Újabb sikeres üzletet bonyolítottam le neten keresztül. Megvettem a CDJapan weboldalról Okui Masami legújabb albumát az Akasha Limited Edition CD+DVD-t.
Hihetetlen boldog vagyok, hogy megvan eredetiben. A borítóképek hihetetlen szépek, akit érdekel, az itt megnézheti. A dalok meg már ismertek számomra. Nekem tetszik az album, a megszokott Okui Masamis hangzás mellett enyhe keleti, tradícionális zenei elemeket hallhatunk, mely igazán érdekessé teszik az albumot. És mivel Limited Edition, ezért DVD is járt mellé, egy koncert van rajta, a 2008. március 13-ai 15th Anniversary&Birth Live. Tavaly ünnepelte pályfutásának 15. évfordulóját, és a koncert napján ünnepelte a 40. születésnapját. Kapott is tortát a koncert végére, és egy hatalmas csokor virágot (szerintem 40 szál volt). Alig bírta megtartani a kezében. ^^' Ami a koncertet illeti. Láttam YouTube-on koncertet, meg ott a 2 koncertalbuma, de ilyen jó koncertet még életemben nem láttam tőle. Hihetetlen átéléssel énekelt, 2 szomorúbb dala alatt még könnycseppet is ejtett. De annyira érdekes, mert a koncerten azt látom, hogy olyan érzelmeket társít az énekelt dalok mellé, amilyeneket én szoktam, miközben hallgatom őket. Jó, mondjuk sírni nem szoktam, de átérzem azoknak a daloknak a súlyát. Hihetetlen hatásos volt a koncert, fantasztikus!
Ami érdekes számomra, hogy eddig mindig úgy gondolkodtam, hogy egy CD nem ér többet 5000 forintnál, én többet nem adnék ki CD-ért. Most ez a kiadvány 9125 forint volt, és minden további nélkül kifizettem. Spóroltam rá, de hatványozottan megérte. Egyébként a CDJapan az eredeti Japán áron árusítja a CD-ket, plusz a postaköltség, mely a japán árakhoz képest meglehetősen olcsó! Ez 3990 yen volt. Igazság szerint sokszor elgondolkodtam, és itt már nemcsak arról van szó, hogy mennyire szeretem őt, hanem magának a CD-nek van kuriózum-értéke, hogy csak Japánban lehet kapni, és nekem is van egy belőle. Egyébként úgy alakult a zenei izlésem, hogy 2001-2006 között sokat hallgattam rádiót, és úgymond alárendeltem magamnak a mai divatos ízlésnek. Vannak nagyon jó előadók, akiket tényleg tisztelet illet, mert tényleg igényes zenét csinálnak. pl. Anastacia, Dido, The Corrs, ezeknek mind nagyon rajongójuk voltam. És nagyon szerettem a zenéiket, de éreztem, hogy valami hiányzik. És ezt a valamit kaptam meg 2006. szeptemberében Megumi Hayashibarától. Komolyan mondom, ő volt az első olyan az életemben, akinél átéltem azt a bizonyos katarzis-élményt. Amikor először meghallgattam a Give a reasont, a Northern lightsot, és a Reflectiont, annyira a hatásuk alá estem ezeknek a daloknak, hogy napokig ezeket hallgattam. Egyszerűen nem akartam elhinni, hogy létezik ilyen. Aztán jöttek a többi dalok. És Okui Masami meg úgy jön a képbe, hogy vannak duettek Megumival: Get along, KUJIKENAIKARA!, Nemurenai Yoru wa. Ezek mind ismert Slayers dalok. Ekkor fogott meg Okui Masami hangja, és ismerkedtem meg a dalaival. Hát ez lett az eredmény. Már a negyedik eredeti kiadványom van meg tőle.
Na de, hogy legyen Nintendo téma is, a Mario Kart Wiiben nagy eredményt értem el: Megszereztem életem első három csillagos minősítését: 100cc Mushroom Cup, Luigi, Dolphin Dasher. Csak néztem, hogy jé, erre is képes vagyok? :O Pedig semmi nagy kunsztot nem csináltam, egy párszor kiütöttek kék tekivel, és mégis... Hihetetlen boldog voltam. Úgyhogy elhatároztam, hogy a Mario Kart DS-ben is fejlesztem magam. Itt 50-100-150, mindenhol megvan legalább az egy csillag, már csak a Mirrorban hiányzik hat helyen. Tegnap próbáltam, hát nem könnyűek. Az biztos, hogy sokat kell gyakorolni. Meg tegnap próbálgattam a driftelést, egész jól ment. Tényleg sokat jelent, ha jól használja valaki. Erre fogom építeni a Mario Kartos tudományomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése