A karácsonyi szezon előtti utolsó "rész" jubileumi, úgyhogy ma többet teszek ki. Egyébként is összeírtam egy rakással, ami arra vár, hogy kikerüljenek. Nem hiába, Garfield vicceiből soha nem elég.
Jon szinte bárhova elmehet egyedül, de bizonyos esetekben Garfield nem maradhat otthon.
- Mindjárt jövök Garfield. Az élelmiszer boltba megyek.
- Jól van, jöhetsz velem.
Garfield megszelídítése, 125. kísérlet.
- Csak lazán, fiúk.
- SZERETÜNK, GARFIELD!
- Affene. Ez volt a legnagyobb félelmem, ami bekövetkezhet.
A csodaszép, fényes TV kárvallottja.
- Ó, egyébként, Garfield.
- Befényesítettem viasszal a TV-t.
Egy érdekes meghatározás az élősködőkre.
- Itt van:
"Bolha: Egy kicsi, szárny nélküli, vérszívó élősködő"
"Lásd még: Sógor"
Igen, valóban időszerű lenne.
- Meg kéne igazítanom a képfrekvenciát.
Csak az az egy apró baki ne lenne...
- Nagyon meg fog lepődni Garfield. Riasztót szereltem a hűtőbe.
- Ez az elsőszámú szabály, hogy sikeresen élj együtt egy macskával.
- Légy okosabb a macskánál.
Arról azért meghallgatnék egy előadást, honnan szerzi Garfield a fizikai erejét a hűtő cipeléséhez.
- Ha egerészőnek kell lennem, hogy itt maradjak, nagypapa, akkor megteszem. Bizonyítanom kell egy egérjátékban.
- Akkor edd meg azt az egeret.
- ÁÁÁÁÁ!!! Kérlek! Kérlek, ne etesd meg velem!
- Inkább feláldozom a büszkeségemet, mint az egeret.
A diétás változat mindenképp szóba jöhet.
- Itt van a diétás salátád, Garfield.
- Szeretnél rá valamit?
- Ha nem bánod.
- Talán köríthetnéd egy csokoládétortával.
Reggel minden olyan zavaros, nem igaz?
- Affene, mi történt a juharsziruppal?
- Már emlékszem... Kilyukadt a szirupos flakon.
- És beleöntöttem Jon hajzselés flakonjába.
Amikor túlságosan jól alakul minden.
- Áh, egy pazar kaja csak egyedül...
- És Garfield nincs a közelben.
- És ez aggaszt engem.
Ez már decemberi, de hát Garfieldet a karácsony közeledtével sem hagyja el a humora.
- Jon, van egy gyűrődés az abroszon. Simítsd ki ezzel a franciakenyérrel.
- Várj egy percet! Hol van Ubul?
- Ki az az Ubul?
Az a lényeg, hogy jó helyre kerültek.
- Hol van a töltelék a szendvicsemből?
- Elmentek az étel-mennyországba.
Ha csak ezen múlna, hogy Jonnak mindig nyugodalmas ebédje legyen...
- BANZAI!
- Miért nem figyelmeztettél, hogy levest eszünk?
Végülis Garfield művészlélek...
- Mit csinálsz?
- Egy Rómeó és Júlia jelenet?
Csak egy ártatlan mozdulat volt.
*megbök*
- Ezért megfizetsz!
Ez hosszú évek egyik legjobbja.
- Arra gondoltam, rajzolok egy mosolyt Jon arcára.
- Köszönöm a tapsot!
- AZT MONDTAM, KÖSZÖNÖM A TAPSOT!
- Köszönöm! Köszönöm! Óó! Túl sok! Ön túl kedves, de tényleg! Köszönöm!
Végülis, ha ferdén akarja látni.
- Ferdén áll, Garfield?
- Nem.
- Most már ferdén áll.
- Köszönöm a segítséged!
- Megteszem, ami tőlem telik.
A válasz minősíti a kérdést.
- Minek akarsz látszani?
- Egy macska vagyok, sötét, szemüveggel, és hamis nyíllal át a fején, aki fog egy gumicsirkét, nagyokos!
És ez még csak a kezdet!
- Hol van a melegítő nadrágom?
- Nem akarom tudni, hogy hol van a pólóm!
- Hát akkor ne nézz hátra.
Amikor az olvasmány valósággá válik.
Garfield néha nem tudja, kivel kezd ki.
- Most te próbáld ki.
- Törölközőt, légy szíves.
Jon, a nap hőse!
- Lelöktem Ubult a tetőről!
- Szerencsére ráesett Jonra.
- Gyere csak ide, Garfield!
- Nézd, Ubul! Magától idekúszott!
Van, aki rajong a téves hívásokért.
- Én vagyok a legcsodálatosabb férfi a világon?
- Őrülten szeretsz engem?
- Nem volt szívem megmondani neki, hogy téves hívás volt.
- Milyen figyelmes vagy, álomfiú.
Kissé illúzióromboló családkép.
- Liz, szeretem, ahogy kijössz Garfielddal.
- Majdnem olyan, mintha te és én büszke szülők lennénk.
- Egy nagyon kövér, csíkos narancssárga gyereké.
- Babuci nagyon éhes!
- Majd én megcsinálom a Sudokumat, köszönöm szépen!
Mennyiség rendben van, de a méret...
- Ááááh!
- Ó, rendben van. Bejöhetsz te is.
- De csak egy vízijátékot hozhatsz!
És végül egy túl jól sikerült születésnap.
- Nem érzem, hogy öregednék.
- Talán, ha átírnám az évet, fiatalabb leszek a születésnapomon.
- Garfield, nem láttad a cumimat?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése