2010. január 18., hétfő

Megjelent a Super Guide

Az 5. világ kastélya, már sajnos kifogott rajtam annyira, hogy megjelent a Super Guide. Egyrészt nem szégyelltem használni, másrészt meg amúgy is kíváncsi voltam, hogy csinálja meg a gép. Hát sokkal okosabbak nem leszünk tőle. A titkokat nem tárja fel, Luigi lassan megy, igaz nem sebződik. Iggy koopa azért már nem annyira könnyű. De nagyon ötletes. Aztán megcsináltam magamtól is, ekkor már ment. Az 5. világ egyébként ilyen erdős volt. Hogy ez a 6. világ milyen? Nem tudom magam sem megmondani. Ilyen hegyes-lávás. Talán vulkanikus. Ennek a főnöke Morton Koopa Jr. Megmosolyogtam, amikor megláttam őt.

És végre működik a Naruto Wiire! De milyen érdekes. Amikor segítséget kérek, akkor működik. -_-' De sebaj, az a lényeg, hogy meggyógyult. És csak azt tudom mondani több játékidő után, hogy egyszerűen fantasztikus! Akinek megvan a játék, én személy szerint a Classic Controlleres irányítást javaslom, azzal sokkal jobban kivitelezhetőek a támadások. Szinte letehetetlen a játék. Tényleg érdemes vigyázni vele, mert függővé lehet válni. Még soha nem találkoztam a szórakoztatásnak ezen módjával, ami ennyire letehetetlen.

Spirit Tracks kincses láda? Van benne egy pár rajongók számára értékes kincs. Póló, fából készült síp, és maga a játék. Mint látható, amerikai, tehát félő, hogy nálunk nem kapható.

Azt hiszem, értem már, hogy miért nem érdekel a cosplay. Mert szinte soha nem látok ennyire igényes cosplayt, mint ezt. MOTHER cosplay japánból. De mikor lesz itthon ilyen jó? Nem tudni. Érdemes megnézni alul a linkek alatt található képeket. Hihetetlen jól kitalált, már a képek is sokat mesélnek, hogy milyen jó performance lehetett. Ha nálunk is ilyen cosplayek lennének, hogy akkor simán egyenrangú lenne a karaoke mellett a conokon, sőt, még én is beöltöznék, de az nagyon-nagyon hosszú munka.

Az két linkért köszönet Young Linknek.

2010. január 17., vasárnap

A Super Guide mód lényege

Még látom a lelki szemeimmel azokat a nem éppen pozitív hangvételű hozzászólásokat a Gamer 365-ön, amikor kiderült, hogy mit tervez a Nintendo, pláne akkor, amikor fény derült arra, hogy a New Super Mario Bros. Wii lesz az első, ahol alkalmazva lesz ez a bizonyos segítség. Gyorsan egy mondatban, aki nincs képben: A Super Guide egy vadonatúj találmány a Nintendótól, ha elakadsz, nem bírod megcsinálni, akkor meg lehet kérni a gépet, hogy csinlja meg neked azt a pályát. Persze az egész nem ilyen egyszerű.

A lényege az, hogy ha nyolcszor meghalsz egy pályán, akkor a gép felajánlja a Super Guide lehetőségét. Ha elfogadjuk, akkor megjelenik Luigi, és végigcsinálja nekünk a pályát. Az irányítást bármikor visszavehetjük, de akkor a Super Guide már nem tér vissza. Azt a pályát, amit gép csinált, másképp színeződik ki, ekkor a gép megkérdezi, hogy szeretnéd-e magadtól megcsinálni a pályát. Persze a Super Guide mód használatával a végső értékelés már nem lesz annyira fényes.

Amit a hozzászólók elfelejtettek (vagy nem említették meg) hogy ez opciánlis, nem kötelező. A gép csak felajánlja, hogy itt a lehetőség, használd ki, ha nem megy. Megmutatjuk, lehet, hogy utána menni fog. De mire föl a Super Guide? Még több játékost akar bevonni a Nintendo, vagy szükséges rossz? Nekem megvan az elméletem erről. Szerintem valahol a kettő között van a kulcs. Aki legalább olyan régóta játékos, mint én, vagy még régebb óta, az a technikai fejlődésen túl még két nagy változást tapasztalhatott az idők során:

  • Könnyebbek lettek a játékok
  • Jelentősen megnőtt a játékválaszték.

És a kettő nagyon is fedi egymást. És ez Sony "találmány". Bár lehet, hogy nem szándékos volt, hogy minél jobban belenyúljunk a pénztárcánkba, hanem ugye nagyon sikeres volt a PSX, és a játékkiadók, készítők is szerettek volna részesedni a sikerből. És jöttek százával a játékok. És hogy minél többet tudjunk venni, gyorsan kivégezhetővé tették a játékokat. Ez a játékos-kultúra átalakulásával járt. Könnyebbek lettek a játékok, mert jelentősen megnőtt a játékválaszték, és hogy minél többet vegyünk. Én erre vezetem vissza a kezdeteket. A Nintendo úgy-ahogy tartotta a játék nehézségét, bár ugye a Zelda Wind Waker nem izzaszt már meg annyira, mint mondjuk az első Zeldák. És ahogy írtam 1-2 possztal lejjebb, bizony nehezebb lett a New Super Mario Bros. Wii az átlagnál. Komolyan, úgy éreztem, hogy ha nem lenne tapasztalatom Mario játékokban, akkor a New Super Mario Bros. Wii lenne az, amit hónapokig játszanék végig. Ez nagyon jó dolog, viszont mit szólna hozzá a sok újkori konzolos? Itt jön képbe a Super Guide mód, elméletem szerint a Nintendo ezzel sok éves problémának akarta elejét venni. Mert voltak panaszok arról, hogy könnyebbek lettek a játékok. És ezzel akarta a Nintendo azt megcsinálni, hogy legyen nehéz a játék, akár annyira is, mint a régi játékok, de hogy úgy játékosok kedvét se szegje, itt a Super Guide. Ha ez így igaz, ahogy leírtam, akkor viszont nagyon is jó dolog a Super Guide. Mert ezzel a kezdő játékosok segítséggel ugyan, de látják, hogy a gép hogy csinálná meg, és lehet, hogy azzal együtt okosabb lesz, és legközelebb már ő is fogja tudni, hogy mi a teendő ez esetben. Csak hát a minősítése nem lesz annyira magas.

Egyébként haladok a játékban, a 4 világot kezdtem meg. A 3. világ jeges volt. És nagyon érdekes. Sokkal több itt az utalás a Mario 3-ra, mint gondoltam. Habár ott a 6. világ volt a jeges, de ennek is, és a NSMBWii jég világának főnöke Lemmy Koopa. És ez még nem minden. A 4. világ a víz országa, és ennek is Wendy O. Koopa a "főnöke" mint a Mario 3-ban. Visszatérve egy kicsit, a 2. világban Roy Koopa szerintem hátrébb kellett volna, ugyanis én azt sokkal nehezebbnek éreztem, mint Lemmy Koopát. Ugyanis, ha Roy Koopa földet érése megremegtet, akkor nem menekülhetsz a sebzése elől. Viszont Lemmy Koopa labdája sehogy sem sebez. Az szerintem rém könnyű volt. Úgyhogy érdekes. Kíváncsi leszek a 4. világra.

2010. január 16., szombat

Ellenőr lovagok

Tovább játszottam az új játékaimmal. Hát teljesen oda vagyok tőlük, meg vissza. Hihetetlen jók, rég játszottam ilyen jót.

Volt hír, hogy a New Super Mario Bros. Wii már nem annyira könnyű, mint a DS-es elődje. Már az első világ végefele megmutatkozik ez. Természetesen nem szakadtam meg, de azért már itt komolyabb volt. De Larry Koopa legyőzése nem okozott komolyabb gondot. A második világ pedig pusztákkal, sivatagokkal van tele (mint a Mario 3-ban, és a New Super Mario Bros-ban). Ami meglepett, hogy ennek a világnak a főellensége Roy Koopa. Mind a Mario 3-ban, mind Mario Worldben, az 5. világ főellensége volt, jól előrekerült ahhoz képest. Egyébként történet is kapcsolódik hozzá. Ugyanis ha volt negatív szereplő, akit szerettem, és szurkoltam, hogy a tervei sikerüljenek, akkor az ő volt:

Ő még a testvéreivel sem volt valami kedves se a rajzfilmben, se a könyvben, de kifejezetten viccesen jelenítették meg a negatív tetteit. Visszatérve a játékra, a második világ már azért egy kicsit nehezebb, szerintem akinek nincs nagyon tapasztalata a Mario játékokban, az azért lehet, hogy el fog vérezni, de végül is meg lehet csinálni. A Mini-kastélyig jutottam el, aztán ez egy kicsit megszivatott, a végén időm sem volt, úgyhogy gyors mentéssel kiléptem.

A Kirby Air Ride viszont sokkal jobb, mint vártam. Mert végül is úgy vettem meg tegnap, hogy jó játék, és megér egy vételt. Ehhez képest nagyon szeretem! Igaz az alapból három játékmód nem valami nagy tartalom, de én élveztem mindet. Először az Air Ride-ot próbáltam komolyabban. 8 pálya van alapból. Ezek közül most az első próbálkozások után a Checker Knights a kedvencem. Felismertem a zenéjét, hogy nagyon szerettem a Brawlban. Jó volt itt hallgatni, és le is töltöttem ezt a zenét, nagyon jó hallgatni. Ezen belül van a Time Attack. Amolyan Time Trial. Igaz csak a legjobb időt jegyzi meg. Két féle módja van, a Time Attack, és a Free Run. A Time Attackben 3 kör alatt kell ellenfelekkel kell megküzdeni, a Free Run pedig tisztán a pályán annyi kört megyünk, amennyit csak akarunk. A Top Ride egy igen érdekes játékmód. Azt hiszem, volt ilyen az egyik Mario Partyban. Az a lényeg, hogy felülnézetes, és ilyen nagyon rövid pályán kell ügyesen menni. Hét kört kell teljesíteni. Ez viszont elég nehéz, úgyhogy csak egyszer mentem. Ehhez már ügyesnek kell lenni. A City Trial meg egy érdekes mód. Öt percünk van egy város-szerű pályan kell minél több tárgyat összeszerezni. A játékosok száma fix négy, tehát, ha ha kevesebben vagyunk, a többiekkel a gép játszik. Utána meg egy távolugrás volt nekem a járművel, természetesen a legkisebbet ugrottam. ^^' Mondjuk annyira nem voltam lemaradva. Az látszik, hogy a HAL Laboratory készítette a Super Smash Bros. Melee-t és a Kirby Air Ride-ot, sokban hasonlít a menü dizájnja, azok effektjei. Én még egy bajnokságot elviseltem volna a játékban, de így is megérdemel 9 pontot. És aki szereti a Kirby játékokat, és a versenyzés sincs ellenére, annak nagyon ajánlott beszerezni a játékot. Mindenesetre még a vonaton észrevettem, hogy mennyire jól jártam ezzel a játékkal. Ugyanis sokáig úgy tudtam, hogy nálunk csak német borítóval és leírással lehet kapni a játékot, az enyém viszont komplett angol. Úgyhogy nagyon örültem neki.

És a kellemes meglepetéseknek ezzel még nincs vége. Valami olyasmit csiripeltek a madarak, hogy a pont regisztrációnál (Nintendo csillag) már csak a Wii és DS játékokat fogadja el, se GBA, se GC. Azért 400 pontot ér a Game Boy Player, egy próbát megér. Beírom a kódot, és minden további kérdés nélkül megadja a 400 pontot. Nagyon meglepett, de örültem neki. a New Super Mario Bros. Wiiért a 250 pont, meg természetesen járt. Úgyhogy minden nagyon jól alakult.

Kitettem licitre a Zelda Link to the Pastet, akit érdekel, itt megnézheti. Azért ilyen alacsony a licit induló ára, mert az az elsődleges célom, hogy egy Zeldám legyen, és ennyi áron is eladnám. De akinek nagyon kell, az magasabb áron azonnal viheti.

Első benyomások

Na tettem egy próbát a New Super Mario Bros. Wiivel. Már a title screen is tetszett, de az intro videó kicsit egyszerű, de annál jobban lenyűgözött. Bowser 7 gyere visszatért? Vele együtt a legendássá vált halál hajó a Super Mario 3-ból? Én már meg vagyok vesztegetve, nekem már ezektől 10 pontos a játék. És maga a játék is hihetetlen hangulatos. Sokkal jobb a grafikája ahhoz képest, amit vártam. Szebb, kidolgozottabb,emellett a játék ötletei is fantasztikusak. Ez a forgó platform is nagyon jó, meg már most találkozhatunk új tárgyakkal. pl. a "jégvirág", melytől Mario nem tüzet dob, hanem jeget. Meg a propeller-gomba, mellyel Mario propeller-mezbe öltözik, és sokkal tovább lebeg. Meg a szokásos gomba és tűzvirág, melyekkel eddig találkoztam. És megtapsolnak, amikor megszerzem mind a három nagy érmét, meg a 8 piros érmét. Azt kell mondanom, hogy aki teheti szerezze meg, mert amíg 1985-ben a Super Mario Bros. volt a legenda 2009-re pedig a New Super Mario Bros. Wii lesz a legenda. Ez tény, hogy 20 év múlva így fogunk róla emlékezni!

Tettem egy próbát még a Kirby Air Ride-dal. Ez is nagyon jó játék, bár nem az a fajta, mely forradalomra tör, de nagyon jó. Én szeretem ezt a versenyzést. Mentem is vele három menetet. A csillag automatikusan gyorsul, nekünk csak fordulni kell, valamint az A-gomb használatával a földet súroljuk, mellyel ugye lassulást érünk el, de értelme van, amikor gyorsító nyíl van a földön. Elég könnyű így, hogy első lettem az első két alkalommal. Amire szemfüles lettem, hogy nagyon jó a zenéje. Nekem legalább tetszik, jó volt hallgatni. Én ajánlom mindenkinek, én 9 pontot simán adnék rá.

És beüzemeltem a Game Boy Playert. Meg kell állapítsam, hogy öltözteti a GameCube-ot, sokkal mutatósabb lett így:

Nagyon jó lesz. Kipróbáltam rajta a Mario Kart: Super Circuitot, és a Zelda Minish Capet. Mind a kettő fantasztikusan mutat TV-n!

Itt tűnik ki igazán, hogy a GBA technikailag tényleg túlszárnyalja a SNES-t, ezt biztos nem lehetett volna kihozni a csodaszerkezetből. A Mario Kartról röviden annyit, hogy látszik, hogy rég nem játszottam vele. Elég rossz eredményeket sikerült elérnem. Viszont ahogy játszottam a Zelda Minish Cappel... Most tudatosodott bennem, hogy milyen rég játszottam Zeldával. És nagyon hiányzik. Elhatároztam, hogy végigviszem Game Boy Playeren is a Minish Capet! Az első mentésemen mentem egy kicsit, csak pár percet, hogy lássam, hogy milyen. Keresgéltem a Castor Wildsba a helyet, mert emlékeztem, hogy annak nagyon szerettem a zenéjét. És igen. Nagyon jó volt visszahallgatni. Egy kicsit futkározni a mocsárban, fel-le az indákon, meg végigmenni fent is. Nagyon jó élmény volt, visszahoztam a Zeldás hangulatot belém. Úgyhogy aki hiányolta a Zeldás cikkeket, csak megnyugtatni tudom, hogy visszatér!

Amikor megvettem a Wiit, akkor a GC-től kvázi búcsút intettem, ha a Wii egy teljes értékű GC-t is ad magából. De ezzel a Game Boy Playerrel új értelmet kapott a GameCube, és a Game Boy Advance. Mindkét konzol életét jelentősen meghosszabbítja nálam. Majd kíváncsi leszek a többi GBA játékra is.

2010. január 15., péntek

Deja Vu

Igen, mert ami megtörtént 2008 nyarán velem, az ma egytucatjában megismétlődött.

Mindenek előtt egy kis reggeli öröm, nem ment el csak úgy a házunk mellett a postás:

Végre megvan kompletten a Link to the Past! ^^ A dobozban benne volt a kazetta is, úgyhogy most abból kettő van. Tervezem azt eladni valahol. Aki eléggé szemfüles, az láthatja, hogy nem lehetek 100%-ig elégedett a dobozzal, de végülis így is megteszi.

És mi volt az, ami megismétlődött? Egy nagy vásárlás:

Persze ennek is megvan a maga története. Először a Keletiben levő Game Parkba mentem be nézelődni. De se New Super Mario Bros. Wii, se Zelda Spirit Tracks. Még Nintendo DSi volt tervben, de azt még elhalasztottam. És egy jó darabig nem is lesz. De mindegy. Viszont volt Nintendo GameCube hátizsák. Utolsót vittem el, azt mondta a srác, hogy több nem lesz. Nem olyan nagy, arra tökéletesen alkalmas, hogy ha egy napra megyek Pestre pl. conra, akkor a dolgaimat vigyem benne. Aztán kérdésemre azt mondta az eladó srác, hogy a Budai Game Parkban van Kirby Air Ride és Nintendo Game Boy Player. Mivel az áruk elfogadható volt, ezért úgy döntöttem, hogy itt az ideje eleget tenni már majdnem 4 éves vágyamnak, és beszerezni őket. 6.900 forint volt mind a kettő. A kettes metróval mentem a Moszkva térre, majd onnan a 61-es villamossal szerettem volna menni a Csörsz utcáig, de a sztrájk, ugye. Ami nagyon tetszett, hogy az emberek nagyon összetartóak voltak, mindenki segített mindenkin. Mondjuk ez nem varázsolta oda a 61-es villamost, úgyhogy gyalog mentem. Már 2008 nyarán próbáltam megkeresni a Budai Game Parkot, de mindhiába. Most is szinte hiába volt. Visszamentem oda, ahol akkor kerestem a Game Parkot, de sehol. Volt egy fitness center, azt hittem, hogy azzal szemben, vagy mellette van, de a közelben nem volt. Mentem, mentem, és közben bosszankodtam, hogy tűnhet el egy üzlet ennyire? Ez a legrosszabb üzleti fogás így eldugni egy üzletet. Majd' egy órás keresés után feladtam, és bementem a MOM Parkba. Bementem az Alexandrába, itt vettem meg a Nana 2 mangát. Meg kerestem a Lovely Complexet is, de az itt nem volt. Közben rettenetesen éhes voltam. Úgyhogy bementem a mekibe menüt enni, de nem lehet kártyával fizetni. Ekkor jutott eszembe, hogy én szeretnék pénzt is váltani. Egy kicsit odáztam az evést, és megkerestem a pénzváltót. Legnagyobb meglepetésemre volt Japán yen. Így elhatároztam, hogy Japán yenben fizetem ki a CDJapannek a rendeléseimet, méghozzá ezeket:

  • Masami Okui: i-magination (előrendelve, megjelenés: 2010. február 3.)
  • Masami Okui: INSANITY
  • Suara: Akai Ito (Limited Edition)
  • Tegomass: Kiss~Kaerimichi no Love Song~ (Regular Edition)

Az új Masami album, és a három kislemez postával együtt 7445 yen volt, így 8000-et váltottam. Istenem, Japán yen volt a kezemben! Kicsit odavoltam magamtól. ^^ 8 db. 1000 yenes. Visszamentem a mekibe, evés után vissza akartam menni a Keletibe, de elhatároztam, hogy még egy UTOLSÓ próbát teszek a Game Park felkutatásával. De most a másik irányba mentem. Naná, hogy ott volt. -_- Kicsit dühös voltam, hogy ez nincs is eldugva. Egyetlen egy csapda volt, hogy tényleg sportpályával szemben volt, de az utca másik odalán, az a sporttelep, fitness center volt, ezzel tévesztettem össze. Bementem a Game Parkba, a srác a Keletiből, már szólt, hogy tegye el nekem a Kirby Air Ride-ot a Game Boy Playert. És figyelmes lettem, hogy ott a New Super Mario Bros. Wii. Megvegyem, ne vegyem meg? Nem gondolkodtam sokat, megvettem. Majdnem 90%-os átlagértékelés? Több, mint 10 milliós eladás világszerte? Majd meglátjuk! Meg volt még egy GC/GBA kábel, kompletten dobozával, papírjával, így úgy döntöttem, hogy megveszem azt is, mivel nem volt drága. Úgyhogy azzal is gazdagabb lettem. Tehát négy dolgot vettem. Aztán mentem is vissza a Keletihez. Most a Déli Pályaudvaron szálltam fel a metróra. A Keletinél átmentem az Aréna Plázába. Itt már lehetett netezni a Libriben. Azért kellett, mert fel kellett jegyezni a rendelési számot, amit a 8000 yen mellé egy papírra kell írni, amikor feladom a pénzt Japánba. Aztán még egy kicsit nézelődtem, de kb fél úton meguntam (ugyanis fél órás jegyet lehetett venni), de jött egy lány, aki épp írta volna a regisztrációját a nethez, de felajánlottam neki a netem másik felét, így nem vész kárba. Odaült. Én meg átmentem a Electro Worldbe, annak reményében, hogy találok Zelda Spirit Tracks játékot. De pont akkor volt átalakulóban az üzlet, a DS, meg mindenféle konzoljátékok meg egy nagy kosárban volt. Hát az természetesen nem volt. Így átmentem a szembe levő 576-ba. Ott sem volt Zelda Spirit Tracks, viszont volt Lovely Complex manga, azt megvettem. Utána még elszaladtam a Keleti mellett levő postára, ott feladtam Japánba a pénzt, és rohantam a vonathoz, mert még épp elértem a 18.13-asat. A vonaton végigolvastam a Love.com mangát. Hát itt valamiért sokkal jobban tetszik a rajzstílus, mint az animében. A történet nagyon vicces, ahogy cikizik a fiút, és a lányt, meg a sok vicces szituáció. Megérte megvenni, csak ajánlani tudom mindenkinek.

Hát így esett. Szerintem hosszútávon ez az utolsó nagy költekezésem, ezért engedtem meg magamnak.

2010. január 14., csütörtök

Jövőbeni tervek

Már gyerekkorom óta rajongok az egyik ma már nem létező magyar sorozatért, a Família Kft-ért. A mai napig nagyon szeretem visszanézni a régi részeket, és nagyon örültem, amikor 2004. októberében a Viasat 3 elkezdte adni az első részeket, így ezek is, ugyan csak VHS-en, de megörökítésre kerültek. Akkor 1997 elején kezdtem el nézni, akkor még nem tudatosodott bennem, később jöttem rá, miért szeretem ezt a sorozatot, 2 okból is:

  1. Nagyon tetszett, hogy gyerek-szülő-nagyszülő nagyon jól megélnek egymás mellett. És szerintem, ahogy megjelenítették, hogy néha veszekedtek, de a végén mindig megbékéltek, szerintem ez a valóságban is reális.
  2. Pont olyan a család anyagi helyzete, amilyet régen szerettem (kb mára ^^') magamnak. Tehát jól élnek, nem szenvednek semmiben hiányt, de azért nem az a nagyon fényűző élet.

Meg a történetek is jók, és bár a poénok itt-ott elavultnak hatnak, de én a mai napig nagyon szeretem visszanézni őket. A Vatera és egy antikvárium segítségével sikerült beszerezni egy pár régi relikviát:

A szakácskönyv ismertebb lehet, mint a felette levő kazetta és CD. A szakácskönyvet tavaly áprilisban találtam meg a Nyugati Pályaudvaron az egyik antikváriumban találtam meg a könyvet. Nagyon meglepett, mert néha találtam a Vaterán, de nem volt lehetőségem megvenni, de akkor épp megtehettem. Örültem a könyvnek, mert nemcsak receptek vannak benne, hanem interjúk a szereplőkkel, készítőkkel. Még a hazaúton elolvastam. Érdekes interjúk voltak, jó volt olvasni. A könyv egyébként 1996-ban jelent meg. A felette levő CD és kazetta a Família Kft. Eddig Vagyok musical hanganyaga. Ugyanis 1993 nyarán volt az Operett Színházban volt egy musical. Ezt egyszer leadta 1998 nyarán a Magyar Televízió. Nem volt rossz, érdekes volt látni a színház és a TV sorozat közötti különbséget. A hanganyagról csak akkor tudtam, amikor rákerestem a Vaterán, a szakácskönyvre, és megjelenítette ezt. És itt megvan. Jó volt visszahallgatni a dalokat, bár a hangminőség siralmas. ^^'

Jövőbeni terveim is vannak a karaoke kapcsán, méghozzá elég komolyan gondolkodom, ugyanis tanulva az Animekarácsonyos hibáimból, most már sokkal komolyabban fogom venni. De hogy mit is énekeljek versenyen, ez még képlékeny, ugyanis van egy jópár tervem, hogy melyeket is szeretném elénekelni:

  1. Tekkaman Blade II: REINCARNATION
    Eredeti előadó: Megumi Hayashibara & Masami Okui (külön)
    Kislemezen megjelent: 1994. március 5.
    Oricon chart: #83, összes eladás: 3.860
    Miért énekelném a dalt: Könnyed, de nagyon mély érzésű.
  2. Slayers Nextra: naked mind
    Eredeti előadó: Masami Okui
    Kislemezen megjelent: 1996. december 5.
    Oricon chart: #38, összes eladás: 28.760
    Miért énekelném a dalt: Nagyon tetszik a hangulata.
  3. MUV-LUV ALTERNATIVE TOTAL ECLIPSE AVN: INSANITY
    Eredeti előadó: Masami Okui
    Kislemezen megjelent: 2007. november 21.
    Oricon chart: #57, összes eladás: 3.380
    Miért énekelném a dalt: Szomorú, de nem tragikus. Nagyon szeretem
  4. DVD Drama, RAY the Animation: Mitsu
    Eredeti előadó: Masami Okui
    Kislemezen megjelent: 2006. január 25.
    Oricon chart: #79, összes eladás: 1.557
    Miért énekelném a dalt: Komoly hangulatú, emellett a mélyebb hangokat lehet rajta gyakorolni.
  5. Masami Okui: I can't...
    Kislemezen megjelent: 1997. május 13. (Rinbu-revolution kislemez)
    Oricon chart: #43, összes eladás: 11.590
    Miért énekelném a dalt: Szintén szomorú dal, amit szívesen előadnék
  6. Slayers Extra: Going History
    Eredeti előadó: Megumi Hayashibara
    Kislemezen megjelent: 1995. december 6.
    Oricon chart: #25, összes eladás: 62.560
    Miért énekelném a dalt: Nagyon jól lehet képezni vele a hangot, gyakorolni a lágy és a keményebb hangok technikáját.
  7. Masami Okui: Just do it
    Kislemezen megjelent: 2000. augusztus 3.
    Oricon chart: #60, összes eladás: 3.410
    Miért énekelném a dalt: Vidám, útnak indító, és ahogy énekli az énekesnő a dalt, nagyon jó lenne hasonlóképp énekelni.
  8. Saber Marionette J: I'll be there
    Eredeti előadó: Megumi Hayashibara
    Kislemezen megjelent: 1996. október 23. (Successful Mission kislemez)
    Oricon chart: #7, összes eladás: 139.000
    Miért énekelném a dalt: Nagyon kellemes dal, nagyon jó énekelni
  9. Ghost Sweeper Mikami: My Jolly Days
    Eredeti előadó: Masami Okui
    Kislemezen megjelent: 1994. augusztus 5.
    Oricon chart: #92, összes eladás: 3.650
    Miért énekelném a dalt: Lehet gyakorolni a mélyebb hangok képzését.
  10. Shaman King: Northern lights
    Eredeti előadó: Megumi Hayashibara
    Kislemezen megjelent: 2002. március 27.
    Oricon chart: #3, összes eladás: 93.000
    Miért énekelném a dalt: Nagyon nehéz, ideális a hangképzettség demonstrálására.
  11. Slayers Great: Reflection
    Eredeti előadó: Megumi Hayashibara
    Kislemezen megjelent: 1997. július 5.
    Oricon chart: #7, összes eladás: 136.000
    Miért énekelném a dalt: Kellő komolyságot igényel a dal, és nem is könnyű.
  12. Masami Okui: Sore wa Totsuzen Yatte Kuru
    Kislemezen megjelent: 1999. november 27.
    Oricon chart: #44, összes eladás: 10.000
    Miért énekelném a dalt: Vidám, nagyon jó hanulgatot lehet vele teremteni.

Tehát tervek vannak bőven. Már csak azért sem könnyű, mert sok dalhoz nincs kfn, azokat is meg kell csinálni. Mondjuk májusig van idő. Már elkezdtem gyakorolni, a Reflection dalt. Hihetetlen élmény volt. Háromszor énekeltem el eddig zárt ajtók mögött, és hihetetlen a fejlődés. Eleinte nem is volt könnyű, ugyanis a bevezető, és a versék azok bár könnyűek, de a bridge (átvezető a verse a refrén között) és a refrén bizony nehéz. És már így, ahogy többször elénekeltem, nagy fejlődést tapasztaltam magamon, és fantasztikus érzés, hogy egyre jobban megy. És ettől megfosztani magam... Már maga a gyakorlás is élmény, hát még kiállni, és jól elénekelni. Nagyon remélem, hogy az, hogy tudom a dalt, azzal még több negatívumot javítok ki, miközben kiállok énekelni. Szóval hosszú út előtt állok ilyen téren, de remélem, hogy a végén győztesen kerülök ki. És itt most nem a karaoke verseny 1. helyére gondolok, hanem például a hangképzettségre, meg annak reménye, hogy én magam is tudok jó hangulatot teremteni az előadásommal.

2010. január 13., szerda

Pályatervezés alapjai

Angliából szerzett NGamer Magazine ajándéka volt egy adag hűtőmágnes, tökéletesen alkalmas egy kezdetleges Mario pálya építésére. Ki is próbáltam magam:



2010. január 12., kedd

Első fejezet vége

Elég jól megy a Super Paper Mario, vége is az első fejezetnek. Különösebb nehézségek nem voltak benne. Az 1-3 sivatagos pályánál volt egy apróság, hogy az oszlopnál, ahol ki volt írva, hogy nyomd meg egyszerre az 1-es és a - gombot, azt hittem, hogy ott kell. Legalább 50× megpróbáltam, de mindig csak a controls menü jött be. Amikor azt otthagytam, és eljutottam a pálya végére, akkor jöttem rá, hogy oda szükséges az. Utána jött a kastély. Hát az se semmi, ami itt van. Bár ennek volt egy kis platform-feelingje, mégis nagyon élvezetes volt. Nagyon megdöbbentem, amikor egy gombot megnyomva gyakorlatilag egy kör alakú Thwomp-invázió tört rám. Elképzelni nem tudtam, hogy mi a teendő velük, közéjünk. Gondolom mondanom sem kell, hogy sérülést szenvedtem el, majd elmentem visszafelé, ott látok egy másik gombot. Rálépek, és egy szakadék alakul ki, az összes thwomp beleesik, rájövök, hogy ez a továbbjutás egy kulcsa. Aztán komolyabb nehézségek nélkül végigjutottam a kastélyon. A főellenség, Fracktail megölésének módján kicsit gondolkodni kellett, de nem volt nehéz rájönni, és megölni. Gyakorlatilag egyszer sem haltam meg az első fejezetben. Megkaptam a tiszta szívet, az visszakerült a helyére, ezek után jött Peach Hercegnő, akivel Koopa Troopa volt. Mint tudjuk itt most Mario és Bowser társak. Hercegnőt kellett vinni a pályán, de az ilyen teljesen fekete volt. Utána jött Mario, amint meglátja Hercegnőt, aki időközben elájul.

Viszont a Naruto miatt fő a fejem, ugyanis nem kommunikál a Wiimote-tal, és elképzelésem nincs, hogy miért nem. Pedig szinte mindent megtettem. Elemet cseréltem, újraconnecteltem, stb. de minden alkalommal csak a Home gombot tudtam megnyomni. Nem tudom, mi lehet a baj forrása, interneten sem találtam rá megoldást. Majd esetleg a Game Parkban rákérdezek, hogy ők mit tudnak.

Még kipróbáltam a Goldeneye 007 játékot N64-en. Az a rengeteg sok régi emlék. A játék ennyi év után is fantasztikus, erre tényleg csak nagyon kevesek képesek. Viszont az látszik, hogy nagyon régen játszottam FPS-esekkel. De el is akadtam egy helyen, ahol a teherautó sem tud továbbmenni. Majd hátha holnap továbbjutok.

2010. január 9., szombat

Végre itthon!

Tegnapelőtt megérkeztünk, hát nagyon jó érzés újra itthon lenni. Nagyon jó kint sok minden, de az az élmény, hogy itthon vagyok, az semmihez nem fogható. Nagyon jó érzés itthon lenni. A repülő 100 perces késéssel indult, de komolyabb baj nem volt.

Most hogy szereztem néhány játékot, így a kollekcióm is módosult, íme itt vannak a Wii játékok:

12 játék, és a Wii pont kártya. Azért így másabb, hogy újabb kötelező Mario játékokat szereztem be. Még a Wii játékokat szeretném beszerezni. A Wii Play nagyon jó, meg a Wii Sports Resort kéne. A Wii Fit az várathat egy darabig, mert a szobámban nincs hely a Wii Balance Boardnak, nem tudnék edzeni. A Wii Music, meg... Vegye meg az, aki nagyon rászorul. ^^'

Ezek meg itt a DS játékaim:

Ami újdonság, ugye az a Naruto. A Nintendo DS browsert azt még az utolsóelőtti nap vettem, de megjártam vele. Ugyanabban a cashconverters boltban vettem, ahol a Goldeneye 007-et is, 10 font volt. Maga a kártya benne volt, de csak utólag vettem észre, hogy a Memory Expansion Pak nem. Márpedig ez elengedhetetlen a nethez, ahogy tapasztaltam. Úgyhogy így jártam, remélem találok valahol csak Expansion Paket, vagy ha máshol nem, a Game Parkban.

És kitettem az NGamer magazine mellé járó naptárat a falra:

Nagyon jól mutat fent.

Meg egy örömhír számomra, a bátyám jóvoltából Windows 7 került a gépemre. Hát, mit ne mondjak, kész megváltás a Vista után. De az a Vista már nagyon az utolsókat rúgta, már a videók is szaggattak, a nagyobb bitrátájú zenék (már 192-estől) akadozva mentek rajta, meg már nagyon belassult, szóval nem volt már egy leányálom használni. Az XP-ért egyrészt nem vagyok oda, másrészt, meg sokat szenvedett az unokatestvérem annak feltételével. A legjobban az lepett meg a Windows 7-ben, hogy nem kellett drivert feltenni, mindent felismert egyből. Már most elégedett vagyok vele, hogy alig használtam. Most ez a háttérképem:

Sajnos elég kevés 1280×800-as hátteret választani, ez pl. 1280×1024-es de nagyon olyan igazítás sincs, hogy a lehető legjobb legyen, de végülis is ez sem rossz.

Hát örülök neki, hogy újra itthon vagyok, nekem itt vannak álmaim.

2010. január 5., kedd

Hatalmas havazások Angliában

Érdekes volt így itt lenni Angliában, amit eddig csak a hírekben hallottam, hogy miket okoz a nagy havazás Angliában, nos az mind igaz. Ugyanis ma extrém mennyiségű hó esett le Angliában, az emberek valósággal megbolondultak. Nem pánikról van szó, hanem azért látszott, hogy a szigetországban nagyon ritka az ilyen nagy havazás, mi is csak lépésben haladtunk nővéremékkel kocsiban. Az emberek nagyon lassan mentek, sok volt a csúszás. Ugyanis itt nagyon-nagyon ritka a téli gumi, a hólánc, mint olyan egy teljesen ismeretlen fogalom. Iskolákat, repülőtereket bezárták, úgyhogy nem kicsit kezdtem el aggódni, hogy mi van Manchesternél. A repülőteret 13.00-kor kinyitották, de sok járatot töröltek. Egy kicsit megnyugodtam, amikor láttam, hogy a budapesti gép 4 órás késéssel ugyan, de elindult (nagyon szeretnék már otthon lenni. >.<). Mondjuk a hidegrekord tegnap dőlt meg itt, -3°C volt, soha nem mértek még Angliában ilyen hideget nappal. Amit viszont jó volt látni, hogy a gyerekek hogy játszottak a hóban. Nem egy gyerek a kezében hatalmas hógolyót vitt. Szerintem hazavitték megmutatni a szüleinek, hogy mit láttak. XD Meg sokan játszottak. De tényleg úgy, mint akik soha nem láttak volna havat. Nem tudják elképzelni, hogy mi ez, és most végre látnak. Szóval érdekes volt ilyet látni.

Ma egyébként Bromboroughban voltunk, itt van egy ilyen bevásárló-utca szerűség, mint nálunk a Stop Shop. Itt vásároltunk még egy pár ruhát, aztán ettünk a Pizza Hutban büfé-alapon. Angliában büfének hívják azt, ahol fizetsz egy összeget, és annyit ehetsz-ihatsz, amennyit nem szégyellsz. Nemrég tudtam meg, hogy ez nálunk is kezd elterjedni. De itt aztán be lehet lakni. Pont annyit ettem, hogy jól teleettem magam, de még nem kerülgetett rosszullét. Itt kapott el egyébként a nagy hó. Aztán még átmentünk Lizcardba, itt még vásároltunk ajándéktárgyakat. Nekem jöhetett egy Sandisk 2 GB memóriakártya, pont az, amelyiken a Wii logo van. Kicsi hazugság volt, mert 8 fontra volt a honlapon kiírva, de 10 font volt eredetileg. Na sebaj, ennyit még megért. Végre egy helyen lesznek a Virtual Console, WiiWare játékaim, mert már enyhén szólva nem volt hely a Wiimen. Úgy határoztam, hogy a gépen csak a csatornák, és a játék mentései lesznek, a memóriakártyán pedig a letöltött játékok.

És ezze jórészt le is zárulnak az Angilai kalandok. Holnap szerintem már csak pakolászás lesz, elég sokat kell mérni, hogy mit vihetünk, ugyanis a kézibőröndök 10 kilósak lehetnek, a feladható bőrönd pedig 22 kilós.

Más: Elolvastam Tukeinon blogján az összes postot, csak ajánlani tudom, nagyon olvasmányos, jó olvasni, amiket ír. Nekem például kifejezetten felkeltette az érdeklődésem a Go iránt. Eddig azért nem foglalkoztam vele komolyabban, mert amikor a Mondo magazinban elindult egy ismertető-jellegű cikk róla, és még 2 oldal után is azt írták róla, hogy folytatása következik, akkor elkönyveltem magamnak, hogy ezt egyenlőre nem nekem találták ki. ^^' De így sokkal másabb.