2007. december 12., szerda

Ismétlés a tudás anyja

Újabban Mario Kart DS-ben, és Mario Kart: Super Circuitban erősítek. És most jöttem rá, hogy a fene egye meg, há nem hiába edzettem annyit a Mario Kart: Double Dash!!-ban! *Nem mond köszönetet Andrásnak. :-P* Sokkal technikásabb lett a vezetési stílusom, sokkal kifinomultabban vezetek! És ez meg is látszik az eredményeken. Újabban szinte csak 40 pontot szerzek Grand Prix-n, 150cc-n (GBA-s Mario Kartban meg 36-ot) és a Time Trialos időimre is ráverek min. 3-4 másodpercet! Nagyon kellett az az edzés, nagyon kellett. És nem is árt, mert ha szilveszterkor Matildnál leszek, nem árt, ha tudja, hogy kivel van dolga! 😅

Na jó, mégis megteszem: Köszönöm neked András!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. december 7., péntek

Karácsony előtti egyveleg

Nem kis derűt okozott Matild blogja, nemrég újraolvastam az összeset, és azon röhögtem, hogy nehol milyen viccesen fogalmazott. Egyébként meg szerintem jókat ír.

Mostanában nemigen játszok, mivel elsején bekötöttük ide a Digi TV-t, és végre van Animaxem, szóval most animézés van dögivel! Nagyon jó adó, egyedül a cseh felirat eleinte idegesítő. De aztán úgy voltam vele, hogy tanuljunk meg csehül is ^^' Egy szót már tudok: počkey: várni. Egyébként szeretek nyelveket tanulni, eddigi 21 éves pályafutásom során 6 nyelv tanulásába fogtam bele: Angol, Német, Francia, Olasz, Spanyol, Japán. Az angol már társalgási szinten megy, a németet meg általános suliban, és gimiben tanultam, 11 évig. Emlékszem a németet 1994-ben, másodikos koromban választottam azért, mert ekkoriban kaptam meg az SNES-emet (1993. karácsony) és imádtam a Super Mario All Stars Spielanleitungját! A képek annyira feldobtak. Már akkor tudtam, hogy a benne levő szőveg németül, és franciául van, ezért választottam a német nyelvet. Hogy értsem, hogy mi van odaírva. A francia túl nehéz volt az én 8 éves fejemnek ^^' A némettel sajnos nem arattam nagy sikert 2005-ben, 11 éves tanulás után megkíséreltem a nyelvvizsgát, és olyan "jól" sikerült, hogy 48%-ot tudtam csak elérni. Egyenes ágon rúgtak ki, mivel középfokon csak 80%-tól adják meg a vizsgát. Amint befejeztem a gimit (2005) egyúttal a német tanulásnak is véget vetettem, ennyi elég volt! És az angolra orientálódtam. Ezt legalább értem, és logikusan megy. Franciát rövid ideig tanultam 2004. nyarán, volt francia könyvem, de az 1. könyvnek a kb. felénél abbahagytam, mert annyira nehéznek találtam, hogy feladtam. Az olaszt a gimnáziumba vettem fel 2. nyelvként, úgy voltam vele, hogy tanuljunk valami egzotikus nyelvet. Négy év alatt sikeresen megutáltam ezt a nyelvet. Nem azért, mert nehéz, mert nagyon könnyű, de a kiejtés, az egész beszédstílus nagyon nem tetszik. A spanyol nyelvnek nagyon vicces a története. 2000-ben, amikor ment a Vad Angyal, imádtam, és vele együtt Natalia Oreirót is. És ezért tanultam spanyolul, mert érteni akartam a dalait, ugyanis megvettem az albumait. Egyébként ilyen Dél-Amerikai sorozatot már nem tudnék nézni. Annak idején felvettem a Vad Angyalt, és 2004-ben visszanéztem, 5 percet nem bírtam nézni belőle, az albumok meg már nincsenek meg, és nem is hiányoznak. Annak ellenére nagyon szeretem a spanyol nyelvet, az egész beszédstílus nagyon bejön, és elég sokat tudok spanyolul, a 2. könyvek kb. a feléig jutottam el, de aztán abbahagytam, mert jött az anime-mániám, ami magával hozta 2006. nyarán a Japán nyelv iránti vonzalmat. És ezt a Megumi Hayashibara iránti imádatom csak tovább fokozta. Nagyon szeretem a dalait, tényleg aki szereti az animéket az figyeljen rá, mert ő Japán legcsodálatosabb énekesnője! Japán nyelvet nem így könyvből tanultam, hanem folyamatosan tanulgatom. A www.animelyrics.com oldalon szinte az összes animének az openingjének és az endingjének a szövege fent van eredeti, japán nyelven, meg angol fordítással, innen következtetem ki, hogy egy-egy szó mit jelenthet, meg sok animét japánul nézek angol felirattal, ami szintén nagy segítség a Japán nyelvtanulásban. Sőt, 2003-ban az oroszba is belekóstoltam, de az nagyon nem ízlett, úgyhogy gyorsan kiköptem ^^' Most meg csehül tanulok XD Azon gondolkodom, hogy azt mondják ugye, hogy ahány nyelvet tanul az ember, annyival több. Most így elgondolkodtam, hogy ha 6 nyelvet tudok így, vagy úgy, akkor 6 ember vagyok, holott sokan azt mondják, hogy néha még egy is sok belőlem ^^'

Amúgy nagyon sokat nézem az Animaxet, amíg csak fent tudok lenni, addig nézem, de volt már úgy, hogy egész végig, 2-ig nézem. Előtte a Jetixen a Narutóval "melegítek be" Amúgy tényleg nagyon gagyi a Naruto magyarul. Azokat az animéket, melyeket az Animaxen ismertem meg, azokról írtam részletesen az 576 fórumban, a blogomban.

