Hosszabb idő után jelentkezek ismét. Sokkal több időt töltök a holland nyelvtanulással, mert felvettek a KRE Néderlandisztika szakára, úgyhogy holland nyelv minden mennyiségben.
Úgy néz ki, nekem az a módszer válik be, hogy folyamatosan írok mondatokat az adott nyelvtani szabállyal. És bevált az is, hogy a Start! német nyelvkönyv szövegét fordítom le hollandra, és csinálom meg a munkafüzet feladatait. A 9-es leckénél tartok, és már a második füzet felénél is túl vagyok. Nagyon sokat írok, van olyan, hogy egy nap alatt 4 és fél oldalt. Nagyon repetitív, és szerintem nem is lenne népszerű a módszerem, mert egy átlagos nyelvtanuló számára unalmas ennyire sokat írni. Velem is előfordul, hogy mentálisan lefáradok a sok írástól, de nekem így rögzülnek a szavak, mondatszerkezetek és nyelvtani szabályok. És egyáltalán nem unalmas számomra, mert motivált vagyok. Bár egyébként írok én is itt-ott nyakatekert mondatokat (túlmagyarázottakat), valószínűleg, ha majd jól fogok beszélni hollandul, akkor majd egyszerűbben fogom magam kifejezni, de hogy rögzüljenek belém a szavak, kifejezések, ezért most így írok.
Illetve szavak megtanulásához azt szoktam még csinálni, hogy felütöm a Kezdők holland nyelvkönyvét egy oldalon, és az azon szereplő szavakat, kifejezéseket elolvasom egy párszor. Nem arra megyek rá, hogy helyből megtanuljam (bemagoljam), hanem csak párszor elolvasom. Aztán, ha legközelebb megint ott nyitom ki, akkor a képek alapján ismerős lesz már a szó, és így könnyebben megjegyzem.
Így visszamenőleg azt tudom mondani, hogy nem vált be nekem a PONS - Megszólalni egy hónap alatt Holland nyelvkönyve. Elég gyorsan végigvehető egy lecke, pont azért, mert kevés a feladat, így nem lehet gyakorolni az aktuálisan megtanult nyelvtani szabályokat. Ritkán is veszem elő, miután a végére értem, és ugyan beugranak innen dolgok, de alapvetően azóta tudom jobban a dolgokat hollandul, amióta a Start! német nyelvkönyvet fordítom hollandra. Szükségem van a sok írásra, gyakorlásra, hogy belém rögzüljenek. Sok könyv, sokféle módszert ajánl, de alapvetően azt lehet mondani, hogy a munkát nem lehet megúszni. Időt kell fektetni a nyelvtanulásba. Persze, hogy melyik a jó módszer, az egyénfüggő. Annak, ai vizuális, lehet olyat is csinálni, hogy teleragasztgatni a szoba falait szavakkal, nyelvtani szabályokkal, folyamatosan nézegetni őket. Illetve weboldalakat olvasni. Nem tudok olyan weboldalt, ahol egyszerű nyelvezetű holland szöveget lehet olvasni. Azt tudom, hogy japánosoknak van az NHK hírportálnak egy egyszerűsített változata, ahol kezdő japánosok is könnyebben értelmezhető szöveget olvashatnak. Hollandból ilyenről nem tudok. Vagy a nu.nl-t, vagy az rtlnieuws.nl oldalakat szoktam olvasni. Már amennyit tudok, mert még csak az alapokat tudom. Szavakból ki tudom következtetni, hogy miről szól az adott mondat, szöveg, de attól még messze vagyok, hogy el is tudjam olvasni.
Aki pedig hang alapján tud jobban megjegyezni, az akár nyelvkönyv hanganyagot hallgathat. Abban nagyon jó a fentebb említett Megszólalni 1 hónap alatt nyelvkönyv, hogy jó a hanganyag. Holland anyanyelvűek mondják a szöveget, így autentikus holland beszédet sajátíthatunk el, ha visszamondjuk, amit hallunk. Illetve hallgathatunk rádiót is: Radio 538 a klasszikus nálam, de meglepődtem, hogy létezik 100% NL rádióadó is. Ukrán barátom vicces kedvében volt amikor mutattam neki, írta, hogy "100% Non-Legal". Gratulálok éles elméjéhez. Egyébként jó holland módjára szinte teljesen narancssárga a weboldal. "Koningsdag" hétvégéjén narancssárgába öltöznek a hollandok, valamint a holland labdarúgó válogatott színe is narancssárga. Az Ons Oranje név is sokat elárul, bár az érdekes, hogy a narancs, mint gyümölcs hollandul "sinaasappel". Kicsit elkalandoztam. Szóval: hanganyag hallgatása, illetve aki nem szívbajos a saját hangjától (én pl. nagyon az vagyok), az fel is veheti saját magát, ahogy mondja a szavakat, és visszahallgathatja, ezáltal magát ellenőrizheti, hogy jól mondja-e a szavakat.
