MondoCon előtti egyveleg

Na, közel a nagy nap (hétvége), bár most nem erről akarok írni, hanem egyebekről. Mindenek előtt, hogy ismét jó Pesten lenni! ^_^ Bagszi várt a vasútállomáson. Eltöltöttünk együtt egy kis időt, majd átmentem Rákoskeresztúrra átvenni egy vaterás adás-vételt: Zorán II kazetta. 200 forint volt, de lazán adtam volna érte többet is, mert ez hatalmas ritkaság, nagyon régóta kerestem. Most vált teljessé a Zorán kazetta kollekcióm. Majd vasárnap, ha visszamegyek Békéscsabára, majd csinálok egy kollekció képet.

Egyébként is mostanság jobban fogékony vagyok a magyar zenére, ugyanis tegnap reggel megtaláltam az LGT lemezek borítóit, amit szintén nagyon régóta kerestem. Egyrészt örültem neki, ugyanakkor másrészt felmerült bennem a kérdés, hogy mekkora scanner kell egy bakelit lemeznek? De most ennek hatására meghallgattam egy pár régi LGT albumot, és hatalmas élmény volt.

Most elindult a TV2 új tehetségkutató műsora, a The Voice. Ahogy nézegettem a plakátokat, hirdetéseket, láttam potenciált ebben a show-ban, hogy talán visszatérünk a régi Megasztárok színvonalára, mert nagyon elkurvultak a tehetségkutatók, ezért nem is néztem az újabb Megasztárokat, a Csillag Születiket, az X Faktor meg már tényleg az egész legalja volt. Ott már csak a cirkusz számított, hogy minél több lóvé jöjjön be, a minőség meg... ugyan már. Ez az új műsor egy kicsit másabb. Nekem jobban fekszik, ezt kíváncsian fogom figyelni. Bár a legelején furcsálltam, hogy a zsűritagok háttal ülnek az énekeseknek, az volt az első gondolatom, hogy elég érdekes lesz, mert azért a kisugárzás is sokat számít, aztán az első pár jelölt után arra jutottam magamban, hogy akinek kisugárzása van, annak a hangjában is erő van, így - jóllehet a humoristáknak is táptalajt adott a szlogen - ha úgy vesszük, tényleg csak a hang számít. Bár azért itt is fellelhetők az ún. "cirkuszi elemek", amik egy ilyen műsornak kell, tapsoltatni a nézőket, megadni a hangulatot, néhány zsűritag érzéseinek többszörösét mutatja ki, ez is műsorelem, ezt Oroszlán Szonja mondta régebben a Kossuth rádióban, amikor interjút adott azokban időkben, amikor a Csillag születik zsűritagja volt. Somló Tamás és Caramel volt a legnormálisabb. Malek Andrea néha kicsit túlzásba vitte, Mező Misi meg... Egész műsoridő alatt nem esett le, hogy ki ő, nem ismertem fel ezzel a hajjal, a műsor után utánanéztem, még akkor sem jöttem rá, hogy ki ő, amikor láttam, hogy Gyulán született, de amikor oda jutottam, hogy Magna Cum Laude énekese... O_O Nekem senki ne mondja, ez az az énekes, aki olyan békés hangnemben énekelte a vidéki sanzont (már herótom volt tőle, olyan sokat játszotta a Csaba rádió. -_-), hogy az ugyanaz az ember, akit itt zsűritagként láttam. Néha komolyan úgy viselkedett, mint aki beszívott, és ahogy láttam a következő műsor előzetesét, lesz még "előadása". Caramel annak idején megérdemelten nyerte meg a Megasztárt, amikor még jó volt a műsor. Somló Tamás meg az LGT és a szólóalbumai által nekem már életmű a munkássága. Malek Andreát csak a Nagy utazás dal saját verziójában (a Sose Halunk Meg filmzene CD-n hallható) előadásában ismerem. Ez a műsor számomra sokkal jobban fekszik, és tetszik, hogy csak a jókat mutatják, így igényesebbnek, hat a műsor, számomra jobban élvezhető. Én nem szeretek poénkodni, meg a fogni a fejem a sok hülyén, akik azt hiszik, hogy tudnak énekelni, és semmi önkritikájuk nincs.

Majdnem végigjátszva

Tegnap este ismét elővettem a Master System-es Sonic the Hedgehog-ot, és sikerült majdnem végigvinni. A végső Dr. Robotnik csatában vesztem el végleg. Nagyon érdekes, mert most, hogy komolyan játszottam vele, úgy ment a játék, mintha csak nemrég játszottam volna vele utoljára, pedig volt már legalább egy évtizede. Sőt, annyira lelkes vagyok, hogy összerittyentettem egy szerintem jó tesztet a játékról, olvassátok el:

Sonic the Hedgehog (Master System)

Teljesen beleszerettem a játékba, kíváncsi vagyok a második részre, mert SMS-re van 2. rész, de a MegaDrive-osok is érdekelnek. És ha jól tudom, a MegaDrive legjátsza a Master System játékokat, úgyhogy csak legyek jobb anyagi helyzetben, lesz nekem még nem Nintendós konzolom!

Sonic the Hedgehog

Néhány napja felfedeztem a Nintendo angol weboldalán, hogy a Virtual Console játékokért is kaphatunk 50 csillagot. Az előző vásárlásból visszamaradt 300 pont Wii Shop Channelben, és a VC játékok beregisztrálásával gyűltek a csillagok, úgy tűnt, hogy összegyűlik 2000 csillag, amelyből vehettem volna 500 Wii pontot, és akkor 800 pontból vehettem volna egy SNES játékot. Vagy Super Metroid, vagy Kirby's Fun Pak. Elkezdtem számolni, pont kijönne a 2000 csillag, ám valamit félrenézhettem, mert megállt 1965 csillagnál. Na, akkor vettem egy 300 pontot, és másnap egy 100 pontosat. Egy nap, csak egyet lehet vásárolni. Így 700 pontom lett.

Azért nézegettem a letölthető a címeket a SNES-nél, de hát hiába. Amikor láttam a Sega MegaDrive-ot, eszembe jutott, a Sonic the Hedgehog, mely lehet, hogy furcsa, hogy sok emlék köt hozzá. Na, nem a MegaDrive verzióhoz, hanem a Master System-hez. A lényeg a következő (bár azt hiszem, ezt elmeséltem 2009 februárjában, amikor volt egy rövid Sonic korszakom), valamikor 1995 környékén Békéscsabán az Elektroházban (nagy műszaki cikk áruház, nem tudom, hogy volt-e országos hálózata, de Békés megyében több városban is volt) behoztak egy rahedli (pont most volt ez a megfejtés a Maradj Talpon! műsorban. :D) Sega Master System II konzolt. Az árára nem emlékszem, de jóval olcsóbb volt, mint a 25.000 forintos Super Mario All-Stars pakkos SNES. El is terjedt a konzol rendesen, az egyik barátomnak is volt, hozzá jártam Segázni. Mert nemcsak Nintendós múltam volt. És ehhez volt Sonic the Hedgehog játék. Ezekben a gépekben volt egy beépített játék, ami vagy a Sonic, vagy az Alex Kidd in Miracle World. Ezzel a játékkal is játszottam. Na szóval, amikor néztem a Wii Shop Channelben a Master System-es Sonic játékot, konkrétan ezt a játékot kerestem benne, amivel régen játszottam, de nem voltam biztos benne, hogy ez az. Ugyanis volt egy olyan gondolatom, hogy a Sega Master System, és a Sega Master System II két különböző konzol. Így ha leszedem a SMS Sonicot, nem ugyanazt kapom, amivel játszottam. Nyugi, eszembe jutott a YouTube, hogy nézzek Gameplay videót, meg is tettem, de valahogy nem győzött meg. Azt láttam, hogy a pályák ugyanazok, de kicsit butítottnak láttam, így volt a gondolatom az SMSII-ről, hogy az elődjének továbbfejlesztett változata, így nem töltöttem le a Sonicot.

Ma miután hazajöttem, megnéztem egy gameplay videót a MegaDrive-os Sonic-ról, és annyira megfogott, ahogy a feltöltő játszott vele, hogy úgy voltam vele, hogy lesz, ami lesz, én leszedem a Master System-es Sonic-ot, nagy kedvet adott, hogy én is Sonic-ozzak. Elkezdem játszani, és döbbenten látom, hogy ez ugyanaz a Sonic, amivel vagy 15 éve játszottam. So many memories, ahogy a derék amerikai gamer mondja. De tényleg, hihetetlen érzés játszani vele. Érdekes, hogy itt talán annyira nem a sebesség számít, hogy Sonic-kal végigszaladjunk a pályán, sokkal inkább platform-jelleget érzek. Ettől még nagyszerű ez a játék. Hat világból áll, ha jól emlékszem, mindegyik három pályából áll. Csak a feléig jutottam el, a hármas világ már kifogott rajtam. Az első világ a Sonic játékok szokásos Green Hill-je, a második a Bridge. Ezek nagyon könnyűek, most is könnyen végigmentem rajtuk. A harmadik világ a Jungle. Az első pályával még nem is voltak gondok, de a második sokkal durvább. Ugyanis ott felfele kell menni, és ha leesünk, a képernyő nem jön velünk, így azok a platformok, amik már eltűntek, azok már nincsenek, így ha lezuhanunk, meghalunk. Előfordult vagy 10×, úgyhogy érdemes volt az első két világokból felszedni az életeket. De így is csak a 3-3 pályáig jutottam el, mert már csak 1 életem maradt, és elfelejtettem, hogy Dr. Robotnik (minden világ 3. pályáján meg kell küzdeni vele) már ágyúgolyót is ledob, ami természetesen megöl. Úgyhogy itt ért véget.

Hatalmas élmény volt játszani vele, és most már tudom, hogy a Master System II olyan, mint a Game Boy Advance SP a Game Boy Advance-nek. Egyébként annak idején 100%-ra végigvittem, megvolt mindegyik Chaos Emerald. Nézzetek meg egy gameplay képet a játékból, hátha nektek is megtetszik. Ez az NTSC verzió, itt gyorsabb a zene, a PAL-osban lassabb:

Mario Kart 64 verseny a MondoConon

A MondoConra is vállalok egy kis szerepet, ugyanis ismét kint lesz a Nintendo 64, és a Mario Kart 64 általam. És most retro verseny is lesz, amit én személy szerint üdvözlök, hogy végre nemcsak Just Dance és mindenféle divatjátékból lesz verseny, hanem végre lesz egy kis változatosság. Vasárnap 12-13 óra között lesz:

Mario Kart 64 verseny kiírása

Gyertek minél többen, mert ha lehetséges, akkor nevezek én is, és nem akarom a népet porrá alázni. Nagyon jó játékos vagyok MK64-ben, de biztosan vannak nálam sokkal jobbak is. Gyertek-gyertek, értekesek a nyeremények is.

Eredménytelen vizsga

Hiába volt könnyű a banki vizsga, sajnos nem jött össze. :( Ennél még jobban elszomorított az, hogy csak 34%-os lett az eredmény. És így végignézve, megbeszélve a tanárnővel a dolgokat, arra jutottunk, hogy látta, hogy tudom a dolgokat, de azt abban a formában nem fogadhatja el, mert ha központilag ellenőrzik, akkor felelősségre vonhatják. Ráadásul még amiatt is hátrányban voltam, hogy a bankis tanulmányok jórészét régen láttam, felejtettem, és túl rövidnek éreztem azt az idő mely alatt átnéztem volna a 2 éves anyagot. De leginkább azért jött ki rosszul, hogy nem sikerült, mert legközelebb már csak jövő júniusban vizsgázhatok újra, tehát 8 hónap múlva, ami nagyon hosszú idő. Mert ha 1 hét, vagy 1 hónap múlva meg lehetne próbálni még egyszer, akkor azt mondanám, hogy előfordul, most már tudom, hogy mit várnak el, jobban készülök rá, és menni fog!

Ezt a 8 hónapot kell kihasználni, hogy érdemben teljen el. Vannak ötletek. Szeretnék gyorstalpalónak megcsinálni egy valutapénztárosi tanfolyamot, azt is jó dolognak tartom. Meg kell angol nyelvvizsga, és mélyebben elmerülök a japán nyelvben.

Aladdin gyűjtemény és Nintendo 3DS találkozó

Sokan keresik nálam a Disney videokazettákat, úgy tűnik, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki nagy eszmei értéket tulajdonít nekik. Most épp Mulan-ra kerestek rá. Azzal most nem szolgálok, viszont Aladdin videokazetta borítóval, és egy kis gyűjteményképpel igen. Íme:

Ez az első kiadás (talán 1993-as megjelenésű, vagy már 1994-es?) első és hátsó borítója. Több mindent sem értettem akkoriban. Az egyik az, hogy miért csak szigorúan limitált ideig lehetett kapni ezeket a kazettákat, és hogy miért voltak olyan brutálisan drágák? Ugyanis annak idején a Disney videokazettákat legfeljebb csak egy évig lehetett kapni. Erre csak azt tudom tippelni, hogy így akarták elérni, hogy minél többen vegyék meg, hiszen így azt a tudatot adják az emberekbe, hogy siess, különben neked nem jut! Az ára pedig 1.800 forint volt. Annyira nem emlékszem már az akkori árakra, de az akkori béreket nagyjából ismerve, ez nagyon drágának számít. Erre az a tippem, hogy drága volt a magyar licensz.

kb. 8-10 évvel később megjelent egy második kiadás, ekkor is megjelent videokazettán:

Ez már 3.200 forint volt.

És így néz ki az Aladdin gyűjtemény:

A gyűjemény dobozban volt a két alsó DVD. Az első tartalmazza az első filmet, a második a másodikat és a harmadikat (2 DVD-s). Egyébként volt egy olyan számításom, amikor anno megvettem a díszdobozos kiadványt, hogy az első DVD borító totál ugyanúgy fog kinézni, mint a "normál" DVD-é, akkor azt eladtam volna, de végül megmaradt. A SNES játéknak pedig egyenrangú tagja a filmeknek. Ha eljön az ideje, az is meglesz kompletten.

És tegnap volt a 3DS Hungary találkozó. Annyira nem tudok igazából mit írni róla, mert szinte minden egyes ilyen gamer találkozón szinte ugyanaz történik. Közös játék, beszélgetés, StreetPass, miegymás. Meglepően sokan voltunk, legalább 20-an. Mario Kart 7 orrvérzésig volt. Jó társaság, jól éreztük magunkat. A következő valószínűleg december 8-án lesz.

És végül egy felhívás. A Gamer365 Wiigadója egy Top 10-es készül csinálni Wii játékokból szavazatok alapján. Ez egy jelképes búcsú a Wiitől. Ha van saját Top 10-es listád, akkor küldd el privát üzenetben keviny-nek, aztán vagy blogpostként, vagy hírként fog kikerülni a lista. Érdemes kihasználni a lehetőséget, hiszen, ha sokan küldjük el a listánkat, akkor lehet, hogy egy jó lépés lesz affelé, hogy másképp néznek a Nintendóra, hiszen látják, hogy népes tábora van. Határidőt nem tudok.

Újra (Kis)Pesten

Ma egy napra visszajöttem Pestre, és jó újra itt lenni. Bár igazság szerint annyira megszoktam azt a nyugalmat, ami Békéscsabán volt, hogy most kifejezetten zsúfoltnak hatott a főváros. De itt jobban érzem magam, és ezért mindent meg kell tennem, hogy itt is maradjak, értsd: munkát kell találni. És sikerülni fog!

Ennek egy jó lépését megtettem ma, ugyanis ma reggel 8-kor volt a Banki Szakügyintéző záróvizsgája. Érdekes, hogy néhány napja megálmodtam, hogy írom a vizsgát. Ott nehéznek éreztem, de miután kész voltam, a tanár azt mondta, hogy 18% kell a ketteshez. Miután felébredtem, tudtam, hogy nem lesz ez így, de éreztem, hogy ez az álom jót jelent (hiszek az álomfejtésben). És igen, könnyű volt a záróvizsga. :) Három részes volt a vizsga, az első része 15 feleletválasztós állítás, négy helyes válaszból kell megállapítani a helyeset. Ez úgy volt könnyű, hogy ha valamire nem tudtam volna a választ, ha írni kell, a meghatározásokból ki lehetett logikázni, hogy mi a helyes. A második rész esszé volt, három... nem is fogalom, hanem "feladat", tehát egy konkrét példa, hogy jellemezzük a bankgaranciát, erről kellett írni. A bankgarancia volt az egyik, a másik a mikro-, kis- és középvállalkozások jellemzése, és hogy milyen nehézségek lehetnek a hitelezés során. Az első részét tudtam, de a második részére egyáltalán nem emlékeztem... A harmadik esszé a hitelszerződés elemei. Ez olyan volt, hogy elkezdtem írni, aztán hopp, rájöttem, hogy én a hitelezés menetét kezdtem el írni. Nem töröltem ki, csak gyorsan rátértem a valódi feladatra. A harmadik rész a számítás volt. Amitől a legjobban féltem, az ment a legkönnyebben. Az egyik tényleg rém könnyű volt, semmilyen képletet nem kellett tudni hozzá. Olyan volt, hogy 1 éves futamidőre betétet helyezünk el a bankban, és mennyit kapunk vissza a végén, ha az éves 12%-os kamat havonta, negyed- félévente, és az év végén kamatozik. Ez olyan, hogy gimnáziumban is lehet tanítani matek órán, ott is megértik. Kamatos kamatszámításról van szó. A második része már egy kicsit necces, de jó eséllyel kapok részpontokat. Itt 10 millió forintos hitelt kell 5 év alatt törleszteni minden év végén. A tőke mindig ugyanakkora, a kamat, és vele a törlesztőrészlet az, ami mindig változik.

Egyébként ez a könnyebb, hogy tőkerész mindig egyenlő, mert ha a törlesztőrészlet az, ami mindig egyenlő lenne, és annuitást kell számolni, nem vettem volna jó néven. Ugyanis FB-n folyamatosan tartottam a kapcsolatot az egyik volt bankis csoporttársammal, és mondta, hogy nem lehet használni se képletgyűjteményt, se számvitelhez számlakerettükröt. Én komolyan nem tudom, hogy képzelték, hogy meg lehet csinálni egy számviteli könyvelést, vagy egy kötvény, vagy részvény számítási feladatait képletgyűjtemény nélkül. Annak olyan bonyolult képlete van, hogy én legalábbis képtelen vagyok arra, hogy megjegyezzem őket. A számlakerettükör számait, meg szerintem csak a legnagyobb számvitelesek tudják fejből. És mindezt megspékelte azzal, hogy 60% kell a ketteshez, itt vetettem keresztet a záróvizsgára, de szerencsére nagy remények vannak. :) De tényleg, ha lett volna kötvényes, részvényes feladat, akkor szerintem nem is beteget, halált jelentettem volna. Nagyon szeretném, ha sikerülne, egyrészt mert szívesen dolgoznék bankban, másrészt meg felmutathatok valamit, hogy elértem valamit az életben. Volt is emiatt egy kisebb lelki nyomás bennem, hogy ha nem fog sikerülni, akkor az nekem nagy szégyen lesz, másrészt meg nagyobb lesz a mozgásterem, hiszen meglesz a belépőm a banki szférába.