A szilvesztert amúgy Matildnál fogom tölteni, szóval garantált lesz a szórakozás. ^^'

2007. november 27., kedd

Életem első focis élménye

Na igen, csak 21 éves koromban ért, és az is csak a Mario Smash Footballban. Élőben iszonyat béna vagyok fociban, szerintem nem is túlzás, ha én vagyok a világ legbénább “focistája”. Bár, titkon mindig is szerettem volna jól focizni, mert tetszett, amikor láttam a suliban, hogy mennyire élvezik a sportágat, és valahol sajnáltam, hogy kimaradtam belőle. De majd most, a Mario Smash Footballban! Furcsa, hogy amiket látok cselezéseket, ebben a játékban meg tudom valósítani. Persze ez a könnyű irányításnak köszönhető, ahogy írtam a tesztben is. Mondjuk a nagy sikerélményt az okozta, hogy megtanultam Strike-olni, és így a 4-2-es vereséget be tudtam hozni 9-4-es győzelemre. És elgondolkodtatott az, hogy ennyire könnyen belejöttem a játékba. Arra jöttem rá, hogy azért (is) nem élvezem annyira a GC játékokat, azért is nem motivál engem arra, hogy ugyan vegyem elő még egyszer, mert baromira könnyű belejönni, és profivá válni, de utána már semmi újdonság nincs a játékban, csak ha többen játszotok. Van egy olyan érzésem, hogy a Nintendo szándékosan csinálja ezt. Szerintem a játékait olyan szintre húzza le egyjátékos módban, hogy épp, be tudd gyakorolni, és profi legyél a játékban, de utána már ne legyen annyira érdekes egy játékos módban. Erre csak egy magyarázatot tudok találni. A Nintendo mindig is hirdette a családi szórakozás elvét, és már az elején utalást tettek rá, hisz köztudott Japánban a NES, Famicom néven jelent meg, ami ugye a Family Computer mozaikszava, ami ugye magyarul családi számítógépet jelent. Az Európai NES konzolok dobozain meg többnyire egy kisfiú, egy kislány látható játék közben, és mellettük az anyuka és az apuka figyeli őket. Ezzel is sugallva a családi szórakozást. No már most ide lehet visszavezetni, hogy a Kart, Party, és foci Mario játékok azért multiban mutatják meg erőiket, hogy a fene egye meg, társaságban játszál, ne egyedül! Ez nagyon jó elv, de nálam ezzel bakot lőttek, ugyanis itt, Békéscsabán szinte én vagyok az egyetlen egy Nintendós, többről nagyon nem is tudok, ezért játszok egyedül, és ezért is van az, hogy annyira nem tudom élvezni a játékokat. Mario Kartban is mi volt? Alig egy hét alatt a semmiből profivá nőttem ki magam, azóta valahogy nem kívánok játszani vele. A régebbi konzolok játékainál valahogy jobban odafigyeltek az egyjátékos módra.

(Importálva a http://smb.gportal.hu oldalról)

2007. november 25., vasárnap

Furcsa következtetések

A minap beszélgettünk a Matilddal MSN-en, és firtatta, hogy miért vagyok gyenge GC játékokban. Azt hiszem, hogy a válasz egyértelmű. Mivel én már elég régóta játszok, ezért nekem van viszonyítási alapom. És az összes Nintendo konzol közül a GameCube-ról mondható el részemről, hogy a legkevesebb élményt nyújtotta. Azért sokat Super Smash Bros. Melee-ztem, meg Sunshine-oztam, meg Mario Kartoztam, és a többi, aki visszaolvassa, az láthatja is, és egyszerűen az volt az érzésem, hogy ugyan jót játszottam, de később nincs kedvem elővenni. Nem hinném, hogy bennem van a hiba, meg az én 21 évemben, mert ma is néha előveszem az SNES-t, és végigviszem pl. a Super Mario All Starson belül az egyik játékot. És ott egyértelműen azt érzem, hogy nemhogy jót játszottam, hanem kis idő múlva megint elővenném játszani (persze elő is veszem ^^') De ez nagyon sok mindentől is függ. Most teszem én azt egy 15 éves gyerek, aki teszem én azt 3-4 éve játszik, megint másképp látja a dolgokat. Mert ha ő azt csinálja, vesz egy GameCube-ot, és imádja. És úgy dönt, hogy utólag beszerzi az összes régi Nintendo konzolt, az szeretni fogja a GameCube-ot is mellette. De én, aki már akkor SNES-ezett, amikor a konzol aktuális volt, és aktívan éltem ilyen téren ebben a korban, az teljesen másképp látja a dolgokat. Nekem a GameCube egy olyan konzol, mintha a Nintendo tudja, hogy semmi esélye nincs a PlayStation 2-vel szemben, de mégis szolgálják ki a megmaradt Nintendo fanokat, nesze nektek egy konzol. Még a Nintendo 64 is sokkal életképesebb konzol volt, holott szerintem a cég már akkor tudta, hogy a kazettás rendszernél megmaradni nagy merészség a PlayStation mellett. Szerintem úgy gondolkodtak a Nintendo 64-ről, hogy a szupererős hardware-e miatt majd nagyokat fog szólni az eladásokban, hát ez sajnos nem így lett, és a GameCube számomra egy ilyen “végső elkeseredésben készült” konzol lett. De mi van/lesz a Wii-vel? A Wii egy új életforma. Erről beszélni nem lehet, ezt át kell élni. Szerintem a Wii-ben bele fogok húzni, és nagyon erős leszek, ha érzek életerőt majd a játékokban, akkor tutira elmondhatom majd magamról, hogy profi leszek az összes Wii játékban, ami a tulajdonomba kerül. De ez még a jövő zenéje. Lehet, hogy nem is annyira távoli ez a jövő?

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. november 4., vasárnap

Az első BigN találkozó

Mert, hogy ilyen is volt. Az András és én szerveztük meg a BigN fórum tagjai között a találkozót, tegnapra. És ezért nem volt itt meghirdetve, mert azt akartuk, hogy csak a BigN fórum tagjai vegyenek rajta részt. De jól összejött a csapat. Össz-vissz 9-en vettünk részt. Én, András, Szabolcs, Annamária, Norbi, Dani, Dávid, Bori és V-ADi. Akkor éjjel 2 órát aludtam, és éjjel negyed háromkor felkeltem. És mivel nem akartam túl sokat várni itthon, ezért úgy döntöttem, hogy az 5.20-as vonat helyett a 4.20-as vonattal megyek. Kevesebb helyen áll meg, kényelmesebb, és jóval kevesebben vannak rajta. Igaz, hogy +IC pótjegyet kellett venni, de több, mint megéri. Tudni kell, hogy a Romániából jövő vonatok 99%-a minimum 15 percet késik, hát nem úsztam meg, késett 20 percet. De mindegy a vonat kényelmes volt. Olyan negyed 8 magasságára érkeztem meg Pestre. Elmentem az Árkádba egy kicsit nosztalgiázni, meg meg akartam nézni a felújított Stadionok, Pillangó utca, és az Örs Vezér Tér állomásokat. Szépen néznek ki. Szétnéztem az Árkádban, hogy teljen az idő. Hamar eljött a 8 óra, amikor visszamentem a kettes metróhoz, elmentem vele a Stadionokig, onnan az egyes villamossal a Mester utáig, és olyan én 8.40 körülre érkeztem meg a Lurdy Házba. Voltam már ott korábban, de csak a King Comicsban mangákat nézni, de most úgy vagyok ott, hogy szétnézek. Jó hely, kellemes légkör. Aztán 8.52-kor mentem a King Comics üzlet elé (amely megjegyzem nem létezett akkor), mert Andrással 9-re beszéltünk meg találkozót. És ilyen pontos legyen valaki! Az órám szerint 9:00:00-re érkezett meg. 😅 Aztán úgy döntöttünk, hogy nem a mozi elé megyünk, ahová szerveztük a gyülekezőt, hanem kerestünk ülőhelyet, egyenlőre 4 főre. Ott elvoltunk, játszottunk. 9.45-re jött meg Szabolcs (Link). Bemutatta DS-re a Zeldát. Nekem tetszett, elsősorban az irányítása. Aztán lementem a moziba, megnézni, hogy van-e esetleg ott valaki, így találtam rá Annamáriára (Kamo). Nagyon helyes, aranyos lány. Akkor fogott kezébe először DS-t, adtam mellé a Mario Kart DS-t. Nagyon ügyes volt. Ahhoz képest, hogy először játszott vele, tényleg nagyon jó. Többször lementem a mozi elé, aztán ott találtam a Norbit és a barátját Danit. Aztán kerestünk egy nagyobb asztalt, mert a 4 személyes hatunknak már kicsi ^^ Aztán mi ott eléggé jól elvoltunk. Volt négyes Mario Kart DS multi. András, Szabolcs, Norbi és én. Meg 4 gép. Az Andrással holtversenyben nyertünk 120-120 ponttal. Aztán élőben szóláncoztunk. 😅 A Szabolcsék ott Zeldáztak, András PSP-zett, én meg Ancsának mutattam meg a Mario játékokat. Fél 2-kor jött meg Truner (Dávid) Elfelejtette a találkozót -_- Amikor megjött, már ő csinálta a Show-t a Sonic Rush-sal. Fél 3-kor el kellett menni Ancsának, és én az Andrással elkísértük egy darabig, mert mi mentünk Ádámhoz (Matilda Mattise) mert elkérte az összes külföldi Nintendós újságomat kölcsönbe, és az András táskája meg túl kicsi volt. A 23-as busszal mentünk, majd negyed óra séta odáig. Majd lejött elénk. Elintéztük a dolgainkat, aztán mentünk vissza. 45 percet mondtunk, hogy annyi időre megyünk el, de 2 óra lett belőle. 😅 Amikor visszaértünk a Lurdy Házba, azt láttuk, hogy elmentek a fiúk. Na mondom szép. El akartak menni a Game Parkba, de Truner mégse ment. Micsoda pe… akarom mondani szerencse. 😅 Visszamentünk, majd fél 5 fele megjött V-ADi, majd 5-kor bagszi. Ott elbeszélgettünk egy kicsit, majd elmentünk a Reálba éjszakára vásárolni, tudniillik bagszinál aludtam éjjel. Aztán elváltunk Andrástól, és mindenki ment a dolgára. Én nagyon jól éreztem magam, nagyon jó volt, és remélem a többiek is nagyon jól érezték magukat. Évszakos rendszerességgel tervezek ilyet csinálni, legközelebb télen lesz valamikor.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. október 28., vasárnap

A nagy visszatérés!

Eléggé hangulatember vagyok! És ha nekem valamihez nincs kedvem, akkor az Isten se vehet rá, hogy megcsináljam! Így voltam ezzel a bloggal is. A BigN-es blog több szempontból is jobban tetszett. pl: nem léptetett ki a honlap x idő után (akinek már volt dolga GPortálos oldallal, az szerintem tudja, hogy miről beszélek) meg a BigN-es fórumban egy kicsit magánjellegűbb bejegyzések is vannak! De most úgy döntöttem, hogy mégis visszatérek ide, mert ez mégiscsak az én honlapom! ^^ És látván, hogy egyre többször haladja meg a napi látogatottság a 100-at, arra gondoltam, hogy talán mégsem kéne elhanyagolni teljesen ezt a blogot! Ezen túl (addig amíg meg nem unom ^^’) szelektálva fogom a 2 blogot használni. Ide kerül a gamer részleg, a BigN fórumba a kicsit magánjellegű dolgok, persze nem fogom kiírni a legféltettebb titkaimat -_-‘ Kezdetnek azt csináltam, hogy bemásoltam ide a BigN-es Gamer bejegyzéseket, és ezentúl ideírom a konzolos élményeimet, mint ahogy azt már korábban írtam!

Hamarosan elkezdem írni a szakdolgozatomat! Nem egyetemre, hanem érettségi utáni szakképzésre járok, de itt is megkövetelik a szakdolgozatot! Hogy ez miért annyira fontos? Mert a Nintendóról fogom írni! A lényeg az, hogy én most kereskedelmi technikust tanulok, és a választott témám a márkák küzdelmének bemutatása. Nos azt hiszem, hogy adott a téma: Nintendo vs. Playstation! Már írtam ízelítőt a főmenün “érdekességek”-be, de itt részletesen ki kell fejteni. Min. 15 oldalt kérnek, úgy, hogy nincs benne a cím, tartalomjegyzék, képek és a melléklet! Ez igazán semmiség ahhoz képest, amit az egyetemistáktól kérnek, nekik min. 40 oldal száraz szöveg kell. Elképzelni nem tudom, hogy miért jó 40 oldalt iratni az egyetemistákkal. Most képzeljétek el, hogy egy évben kb. 100 egyetemistának a 40 oldalát kell a tanároknak, vizsgabiztosnak írni, kinek van ennyi ideje? Végülis marketing szempontjából nagyon sokat lehet írni a Nintendo vs. Playstation témáról, persze ezt azért hivatalosabban megfogalmazva! Itt lehet írni a reklámjaikról, magának a konzolnak a felépítéséről, és hogy ez hogyan befolyásolta a vásárlókat. Miért van az, hogy annak idején többen vettek Sonyt, mint Nintendót, és ma már ez miért van (hála Istennek) fordítva! Szerintem simán össze lehet hozni akár 40 oldalt is a témából! És most őszintén: Mi lehet jobb annál, minthogy összekötjük a kellemeset a hasznossal? 😅

Azért Mario Kart DD!!-ztem azóta! Ha megvan az alapok, akkor már csak a pályákat kell kiismerni tökéletesen, és minden adott ahhoz, hogy a legjobbá válj! Egyébként mostanság jöttem rá, hogy nagyon jó, hogy elhagyták az ugrást, mert így sokkal könnyebb driftelni! A Mario Kart DS-ben, nekem nagyon zavaró, hogy ugrik, amikor driftelnék! Ráadásul ott sokkal nehezebben vitelezhető ki az ugrás ugrás után is, vagy csak sokat kell gyakorolni? Visszatérve a GC-s Mario Kartra, csak akkor mondhatod magadat igazán profinak, ha nemcsak előhívod a szellemet, hanem jobbat is tudsz nála. Nagyon kicsi hiányzott, hogy a Peach Beachen ezt elérjem! Ott a szellem kb. 1:20-as időt megy, nekem meg 1:21:7xx időt teljesítettem, még egy driftet kihoz a a tengerparton, még azt kéne megcsinálnom, aztán már meg is lenne előzve! A drift utáni gyorsítás nagyon sokat dob, mert normál esetben még a kanyar után belassít egy kicsit. Egyébként nagyon sokan elhibázzák a driftelést, ennek (az én szemszögemből) a következő az oka. Sokan arra koncentrálnak, hogy jól bevegyék a kanyart, holott nem ez a fontos, hanem arra kell figyelni, hogy ha itt kezdek el kanyarodni, akkor oda érkezek meg. Én ennek segítségével értem el a Baby Parkban a majdnem tökéletesség szintjét, így bátran mondhatom, hogy nekem bevált. 😅

(Importálva a http://smb.gportal.hu oldalról.)

2007. október 14., vasárnap

A küzdelem igenis meghozza a gyümölcsét #2

András kérésére külön postot írok a naggyá válásom történetéről. Az elsődleges célom az volt, hogy feljussak az ő szintjére, nos ez ma sikerült. Ha jól emlékszem az ő ideje 1:14:679, az enyém meg 1:14:624. Nekem ne jöjjetek azzal, hogy 55 ezredmásodperc az semmi XD Ezekben a magasságokban, amikben én vagyok, nagyon is számít. Amikor nagyon számít az, hogy hogy veszed be a kanyarokat, és a legkisebb hibák is tizedmásodpercet adnak rá a idődre.
Ha csak egyedül mindenki nélkül vágtam volna neki a Baby Parknak, akkor feleekkora siker nem ért volna. Nekem mindig kell valaki, vagy valami, ami motivál. Lássuk sorban, kikről is van szó. Mindenek előtt meg kell említenem a Kaleido Star animét. Meg kell érteni az animének az üzenetét. Nekem iszonyat nagy agymosás volt. A benne levő történéseket nem szó szerint kell venni, hanem átvitt értelemben. ugyanis az az üzenete, hogy ha van elég akaraterőd, és le tudod győzni az akadályokat, tényleg mindenre képes vagy. És ahogy ezt láttam a Kaleido Starban, rájöttem, hogy baromira igazuk van. Itt élőben Link és Xavi bíztattak (burkoltan) hogy próbáljam meg. Mit értek a “burkoltan” alatt? Hogy mondják, hogy ezt meg azt érték el, én meg úgy elgondolkodtam magamban, hogy “a szentségit, erre én is képes vagyok!” Aztán nekiveselkedtem a Baby Parknak. Ennyit talán még soha életemben nem küzdöttem, mint most. 1:21-ről indultam, és azon voltam, hogy az András idejére feljussak. Nagyon szigorú voltam magammal. ha hibáztam, mindig újrakezdtem. A legidegesítőbb az volt, hogy az L gomb gyakran “elengedődött” és mindig kisiklottam. aztán elegem volt, és annyira erősen nyomtam az L gombot, hogy úgy fájt a bal mutatóujjam, hogy kishíján eltört. Péntek este gyakoroltam a legtöbbet. Akkor már annyira benne voltam, hogy szinte a külvilágot is kizártam, ne zavarjon semmi. Érdekes mód, a hibák, nem borítottak ki lelkileg, hanem újrakezdtem, és azt mondtam magamban, hogy most sikerülni fog. És lám. 😅 A Baby Park a kanyar bevételnek a technikájában nagyon sokat segít, és hogy hogyan kell driftelni. Néhány hónapja még azon panaszkodtam, hogy nem megy a driftelés, mára már tökéletesen megy. 😅 Nagyon furcsa érzés felismerni, hogy ahhoz, hogy jó játékos légy, nem kell semmi más, mint önbizalom. Tudniillik ebben szenvedtem hiányt ^^ De szerintem a többi pályát is vinni fogom, hisz minden pálya másra tanít meg, van is összefüggés a pályák egymásutánjában, hisz egyre nehezebbek a pályák. A DK mountain a legnehezebb szerintem, ahol nagyon kell vigyázni, nehogy leess a néhol meredek pályákon! Nagyon hasznos volt a Baby Park! És itt szeretnék köszönetet mondani a támogatóimnak!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. október 9., kedd

A küzdelem igenis meghozza a gyümölcsét!

Na, addig írom ki magamból, amíg bennem van ez az eufórikus jókedv. A történet a következő: kiírtam MSN-es személyes üzenetként, hogy jól elverek mindenkit Mario Kart DD-ben (vázlatosan). Erre jön a Xavi, hogy na persze, én sokkal jobb vagyok nálad. És ezzel elhülyéskedtünk egy darabig. Olyan képtelenségeket mondtam, hogy a Baby Parkban van rövidítés, meg 1 percen belül végigviszem, meg ilyenek. Aztán hirtelen komolyra fordult a téma. Kielemeztük egymás játékstílusát, és rájöttem, hogy sok közös van bennünk. Bár ahhoz, hogy erről megbizonyosodjak, játszanom kell vele. A Mario Kart meg megint egy érdekes téma, mert ott soha nem az nyer, aki leggyorsabb, hanem, hogy ki hogy veszi be a kanyarokat, és mennyire forgatja az eszét. Én régen nagyon olyan voltam, hogy ha valami nem sikerült, akkor mérgesen a Földhöz vágtam a controllert. Volt olyan, hogy annyira mérges voltam, hogy tényleg nem sok kellett, hogy megőrüljek. Az utóbbi években (olyan 6-7 éve) valami megváltozott. Megtanultam küzdeni. És baromira örülni a legkisebb sikernek. Annak idején a Mario Kart 64-ben, nagyon sokat gyakoroltam a Royal Raceway pályáján. Nagyon sokáig 3:14 volt, de az volt az álmom, hogy 3:10 legyen, de nem sikerült, csak 3:12:95, de ez akkoriban nem szomorított el, sőt a küzdelem élménye, hogy megküzdöttem ezért az időért, azt soha nem fogom elfelejteni. Visszatérve a beszélgetésünkhöz, mondta Xavi, hogy az ő legjobb ideje, 1:14:673 (talán, nem vagyok biztos). Ha ezt pl. 10 évvel ezelőtt mondta volna, akkor az én 11 éves fejemmel tutira megsértődtem volna rá. Ez önbizalomhiányból adódott. De hogy ezt most mondta 2007-ben, nemhogy nem sértődtem meg, hanem felébredt bennem a tűz, hogy igenis tudok ennél jobbat! Elővettem a játékot, és elkezdtem azon a pályán gyakorolni. Toad-Koopa páros, Toadette kocsija. 1:21:975 volt a legjobb időm. Egyszer sikerült 1:22 alá mennem, de most azt mondtam magamban, hogy most is sikerülni fog. Sokat csináltam újra, technikát fejlesztettem. És egyszer csak arra ébredek hogy körrekordokat futok. Annyira ledöbbentem, és boldoggá tett! Álmodni nem mertem volna arról, hogy 11 mp alá megy a körrekordom! 00:10:915 lett a végére, és 1:20:873. Ez nekem akkroa teljesítmény, én annyira örültem neki, hogy ez a sikerélmény ad energiát a holnapi napra, hogy bebizonyítsam magamnak, hogy igenis tudok jobbat! De mára már az is eredmény nekem, hogy a 7 körből egy kör sem lett 12 mp fölötti idő. A fenti körrekordok csak hab a tortán, holnap ennél sokkal jobb leszek, és meglátjátok, egy napon tényleg 1 perc alá megyek. 😉

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. augusztus 25., szombat

Mario Kart DS online - Áldás vagy átok?

Mit is mondhatnék? Azért le kellett nyugtatnom magamat, mielőtt elkezdek ide írni. Megnyugtatnék mindenkit, hogy nem nyugtatókon élek, nekem egy kis zene elég ahhoz, hogy megnyugodjak. 😅 Mindenképpen nagy pozitívumnak mondható el az, hogy a Nintendo is nagyon támogatja az online játékot, ezáltal összehozza a világon a Nintendo fanokat. És néha fantasztikus meccseket lehet lezavarni. A baj akkor van, ha valaki csalást alkalmaz. Mit értek csalás alatt? Ha valaki kihasználja a játékban adódó illegális kereteket. Gondolok itt a Snake-elésre, vagy arra a trükkre, amit a Mario Kartos topicba írtam. Az a baj ezekkel az emberekkel, hogy attól érzik magukat nagymenőnek, ha csalással 1 kör előnnyel nyernek. Én már rég túl vagyok azon, hogy ilyeneken idegesítsem magam. A baj az, hogy tényleg fantasztikus az, hogy Nintendo ezáltal összehozza a Mario fanokat, csak egy pár ilyen vadbarom, akik a csalással elb*sszák a játékélményt. Sokkal többre tartom azokat, akik legális kereteken belül nyernek meg egy egy versenyt. Itt volt bagszi, hogy Adam777 hívott ki bennünket egy csatára. Én ki is léptem, mert Adam akkora csalásokat hajtott végre. pl. ha nekiment bagszinak, bagszi úgy felborult, mintha csillag hatása alatt lett volna Adam. Bagszi nem idegesítette fel magát, de láttam, hogy nem élvezte a játékot. MSN-en, hogy jókat röhögött, hogy ő hogy élvezte, hogy megszivatott minket. Azt különösebben nem érdekelte, hogy nem élveztük mi a játékot. És amikor azt mondtam rá, hogy csaló, akkor azt mondta, hogy ez nem is csalás, mert benne van a játékban. És megkérdőjelezte, hogy mire föl tartom én magam olyan nagynak. Egyszer nem mondtam azt magamról, hogy én vagyok a legjobb, csak azt hogy én vagyok a legnagyobb fan (ezt már bátran ki merem jelenteni) mert nagyon sokat tudok a Mario játékokról. Meg 16 éve játszok, nekem ne magyarázza egy ilyen kis ****, hogy mi a csalás, meg mi nem! Most már bánom, hogy védtem Adamot. Most vált számomra 100%-ig világossá, hogy miért utálja őt mindenki, és Krisi miért tette vele, amit tett. Csalással olyan nagymenőnek érzi magát, és beállítja, hogy nem csalt. Sokkal szívesebben SSBM-ezek Krisivel, mert bár sokkal jobb nálam benne, de ő legális keretek között tökéletes, ismeri minden csínját a játéknak. Mondjuk Trijóval még jobb online Mario Kart DS-ezni, mert mindig 30-30 a végeredmény. 😅 Na szóval: Ha lehet, azt tanácsolnám mindenkinek, hogy csalás nélkül játszon, mert higgyétek el, hogy sokkal jobb érzés így nyerni!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. augusztus 16., csütörtök

Önmagam védelmében #2

Már írtam korábban a honlapomon, hogy miért vagyok gyenge a Nintendo játékokban újabban, most ismét erről szeretnék beszélni, csak most más szemszögből. Számtalanszor mondtam már, hogy 16 éve játszok. 16 év rengeteg idő. Ezalatt a hosszú idő alatt valahogy elveszett az a régi érzés, és erről nem a Nintendo tehet. Egyszerűen arról van szó, hogy a Nintendo annyira az életem részévé vált, hogy már el is felejtettem, hogy mennyire szeretem. És ezért van az, hogy nem élvezem a játékot, és ezért van az, hogy hiába adok bele mindent, nem elég. Mert a játékon keresztül is átjön, hogy mennyire élvezed pillanatnyilag a játékot. Most nem akarok mentegetőzni, mert Matilda és Krisi is nagymenőzött, meg gúnyolódott rajtam, hogy legyőztek engem, sőt Krisi ha burkoltan is, de számon kérte tőlem, hogy hogy merészelem én Magyarország legnagyobb Mario fanjának nevezni magam, ha simán legyőz engem! Ez az egész nem olyan egyszerű. Nincs rosszabb a megszokásnál. Most gondoljatok bele, hogy sok éves házasok is ún. megszokják egymás jelenlétét 15-20 év után, akármennyire is dúlt köztük a szerelem az első időkben. Mi kell ahhoz, hogy újra élvezzem a játékot? Valami új, amit még soha nem éltem át. Ezért örülök annak, hogy a Nintendo új irányba ment el azzal, hogy a DS-nek van az érintőképernyője, Wii-nek meg a mozgásérzékelője. Az az érzés kézdett megszokottá válni, hogy nyomkodom ész nélkül a controller gombjait. Valami más kell, amit most megkaptam, és hátha minden jobbra fordul. 😅 A Super Mario Sunshine-t egy életre feladtam, de majd jönnek az újabb játékok, és lehet, hogy megint visszanyerem a világ legjobbja címet! Egy biztos, én nem adom fel!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. augusztus 2., csütörtök

2007. augusztus 1. - 1. IvettCon

Ha lesz nap, amit nem fogok elfelejteni, az ez lesz. Személyesen találkozhattam az Ivettel! Tudjátok ti, hogy ez mekkora élmény? Mert mindig rejtőzött a társaság elől, nem akart velünk találkozni különféle kifogásokkal. De most végre beadta a derekát!
Na de kezdjük az elején. Mert már a legelején tettek róla, hogy nehogy könnyű legyen az életem! Anyám 90%-os utazási kedvezményével akartam volna utazni. Még amikor mentem Debrecenbe, még akkor direkt megkérdeztem a sétáló utcai Menetjegyirodában, hogy utazhatok-e vele. Azt mondták minden további nélkül. És akkor oda is adták a jegyet, és nem volt belőle semmi baj. De ma reggel a pénztáros azt mondta, hogy nem használhatom fel. Akkor annyira ideges voltam. 2 hete szervezem a találkozót! Komolyan azt éreztem, hogy ha nem kapok jegyet, akkor embert ölök. Igyekeztem kordában tartani az indulataimat, és megértetni vele, hogy én direkt megkérdeztem, sőt már utaztam is vele, de csak nem. Aztán végül abban állapodtunk meg, hogy kiadja, de nem rinyálok,, ha megbüntetnek. De hogy mit össze nem idegeskedtem… De megvan!
Az 5.20-as vonattal mentem egészen Nagykátáig, ott átszálltam arra a vonatra, ami Sülysápig ment. Na szép volt. Ott semmi menetrend, meg iszonyú balkáni körülmények között vártam a vonatot ami Pestre visz ki, és megáll Ecsernél. Már ott állt a vonat. De hogy ott milyen látványban volt részem, azt se felejtem el egy darabig. Felszállt egy határőr, aki seggrészeg volt. És tőlem kérdezősködik. Tőlem, aki fél, a részegektől, mert kiszámíthatatlanok. Megkérdezte, hogy mikor indul a vonat. Mondom neki 8.21-kor. Azt elment. Hála Istennek! Az egész vonatutat a WC-ben töltötte! XDD Gondolom kiöntötte a gyomra világát Borzasztó volt… Nagyon izgultam, hogy mikor érünk Ecserhez. Amúgy itt szeretném elmondani, hogy ugye átszállás nélkül el lehet jutni Békéscsabáról Pestre, de most azért szálltam át 2×, mert az Ivett idevalósi, és megbeszéltünk, hogy együtt megyünk Pestre. Ivett valahol elől szállt fel a vonaton én meg hátul voltam. Kiabáltam neki, hogy itt vagyok, jelez, hogy odamegy. Egy ideig látom is, hogy jön errefelé, de aztán semmi. Kérdem tőle SMS-ben, hogy mi van? Mondja, addig jó, amíg nem lát. Na mondtam magamban, ebből elég volt. 😅 Odamentem hozzá. Szegény arcát, ha láttátok volna, mikor meglátott. Mintha valami sokkhatás érte volna. 😅 Egyébként, ha valaki azt hinné, nem nézek ki annyira szörnyen, csak az Ivett ilyen. Leültünk egy helyre. Csendes volt egy darabig, aztán produkálta magát, ahogy MSN-en szokta, amiért nagyon megszerettem őt Aztán csakhamar megérkeztünk Pestre. A 6. vágány előtt várt minket az Éva, meg a Tímea. Ivett, amint meglátta a Tímeát nagyon megkönnyebbült. Már évek óta ismerik egymást. Csak a Rolne ne lett volna ott. Annyira irritáló személyiség volt, nagyon megbántam, hogy hívtam üzletelni. De ami még jobban idegesített, hogy képes volt olyan pofátlannak lenni, hogy követett minket. Hiába mondtam neki, hogy hagyjon minket békén, csak azért sem. Ja, a Trijóról megfeledkeztem. 😅 Őt is még a Keletinél vettünk fel Aztán jött a kettes metrópótló busz. Csináltunk ott is egy-két baromságot. De ami engem a legjobban megdöbbentett, hogy amikor azt mondta, hogy de jó, a BKV szignál, tökre szeretem, akkor az összes utas egy emberként nézett rám, hogy “mi van ez megőrült?” Valami rosszat mondtam volna? A Deák térnél meg átszálltunk a normális kettes metróra. Elhatároztam, hogy megviccelem a népet. Elvileg a Moszkva térnél kellett volna leszállnunk, de én eggyel előtte, hogy a Batthyány térnél kirohantam a metróból, fel a lépcsőn. Én meg kapom az SMS-eket, hogy mi van? Jól meg akartam ijeszteni őket, ezért nem válaszoltam rá. Hanem az egy párral későbbi metróval mentem még 1 megállót. Ekkor hívott a Ricsi, hogy hol vagyunk. Mondom neki, mindjárt ott leszünk. Ott vártak a Trijóék a lépcső mellett. Ők meg kérdezősködtek, hogy mi volt? Csak úgy hülyeségből azt mondtam, hogy úgy emlékeztem mintha a környéken felejtettem volna valamit. Persze jól hülyének néztek. 😅 Na de sebaj. Még egy megálló az 56-os villamossal, és ott is vagyunk Éváéknál: Krisi és Ricsi már ott vártak minket. Szegény Ivett, meglátta Krisit! XD Nem hitte el! XDD Bementünk a lakásba. Szétnéztünk, egyből bekapcsolni a gépet! Végülis együtt lenni jöttünk össze, és nem azért, hogy MSN-ezzünk. Meg felköszöntöttük a Ricsit és a Trijot születésnapjuk alkalmából. Rolne egy idő után elhagyott minket. Majd felhív, hogy mégis jönne. Ekkor még nem gondoltam, hogy ennyire irritáló személyiség lenne. Eljött, és képes volt egy sarokban ott gubbasztani, könyvet olvasni, és zenét hallgatni! Komolyan mondom, azt hittem, hogy ollóval kivágom az ablakon! Amúgy tök cuki Éva hörcsögjei! Igaz, hogy olyan szag volt tőlük a szobában, mint egy tyúkólban, de attól még aranyosak voltak. Ricsi, Ivett, Éva, Tímea és a Trijo fogták a kezükbe, én és Krisi valahogy ódzkodtunk tőle. Az egyik hörcsögnek Ricsi lesz a keresztapja, a másiknak, meg ha jól emlékszem Ivett a keresztanyja. Jó, hogy hozta Krisi a Wii-t, vele a Wii Sportsot és a WarioWare-t. Azzal már Rolne is játszott. Meg a Tímea is játszott! Ami nagy szó, mert nem a Nintendós múltjáról híres, mivel nincs neki. 😅 De hogy miket csináltunk… Örülök, hogy nem nálunk volt, mert kő kövön nem maradt. Az még csak hagyján, hogy harcoltak a billentyűzetért, de futkároztunk a lépcsőházban, meg ordítoztunk. Szomszédok nem győztek ránk szólni, hogy csendesebben! Meg kizártunk egymást a lakásból. Az ajtó majdnem tönkrement. Ekkor a Trijo késsel támadta a Krisit. Ez a nem semmi! Mondom magamban. Amúgy a Krisi, Ricsi és én voltunk kizárva Timi, Ivett és Trijo “jóvoltából”. Még mielőtt valaki nagyon aggódna a Krisi miatt, semmi baja nem lett, hisz a Trijo kése életlen volt. 😅 Aztán jó későn szólt a Truner, hogy ő is jönne. Nyugodtan! Ő legalább feldobja az amúgy sem elnyomott hangulatot, csak ellensúlyozná a Rolne által hozott rosszullétet. Kimentem érte a Moszkva térre. Majd együtt vissza. És tovább Wii-ztünk. Hát, nagyjából ennyi, mert én 3/4 óra múlva indultam, mert a 17.45-ös vonattal (átszállás nélkül) haza akartam jutni, és haza is jutottam.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. május 23., szerda

