A Petőfi Csarnok helyszínének gondolata sokaknak egybeforrt az Animeconnal. Hiszen 3 évig ezen a helyen volt a con, így nem csoda, hogy sokaknak nagy emlékek, élmények fűznek már magához a helyszínhez is.
Már a sorban állást is élveztem, addig volt kivel beszélgetni, hülyülni, játszani, egy perc sem telt eseménytelenül. Emellett a Pecsa előtti füves részt is elfoglalhattuk, melynek szintén volt egy hangulata ott lenni. Meg a sok emlék, az első conom 2006 őszén, már akkor is kíváncsian figyeltem a karaokét, és már akkor is azon gondolkodtam, hogy jó lenne énekelni, de akkor még tizedennyi bátorságom sem volt, mint most. Az megmosolyogtatott, amikor ott egy Kaleido Star CD-t tartottam a kezemben, és a ellettem ülő lány megkérdezte, hogy ez honnan van? Mondom sehonnan, én csináltam. ^^' Ekkor még csak leszedtem ezeket a dalokat, és kiírtam audio CD-ként, és csináltam neki egy egyszerűbb borítót. Komolyan nem is értettem, hogy miért kérdezi, hisz nem volt nagy szám az egész. Ez a CD egyébként még ma is megvan, és meg is őrzöm, mert a borítója saját munka. Aztán a szinkronszínészek. Ekkor még csak 2 anime volt ismert számomra, a Kaleido Star, és a Tokyo Mew Mew. És jó érzés volt élőben látni Molnár Ilonát. Bár megmondom őszintén a Full Metal Panic! után nemigen rajongok érte, de vannak jó szinkronszerepei. És ekkor még csak az egyik kisebb teremben volt karaoke, de már ekkor is alig fértünk el. Aztán 2007 tavasz. Ez annyira nem volt emlékezetes, bár mégis, mert itt nyertem először mini-konzol versenyt Wii Sportson (mint utólag kiderült, Tukeinon Wiijén játszottam ^^'), de úgy nyertem, hogy végig simán ment. Aztán a döntőben a bowling (ez volt végig) végeredménye 176-175 volt a javamra. De a döntő is úgy volt, hogy sokáig nyerésre álltam, aztán nekem rosszabbul ment, míg ellenfelem felhozta magát. Így jött össze az 1 pont különbség. Több féle nyeremény volt, én a Wiis Open Seasons játékot választottam. Melytől pont a 2007 őszi conon váltam meg. Ekkor még volt piac, és becseréltem. Akkor több mindent is vettem. Fekete N64 controller (ez nagyon régi vágyam volt), SNES-re Worms, NES-re Super Mario Bros. és még volt valami, de arra már nem emlékszem. De a 2007 őszi con volt a legérdekesebb. Ekkor foglalkoztam magával a connal a legkevesebbet. Ugyanis a piacon találtam egy kismacskát egy eladónál. Rólam tudni kell, hogy valamely állattal szinte meg lehet vesztegetni, az egy macska, nagyon szeretem a macskákat. De nagyon kicsi volt 6-8 hetes, fiú volt, és amikor hozzám került, annyira éhes volt. Úgy evett, mintha napokig éheztették volna. Sokat játszottunk vele utána. Aztán sajnos nem a legkedvesebb sors várt rá itthon, úgyhogy a macskaszerető szomszédokhoz került, akik azóta elköltöztek. Ezután volt egy kisebb közömbösségem az anime iránt, így a 2008 tavaszi cont kihagytam, de az őszin ott voltam, és az volt a legjobb eddig. Ott találkoztam több emberrel is először, akikkel nagyon jó élmény volt együtt tölteni azt az egy napot, de erről másoltam is be egy bejegyzést. Ekkor volt az egyik legnagyobb vitát kiváltott karaoke verseny. Lényegében az történt, hogy mindenki a Final Fantasy IX Melodies of Life dalt éneklő lányt szerette volna győztesnek látni, de a zsűri még csak be se a szavazta a "dobogó"-ra. Aztán csak utólag hallottam, hogy ez mekkora vitát váltott ki, és hogy szidták a zsűrit. Ha engem kérdeznek, jól döntött a zsűri. Még mindig magam előtt látom a lányt, ahogy artikulál... Az a bizonyos másik véglet, amikor már annyira túlzásba vitte, hogy rossz volt nézni is. Hallgatni azért nem volt jó, mert hallatszott, hogy az nem az ő kvázi, eredeti hangja. A lényege ennek az, hogy az énekeseket 2 csoportra lehet osztani: Akinek született hangja van, és akinek csinált hangja van. Most ennek a lánynak (én nem ismerem a képességeit, azóta sem jelent meg), de én úgy hallottam, hogy csinált hangja van. És nekem nem volt jó hallgatni. Aztán én egyedülálló vagyok (úgy tűnik a zsűrivel együtt) a közönséggel szemben. Úgyhogy nem volt semmi. Aztán a 2009 tavaszi cont a saját hülyeségem miatt kihagytam, de a nyári, megint nagyon jó volt. Nagyon jó volt, de nem múlta felül az egy évvel ezelőttit. Ez másképp volt nagyon jó. Hisz itt karaokéztam először. Mint kezdő karaokés természetesen nem voltam annyira jó, de jó érzés volt kiállni. Aztán még sok minden.
És igen, meg tudom érteni azokat, akiknek ez nem tetszik, én is átérzem azt, hogy mennyi minden köthet oda egy embert, de sajnos be kell látni, hogy a Pecsát kinőtte az Animecon, és ha nem akarunk tumultust, lökdösődést, akkor váltani kell. Akinek fájdalmat okoz a Pecsa elhagyása, annak azt tudom javasolni, hogy úgy kell erre a helyszínre gondolni, mint az életünk egy nagyon szép része. Az biztos, hogy akárhányszor visszanézek oda, nagyon sok pozitív gondolat fog eltölteni.
A Hungexpo meg a MondoCon, és az AnimeKarácsony által jó bemelegítés volt. Láttuk, jó hely lesz, a MondoConon, mint írtam, nagyon jól éreztem magam, az AnimeKarácsony is nagyon jó volt. Már akkor nagyon jó volt látni a karaoke termet. Úgyhogy én azt mondom, hogy nem kell negatívan gondolkodni a helyszínváltásról, mert biztos vagyok benne, hogy pár év múlva sajnálni fogjuk, hogy elhagyjuk ezt a helyet.