Szókártyák használata is jó ötlet, ma már erre külön alkalmazások állnak rendelkezésre, de akár a hagyományos kártyák használata is segíthet. Ezeket bárhol elő lehet venni, megnézni a szavakat rajtuk. Most, hogy 30% kedvezmény van különböző nyelvkönyvekre a Libriben, arra gondoltam, hogy ennek keretében megveszem a PONS német szókártyáit. A kezdő relatíve olcsó, és ha a főnevek névelőit is tartalmazza, akkor sokat segíthet, mert németből is gyakran csak azért nézek meg egy szót, mert nem tudom a névelőt, és ugye a ragozás, és a háromalakú determináns miatt a német nyelvben komoly szerepet játszik a névelő.
Visszatérve a holland nyelvre, valami elképesztő, hogy néhány holland nyelvű dal szövege mennyire egyszerű. Van néhány dal, ami tetszik, és a nekem tetsző dalokat mindig bejelölöm Spotify-on. Természetesen digitális kislemez formájában is elérhető, ami meglepett, hogy néhány holland nyelvű dalnak az instrumental verzióját is kiadták, mint a japán daloknál. Hát mondom, megcsinálom a karaokét belőlük. Ahogy olvasgattam a dalszöveget, tagoltam a szótagokra a szavakat, totál meglepett, hogy az A2-es szintű nyelvtudásommal szinte teljesen értettem amit olvastam. Egy-egy szó volt, amit nem tudtam, de is olyan, hogy utánanézek, aztán az egész dalszöveget értem. Na most vagyok annyira két lábbal a földön, hogy tudjam, hogy nem nekem lett hirtelen akkora a nyelvtudásom, hogy jelentkezhetek középfokú nyelvvizsgára (Holland nyelvből egyébként csak ORIGO nyelvvizsgát lehet letenni), egyszerűen maguk a dalszövegek annyira egyszerűek, hogy alapszintű nyelvtudással meg lehet érteni őket. Ráadásul az egyik holland nyelvű dalból meg is bántam, hogy megcsináltam a karaokét (Bilal Wahib: Tigers), mert annyira ostoba szövege van, és a srác is olyan stílusban énekel, mint aki nagyra van magával, mint egy társaság nagymenője. A végére már kifejezetten kellemetlenül éreztem magam, de legalább maga a dal csak 2:10 körüli hosszúságú, ezért nem tartott sokáig. És amint ráéreztem a ritmusra, már nem volt nehéz időzíteni a szótagokat.
Az egyetemen a Néderlandisztika mellett a germanisztika lesz a minor (már most eldöntöttem, ez azért jelzésértékű, hogy mennyire veszem komolyan), feltett szándékom ugyanis, hogy németből egy masszív B2-es szintű nyelvtudást összeszedek. Egyébként jelentkeztem a KRE-re Germanisztikára, eredetileg ezt jelöltem meg 1. helyen, de amikor kihozták az eredményt, döbbenten láttam, hogy 0 pontot írtak oda, mint eredmény. Először éltem a gyanúperrel, hogy azért van ez így, mert Germanisztikára sokan jelentkeztek, Néderlandisztikára meg jóval kevesebben, ezért egy kicsit "módosították" az eredményt, hogy többen legyenek hollandon. Igazából nem is bántam volna akkor sem, ha ez az igazság, mert sokkal jobban benne vagyok a hollandban. De amikor megkaptam a részletes pontozást, akkor láttam, hogy mivel nincs emelt szintű érettségi németből, ezért lett az összeredmény is 0 pont. No igen, Germanisztikán alapvető követelmény az emelt szintű német érettségi, ezért ha az nincs meg, az egész képzés bukta. Egyébként a Start! német nyelvkönyv feladatait még 2013-ban megcsináltam meg, és elképesztő most látni, hogy mennyi hibát vétettem annak idején. Hogy merészeltem "deshalb" és "trotzdem" után egyenes szórendben írni a tagmondatot? Ott olyan fordított szórend van, mint annak a rendje. A fordított szórend lényege a kiemelés. Azért kezdjük az igével a mondatot, mert a cselekvésen van a hangsúly, mert azzal magyarázom meg valaminek a lényegét, értelmét. A deshalb esetében erről van szó, hiszen magyarázás történik, a trotzdem pedig ellentmond. Valaminek így lenne értelme, valami így lenne természetes, mégis másképp vannak a dolgok. Szerencsére ez ma már evidens számomra.
Összegezve tehát, a nyelvtan elsajátítására a repetitív mondatalkotást javaslom. De ez nem jöhet be mindenkinek, mert ugyan belénk rögzül a nyelvtani szabály, de aki fárasztónak, unalmasnak tartja, az jó eséllyel nem lesz motivált, emiatt nem fogja tudja megjegyezni. Aki motivált a nyelvtanulásra, az úgyis megtalálja a saját módszerét. Egy biztos: Nyelvet tanulni munkás dolog. Nem lehet megspórolni a munkát, ebben senki ne reménykedjen, és ne higgye el senkinek, bárki is ígéri.