Nemrégiben lehetőségem adódott megvenni Tari Annamária legújabb könyvét, a "Bátor generációk, Szorongok, tehát vagyok" címűt. Ahogy írtam korábban, szeretem a pszichológus nő stílusát, belevisz egy kis humort az írásaiba is. Viszont az új könyve mindennél jobbra sikeredett. Ha valami hibát fel lehet róni az előző könyveinek, akkor azt, hogy itt-ott eléggé szárazak az írásai. Mert hogy sok helyen hivatkozik kutatásokra, és százalékos értékekkel támasztja alá az könyveiben leírtakat. Itt ilyen nincs, ezáltal sokkal olvasmányosabb, és pont amiatt, mert nincsenek benne különböző kutatási adatok, eredmények, ezáltal rövidebbek is a fejezetek, viszont ugyanolyan részletességgel beszéli ki az adott témát, mint a korábbi könyveiben.
Azt nem tudom, hogy ki találja ki a példabeli beszédeket, de az biztos, hogy zseniálisak. Nem a szokásos sablonmondatokkal él, hanem olyanokkal, amik két ember között tényleg elhangozhatnak az adott szituációban. Ezek a párbeszédek egyébként jó játékok is számomra, mert mindig próbálom kitalálni, hogy mi az, amire Tari Annamária rá akar világítani. Ezeket többségében ki is szoktam találni, amiket nem, azokat általában azért nem, mert egyszerűbben látom, nem látok benne ott és akkor olyan dolgokat, amiket a pszichológus nő leír később, de azt olvasva kétségtelenné válik, hogy annak ott van legitimitása.
Akit érdekel a pszichológia, vagy inkább az, hogy meg akarja érteni a fiatalok gondolkodását, viselkedését, annak magasan ajánlom ezt a könyvet. Tari Annamária előző könyvei tényleg adnak olyan érzetet, mintha pszichológia hallgató egyetemistáknak készült volna, de ez a könyv sokkal könnyedebb olvasmány, és jobban tetten is érhető bennük a pszichológus nő írási stílusa, ettől személyesebb is a könyv. Egy kicsit közelebb is hozza hozzánk a tinédzserek gondolkodását, és talán abban is segít, hogyan használjuk okosan a közösségi oldalakat. Mert szerencsére nem ellenük beszél, hanem a tudatos használatra hívja fel a figyelmet, ami külön plusz pont, mert azt se szeretem, amikor valaki az ördög találmányaként titulálja a Facebookot, Instagrammot és társait. Okos és tudatos használattal a helyükön lehet kezelni a dolgokat, és ha tudjuk, hogy miről szólnak ezek a dolgok, akkor talán az sem okoz önbizalomhiányt, ha egy ismerősünk fényképénél azt látjuk, hogy állítólag mennyire jól érzi magát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése