Jelentem, élek. :) Net egyelőre nincs, ilyen WiFi Zone-os netből táplálkozok. Nem valami erős, de most jó, úgyhogy írok egy keveset. Tegnap megkötöttük a szerződést, most már itt lakunk. Összességében jobban érzem magam itt, és ami az együtt lakást (ezen mi is nevettünk, amikor a főbérlő így köszönt el tőlünk) illeti, azt gondolom, hogy sok minden fog most kiderülni, hogy mennyivel másabb egy baráttal együtt lakni, mint egy idegennel. A ház alakulgat, az biztos, hogy ide egy komplex felújítás elkélne. Ha az enyém lenne a lakás, egy olyan másfél millió forintot rá tudnék szánni teljes felújításra: Ajtó ablak csere, mindent kifesteni, fürdőszobát is teljesen felújítani, új bútorok, és akkor akár elvegyülhetne az újépítésű házak között. A ház szerkezeti felépítése pontosan ugyanolyan, mint amilyenben Mystrával laktam együtt, másfél szobás, kb. 35 m². Most is a kisebbik szobában lakok. De ha saját lakásom lenne, én még azt is megcsinálnám, hogy a kis szobát, és a konyhát elválasztó falat teljesen kivésetném, és egy helyiség lenne, a konyha ugyanis eléggé kicsi. És így a kis szoba étkező lenne.
De térjük vissza a jelenre. A házat egyébként eléggé igénytelen állapotban kaptuk meg. Az előző lakók nagyon nem figyeltek oda a környezetükre. Amikor kinyitottam a hűtőt konkrétan olyan volt, mintha évekig nem használták volna. Rettenetesen penészes volt, és a szag... Ma délután rászántam az időt, és két és fél óra alatt sikerült teljesen kitakarítani úgy, hogy használható állapotba került. A fürdőszobát is ki kell rendesen takarítani, a járókövek nincsenek letéve, a konyhában a csapból nem folyik a víz valami miatt, úgyhogy van mit csinálni, iszonyú ótvar állapotban hagyták itt. És elvileg nők voltak. Most ne értsetek félre, nem vagyok hímsoviniszta, csak azért emeltem ki, mert az albérletek döntő többségében nőket keresnek, mert elvileg igényesebbek magukra. Itt az ellenpélda.
Egyébként önmagában az egész lakás, ahol most vagyok, valahogy kellemesebb számomra, mint az előző. Bár az előzővel az is gond volt, hogy mivel idegenek voltunk egymásnak, (hiába beszélgettünk, azért az csak nem olyan, mintha barátokkal, vagy családdal élsz együtt) ezért olyan elszigeteltnek tűnt az egész. Hogy van az én szobám, és a másik kettőhöz nincs közöm, így olyan volt, mint egy kollégiumban, vagy munkásszállón. Itt meg gondolom más lesz. A kilátás is sokkal menőbb. Kispesten bármerre néztem ki az ablakon, betonház mindenfelől. Itt meg a 10. emeleten sokkal tágasabb, de a környék is nagyon kellemes.
És a lakóközösség is kellemes. Tegnap estem, amikor mentünk zsidával egy kört, hogy elhozzuk a cuccaimat, egy kutyát sétáltató hölggyel beszélgettünk. Nagyon érdekes, mert keverék, de hogy milyen arra nem emlékszem. Csak a törpeuszkár maradt meg bennem, mert arra hasonlított a legjobban. Nagyon jót beszélgettünk a kutyákról, és magamon is totál meg vagyok lepve. Ugyanis kis koromban nem nagyon rajongtam a kutyákért, de a Nintendogs tényleg olyan hatással van rám, hogy teljesen érdeklődve hallgattam, hogy mit mondott a kutyájáról. És nagyon jó természetű nő volt, az ilyeneknek nagyon könnyen megnyílok. Sok kutyás ember is van itt a környéken. Szintén tegnap este, amikor jöttem haza, akkor egy dalmata és egy beagle ment el egymással szemben a szembe lévő utcán, nevettem magamban, hogy a két kedvenc kutyafajtám találkozik. ^^'
Ma egyébként át tudtunk hozni mindent, ugyanis az előző lakótársam felajánlotta, hog van egy szállító munkatársa, és a kisbuszával elhozna mindent. Elfogadtam, délre meg is érkeztünk. De hogy ha még egyszer költözni akarok, akkor pofozzon fel valaki. -_- Valami rémálom volt összecsomagolni, szemeteszsákba tenni, elhozni mondjuk nem, de felcipelni, összepakolni úgy, hogy nagyjából kinézzen az egész valahogy. Rengeteg mindenem van már itt Pesten, így nem vagyok annyira mobilis, hogy csak szólnak, hogy mehetek, aztán magamhoz veszek két utazóböröndöt, és már ott is vagyok. Még nem vagyok teljesen kész, de ha meglesz, akkor meg tehetek fel néhány képet. És egyelőre ennyi. Maradjak itt sokáig.