Amúgy hazahoztam a scannert is, és bescanneltem a Super Mario All-Stars videokazetta borítóját:

Igen, ilyesmi is megjelent Angliában, én valamikor 2006-ban vettem meg eBayen kerestem olcsón, és ha jól emlékszem, 5 fontért találtam. Az egész kazetta fél órás, van egy kb. 20 perc Super Mario All-Stars tippek-trükkök, és 10 perc egyéb SNES játék, most így hirtelen a StarWing jut eszembe. Maga a kazetta annyira nem menőség, de mint SMAS relikvia, nagyszerű.

Extrém drága Wii U

A Game Park-ban már ára van a Wii U-nak, de még mekkora!

Wii U Basic Pak 95.000 forint
Wii U Premium Pak 110.000 forint

Először a Premium árát néztem meg, mivel arra pályázok. Azt tudtam, hogy nem nagyon lesz 100.000 forint alatt, szívtam is a fogam az ár miatt, de a Basic Pak ára láttán felkiáltottam. Tényleg nem hittem volna, hogy ennyire extrém drága lesz. Kíváncsi leszek, hogy így mennyien veszik meg nálunk, de kétlem, hogy az őrült Nintendo fanatikusokon (jelzem én még nem vagyok ilyen ^^') és a dúsgazdagokon kívül bárki is megvenné. És várni fogok. Ha kell, nagyon sokat.

Egyébként tegnap készült az új Nintendós weboldal:

www.nintendo.hu

Ez már igen! Nagyon szép munka!

A Notre Dame-i Toronyőr 2

Tegnap kíváncsiságból bementem a Media Markt-ba megnézni, hogy mi a kínálat a végkiárusítás után, de még ki vannak téve olcsón azok, amiket nem tudtak eladni. Múlt hét pénteken akartam megvenni a Bambi DVD-t, amiről írtam, hogy szintén 500 forint, de már egy sem volt ott, viszont találtam Notre Dame-i toronyőr 2 DVD-t, szintén ezen az áron. Eleinte nem akartam megvenni, mert az első film sem kedvenc, és mivel a második részek általában nem a minőségükről híresek, így nem adtam neki nagy bizalmat, de aztán mégis, nem hiszem, hogy a közeljövőben megtalálom 500 forintért, és ha másért nem, a gyűjtemény bővítésére jó lesz.

Mielőtt megnéztem, olvastam véleményeket róla, ilyen 3-4 pontos értékelések vannak róla 10-es skálán. Hát, én sem adnék rá többet 4 pontnál, de összességében érdekes volt. Már a rajzon látszik, hogy anyagilag egyáltalán nem erőltették meg magukat, eléggé egyszerű lett. A történet meg rendkívül klisés, egy lány, aki megtetszik Quasimodónak, de ő úgysem szeretne belé, de hátha létezik csoda, és biza létezik. Érdekessége az, hogy mégis nézhető. A megjelenítéssel nincsenek akkora gondok, csak a végét siették el nagyon, semmi izgalom nem volt. Egyáltalán nem váltott ki semmilyen hatást, a cirkuszigazgató, mint főgonosz, az egyik legbénább főgonosz. És akkor végre Quasimodo is párra lel.

Az első résznek azért volt valamilyen hatása, de érdekes, hogy ahogy a 101 Kiskutya 2 esetében, itt is sok japán nevet láttam a végefőcímben. Csak nem a Walt Disney japán stúdiójában készült? Lényegében most is csak egy OVA-t csináltak az eredeti filmből. :D

De tényleg nagyon érdekes, hogy bár tele van negatívumokkal, mégis inkább jó érzéssel konstatáltam a film végét, nem volt rossz nézni. És akkor álljon egy kép arról, hogy miket szereztem be az elmúlt napokban.

Ja, és egyébként nem ébredtem volna ilyen korán, ha nem lett volna vihar. -_-

Búcsú

Úgy döntöttem, hogy tapasztalat megosztásképp kiírom, hogy mi játszódott le bennem az utóbbi hetekben.

Sokan mondták már nekem, hogy úgysincs esély, felejtsem el, és hasonlók. Csak én négyszemközt mást láttam, és úgy voltam vele, hogy amíg van 5% esély, addig talán illik reménykedni, mert van esély. Persze erre is baromi egyszerű a megoldás, beszélj vele szemtől szembe, és akkor megmondja, hogy mire számíts, mondták ezt is, amiben igazuk volt, de csak most, kb. 2 hónapja csapott belém a villám (persze csak képletesen) hogy basszus, ha nem lépek, akkor marad az örök bizonytalanság. És akkor összeszedtem a bátorságomat, és megpróbáltam valami spontán témáról beszélni vele, de nem válaszolt, miközben látom, hogy aktív. Az persze elképzelhető, hogy éppen akkor nem látta, de ha nagyon akarná tartani velem a kapcsolatot, akkor megtalálná a módját, és később válaszolt volna nekem. Úgyhogy ezzel lett nagyrészében lezárva, mert ezzel szűnt meg a bizonytalanság.

Érdekes, hogy aznap nemcsak szomorúságot éreztem (volt az is, nem tagadom), hanem sokkal inkább azt a fajta erőt, hogy bár nagyon nehezen szántam rá magam, de megtettem! És tényleg igaz az, hogy lehet, hogy fájdalmasabb a "nem", de sokkal jobb, mert egyrészt nincs már az a bizonytalanság, másrészt meg ott van a pozitív érzés, hogy megcsináltam.

Sok idő kellett ahhoz, hogy mélyen bele merjek nézni a negatív (inkább szomorúnak mondanám) érzéseimbe, mire rájöttem, hogy nem is a bánat megélése a legrosszabb, hanem az, amit maga után hagy, a magány. A magány az az érzelmi állapot, amikor rosszul érzed magad egyedül, ennél már csak a társas magány a rosszabb, amikor bár társaságban vagy, de lélekben egyedül érzed magad. És amikor szembesültem, és kimondtam magamban, hogy a magánytól félek a legjobban, akkor elkezdtem kutatni a megoldást. És gyorsan meglett: Csináld azt, amit szeretsz. Ilyenkor kapok a fejemhez, hogy a hatalmasnak tűnő problémákra is sokszor olyan egyszerű a megoldás, hogy hihetetlen. Bár azt gyorsan hozzáteszem, hogy ehhez szükséges az alapvetően pozitív szemlélet, és hogy ki akarj törni a negatív érzésekből. És igaz az, hogy már azzal megoldottuk félig a problémát, ha felismertük, és kimondtuk a félelmeinket, mert utána már sokkal könnyebb megtalálni a megoldást. Nagyon jó "terápiás" módszer, ha azt csinálod, amit szeretsz, és tudod, hogy nem ártasz vele másnak, mert ettől lélekben erősödsz, hiszen boldoggá tesz.

És ahogy erre rájöttem, sokkal könnyebb volt átesni az érzelmi búcsún, és bár még nem mondanám a folytatot 100%-osnak, de biztos vagyok benne, hogy a végére fogok érni. Ugyanis már nem fáj semmi, ami rá emlékeztet, és érzem magamban a megtisztulást. Mindenre van megoldás. :) Most egyébként is Suarás korszakom van, és ez a dala nagyszerűen "leírja", hogy most mit érzek.

http://www.youtube.com/watch?v=Kx1bK9iGxlA

A jpop zene is olyan, ami kifejezi az egyéniségemet, és ez is nagyon sokat segít. És nem tartom elvesztegetettnek azt a bizonyos 3 évet, nagyon sokat tanultam belőle. Kifizettem a tanulópénzt, most már újult erővel vágok bele a holnapnak. :)