Új karaoke fájlok kerültek fel a blogba, az alábbiak:
Külön köszönet Tukeinonnak az ellenőrzésért.
Igen mozgalmas hétvégén vagyok túl, jó bulik voltak. Fel fog költözni zsida Pestre, és feljött ezen a hétvégén albérletet és munkát keresni. Sok minden nem lett belőle, mert albérletet majdhogynem azonnal talált, bár eredetileg volt egy olyan verzió is, hogy az üres szobát veszi ki ebben a házban, de neki az kicsi. Végül Újpesten kötött ki. Itt hagyott nálam négy Wii játékot, amíg feljön Pestre, azt mondta, hogy úgysem lesz ideje játszani, meg ő GameCube-on akar játszani. Ezeket hagyta itt:
Ki is próbáltam egyedül a DKCR-t. Anno, még megjelenéskor Cater-nél próbáltuk ki kettesben, nagyon tetszett. És most is. Szerintem jól visszahozták a SNES-es feelinget. De én mindig a 2010-es E3-at említem magamban, az annyira megmaradt bennem, amikor mondták, hogy egy meglepetéssel szolgálnak, és felcsendül a jól ismert Donkey Kong Country zene. De elég volt csak az első pár szólamnak megszólalnia, és hatalmas ováció fogadja a videót. Donkey Kong Country visszatér! Nagyon jó játék lett Wiire is. Zsida szerint nehéz, de nem frusztráló. Ha így állunk, akkor nekem való. Az első világ az szerintem smafu, az nagyon könnyű. A főellenség kivégzése után hagytam abba, de fogom még játszani.
Este gondoltam ki, hogy hívjuk át ma is bagszit egy néhány órára, és átjött. Mario Party 8. Ugye manapság elég sokat Mario Partyztam, egy kicsit DS-en is nyomtam, nekem ott az tetszik, hogy sok gyűjthető tárgy van, amit egy bizonyos MP point elérése után kapunk meg, és nekem tetszik ez a gyűjtögetés. Átkoztak, hogy mekkora szerencsém van, magasan nyertem. Aztán azon poénkodtunk, hogy Daisy (vele volt bagszi) biztos tűzoltó, és teljesen agyára ment a sziréna hangja, mert mindig, amikor 3 érmét kap, akkor mindig "nénó"-hoz igencsak hasonló szócskát mond. De nagyon jól szórakoztunk. De olyan élfél lett, mire aludtunk.
Így vasárnap sokáig aludtunk. Én kicsit korábban ébredtem, ezért én még itt foglalatoskodtam neten. A Generasia wikis oldalát fejlesztettem. Ez az oldal japán zenével foglalkozik. Érdemes böngészni, mert sok információ lelhető fel. Az első hat Chihiro Yonekura albumnak csináltam meg a Generasia oldalát, valamint Hiroshi Kitadani profil oldalát. Aztán összekészülődtem, úgy volt, hogy bagszi átjön, de üzent, hogy nem tud, de ha mi átmegyünk, az nem gond. Hát átmentünk. De hogyan! Most megint valamit csinálnak a Határ út, és Kőbánya-Kispest között, ezért ingajárat van. Mi gyanútlanul felszállunk az azon a vágányon álló metróra, ahol eredetileg Újpest-Központ felé lehet menni. De záródik az ajtó, Kőbánya-Kispest következik... Én már nem bírtam visszafogni magam, hogy és kiabáltam (de nem mérgesen), hogy miért nem szólsz, hogy rossz metróra szálltunk fel? De én is gondolhattam volna, hogy túl sokat áll a metró, és volt a kapaszkodóknál egy tábla, én el nem olvastam, csak mutattam a zsidának, hogy mennyire figyelmezteti a BKV az utasokat, hogy kell közlekedni. De hogy azon kulcsfontosságú információ van, arra nem gondoltam. Úgyhogy Kőbánya-Kispestnél vissza, most már jó metróra szálltunk fel a Határ úton, és el bagszihoz. Előtte az Ecseri útnál a Burger Kingben ettünk zsidával. Tudni kell róla, hogy konyhán dolgozott három évig, és azóta kritikus szemmel nézi a kajákat, véleménye szerint a Burger King nem is annyira rossz, mint amilyennek a közvélemény beállítja a gyorséttermeket. Ekkor kezdtünk el beszélgetni az egészséges életmódról. Zsida tökéletesen azt gondolja, amit én: Nem létezik tökéletesen egészséges kaja, mindenben van káros anyag, egyetlen egy kulcsszó van: MÉRTÉK. Egyébként bármit lehet enni, csak nagyon fontos mértéket tartani. Én tényleg, egyáltalán semmilyen alkoholt nem fogyasztok, de az nekem nagyon tetszett, amikor egy vagy két éve azt hiszem, hogy a Soproninak volt az a szlogenje, hogy "fogyaszd felelősséggel". Ez a legjobb irányelv. De én nem emlékszem arra, hogy a Burger Kingben csalódtam volna. Aztán elmentünk bagszihoz.
Először Wii Party-val játszottunk. Hát engem nagyon lázba hozott. Nagyon jó játék, annyira fellelkesített, mint kevés játék. Nem azt mondom, hogy világ legjobb játéka, mert szó nincs erről, de az atmoszféra nagyon megfogott engem. Maga a társasjáték rész csak egy kicsi szelete az egész játéknak (konkrétan egy tábla van csak), de sokkal dinamikusabb, mint a Mario Party. Itt nincsenek se érmék és csillagok, itt az a lényeg, hogy minél hamarabb feljuss a hegy tetejére, vagyis a pálya végére. Ami érdekesség, hogy nem minden kör végén van mini-játék, hanem minden kör elején, és aki nyer, az két kockával dobhat (ezek már valóban hat oldalasak), a második és harmadik helyezett is két kockával dobhat, ám a második kocka legnagyobb értéke a második helyezettnél három, míg a harmadik helyezettnél kettő. Az utolsó meg már csak egy kockával dobhat. És sokkal jobb, magán a táblán is sokkal több minden van, meg a Mario Party 8-cal összehasonlíthatatlan. Tegnap a MP8 esetében én azt tapasztaltam egy idő után, hogy jó társaság minden, de én a játékot halálra untam. És még mindig egyszerű a grafikai megjelenítés. Én megmondom őszintén, hogy sokat szidtam magamban az 576 Konzolt, hogy miért van az, hogy a Mario Party 5 grafikáját siralmasra értékelték, míg a Mario Party 6 tesztjében meg azt írták, hogy a grafika Nintendo 64 szintjén van. És nemrég értettem meg, hogy ennyi karakter-megjelenítést beprogramozni igazából nem nagy munka, és néhány esetben meg az az arc, vagy testmozgás, amit levág egyszer-egyszer egy Mario karakter a játékban, annyira bárgyúnak, idiótának hat, hogy nem igaz. Például, ha a következő mező egy szinttel magasabban van, akkor mindig ugyanúgy ugrik. Pedig a GameCube ennél sokkal többet tud. Milyen jó grafikai elem lenne, ha például felkapaszkodna ugrás után. De az ugrás mindig ugyanaz. És ez az egyszerűség már gyerekes hatást kölcsönöz a játéknak, sokan már ezért minősítették le a sorozatot. Mindazonáltal meg jó a játék, mert a mini-játékok hihetetlen ötletesek, változatosak. A Mario Party 5-ben meg a zene az, ami nagyon jó. Visszatérve a grafikai megjelenítésre, ez a szinte a Nintendo 64-en egyáltalán nem zavaró. És szerintem ezért (is) írták azt, hogy a grafika N64 szintű. És a Nintendo 64-es Mario Party-k ezért voltak nagyon jók. Viszont a Wii Party, bár alapvetően a többi Wii játék grafikai szintje +1, +2 pont, de mégis sokkal jobb a Mario Party-knál. Végre nem az az érzésem volt, hogy egy gyerekjátékkal van dolgom, a karakterek megjelenítése a többi Wii játékhoz hasonlóan dinamikus, és ez nálam nagyon felvitte a játék értékét. És ahogy így hirtelen átnéztem az értékelőoldalakat, talán az átlagvélemény is jobb egy fokkal a Wii Partyról. De tényleg, hatalmasat szórakoztunk, sokkal jobban. Igaz, hogy a végén bagsziék nem szívesen vették tudomásul, hogy én nyertem, mert mindig szerencsém volt, de tényleg, ha valaki engem kérdez, én azt mondom, hogy a Wii Party lényegesen jobb a Mario Partyknál, még ezzel az egy táblájával is. Kipróbáltuk még a Bingót is, ezzel is jól elvoltunk, meg az állathang-felismerő játékot. Ez nagyon mókás. Mind a három Wiimote-ot egymás mellé kell helyezni (szabály szerint, de oda tesszük, ahova akarjuk), és fel kell emelni azt, amelyik hangszórójában az adott állathang megszólal. Nagyon jó, már csak azért is mert megtévesztő, mert amíg pl. a kutya hangját kell keresni, addig egy másik Wiimote-ban megszólalhat a tehén, és összezavarhat, hogy akkor most mit is kell keresni, hol van a kutya?
Na de megjött a pizzafutár, ebédszünet. Míg ettük a pizzát, addig a Dorkly nevű weboldalon néztünk videókat. Megmondom őszintén, én egyáltalán nem vagyok híve a rajongók által készített videóknak, ahol az adott játékot próbálják kifigurázni, felnagyítani, új meglátásba helyezni a játék sajátosságait, és ezzel poénkodni, de ezen az oldalon annyira jó videók vannak, hogy sírtam a röhögéstől. Nemcsak az, hogy a paródia jó, hanem maga a videó is annyira jól meg van csinálva, meg a karakterek hangjai is iszonyat poénosak. Tehát szerintem ez ritka jó oldal. Evés után egy kis New Super Mario Bros. Wii. Ezzel nagyon jól elvoltunk. Igazából ebben a játékban mindig kitűnik, hogy nem vagyok csapatjátékos, de amit tegnap műveltem, azt szerintem soha nem fogjuk elfelejteni. Én meghalok, buborékban jövök vissza, bagszi kiszabadít. Viszont ő egy keskeny platformon volt, balra piranha virág, jobbra piranha virág. Én meg, hogy helyem legyen, gondolkodás nélkül felemeltem bagszit, és nekidobtam a növénynek. Ezt meg kellett állítani, mert ezen legalább 5 percig röhögtünk, hogy mekkora testvérgyilkos vagyok (én Marióval voltam, ő meg Luigival), ugyanis meghalt. Úgyhogy hatalmas élményekkel gazdagodtunk, és még nincs vége!
Zsidának eszébe jutott, hogy hoppá, ő albérlet-keresés miatt van igazából Pesten. Nem sokat keresett, talált egy szobát Újpesten. Megnézte a képeket, tetszett neki, máris hívta a srácot. Aktuális, akár most is megnézheti. Úgyhogy a játékot félbehagytuk, elkísértem Zsidát Újpestre. Amióta Kispesten lakok, azóta csak egyszer mentem tovább a Nyugati Pályaudvarnál a hármas metróval, és most furcsa volt, újra a Gyöngyösi utcánál lenni. Egyből visszaemlékeztem a sok ott történt dologra, amíg arra laktam. De most Újpest-Központig mentünk. Kis séta után odataláltunk. Zsida nem teketóriázott sokáig, azonnal odaadta a foglalót, ő ide fog költözni. Hát legyen jó sora. Aztán elmentünk a Határ útra az Europarkba, vacsorára alapanyagokat vásároltunk be. Bolognai spagetti, de nem spagetti alappal, hanem paradicsommal. Jól bevásároltunk, utána elmentünk hozzám, letettük a felesleges cuccokat, meg zsida hozta a sajátját, mert bagsznál alszik. Aztán busszal mentünk vissza, közben jól elbeszélgette az időt zsida a többiekkel. Újpesten is, és itt is, én már rég mentem volna, de ő még beszélgetett a főbérlőkkel. De ha nagyon akarunk vacsorázni, akkor menni kellett, mert már így is 20 óra múlt, és éjfél lesz, mire hazaérek. Visszamentünk bagszihoz, itt kipakoltunk, a zsida hivatásos szakács módjára megfőzte a vacsorát, mi meg bagszival beszélgetés mellett néha játszottunk. Egy tíz menetes Mario Kart Wii, majd Wii Play. Ezután ettünk, majd zsidával hárman Mario Kart Wiiztünk. Ő nagyon sokat idegeskedett, mert Rosalinával az egyik legnehezebben irányítható motort választotta, és először játszott ezzel. Így nem csoda, hogy most nem szereti a játékot. De mondtam neki, hogy ha ideköltözik, akkor odaadom neki a játékot, hogy tanulja ki, mert nagyon jó játék, és megéri játszani vele. Most a GameCube-os Zelda: Twilight Princess-t kérte kölcsön, természetesen megkapta, évezredek óta nem Zeldáztam, és annyira nem is vágyok rá. Az csak egy korszak volt. Meg bagszitól kölcsönkaptam a Wii Sports Resortot is, mert zsida még itthagyta a fekete wiimote-ját, a fekete nunchaku-ját, és a fekete Classic Controller Pro-t, és a Wiimote-hoz volt kötve egy Motion Plus is. Örültem neki, most nagyon ráfüggtem a Wii játékokra. Mondjon akárki akármit, én nagyon élvezem. És ha ezek után azt mondja rám bárki is, hogy casual játékos vagyok, hát a legnyíltabban vállalom.
Azért csak lett éjfél, de nem mire hazaértem, hanem mire egyáltalán elindultam. Életemben először mentem éjszakai járattal. Nem rossz. Aztán hazasétáltam, olyan 1:20 körül lett, mire hazaértem. Hazaértem, betettem a Wii Sports Resortot, de még mielőtt rámentem volna, a Mii Channelben állítgattam dolgokat. Sokáig nem értettem a Mii készítésnél, hogy miért van a "favorite" gomb. Az csak egy színt kap a Mii nadrágja, de nemrég esett le, hogy azzal lehet kijelölni kedvenc Miiket. Előtte random embereknek adtam, most átalakítottam. Most csak EGYETLEN EGY valakinek van "favorite"-je. És érdekes. Ő azóta jóval többször szerepel így játékokban, már csak a Wii Sports Resort is elég bizonyíték. Egyébként jó játék, tetszik. Most csak Bowlingoztam, meg kardoztam, mert elfáradtam (ahhoz képest, lassan 4 óra, és még itt vagyok). De szerintem most már lassan megyek aludni. Nagyon jó hétvége volt, legyen még sok ilyen!
.jpg)
Juujisei kagayaku HIKARI
Narande miageteru yoake wa chikazuite iru
Ikusen no toki wo koe deatta hoshitachi
Itsu no hi ka michi wo terasu seiza ni naru
Kizutsuki kiesou na hokori nigirishime
Tomo ni kaze ni mukau yo tategami wo nabikasete
Midori no sougen wo doko made mo hashirinukeru
Itami koeru tabi fukaku naru kizuna wo shiri
Tsunagu te wa tsuyoku shinayaka na tsubasa ni naru
Bokura wa shinjiyou ikiti yuku imi to yuuki
Hoshikuzu hiroiatsumete
asa wo mukae ni yukou
Chiheisen yurameku HIKARI
Yume ni mita sekai wa kitto maboroshi ja nai sa
Nando de mo tachiagari asahi wo mezasou
Kibou wo daite ikiru RAION no you ni
Modokashii toki mo makesou na toki mo
Nakama no yobu koe ga saigo no chikara ni naru
Ashita ga aru kagiri kono michi wa tsuzuite yuku
Mukai kaze ga fuku oka no ue bokura wa tachi
Haruka hikari sasu basho wa mada mienakute mo
Sore de mo shinjiyou kono namida kawaku mirai
Ashita ga aru kagiri kono michi wa tsuzuite yuku
Itami koeru tabi fukaku naru kizuna wo shiri
Tsunagu te wa tsuyoku shinayaka na tsubasa ni naru
Bokura wa shinjiyou ikite yuku imi to yuuki
Végre tudok Wii Fitezni. :) Ma átmentem bagszihoz, és kölcsönadta a Balance Boardot. A program már régóta megvan, még Vaterán vettem 2.500 forintért. De azóta nem volt alkalmam kipróbálni, pedig szerettem volna. Az első albérletemben anyagi lehetőség nem adódott arra, hogy megvehessem, a második helyen gyakorlatilag hely nem volt, most meg van hely, és kölcsönbe kaptam, úgyhogy itt a lehetőség. :) Sokan kétségbe vonják a Wii Fit fogyasztó hatását, hát tanúskodni mernék amellett, hogy aki komolyan csinálja a gyakorlatokat, az nem csak fogyhat, hanem még izmosodhat is. Bár helyet azért kéne varázsolni, mert kicsit rendetlenség van, majd holnap kigondolom, hogy legyen.
Ma csak épp az alapvető teszt-gyakorlatokat csináltam valamint, megmértem magam. A Wii Fit szerint az 5' 6" (kb. 171 cm, ekkora vagyok) mellé 72 kg párosul, aminek, hogy őszinte legyek nagyon örülök, mert ez arról tanúskodik, hogy a tavaly nyári fogyásomból nem híztam vissza semmit. Ugyanakkor meglep, mert azért egy párszor csináltam nagyobb lakomát magamnak, ennek fényében sikerült megtartani a súlyomat. De az biztos, hogy a cipőválasztás tényleg nagyon fontos. Még tavaly ősszel vettünk a téli szezonra (azt hiszem, még írtam is róla) ilyen most divatba jövő "felhajlított sarkú" (jobb szót nem tudok rá) cipőt (így néz ki), aminek az az előnye, hogy az egész talppal lépünk, így máshova helyeződik a testsúly, ezáltal kevésbé fáradunk el séta közben, és amit észrevesznek rajtam az az, hogy sokkal inkább kihúzom magam, bár enne véleményem szerint lélektani okai is vannak. Tehát a Wii Fit. Most csak a legalapvetőbb egyensúlyi gyakorlatokat végeztem el, mert a lakótársak már alszanak, és nemigen akarok hangoskodni, de holnap ezer örömmel vetem alá magam a testmozgás örömeinek. :) Már nagyon rám fér.
Már írtam korábban Chihiro Yonekura esetéről, hogy sajnos eléggé mostoha sors jutott neki az Anison történelemben, és csak remélni lehetett, hogy ha 2010-ben megválik a King Records-tól, akkor jobb sora lesz. Az utolsó két kislemeze (Seize the Days, és Naked Soul) ezt bizonyítja, ám amikor megláttam a Nakeru Anison albumot, gondoltam arra is, hogy hát semmi nem változott. Igazából ilyen Ever After II-re számítottam, vonós hangzás mellett az az album eléggé egyhangúra sikeredett. Ha nem lenne rajta a Give a reason, akkor kifejezetten rossznak ítélném meg. De a Nakeru Anison hatalmas pozitív csalódás. Már a dalok összeválogatva is sok jóra engednek következtetni, bár egy jó tracklist még nem garancia semmire, hiszen egy egyhangú énekkel semmivé lehet tenni annak jelentőségét. Ám Chihiro megváltozott. Az örökké mosolygó éneke úgy tűnik védjegye marad, de mégis komolyabb, mélyebb érzésűek lettek a dalok. Az zongora és gitár duett nagyon kellemessé teszi a dalokat, kicsit unplugged hatása van. Az énekstílus az, ami másabb lett. Kellemesebb, izgalmasabb, felhívja magára figyelmet, és felborzolja az érzékeket. Nem sokat hallgattam az eddigi Chihiro albumokat, de ez az első olyan albuma, ahol azt éreztem, mint Okui Masaminál, hogy nagyon fogom szeretni ezeket a dalokat. És mivel több pozitív véleményt olvastam az albumról, határozottan azt érzem, hogy jót tett neki a kiadóváltás. :) Május 25-én új kislemezzel jelentkezik az énekesnő, csak a legjobbakat remélem.
A húsvétot Békéscsabán töltöttem anyukámnál, ott volt a nővérem családja is. Jó volt újra látni őket. A nővérem férjének előző házasságából született lányát most láttam először. Eddig Kínában élt, tavaly tavasszal költözött fel Angliába, nem csak a jobb élet reményében (talán most már nem kell amiatt onnan elmenni Kínából), hanem segít az apjának is Tai Chi és KungFu órákat tartani. És ő most jött először Magyarországra. Nagyon rendes aranyos lány. Szereti a kínai pop zenét, és mondtam neki, hogy a japán zene mellett egyre inkább nyitott vagyok a többi ázsiai pop zenére is, így mutatott egy pár kínai zenét, amit szeret. Előadókat nem tudok mondani, de tetszetős. Nagyon jó, nagyon hasonlít a japán pop zenére hangulatában. Át is másoltam egy jó párat a gépemre. De azt megmondom őszintén, hogy meglepett, hogy ekkora különbség van a kínai és a japán nyelv között beszédben. A lány mondta is, hogy bár szereti az animéket, de a japán zenét nem szereti, mert rossz neki, hogy nem érti. Bár szerintem nem csak ez a rossz. Mutattam neki Tomoe Ohmi kislemezeket, és megpróbálta az énekesnő nevét elolvasni kínaiul (kanjival ez a neve: (近江知永)), de nagyon zagyvának tűnhetett neki. Vicces szituáció volt régebben, amikor egyszer anyámmal voltunk kint Angliában, és ott a Tescóban vettünk egy pulóvert nekem, azokon voltak japán kanjik. Hazamegyünk, amikor felpróbálom, a nővérem férje elkezdi olvasni, mi van a pulóveremen. Egyszer csak azon kapja magát, hogy tök hülyeséget olvas, akkor esik le neki, hogy japánul van. Akkor mondta azt, hogy a japánok is csak átvették az írásukat, de teljesen megbolondították a jelentésüket. Ezen azért megmosolyogtam. Szerintem az egész olyan, mintha a japánok fogták volna a kínai karaktereket, és bedobták egy keverőgépbe, és amit kiad, az egy japán szó lesz. Egyébként a lány is szereti az animéket, bár ő inkább a movie-kat szereti. A hosszú animéket kifejezetten nem szereti. Mondta, hogy kb. 200 részig nézte pl. a Narutót, de mindig várta, hogy mikor lesz vége, de még egy harc, még egy filler, és már elege volt, és abbahagyta. De összességében nem tudtunk sokat beszélgetni, mert mind a ketten bizonytalanok vagyunk, ha angolul kell beszélni. ^^'
ano hi kono basho de deatta shunkan
sotto natsukashii kaze ni tsutsumarete ita
atarimae ni warau futari no kyori wa
kurushii kedo ugokidasu kokoro tomerarenai
kanojo ga matte iru eki ni mukatta
ushiro sugata wa itsushika hitogomi
ni magirete kiete yuku
itsu made mo te wo futta watashi no sugata sae furikaerazu
donna usotsuki ni natte shimattemo
sei'ippai no egao wo anata ni sasagetai
anata ga daisuki na kono uta wo kiku
hitori de kuchizusanda yuugure miageta sora
kiesou ni kagayaku hoshi ni mukatte negai wo kometa kokoro wa
dareka no kanashimi to hikikae ni
shiawase ni naru no wo nozonde iru
nante jibun katte
'Never I can love you...'
hontou wa shitte iru anata wa itsumo daisuki na
hito mitsumete
guuzen ni fureta watashi no te wo sotto furikitta sore ga
yasashisa da to
okubyou na watashi wa
massugu na me de uketomeru koto dekizu ni
nando mo iiwake wo
sagashite'ru fui ni maiagatta
ano toki to onnaji kaori ga suru kaze ni
tsutsumarete kyou mo
Amikor először találkoztunk azon a napon ezen a helyen
A lágy szél átölelt minket.
Felszabadultan nevettünk, de a kettőnk közötti távolság fájdalmat ébresztett bennem
Nem tudtam megállítani a szívem egyre hevesebb dobogását.
Itt állok a vasútállomás előtt, ahol ő várt téged
De mielőtt megtudta, az induló alakja eltűnt a messzeségben
Anélkül, hogy visszanézett volna rám,
Ahogy szüntelen integetek neki
Nem érdekelt, miféle hazugságok álltak kettőnk közé
Meg akartam mutatni neked a legszebb mosolyomat.
Most ezt a dalt hallgatom, mely a kedvenced volt
Énekelhetnék csendben magamban az éjszakában, de inkább felnézek az égre.
A csillagokat néztem, melyek nagyon szépen ragyogtak
A szívem újra megtelt vággyal
Egyszerre vágytam a bánatra, és a boldogságra
Hogy én milyen önző vagyok…
Soha nem szerethetlek…
Tudom az igazat, mást láttál bennem,
amikor rám néztél
Te lágyan visszahúztad a kezem az enyémtől
Nem akartál megbántani
Én gyáva módon nem mertem a szemedbe nézni
És szüntelen kerestem a kifogásokat
Hirtelen feltámadt egy szél
Ugyanazt az érzetet kelti, mint azon a napon
De már csak engem ölel át.
http://www.youtube.com/watch?v=LZpPk3zObWM
Bizony, nem csak kezdeti lelkesedés volt, hogy akár dolgoznék is a Nintendo 3DS-ért, de hogy ennyire hirtelen alakulnak a dolgok, az engem is meglepett. Múlt héten csütörtökön kértem iskolalátogatási igazolást, ma be is mentem a diákmunka szövetkezethez beiratkozni, elintéztem minden papírmunkát, utána bemegyek, hogy kapjak időpontokat, de már arra kértek, hogy ha egy mód van rá, már ma menjek be. Hát, gondoltam, jól van. Dolgom nincs, veszetegetnivaló időm szintúgy nincs, hát akkor csak hajrá! Nagy gondban voltak, mert több diák is lemondta, így nagyon megörültek nekem, hogy elvállaltam. Így hát, már ma bementem. Nem volt rossz. Most már tényleg másnak élem meg az egészet, meg hát, a cél szentesíti az eszközt. Persze az egészet nem csak a Nintendo 3DS-ért teszem, hanem egyfajta elfoglaltság. De tényleg nem olyan vészes. Ha a célra gondolok, akkor biza azért tudom csinálni. De először Wii Fitet szeretnék venni, és mivel a PlayMania-ban 20.900 Ft, de most nézem, hogy a Game Parkban is, 22.900 Ft! 5.000 forint akció. Na, akkor ezért elmennék oda. Azt majd meglátjuk, előbb legyen meg a munka gyümölcse. Úgyhogy jó most így.
Délután sétáltam a Teréz körüton, egyszer csak megakad a szemem az Oktogon környékén egy konzolbolton. Play Mania a neve, még soha nem hallottam róla. Bementem, egy elég kicsi alapterületű üzlet, de a játékválaszték... HATALMAS! Nintendo játékok tömkelegével, NES, SNES, N64, GC, Wii, GB, GBC, GBA, DS, mi kell még? Ja, hogy Virtual Boy. Az is van!!! Egy játékkal 38.000 forint. Csak tátottam a számat, hogy miket be nem szereztek. Azon vagyok meglepve, hogy ez az a konzolbolt, amiről bagszi többször beszélt, hogy most nyílik egy, de nem mertem volna megesküdni, hogy ez az, mert ahhoz képest akkora kínálatuk van, mintha már évek óta üzemelne. De ennyi NES játékot magyar üzletben még nem láttam. És mind a NES, SNES, N64 játékok 2-3000 forintok, de van GC játék is szép számmal, Wii játékok újonnan meg olcsóbbak. Például Super Mario Galaxy 2 csak 8.000 forint, míg a New Play Control: Pikmin 4.000 forint, és Wii Fit Plus kompletten 21.000 forint. Meg nagyon-nagyon sok konzol. Azt mondták, hogy Angliából szerzik meg akciók keretén belül a játékokat. Kell ennél több? És Wii Fites Wii pak is csak 48.900 Ft. Úgyhogy csak ajánlani tudom őket.
Ennyi ízelítő után beszéljenek a honlapjuk árai: http://www.playmania.hu
Ma egy találkozót szerveztem ide hozzám, ahova eljött a Kristóf, és a Gábor. Jött volna a Fantos, de ő végül nem tudott. 11.30-kor találkoztam Gáborékkal a Határ úton, onnan a 42-es villamossal mentünk hozzám. Az első megállónál jutott eszünkbe, hogy áthívhatnánk hozzám a Csabit, de mondta, hogy majd MSN-en... Közben nem vettem észre, hogy a Corvin körúti megállónál miattam nem nyílt az ajtó, a lábammal ráálltam a lépcsőre. Mindenkivel megesik. Eljöttünk hozzám, ekkor még azt gondoltuk, hogy a Csabi átjön hozzánk, ezért Zelda: Four Swords Adventures-szel játszottunk, gondoltuk, hogy hármasban azzal kezdetnek elleszünk. Mivel ő mégsem jött, ezért maradtunk hárman. Jókat játszottunk, az első bölcset megmentettük, de valahányszor játszok ezzel a játékkal, mindig új pályákra bukkanok. Ezután Mario Party 6-oztunk. Az a sok régi emlék... Legalább 4 éve nem játszottam vele, de nagyon sokszor szerettem volna. És most lehetőségem volt. Ez már sokkal jobb az 4. és az 5. részhez képest, sokkal hangulatosabb, hát a Mario Party 4, az majdhogynem semmi. Nem is baj, hogy csak 10 kört mentünk vele, mert így is halálra untuk. Olyan semmilyen, nincs semmi hangulata. A mini-játékok jók, vannak benne jó zenék, de ennyi. A Boo's Haunted House pálya talán még a legjobb. Ezután VC-n Super Smash Bros-on nyomtunk egy pár menetet. A legélvezetesebb rész egyértelműen a Mario Party 7 alatt volt. A pálya érdekes volt, felhők felett mentünk, de a zene nagyon furcsa volt. Mintha egy macskanyávogás lenne, és közben a zongora billentyűin járkál jobbra-balra. Aztán, egyszer csak felszólalok: Ez kínai tradícionális épület. Kristófé már fogták a fejüket, mikor leesik, hogy bambusznövényeken járkáltunk, és a zene is valójában kínai tradícionális zene. :D Ezen elszórakoztunk percekig. Amikor rakétával rövidítettünk, akkor mondjuk a Gábor, hogy a tüzijáték is kínai találmány, erre én: Az iga... tényleg? Tehát készek voltunk. :D Bowser tigris-szobra, kínai vásárok, selyem, Kínai Nagy Fal, Yoshi Kung-Fu mutatványa, mi kell még? Ezután a mélyen szórakoztató játék után Mario Party 5-ön nyomtuk a Bonus Mode-ot. Itt kártyáztunk, majd Jégkorong, és Kosárlabda. Most Brawloznak online a Csabival, miközben ezt írom. De most be is fejezem, és csatlakozok én is.
