Olcsóbb lett a 3DS

Tehát, mától lejjebb vitték a Nintendo 3DS árát. Az 576-ban például már 50.000 forintért kapható, de mint köztudott, máshol sokkal olcsóbb lesz. Hát így már barátságosabban hangzik, ha lenne ennyi pénzem, akkor lecsapnék rá. Igazából 20 játék ide, vagy oda (amikor bejelentették az akciós árat, akik magasabb áron vették még meg, azokat azzal engesztelték ki, hogy 20 játékot letölthetnek ingyen Virtual Console-ról), szerintem emiatt nem vettem volna meg drágábban. De jó ötlet, így senkinek nem lehet oka panaszra. Ennek az a lényege, hogy ha felmentél az eShop-ba, és csatlakoztál az Ambassador-ba, akkor szeptembertől (pontosan nem tudom, hogy mikortól) ingyen letölthető 10 NES és 10 GBA játék. Ez már csak múlt időben, mert az ambassador 2011. augusztus 12. 00:00-ig élt.

Amin meglepődtem, hogy az 576 nyitott az új üzletet  budapesti Árkádban, így ott már két üzletük van! o_O Egyrészt amiatt lepett meg, hogy akkor már miért nem olyan bevásárlóközpontban nyitottak üzletet, ahol még nincsenek (pl. EuroCenter), másrészt meg elgondolkodtam azon, hogy ahhoz képest, hogy milyen drága üzlet, nagyon jól mehet nekik, hogy újabb üzletet nyitnak. Úgy tűnik, hogy igazuk van azoknak, akik szerint az 576-nak elég csak egy bizonyos vásárlói rétegre fókuszálni, akiknek gyakorlatilag mindegy, hogy mennyiért veszik meg a játékot, jó helyen van az 576, ezért odamennek. Belőlük nagyon jól megélnek. Így is lehet csinálni.

Emiatt nem ítélem el az 576-ot, az ő dolguk, bár a nagy múltjuk miatt nagy kultusznak örvendenek nálam. Múlt hétvégén Békéscsabán voltam, és elővettem egy régi 576 KByte-ot (1995. december), és valami hihetetlen jó, nosztalgikus élmény fogott el az olvasása közben. Bár nincs meg az a szám 1995. decembere óta, de tökéletesen visszahozta azokat az időket. Volt benne Worms teszt, de a hirdetéseket, és a csevegőt volt érdekes volt olvasni, hogy mennyire más volt akkor minden, hogy akkor még újságon keresztül hirdették az emberek a konzoljaikat, ma ez szerintem már egyáltalán nem működne. A Csevegő meg azért érdekes, hogy milyen más volt akkor a játékosok felfogása a dolgokról, és azt betudni, hogy mennyi minden változott az évek során. Igazából arra nem emlékszem, hogy mennyire lehetett tudni akkoriban egy játék, konzol készítésének hátteréről, akkor nekünk szinte tényleg csak az 576 KByte volt, semmi más. Most meg, felmegyünk a világhálóra, és villámgyorsan megtudjuk az új információkat.

Bár én nem is csak ebből veszem észre, hogy múlik az idő, hanem amikor elmegyek egy osztály mellett az utcán, és gyerekek arról beszélnek, hogy majd letöltik az x filmet, és hogy milyen mobiljuk van... Ez egyrészről elrettent, másrészről meg nagyon érdekes belegondolni abba, hogy amikor én voltam ilyen idős, akkor mi még nem is tudtunk ilyesmikről, és hogy a mai gyerekek (ilyet 25 évesen mondani...) ilyenekről beszéljenek. Én 1994-1995 magasságában kaptam az első számítógépemet, annak még fekete-fehér monitorja volt például, és milyen nagy szám volt, amikor megkaptam az első színes monitoromat. Meg volt még Turbo gomb a régi számítógép házakon, én csak annyit láttam, hogy ha megnyomom 188-ról 120-ra változott az értéke, és csigalassú lett az egész. :D Akkoriban nem nagyon foglalkoztam azzal, hogy mit jósoltak emberek, de ha nekem valaki akkor azt mondja, hogy mára már életünk része lesz a számítógép, azt biztos nem hittem volna el, hiszen akkor jóval kevesebbet tudtak a gépek, ja, meg játszottam is rajtuk! Ma meg már...

Szóval érdekes volt ezen elgondolkodni, és szerintem délelőtt meglátogatom azt a bizonyos második 576 KByte üzletet.

Újabb termékeim a vaterán

Most olyan termékeket tettem fel a Vaterára, amik, akinek kellenek, akár kikiáltási áron is elviheti. Megint kitettem a Super Mario 64-et, ám most jóval olcsóbban, hátha így elviszi valaki, valamint GBA-s Super Mario World és Nintendog: Dachshund & Friends játékok dobozait és leírásait. Ezekből kettő van, így nekem nem kell az egyik. Pokémon CD-ket azért adok el, mert egyszerűen már tényleg nincs szükségem rájuk, egyszerűen semmilyen érzést nem váltanak ki belőlem, még csak emléket sem, hiába nagyon szép időszakból kötődnek az életemből. Itt vannak a linkek, akiket érdekelnek. A termék egyéb leírása és az árak is ott találhatók:

• Super Mario 64
• Super Mario World: Super Mario Advance 2 doboz és leírás ELKELT!
• Nintendogs: Dachshund & Friends doboz és leírás
• Pokémon - A TV sorozat zenéje CD
• Pokémon - Utazások Johto-ba CD
• Pokémon 2: The Power of One CD
• Pokémon The First Movie OST CD
• Pokémon X 10 Years of Pokémon CD

Tomoe Ohmi eladási adatok

Ma két éve jelent meg Tomoe Ohmi: HAPPY DAYS albuma, ennek alkalmából meghallgattam az albumot. Régen hallgattam az énekesnőtől dalt, a hozzá kötődő rajongásom inkább ciklikusnak nevezhető. Van olyan, amikor hónapokig nem hallgatom a dalait, de amikor meg benne vagyok, akkor meg nagyon, és be akarom szerezni az összes kislemezét, és az egyetlen albumát. Drága mulatság bizony. Csak sajnos nagyon ritkán jelentet meg új kislemezt, a 6 év alatt, mióta debütált, összesen 7 kislemeze látott napvilágot, még mindig a Girlfriend az utolsó single, amit még mindig nagyon vadászok, nincs meg sehol. Szerintem az majd csak akkor kerül nyilvánosságra, ha megveszem, és berippelem.

Na persze, az is lehet, hogy amiatt, mert amik megjelentek, és felkerültek az Oricon listára, azok sem épp az élen végeztek, hogy finom legyek, sőt, mondjuk ki a dolgokat, az anison előadók között is az utolsók között van. Tomoe Ohmi esetében gondolkodtam el többször azon, hogy ha valaki szeretne ismert lenni, akkor miért éri be a százakárhányadik hellyel, miért nem promotálja, reklámozza jobban a saját kiadványait, hogy minél több emberhez eljusson? Egyáltalán nem hallgathatatlan szarokról van szó, amikor Tomoe Ohmi dalokról beszélünk, sőt! Meg merem kockáztatni, hogy egy pár idol-együttes, előadó tanulhatna tőle! De tény, hogy vannak nála sokkal jobbak is, de vannak olyan percek, amikor nagyon jól esik hallgatni a dalait. Azt nagyon érdekes megfigyelni, hogy mennyit fejlődött az énekesnő előadása az évek során. Az elején még az arcán teljesen érzelemmentesen adta elő a dalait, (többek között balladái vannak) mostanra rengeteget fejlődött, jó látni őt, hogy sokkal jobban beleéli magát a dalaiba. Szerintem ő ilyen teljesen tanulatlanul jött be az anison-iparba, Okui Masami látott benne lehetőséget, és bár volt hangképzettsége, de nulla előadással indult, és azt kell mondjam, hogy sokat fejlődött.

Persze, az eladási adatok is mutatják, hogy sajnos nem túlzottan ismert. A hét kislemezéből mindössze négy került fel az Oricon chartra, az alábbi rangsorban:

1. Yuunagi - 1.166 (Legmagasabb helyezés: 87. hely, listán volt: 1 hétig)
2. Float ~Sora no Kanata de~ - 649 (Legmagasabb helyezés: 156. hely, listán volt: 1 hétig)
3. Beloved - 309 (Legmagasabb helyezés: 157. hely, listán volt: 1 hétig)
4. Girlfriend - 279 (Legmagasabb helyezés: 191. hely, listán volt: 1 hétig)

Az alábbi kislemezei nem kerültek fel az Oricon listára:

• Utakata
• Happy Days
• Fuyu no Himawari

És az egyetlen albuma, a fent említett HAPPY DAYS sem került fel az Oricon heti Top 300-as album listájára. Ennek ellenére mégis érdekelne, hogy mégis mekkora eladással nem került fel, és hogy mennyi hiányzott volna, bár lehet, hogy jobb, ha meg se tudjuk... Nagyon kár, pedig Tomoe Ohmi többet érdemel.

Több minden egyben

Megvettem minden mangát, ami 300 forintért volt a Líra könyvesboltban, így ahogy most összeszámoltam hirtelen, 55 mangám van. Az alábbiak hiányoztak már csak az akciósok között:

• A Bárány Panasza 2
• A Káosz Kapui 3
• Star Trek - Shinsei, Shinsei
• Rémmetró 3

A Káosz Kapuiból, mivel nem az elejétől kezdtem, ezért nem sokat értettem a történetből, az egész nagyon kusza. A Bárány Panasza tetszetős, a rémmetrót meg túl lehet élni. Mivel nem nagyon szeretem a nyugati mangaadaptációkat, ezért épp csak belelapoztam a Star Trek-be. Megvan a gyűjteménybe.

Hosszú évek után ismét elkezdtem nézni az Inuyashát. Már nagyon rég láttam az első 7 DVD 52 részét (megvan mind a 14 DVD eredetiben), ezeket nézem. Egyrészt emlékeztetőül, hogy mi volt, mert az elejére már csak nagyvonalakban emlékeztem, másrészt, meg hogy mit gondolok róla ennyi év után. Sok minden kiment a fejemből a történet terén, sok minden eszembe jutott. Szeretem még most is, nagyon hangulatos. A magyar szinkron is nagyon jó, egyedül Molnár Ilona és Steiner Kristóf hangjától mászok a falra. Érdekes úgy nézni, hogy magyar hang, magyar felirat, olyan gondolatom van (nem biztos, hogy így van), hogy a felirat az eredeti szöveg alapján készült. Arról tudok, hogy amit a magyar szinkron szellemnek hív, azok valójában démonok, csak valami cenzúra miatt lettek szellemek. De érdekes megfigyelni, hogy mennyivel másabb a felirat szövege. Elhatároztam, hogy 53. résztől japán hanggal fogom nézni, az Animaxen már unásig megy az Inuyasha 53-104 részei, ezért így teszem magamnak érdekessé. A magyar szinkronra visszatérve, nálam abszolút kedvenc Kassai Ilona hangja (Kaede), nagyon sok helyen hallottam már a hangját, és a puszta hangjával nagyon szerethetővé tette számomra az idős női karaktereket, vagy színészeket.

Azon gondolkodom, hogy van esély arra, hogy valaha is feltámad az Anime DVD piac? Mert azért volt egy felfutása 2006-2008 között, de utána hatalmasat zuhant. Ugyanez a kérdés vethető fel a mangapiac esetében is. Mindig nevetek magamban, amikor a MondoConon vagyok, és látom a programfüzetükben, hogy ennyi meg annyi új mangával várnak a MangaFanosok. Hát persze, amikor már csak ott éri meg megjelentetni, nem kell nagy ész, hogy lássuk, hogy conok közben nem jelennek meg új mangák. És azt se tudom, hogy más kiadók adnak-e ki mangákat. Néztem a Mangattack honlapját, nagyon haldoklik, nagyon régen nem adtak ki új kiadványt. Az XPress honlapján szoktam nézni, ha jelenik meg valami új magyar anime DVD kiadvány, ott is a legutolsó 2011. februári. Ez sajnos sok mindent elárul.

Ma vettem meg a vaterán a Super Mario Bros. 2 kézikönyvet. Ilyen gyors ügymenetem szerintem még soha nem volt. Reggel leütöttem, délután már mentem is érte. Örültem neki, nagy hiánypótlás volt.

Rögtönzött utózönge

Csak olvasom, és el vagyok képedve, hogy mennyi negatív véleményt olvasok a ShibuyaConról. Nos igen, szerencsés voltam, hogy a késői érkezésem ellenére hamar bejutottam, én semmit nem érzékeltem abból, ami lent zajlik, csak néztem a páholyból (bocsánat, de jobb szó nem jut eszembe), hogy mennyien vannak lent. És ahogy olvasom a már megírt blogpostokat az eseményről, és egyes megnyilvánulásokat, hát meg tudom érteni a másik oldalt. Ez az 1.500 helyetti 500 fő beengedése nagyon nagy hiba volt. Pontosan nem ez volt a nagy hiba, mert én mindvégig tudtam, hogy 1.500 főt várnak, de meglepő módon ezt sehol máshol nem olvastam, ezek szerint sehol nem volt lekommunikálva. Én úgy tudom, hogy az utolsó néhány napban kavart be valamit a Garay üzletközpont igazgatósága, hogy a tűzvédelmi szabályzatnak köszönhetően 500 főt engednek be. Igazából itt két kérdés merül fel:

1. Mikor derült ez ki?
2. Ha esetleg néhány nappal a con előtt derült ez ki, akkor miért nem írták ki?

Nagyon pozitívak voltak a várakozások, bagszi nem győzött lelkesedni nekem, hogy mennyire várja ezt a napot, de ha tényleg idejében tudták ezt, és mint kiderült, sok ember várható, akkor ezt miért nem jelezték előre? Nagyon meg tudom érteni azokat a vidékieket, akik mondjuk Pécsről, vagy Nyíregyházáról, vagy Békéscsabáról utaztak fel Pestre, hogy ott állni lent órákat, közben elvileg semmi infót nem kaptak, hogy mi hol merre, hát nagyon szép lehetett. Már csak azért sem értem, miért nem mehetett fel 500 embernél több, amikor a folyosó gyakorlatilag üres volt, a termekben sem volt tumultus. Úgyhogy az egész nagyon el volt cseszve. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ezután, és hogy a MAT mit fog erre lépni? Mert nagyon kapják a fejükre a hideget.

Sokan azt sem értették, hogy miért pont a Garay Üzletközpontban volt. Most már talán le lehet írni az okát. Ez a con ugyanis eredetileg nem volt betervezve. A Garay igazgatósága kereste fel a MAT-ot, hogy átadják egy napra az emeleti részt, ha cserébe felfuttatják az épületet. Innentől magától értetődő volt, hogy akkor legyen egy rendezvény.

Mondjuk a MAT-nak mindig is lépfenéje volt a tűzvédelmi szabályzat, ez már a Petőfi Csarnokban rendezett conoknál is megkeresítette egy pár vidéki később érkező anime rajongó életét, mert egy Pesti animés csak-csak elfogadja, hogy hát most nem jutott be, majd máskor, de egy vidékivel, aki nem kevés pénzt fizet az utazásért, ezt nemigen lehet eljátszani. Rengetegen szidják a MAT-ot, de szerintem előbb várjuk meg az ő magyarázatukat, hogy mit mondanak, mert ha csak ma, a rendezvény napján tudták meg ezt az 500 fős dolgot, akkor sajnos keményen át lettek verve ők is, de ha már tudták még ha csak néhány napja is, akkor is bőven kiírhatták volna például a honlapjukra, és akkor szervezésből könyveljenek el egy hatalmas elégtelent.

ShibuyaCon

A MAT egy mérsékelt sikert követő 2010-es Őszi AnimeCon, és egy meglehetősen jó japán kiállítás után új erőre lelt, és új rendezvénnyel jöttek elő. A Garay üzletházban megrendezett ShibuyaConon szerintem meglepően sokan voltak, és összességében azt lehet mondani (bizonyos embereknek, de erről nemsokára), hogy jó volt.

Én már péntek este elmentem, mert felajánlottam a Wiimet, a New Super Mario Bros. Wii játékot, a NES-es Super Mario Bros. / Duck Hunt játékot, és a NES zappert a konzolrészlegnek segítségül, cserébe járt egy VIP jegy. Már akkor lázasan készülődtek, beszélgettek, jó érzés volt látni őket. Kicsit későn indultam el, ezért félek, hogy már nem fognak beengedni, ezért a 99-es busszal mentem el a Határ úttól a Golgota térig, majd onnan a 24-es villamossal a Keletiig. Visszafele meg a 79-es villamossal a Dózsa György útig, majd metróval a Határ útra.

Szombaton már fél 4-kor felébredtem hajnalban. Azt hittem, hogy nem fogok már visszaaludni, de fél 5-kor csak lefeküdtem, egészen fél 9-ig aludtam. Összekészülődtem, fél 10 fele elindultam. Amior 10.15 fele megérkeztem, már akkor sokan vártak jegyért, de a sor nem ment. Az utolsó napokban kiderült, hogy csak 500 embert engedhetnek be a megígért 1.500 helyett. Úgyhogy nagyon nem ment olajozottan a bejutás. Azt nem gondolnám, hogy a MAT hibája lenne, mert mi érdekük lenne tartani a sort, ha jegyek vannak? Csak saját magukkal szúrnának ki. Mondjuk nekem a VIP jegy miatt nem kellett sorban állni, másik helyen adták azokat, így gyorsan feljutottam. kb. 500-an voltunk fent, de ezen túl még rengetegen várakoztak a jegyre, délutánra szépen lassan el lehetett adni mindet. De azokra gondoltam fentebb, hogy "bizonyos embereknek", akik hamar feljutottak. Mert egész jó volt a ShibuyaCon, legalábbis abból, amit láttam, abból ezt tudom mondani. Az előadások, amik érdekeltek, jók voltak, a konzol-részleg nagyon jól sikerült, a karaoke meg... Az a helyzet, hogy lehet ujjal mutogatni az Adarnára, hogy ennyivel jobb karaokét csinálnak, de ne felejtsük el azt sem, hogy ez nagyrészt társaságfüggő. Az Adarnás karaokékon van egy összeszokott társaság, akik rendszerint sokat énekelnek, és ők csinálják a hangulatot. Ami meg nagyon nehéz helyzetben van, hiszen neki nincs ilyen társasága, itt még 65× eléneklik a Pokémon főcímdalt, 40× a Dokuro-chan openinget, így aztán nagyon van változatosság, de ahogy elnéztem (az előadások a szomszéd teremben voltak, és üvegfal választotta el a két termet egymástól) Bleach-ből, és Vampire Knight-ból sem volt hiány. Úgyhogy még nem az igazi, de itt is csak egy összeszokott társaság kéne. Én most nem énekeltem semmit. Egyrészt mert nagyon sovány volt a lista, amiből választani lehetett (lehet, hogy ezért sem voltak annyira változatok az előadói kínálat?), másrészt, meg nem volt hangulatom. Bár gondoltam, hogy esetleg egy Slayers számot, de végül mégsem. Vártam az Adarnások közül kik jelennek meg, ahhoz képest, hogy többen is ígérkeztek, csak Amina, Gh0sT, Leea és Tsuki voltak. Leea és Tsuki énekelt egyet közösen, a "Chiketto wa Sold out, gomen" dalt, ez a szöveg van benne, a címét nem tudom, meg hogy melyik animéből van. Ezt a sort is csak onnan tudom, hogy Leeának ez a személyes üzenete. Amina énekelt még egyszer, a Gundamből a Akatsuki no Kuruma című dalt. Eszembe is jutott, hogy leszedtem magamnak a kislemezt, de még nem jutottam el odáig, hogy meghallgassam. De Chihiro Yonekura által maradt meg bennem, eredetileg a FictionJunction YUUKA énekli. De azért nem hallgattam meg, mert az énekesnőtől leszedtem még egy kislemezt (Silly-Go-Round, .Hack Roots OP), és az nekem nem jött be, és féltem, hogy az Akatsuki no Kuruma sem fog tetszeni, de így, ahogy hallottam a zenét, mégiscsak nagyon jó. Amina előadását meg felesleges elemezni, akik látják és hallják, azok tudják.

Több érdekes előadás volt, ami tetszett is. Mindjárt az első a NANA animéről szólt. "A sorozat mögött meghúzódó japán valóság" címet kapta, amire már az anime nézése közben is felfigyeltem, és beszélgettem is róla az egyik mexikói ismerősömmel, aki szintén nagy animés, szerinte is sok párhuzamot lehet felfedezni. Sajnos nem tudtam végig ottmaradni, mert a konzolszobában jelenésem volt Super Mario Bros. verseny ürügyén, de reménykedek abban, hogy készült felvétel az előadásokról. A második, ami érdekelt, az a "2011. március 11, túlélni egy katasztrófát". Nagyon jó volt! Egy Japánban élő magyar nő tartotta az előadást, aki épp kint volt azon a végzetes napon, de valami hihetetlen jól beszélt. Képekkel, és videókkal illusztrálta a mondanivalóját, nagyon hatásos volt, elgondolkodtató, hogy melyik másik nép viselne ennyire higgadtan egy ekkora természeti csapást. A nap végén volt még egy "hogyan nőj fel az animék szerint" című előadás, melyen már nem maradtam, mert már haza akartam jönni. Nem tudom, milyen lehetett, de a címe alapján ilyen nap végi lazításnak tűnhetett, komolytalannak, de aztán rájöttem, hogy azért az animék sok POZITÍV értéket mutatnak a gyerekeknek, így nagyon érdekes előadás kerekedhetett ki, de már nem maradtam.

A konzol részleget meg bagszi szervezte, meglehetősen jól sikerült, jó ötlet volt beszervezni retro konzolt, nagy érdeklődés volt rá, még az idősebbek körében is. Nagy volt a szórás egyébként korosztály terén, láttam egy-két érdeklődő nyugdíjast is! Tehát nem tudtam maradni a NANA előadáson végig, mert 11.30-kor volt a Super Mario Bros. verseny. Ahogy írtam, ennek az volt a lényege, hogy az első pályán, aki végigmegy, anélkül, hogy meghal, és a legtöbb pontot gyűjti össze, az nyer. 8-an indultunk, 5-en meghaltak. Csak Krisi, Kristóf és én vittük végig, és én nyertem meg, valami 39.150 ponttal a végén. Krisi ott szúrta el, hogy ahol el lehet lökni a Koopa Troopát, hogy a Goombákért halmozódó pontokat kapjon, az ellenkező irányba lökte el véletlen. Kristóf ügyes volt, csak sok mindent kihagyott. Én meg beszereztem mindent. Az egyetlen izgalmam az volt, hogy meg ne haljak, de túléltem. Jó kis verseny volt, gyorsan lement. Poénos oklevelet kaptam, már csak ezért is megmutatom. A második a Duck Hunt verseny volt, ezen már nem én nyertem. Megnéztem a bagszi által hozott Wiire hackelt Duck Huntot, hát nagyon szép volt. Csak a Wiimote-ot kellett használni, és az A-gombbal kellett lőni, de ami külön poén volt, azok a miniatűr kacsák. Vagy kacsafiókák? Elpoénkodtunk rajta. Pluszba még, hogy ne kelljen megerőltetni magad különösen, célkereszt is volt a képernyőn, hogy tudd hova lőssz. Úgyhogy érdekes volt, de maradtam a NES-es verziónál. Kicsit szervezetlen volt a verseny, bagszinak időközben jutott eszébe, hogy egyáltalán meddig vigyük el az egészet, mert a 100-as szintig elvinni (már ha valaki el tudja), azért eléggé időigényes. Végül úgy döntött, hogy a 20-as szintig kell csak elvinni. Ez is eltartott egy darabig. Én a 12-es szintig jutottam el, valami 204.500 pontot gyűjtöttem össze. A Brawl verseny jó volt, bár nem tudom, hogy oldották meg 14 fő esetében az egyenes kieséses rendszert, én már az első körben kiestem. Sőt, csak hogy tovább halmozzuk az élvezeteket, elsőként játszottam. El is követtem egy nagy hibát, annyira nem is érdekelt az egész. Utána, hogy őszinte legyek, különösebben nem érdekelt a verseny lefolyása, de Ricsi nyert. Még Naruto verseny volt X360-ra. Egyébként 3 Wii volt, 1 NES, 1 X360, 1 PS3, és ha jól tudom 2 vagy 3 PS2. Nos igen, egy Nintendós esetében várható, hogy a Nintendo kerül túlsúlyba. Sokan játszottunk, nagy volt az érdeklődés a konzolok iránt.

Kevés árus volt kint, háttérinformációk ismeretében sajnos nem csoda. Kint volt a sokak által kedvelt ázsiai (talán japán?) árus, aki nagyon sok plüsst hozott, most sem okozott csalódást. Ami meglepett, hogy japán CD-ket is hozott? Talán van Hayashibara Megumi, Okui Masami, netalántán JAM Project? Sajnos egyik sem volt, viszont, amin meglepődtem, az Ayumi Hamasaki: Rock 'n Roll Circus CD. Ha lett volna rá pénzem, szerintem megvettem volna. Meg volt még BEST HIT NARUTO, ami még megállított, de döntő többségében OST CD-k voltak. Mondjuk a CD-k eredetiségében kételkedtem, mert nem a japán CD-ken megszokott szöveg volt olvasható a fentebb említett CD-ken sem (pl. nem volt rajta a megjelenési dátum, ami minden japán CD-n rajta szokott lenni), az egyik OST CD-re rá is volt írva, hogy Made is Taiwan. Hát az nem japán. Meg kint voltak még azok is, akik japán nyelvkönyveket szoktak árusítani, többek között az általuk készített Hiragana és Katakana oktató füzet, ahol megtanulhatjuk a karaktereket leírni. Elég olcsó volt, ráadásul 20% kedvezménnyel 720 forint volt, gondolkodtam is rajta, hogy megvegyem-e, de úgy döntöttem, hogy inkább elviszek egy névjegykártyát, azon rajta van a cím. Kajára kellett a pénz, de ha majd lesz egy kis tartalék, akkor felkeresem őket. Kár, hogy Budafokon vannak, nem könnyű Kispesttől eljutni oda.

Összességében jó volt, amik érdekeltek, azokról jókat tudok mondani. A DDR-ről, vidéki klubok versenyéről szerintem majd mások írnak. A nap végére már nagyon untam magam, ezért is jöttem haza, de hogy bagsziék mennyire elfáradtak a nap végére, az volt még szép. Egy órás alvás után, reggel 6-ra menni szervezni egészen 20 óráig, talán túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy megállás nélkül... Úgyhogy kemény napjuk volt. Hogy jól sikerült-e (látszólag igen, mert szemmel láthatóan sokan voltak), és hogy lesz-e ennek a MAT részéről messzemenően pozitív következménye, az a jövő zenéje, én a legjobbakat remélem nekik. :)

Super Mario chips

Hiába hallottam, hogy a piacokon általában olcsóbb bizonyos élelmiszer, valamiért soha nem jutottam el odáig, egészen máig, és olyat találtam, ami számomra nagyon kedves, és milyen olcsón: Pringles chips, ráadásul ecetes ízesítésű! Mennyit vettem ilyet Angliában, nagyon szeretem. Tescóban láttam ilyen chipset, de ilyen 8-900 forintért. Ez meg 550 forint volt az egyik vegyesboltban a Lehel téri piacon. De mi a pláne: Super Mario van rajta! Nintendo Wiit lehet(ett) nyerni! Nem tudom, honnan szerezte az eladó, de többféle mintás volt, szerintem megveszem mindet. Mert ezek nagyon jók, és megnéztem a szavatossági ideje is rendben van. Nagyon megörültem neki, teljesen váratlanul ért. Csináltam képeket, így néz ki:

Emlékezetkiesés

Régen jártam az AnimeCon fórumon (MAT-oson), de most felkerültem oda, és olyan dolgokat olvastam vissza saját magamtól, amire egyáltalán nem emlékszem. O_O Nevezetesen, hogy neveztem a 2009. nyári AnimeCon versenyére. Meg jóval korábbi fórumpostok, amik csak úgy kiestek. Hogy én már 2009. júniusában is írtam, de amin végleg meglepődtem, az az, hogy Okui Masami: SECOND IMPACT dalát akartam vinni... Ez hogy jött? O_O De ahogy elnézem, csak annak a részlegnek az elején voltam aktív, aztán eltűntem, de hogy ez így kiessen az emlékezetemből, ez nagyon meglepett.

4. hely

Nem, nem versenyen értem el 4. helyezést, csak valószínűleg jövő hónapban új albérletbe költözök.

Itt volt Night, beszélgettünk, és ő is Pestre akar költözni, és felmerült, hogy összeköltözhetnénk. El is kezdtünk albérletet nézni, de ez még képlékeny, mert még nála is függnek dolgoktól, hogy mikor mi legyen, de augusztusban szerintem meg fog esni, ha tudunk találni olyan helyet, ami mindkettőnknek tetszik. Kettőt ki is szemeltünk magunknak, ami jó is, és olcsó a rezsi (itt nagyon drága), de még nézünk helyeket. Remélem, ez jó megoldás lesz, persze lesznek nehézségek, elég csak a költözésre mizériájára gondolni, vagy megbeszélni, hogy mikor nézhetjük meg az albérletet, járkálni össze-vissza, de felismertem magam körül azokat az intő jeleket, amelyek titkon arra figyelmeztetnek, hogy baj lesz abból, ha itt maradok. Hogy hosszabb távon jó lesz-e, azt persze nem tudom, de ha nem lépek, akkor sosem tudom meg.

De hogy jó dolgokat is írjak, nekiveselkedtem a Mario Kart Wiinek, lassú, de biztos elven megszerezni mindenhol a három csillagos minősítést. Tudom, hogy nagyon kemény lesz, de el kell kezdeni. Most egy helyen sikerült, ahol eddig még nem volt meg, az 50cc Shell Cup. Lejegyeztem magamnak, hogy melyik pályát mennyi idő alatt teszek meg, ebből próbáltam kikövetkeztetni, hogy mennyi összidő alatt jönne össze a három csillag. Mert a minősítés attól függ, hogy a négy pályát összesen mennyi idő alatt teszed meg.

Az alábbi időeredményekkel értem el az 50cc Shell Cup-on a három csillagot:

• Peach Beach: 2:03:311
• Yoshi Falls: 1:35:076
• Ghost Valley: 1:30:974
• Mario Circuit: 2:47:195
• ÖSSZESEN: 7:56:556

Ebből arra következtetek, hogy 8 perc alatti idő után kapjuk meg a három csillagot. Mindenképpen javaslom, hogy váltsunk motorra, ha tudunk, mert az lényegesen gyorsabb. Szerintem ezek után ezt mind jegyezni fogom, így látni fogom, hol tudok fejlődni.

Idén is mangakiárusítás

Ahogy tavaly ősszel ígérte a Líra könyvesbolt, idén nyáron is lesz mangakiárusítás. El is mentem az Europarkba, megnézni, hogy mi a helyzet, először nem láttam semmit. Megkérdeztem ott az eladó hölgyet, hogy mi van, azt mondta, hogy az akciós könyveikre átmenetileg külön üzletet nyitottak a Hervis mellett. Ez nagyon szép, de miért nem írják ki sehova? Mert sehol nem láttam erről infót. Az a lényeg, hogy az emeleten a Saturnnal szembeni túlsó végen van. Nagyon sok könyvet adnak akciósan, a mangák külön voltak. Abban reménykedtem, hogy nőni fog a kínálat, hogy idén több Mangattack manga kerül eladásra, de nem. Ami meglepett, az a mennyiség, iszonyatos mennyiségű van kiárusításon, azt mondták, hogy teljesen kipakolták a raktárat. 300 forint darabja mindnek, a kínálat jóformán ugyanaz, mint tavaly, most azokat fogom megvenni, amiket tavalyról nem tudtam. Tegnap négy mangát vettem:

• A Vörös Kert 1
• A Bárány Panasza 1
• Rémmetró 2
• A Káosz Kapui 2

Egyelőre a Vörös Kertet olvastam el, számomra nagyon kuszának tűnik az egész. Annyi jött le, hogy meghaltak, meg egy szörny üldözi őket, de tele van olyan mellékszállal, amit egyszerűen nem értem, hogy került oda. És annyira nem is volt érdekes számomra az egész, pedig szeretem az olyan animéket, mangákat, amelyek nem stílusnak "vetik alá" magukat, hanem keverednek benne a Shounen és a Shoujo elemek, a hangulata mellett ezért szeretem pl. az Inuyashát is. A többibe még nem kezdtem bele, de a Rémmetró 1 tetszett, a Bárány Panaszának a festmény-hatású borítója bejön nekem, az lesz a második, aminek nekikezdek. A Káosz Kapuiról még nem hallottam, és az egyest vettem volna meg, ha lett volna. Azt majd máshol kell beszereznem.

Ja, és visszatérek, ha csak egy rövid időre a japán szinkronú animék nézéséhez. Elkezdtem hallgatni a GRANRODEO-t (túl sok jó anison előadó van, ez a csapat valami nagyszerűt alkot), és Leea tanácsára leszedem a Needless animét, és megnézem. Érdekel, azok alapján, amiket mesélt.