búvóhelyre mennek.

Szívből remélem, hogy neki és a családjának nem lesz semmi baja, és hogy ennek a szörnyűségnek rövid időn belül vége lesz - az ukránok győzelmével. 2019 szeptemberében találkoztam vele először és egy értékes barátra leltem benne. Mérhetetlen módon becsülöm az optimizmusát és hogy a nehézségei ellenére is életigenlő, bizakodva néz a jövő felé, vannak tervei. Sokszor láttuk el egymást jótanáccsal, többször is éjszakába nyúlóan beszélgettünk, sokszor megnevettettük egymást. Ő tényleg azon kevés emberek egyike, aki még a mélypontomban is meg tudott nevettetni, és akkor tényleg egy kicsivel jobbnak láttam a helyzetemet. Ezért életem végéig hálás leszek neki. Másfelől meg ami szintén nagyon fontos, hogy sokat formálta a gondolkodásomat az ukránokkal kapcsolatosan. Előtte úgy gondolkodtam róluk, mint már egy Európától elszeparált nép, akiknek sokkal inkább az oroszokhoz van közük. Ő volt az, aki rámutatott arra, hogy az ukránok valójában nagyon is nyugati gondolkodásúak, és lélekben inkább tartoznak Nyugat-Európához, mint kelethez.

Úgyhogy nagyon sokat köszönhetek neki, nagyon sokat gondolok rá, őszintén fáj a szívem azért, mert az országában háború dúl. Innen is üzenem neki, hogy tartson ki! Még nagyon sok megbeszélnivalónk van!

Haikyuu!! Kageyama-mez

Régi Haikyuu!!-s jellegű álmom valósult meg azzal, hogy ma sikerült beszerezni egy Kageyama mezt. Ezt még a Fantasy Expón Catrin árulta, egyik ismerőse bízta meg, hogy adja el, és már akkor szemeztem vele, most sikerült megvenni. L-es is, úgyhogy épp jó rám.

Bár a méretéről sokat egyezkedtünk Catrinnel, mert lemérte nekem és úgy tűnt, hogy nagy lesz rám. Az a póló, ami épp akkor volt rajtam, 62 cm volt, A Kageyama mez pólós része pedig 76 cm, így úgy tűnt, hogy egészen le fog lógni rajtam. Ennek ellenére úgy döntöttem, hogy megveszem, mert ha másért nem, akkor Haikyuu!!-s relikviaként.

Végül tegnap délután találkoztunk személyesen Catrinnel, és átadta nekem. Beszélgettünk is egy kicsit, aztán jöttem is haza, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy hogy áll rajtam. Meglepetésemre nagyon jól, magasan felülmúlta az elvárásaimat. Nemcsak hogy nem túl nagy rám, de az anyag nagyon kényelmes. Több mezpólóm is van, de azért nem szeretem viselni őket, mert nem szellőzik benne a testem, ebben viszont kiválóan. Így nagyon jó lesz edzeni benne. Ráadásul nagyon jól éreztem magam benne, tükörben megnézve magam, egészen menőnek gondoltam magam. De annyira nem, hogy úgy fényképezzem le magam, és mutassam meg a nagyvilágnak. Majd ha vékonyabb leszek.

De nagyon jó, hogy használati tárgyként is kiváló, nemcsak relikviaként. Nagyon fogok rá vigyázni, mert szeretném ha sokáig, akár 10-15 évig is meglenne.

A holland irodalom peremén

A mai nappal újabb könyv került a holland irodalmi magánkönyvtáramba, méghozzá Stephan Enter: Perem (Grip) című könyve. Ezt nem holland / flamand irodalmon vettük, hanem van külön szövegolvasás óra, ahol további könyveket olvasunk, jellemzően hollandul. Ennek van magyar fordítása is (amit speciel az a tanárunk fordított, aki az órát is tartja), meg is találtam a Moly.hu oldalon, és meglepetésembe a Könyvudvarban 87% kedvezménnyel meg is vásárolható. 3000 forint helyett 400 forint. Na mondom magamban, ezt nevezem Black Friday-nek vagy végkiárusításnak! Még épp csak beleolvastam, egyébként ahogy olvastam a molyon az értékeléseket, nem arat egyértelműen sikert, Hollandiában viszont díjazták is a regényt. Kíváncsi leszek, hogy fog tetszeni. Az biztos, hogy a borító nagyon tetszik. Egyrészt, hogy matt borítású, másrészt maga a kép is elárulja, hogy milyek körülmények között játszódik a történet, harmadrészt meg a lila színű háttér egyszerűen csodálatos! Kíváncsi vagyok, milyen maga a történet.

Egyébként nem ez az első ilyen könyv, amit szövegolvasáson hallottam és megvettem. A másik Nescio: Az élősködő / Titánok / Költőcske. Ez előző félévben volt olvasmány, egészen pontosan a Költőcskét (Dichtertje) olvastuk hollandul. Azóta olvastam a másik kettőt is, így erről már tudok nyilatkozni, hogy ez nem az én stílusom. Annyira költői a megfogalmazás, annyira túl van díszítve, hogy szinte nem érzékelem a történetet. Olyan, mint a torta, amit olyan szinten telenyomtak habbal, hogy már érezni a torta ízét tőle. Émelyítően giccses, ráadásul öreges is a szóhasználat. Szinte azért volt kellemetlen olvasni, mert teljesen ilyen öreg bácsinak képzeltem magam, aki a karosszékében ülve, a pipáját szívva olvassa ezt a könyvet. Úgyhogy ez a könyv inkább a polcon marad. Egyébként a Gondolat kiadó "akcentusok" címmel jelentetett meg egy 8 könyvből álló sorozatot, holland / flamand irodalom nagyjaiból válogatva. Megvenném a többit is.
Egyébként az előző félévben kellett egy holland regényből holland nyelvű esszét írni és én a Költőcskét választottam. Írni sem volt kellemes. Nemcsak azért, mert még csak most vagyok kanyarba a B1-es szint felé, és még nehéz komplex fogalmazást írni hollandból, hanem tényleg nehéz volt még magyarul is összeszedni a gondolataimat, mert annyira nem éreztem, hogy miről szól a történet. A díszítés teljesen elfedte a tartalmat. Végül egy holland weboldal segítségével oldottam meg. Ezen az oldalon összefoglalásokat lehet olvasni irodalmi művekből. Nyilván nem másoltam le egy az egyben, mert az tényleg csúnya lett volna, hanem azt csináltam, hogy a holland esszé segítségével írtam meg először magyarul a gondolataimat és a magyar változatomat fordítottam le hollandra. Tehát, duplán írtam meg az esszét. Ez volt az egyik vizsgaidőszakos projektem, amivel januárban foglalkoztam.

Erre a félévre viszont nem vettem fel a szövegolvasást. Egyik szaktársamat kérdeztem meg, hogy mit olvasnak. De egyrészt azért nem vettem fel, mert szabadon választható tárgy, másrészt ütközött a nyelvi lektorátusos nyelvórával, amit fontosabbnak tartottam. Elkezdtem ugyanis spanyolul tanulni.

Írtam már arról, hogy ez az a latin nyelv, amit meg akarok tanulni középfokon, és ehhez továbbra is tartom magam. Igazából fel akartam venni a szövegolvasást is, de nem volt megfelelő időpont, a spanyol nyelvnél meg kötelező az órai jelenlét, és mivel mindenképp akartam tanulni a nyelvet, ezért inkább ezt választottam. Azért is akartam egyébként mind a kettőt tanulni, hogy a krediteket is gyűjtsem. Alapvetően nagyon jól állok kreditekből, ha ebben a félévben is sikerül mindegyik tárgyat teljesíteni, akkor 127 kreditem lesz az elvárt 120 helyett, ami azért fontos, mert ha Erasmusszal tényleg kijutok Hollandiába, akkor ott annál kevesebb kreditet kell teljesíteni, hogy meglegyen az alapszak 180 kreditje. Erre lett volna jó a szövegolvasás is, hogy 129 kreditem legyen, de egyik tanár sem tartotta jó ötletnek, hogy egyénileg teljesítsem a tárgyát, így szelektálnom kellett, és inkább a szívemre hallgattam.

És nem bántam meg. Már az első óra alapján is úgy néz ki, hogy az eddigi legjobb nyelvtanárok egyikével lesz dolgom. Ugyanis pont azon van, hogy rendszerszerűen tanuljuk a nyelvet. Tehát van egy szabályszerűség, amit aztán mindenhol alkalmazhatunk. Ilyen például a jelen idejű igeragozás. Az egyes szám harmadik személyű ragozás nevezhető alapnak (például: canta), egyes szám második személyben csak egy s betűt kell hozzátenni (cantas), többes szám harmadik személyben pedig egy n betűt (cantan). És elmondása szerint ez a rendhagyó igékre is igaz, tehát ezzel meg lehet könnyíteni a nyelvtanulást magunknak. Illetve az ékezet megfelelő használatára hívta fel a figyelmet. Maguk a spanyolok sem használják megfelelően, de tőlünk nyelvvizsgán elvárják a pontos használatot. Például igeragozásnál csak többes szám második személybe teszik ki az ékezetet. Egyébként nagyon jó. Élmény tanulni a nyelvet, és egész jónak ígérkezik a könyv. És nem felejtettem el spanyolul olvasni. De rettenetesen vicces volt, ugyanis az olvasmányban a számok arab számmal volt írva, és olyan lazán olvastam spanyolul, hogy észre sem vettem, hogy a számot viszont hollandul mondtam. Teljesen kimentek a számok a fejemből spanyolul. És valahányszor megláttam egy számot, azt mindig hollandul akartam mondani. Úgyhogy ez ilyen mix holland-spanyol nyelv lesz nálam.

Úgyhogy visszatér a spanyol az életembe. Ez lesz a negyedik nyelv a német, holland és japán mellett, amit középfokon akarok tudni beszélni.

Erasmus jelentkezés

Újabb fejezetéhez érkezett nálam az Erasmus jelentkezés, ugyanis végül 2022 őszére halasztódott a holland egyetem. Végül jó, hogy így alakult, mert nagyon kedvezőek a kilátások, két okból is.

1. Idén két holland egyetemmel bővült a választható egyetemek száma. Idéntől lehet menni Amszterdamba és Edébe is. Amszterdam ráadásul azért különösen jó, mert oda elég B1-es szintű holland. Az meg meglesz a félév végére.
2. Pont ma találkoztunk azzal a tanárnővel, aki a Néderlandisztika szakon az Erasmusért felelős, beszélgettünk vele, és csak én voltam egyedül annyira elhivatott, hogy jelentkezzek. A többiek kivárnak.

Így hely mindenképp van. Maximum három egyetemet lehet megjelölni, végül a következő sorrendet találtam ki:

1. Leiden
2. Amszterdam
3. Ede

Még két egyetem van, ahova jelentkezhetnék, de mind a kettő nagyon nehéz. Az egyik Utrecht. Ezzel az a baj, hogy itt nincs konkrétan Néderlandisztika szak, így más tárgyakból kell a szükséges krediteket összegyűjteni, és állítólag nagyon nehéz. Groningen lenne a másik, ezzel meg az a helyzet, hogy tavaly ide C1-es holland kellett, ezt idénre levitték B2-re. Ezért ugyan bekerült a jelöltjeim közé, de aztán az Erasmus oldalán olvasva az élménybeszámolót, kiderült, hogy nagyon nehéz teljesíteni. Bár hozzáteszem, csak idén vitték le a nyelvi szintet, úgyhogy lehet, hogy könnyebb lenne, de inkább így érzem jobbnak, mert nem biztos, hogy sokkal könnyebb lenne.

Mind a három egyetemre szívesen mennék. Leiden egy csodálatos város, ahol akár az egész életemet leélném. Mondjuk, hogy mennyire drága a lakhatás, még nem tudom. Eljátszottam a gondolattal, hogy ha Leidenbe kerülök, akkor lehet, hogy szomszéd városba Alphen aan den Rijn-be költöznék, mert az talán olcsóbb. Onnan meg vonattal negyed óra Leiden. Illetve Alphen aan den Rijn-ben gondolkodtam Amszterdam esetében is, de kiesett, mert több, mint egy óra a vonatút, ráadásul át kellene szállni Woerden-ben. Úgyhogy Amszterdam esetében maradnak azok a diákszálló weboldalak, amiket Tukeinon linkelt nekem: The Student Hotel, Erasmus Play vagy Housing Anywhere. Ede városáról még életemben nem hallottam. De ahogy utánanéztem, tetszik, hogy Gelderland-ban van. Ugyanis az egy dolog, hogy Leiden nagyon szép város, de Észak-Holland és Dél-Holland tartományok túlzottan zsúfoltak. És inkább Hollandiának egy nyugodtabb, ritkábban lakott területén telepednék le. Ede ebből a szempontból nagyon jó helyen van. Nincs is messze Utrecht-től, de ott van Arnhem és Nijmegen is. Úgyhogy amit olvastam, nyugalom szempontjából Ede lenne a legjobb választás. Meg hát Hollandia keleti oldalán van, közel a német határhoz, egyébként is átjárnék Németországba.

Nagyon örülök, hogy több lehetőség adódott most, könnyű volt most jó helyeket választani. Ígéretes jövő áll előttem.

Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru póló

Ma megjött a rendelésem a Letmicrótól, a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru póló.

Ez a kép nagyon tetszett, úgy voltam vele, hogy ezt pólónak mindenképp. Ez egyébként a japán kiadású Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru Blu-ray 9., vagyis az utolsó lemezének borítója. Egyből tudtam, hogy kék háttérrel világoskék pólón ez nagyon jól fog mutatni. És tényleg nagyon jó lett. Mondjuk meg is fizettem az árát, mert 4.100 forint volt. De megérte. Ez mint az animéből egy relikvia, nagyon fogok rá vigyázni, és szeretném a lehető legtovább hordani.

Ezt a pólót már M-esként csináltam annak reményében, hogy nemcsak le fogok fogyni, hanem meg is fogom tartani a súlyomat. Azt vettem észre magamon, hogy amikor 65 kg körül vagyok, akkor nagyon jól állnak rajtam az M-es ruhák, viszont 70 kg fölött már inkább L-esek kellenek. Úgyhogy ez a póló plusz motiváció arra, hogy jobban nézzek ki.

Ezzel az animével meg továbbra is úgy vagyok, hogy ha nem lehet fancuccot kapni belőlük (Japánon kívül legalábbis), akkor csináltatok magamnak.

New Super Mario Bros. fókuszban

Nem egyszer tapasztaltam már azt, hogy újra felfedezni egy játékot is tud akkora élmény lenni, mint először játszani egy játékkal és azonnal beleszeretni. Ilyen nálam most a New Super Mario Bros., ami új értelmet nyert nálam Wii U-n és ugyanazzal a lendülettel játszom, mint annak idején, amikor megkaptam a játékot (2007 karácsony). Már kész is az első két világ. Jól is ment és maga a játék is élmény volt. A 2. világot azért szeretem nagyon, mert ez a puszták országa (a Super Mario Bros. 3 óta a 2. világ szinte mindig sivatag), mert a pálya zenéjét annyira szeretem, hogy képes vagyok csak azért csak azért járkálni a pályán, hogy minél többet halljam.

És az az érdekes, hogy nem a régi időkre gondolok, amikor játszok, hanem az újra felfedezésnek örülök, hogy most, 2022-ben ugyanúgy élményt okoz a játék, mint annak idején 2007-2008-ban.

A másik, ami nagy örömöt okoz, hogy csak nem kell sietni a Nintendo DS játékok megvásárlásával, ugyanis elolvastam Nintendo Life-on is a hírt és egy nagyon fontos részlet szerepelt benne:

Users who link their Nintendo Network ID wallet (used with Wii U and the Nintendo 3DS family of systems) with their Nintendo Account wallet (used with the Nintendo Switch family of systems) can use the shared balance to purchase content on any of these systems until late March 2023. After that, the balance can only be used to purchase content for the Nintendo Switch family of systems.

Mivel nálam alapvető volt, hogy összekötöm a Nintendo Netword ID-t a Nintendo Account-tal, ezért nálam is él az, hogy jövő év március 31-ig szabad a vásár! Pont ezt próbáltam most ki, ugyanis úgy vettem meg a New Super Mario Bros.-t, hogy a Nintendo Accounts weboldalon keresztül töltöttem fel €10-t és mivel a két profil össze van kötve, ezért nemcsak a Nintendo Switch-en jelenik meg a €10, hanem Nintendo 3DS-en és Wii U-n is. Így tudtam megvenni Wii U eShop-on keresztül a játékot. Ezek szerint több mint egy évig vehetem meg azokat a játékokat, amiket még meg akarok venni. Úgyhogy sokszoros az öröm, eddig eléggé háttérben volt az utóbbi időkben Nintendo, de most valószínűleg megint fókuszban lesz.