Tanács a Mario Karthoz

Rendkívüli post következik, mert a tegnapi bajnokságon is tapasztaltam, meg ma is felmentem online versenyre egy kicsit Mario Kart 7-re, és szintén volt egy olyan tapasztalásom, mely alapján nyíltan ki merem jelenteni, hogy amit a tapasztalt Mario Kartosok alkalmaznak "ügyes" trükk gyanánt, az egy óriási nagy hülyeség. Ezért most tölcsérbe beszélek:

Felejtsétek el azt, amikor első helyezettek vagytok, és jön felétek a kék tüskés páncél, akkor bevárjátok a második helyezettet!

Két okból is:

1. Inkább javasolnám azt, hogy ha tudjátok, hogy jön a baj, akkor inkább húzzatok bele, azért, hogy a második helyezett a lehető legkisebb előnyhöz jusson. Én így szoktam csinálni. Nem egy bombabiztos módszer, de valahogy úgy érzem, hogy így vagyok igazi játékos.
2. Nem egyszer tapasztaltam már (tegnap is és ma is), hogy meglátja a kék teknőspáncél, ugyan megelőzi a második helyezett, mégis ő lesz az áldozat. Azért, mert vagy túl nagy előnye volt, és már nem tudta "elérni" a második helyezettet, vagy későn kapcsolt, és akkor már a játék algoritmusa őt "választotta ki".

Manapság gyakran megtörténik velem, hogy ott vagyok második helyen, látom, hogy "jé, szia első helyezett, veled meg mi történt?" Aztán esik le, amikor már mögöttem van, hogy detonáció érte. De még ha épp mellettem van, akkor is könnyebben ki tudok térni a kék teknőspáncél sugara elől, minthogy ő megáll, és bevár engem. Énmeg vígan hasítok a győzelem felé. Nem mondom, hogy feltétlen minden esetben baj következik, mert nem véletlen alkalmazzák, tehát nem hazárdíroznak, egyszerűen csak ezt látják a legkézenfekvőbb megoldásnak. És ha tényleg nem ők az áldozatok, akkor meg simogatják a saját egójukat, hogy hogy megvédték a saját vezető helyüket. Nyilván a Mario Kart elengedhetetlen eleme a szemétség, hiszen ettől Mario Kart a Mario Kart. Én is, amikor nagyon hajtok a győzelem felé, akkor semmi nem számít, és amikor aktiválom a csillagot, mindenkinek keményen nekimegyek. De a kék teknőspáncél esetére inkább azt gondolom, hogy az a korrektebb, hogy menni, ahogy tudunk, mert így keményebb a küzdelem, jobban kijön a versenyszellem, és jobban számít az egyéni képesség, mint az, hogy ki milyen trükkel bánik el az ellenfeleivel.