2018. november 19., hétfő

Top 40 JAM Project #17

Only One

A BEST COLLECTION albumok esetében nemcsak a címadó dal szól a barátságról és az összetartozás fontosságáról is, hanem az utolsó dal is. A válogatásalbumok zárótétele is saját dal, melynek témája hasonló a címadó dalhoz. A különbség az, hogy ezekben sokkal több érzelem van, emiatt ezek minősége sokkal szélsőségesebb. Olyannyira, hogy vannak köztük olyan dalok is, melyeket, ha csinálnék egy listát a legrosszabb JAM Project dalokból, kettő közülük biztosan helyet kapna rajta. De most a legjobbakról beszélünk, egyik ilyen nagyon jó dal a hetedik válogatásalbum utolsó dala.

Akár egy happy enddel végződő anime utolsó részének ending dala is lehetne, mert teljesen vidám, pozitív hangulatú. Ez is olyan dal, amit többféleképpen lehet értelmezni. Egyrészt benne van egy fontos történés vége, ami sikerrel zárult. Másrészt van egy útravaló-jellegű áthallás is a dalban, ami már-már tipikus, hogy akármi is történik, soha ne add fel. De ahogy már többször is írtam, ezek a sablongondolatok a JAM Projecttől végtelenül hitelesnek hangzanak. És pont azért, mert hallatszik, hogy végtelenül hisznek abban, amiről énekelnek, a mondanivalójuk elveszti a sablon-mivoltát, és ami marad, az egy fantasztikus, bíztató, útravaló dal, ami erőt adhat az újrakezdéshez. De arról is írtam már, hogy az, hogy ezeket ki mennyire hiszi el, az egyéni értékrend kérdése. De azt gondolom, hogy akinek ez a dal nem tetszik, annak a többi zárótétel sem fog tetszeni.


Külön érdekesség, hogy a dalhoz készült egy kínai verzió is, mely csak az 10th Anniversary COMPLETE BOX album bónusz lemezén hallható. Ezt is feltettem, érdekes hallgatni, hogy énekelnek kínaiul. Egyáltalán milyen nehéz lehetett japán nyelvű dalra úgy kínai szöveget írni, hogy megmaradjon az értelme, de ritmusra illeszkedjen a dalba.

Nincsenek megjegyzések: