Chihara Minori

Okui Masami-t azért szeretem, mert akármilyen stílusban is szólaljon meg, egyszerűen nem tud tévedni! Chihara Minori-t meg azért, mert már vagy 60× énekelt Dance-disco stílusban, de egyszerűen képtelenség megunni a dalait. Most szerdán jelent meg az énekesnő legújabb albuma, a D-Formation. Már várható volt, hiszen az legutóbbi nagylemeze 2 éve jelent meg, és jött már ki annyi kislemez, hogy lehessen abból albumot csinálni. Ha a dátumot nézzük, különleges az album, hiszen csak négyévenként van évfordulója, lévén, hogy február 29-én jelent meg. Nem minden szökőév február 29-éje (köztudott, hogy a szökőnap február 24-e) esik szerdára, sőt csak 28 évenként adatik meg ez a lehetőség, utoljára 1984-ben volt, hogy február 29-e szerdára esett, és legközelebb csak 2040-ben lesz ilyen alkalom. Úgyhogy különlegesség ez az album. Dalok terén is annak ellenére, hogy szinte mindegyik egy kalap alá vehető, mégis élvezet újra és újra hallgatni a dalokat, olyan kellemes érzés tör rám Minorin hangja hallatán, és tényleg nem számít, hogy ez a 4. albuma, és szinte mindig ugyanazt halljuk tőle, mert a hangjával annyira változatossá teszi a dalait.

Hogy röviden bemutassam őt, Minorin 1980. november 18-án született Tochigi prefektúrában, 2004-ben tűnt fel egy japán tehetségkutató műsorban, ahol egészen a döntőig eljutott, és bár nem ő nyert, de ez nem szegte kedvét, hogy utat törjön magának a seiyuu-jpop iparban. Az első jelentős munkássága, a Suzumiya Haruhi no Yuuutsu animében Nagato Yuki hangja volt, és az egész ország a szívébe zárta rendkívül kedves és aranyos hangja miatt. Az a tipikus extrém magas japán női hang, amit szerintem még kellemes hallgatni:

Aztán jöttek az anime dalok, melyek közkedveltté váltak, a mai napig az egyik legsikeresebb anison előadó. Lemezei megközelítik Mizuki Nana albumainak népszerűségét.

Én egyébként 2009-ben ismertem meg őt a Tribute to Masami Okui ~Buddy~ albumon énekelte a Rinbu-revolution dalt, de még milyen jól! Egyből tudtam, hogy szeretni fogom őt. Egyébként a japán zenei ismertségem döntő többségében Okui Masami-tól gyökerezik, általa ismerek sok előadót. Tehát azon dal által ismertem meg az énekesnőt egyre jobban, az első kislemeze, mely igazán nagy hatással volt rám, az a PRECIOUS ONE. Nagyon szép dal, azokról énekel, akik igazán fontosak számára. Aztán a következő albumát, a Sing All Love-ot nagyon sokat hallgattam. Ez volt az első olyan album, ahol éreztem azt, amiért megszerettem őt. Az előző albumai sem rosszak, a Contact, és a Parade, de a Sing All Love hatalmas előrelépés volt. 2010 végén tudtam meg, hogy a soron következő kislemeze Okui Masami-val közösen fog készülni. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mit tud kihozni belőle, ő írta a címadó dal szövegét. A végeredmény a 2011. február 9-én megjelent Defection kislemez, az egyik legkomolyabb munkássága, mind a három dal szövegileg érzékeny témát dolgoz fel, és bár nem szomorú a zene, mégis elüt a megszokott könnyedebb hangzástól. Érdekes, hogy egy napon jelent meg a KEY FOR LIFE kislemezzel, azt a korongot nagyon sok kritika érte, hogy elmaradt a megszokott minőségtől. Van benne valami, meghallgattam, belőlem semmilyen érzést nem váltott ki, ellenben a Defection a mai napig No. 1 Minorin single. Legalábbis számomra. A következő kislemez a Planet patrol, hasonlóan jó, mint a Defection. Amikor meghallottam a második dalt, azonnal beleszerettem, és tudtam, hogy, ha lesz megint anyagi lehetőségem, akkor a Defection, és a Planet patrol kislemezeket fogom berendelni. Ezek nekem kellenek! Joggal jöhet a kérdés, hogy akkor már miért nem az albumot rendelem be? Az albummal az a "gond", hogy csak a kislemezek címadó dalait tartalmazza, és a fentebb felsorolt 2 single mind a három dala nagyszerű. Aztán később lehet, hogy az albumot is megveszem, mert azon is vannak olyan exkluzív dalok, melyeket már most imádok. A Planet patrol után a TERMINATED a soron következő kislemez (a maxi CD kifejezést szándékosan kerülöm), melyet még nem hallgattam meg, de érdekel, mert best selling single-lé vált a maga 24.785-ös összeladásával. És itt a D-Formation, mely szintén nagy előrelépés az előző albumokhoz, ugyanis néhány dal kicsit különbözik a megszokottól, változatosabb lett az album, és nem okoz csalódást! Fantasztikus lett. Úgyhogy bizakodva nézek a későbbi dalai felé, remélem, csak még többet hoz ki magából.