Isten nem ver bottal, csak nehéz játékkal

Még mielőtt bármit is leírnék, szeretném leszögezni, hogy senkit nem kívánok megbántani, jóllehet, lehet, hogy ez most egy kicsit erősebb lesz. Matilda Mattise-ról akarok írni. Itt mondom el, hogy nagyon irritált, az, amikor mentem hozzá, azelőtt pár nappal mondogatta, hogy ő mindenkit el fog verni, ő a legjobb, meg hasonló szerény szöveg ^^ kb. 2 hétre rá kapta kölcsönbe a Mario Kartot GameCube-ra, és mit hallok? Nagyon nehéz neki, meg alig tud nyolcadiknál jobb lenni, és milyen mérges. Ugye, hogy nem is olyan könnyű Mario fannak lenni? És ugyanez van a Mario Slam Basketballal, amit nem olyan rég kapott, és nagyon nehéz a kezdet. Olyan trágár dolgokat írt nekem MSN-en (idegességében), hogy nem is gondoltam volna, hogy ilyen is kijön a szájából. Gondolkoztam is azon, amikor MSN-en menőzött, hogy azért odaültetném a Super Mario Kart mellé, megtudná, hogy mi az igazán nehéz Mario játék, bár ahogy elnézem, elég volt a Mario Kart (GC-re) és Mario Slam Basketball. Holnap Matilda Mattise 14. születésnapja. Azon túl, hogy Boldog születésnapot kívánok neki, azt is tiszta szívből kívánom, hogy kiválóan tudjon Mario Kart: Double Dash!!-ozni, és Mario Slam Basketballozni! ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. május 20., vasárnap

Az Európai Uniós előírásoknak megfelelő játszótér esete

Biztosan ők, maguk térítették el a vonatot. 😛 Itt volt Bagszi, és V-ADI, és a vonatunk 23 percet késett. Én hívtam meg őket, mert jött Trijo hozzám annak reményében, hogy majd itt, Békéscsabán tud majd venni Pokémon TCG paklit, de a bolt zárva volt. Na mindegy, csendes beletörődés után elmentünk hozzánk. De elmentünk egy játszótér mellett, és nem állták meg, hogy ki ne próbálják. Tele volt mindenféle új „játékkal” Egy biztos: ÉLETVESZÉLYES!!! A hinta túl alacsony. Szerintem az óvodásoknak találták ki. Meg volt ilyen… fogalmam sincs, hogy hogy hívják, de az a lényege, hogy fel kell mászni, ráülni, és meglökni magad, és így mész vele. Ha megakad egy ponton, egy óriási lendülettel visszaindul. És alatta kavicsföld van. Ha valaki leesik, annak nem lehet valami kellemes élmény kavicsra esni. Mondjuk ezt Krisi kipróbálta, amikor itt volt nálam decemberben, túlélte ^^ Meg volt egy hintaló, meg egy hintakakas (vagy valaki szárnyasnak kinéző hintavalami), aminek az alján rugó van. Az egyik ilyenen Bagszi úgy meglökte magát, hogy majdnem hátraesett. Meg volt még rugós aljzatú libikóka. Hát, az se volt semmi. De az egyik legextrémebb, az a búgócsiga. Hát az valami… Bagszival ráálltunk, V-ADI meglökött minket, pár másodperc úgy megszédültünk (legalábbis én) hogy az valami hihetetlen. De most azt képzeljétek el, ha egy gyerek kirepül onnan. Az a nem semmi. De volt még egyéb ilyen nyalánkág. Például az a csúszda, ahol egy rúdon kell lecsúszni, meg ilyenek. És ezek megfelelnek az Európai Uniós előírásoknak ^^ Amúgy nap, mint nap elmegyek a játszótér mellett, mert azon az úton megyek iskolába, és többször is megfordult a fejemben, hogy vajon ezek nem életveszélyesek? Most már személyesen is meggyőződtem róla ^^ Miután úgy gondoltuk, hogy elég volt a szórakozásból, hazaindultunk. Otthon legalább nekünk való szórakozás vár ^^ V-ADI ismét hozta a Wi-Fi routerét, és Mario Kartoztunk neten. Tök jó, hogy nyertem egy Amerikai ellen. ^^ Csak a gyávája kilépett -_- Meg mi négyen is rengeteget Mario Kartoztunk, bár most sajna nem orrvérzésig, de ez se volt rossz. Aztán V-ADI rengeteget Diamondozott (letöltötte magának). Amúgy nem is inkább játszott, hanem azt nézte, hogy a világban kinek milyen Pokémon kell, és ki milyet ad érte. Volt egy-két érdekes gyerek. Valaki 100-as szintű pokét kér, és egy ötös szintűt ad érte. Végülis logikus… ^^ Valamint sort kerítettünk egy Mario Party 4-ezésnek, meg 6-ozásnak. Meg fociztunk. Ha nem is laposra, de elvertem a bandát ^^ Viszont a Mario Partyban mindkét esetben Trijo nyert :k Meg Bagszi kipróbálta a Paper Mariót és a Luigi’s Mansiont. V-ADI-nak annyira tetszettek a Luigi’s Mansionban halható háttérhangok, hogy elkérte, hogy felrakja MSN-enre hangként. Majd nekem is fog kelleni, mert nekem is tetszettek. Na de sajna hamar eljött a búcsú ideje. Visszakísértük Bagsziékat a vasútállomásra (Trijo itt alszik), aztán mentünk a Csaba Centerbe Trijóval. Ki akartuk próbálni a bowlingot, de nem sikerült, mert ott tudtuk meg, meg jó előre le kell foglalni a pályát. Meg iszonyat drága. Végülis egy pizzériában kötöttünk ki. Utána hazamentünk, még TCG-ztünk egy keveset, neten szórakoztunk egy kicsit. TCG-ből összeállítottam egy tűzpaklit. Nem volt rossz, csak nincs végkifejlődésem, ezért vesztettem. Aztán mivel Trijo olyan „okos”, hogy a 7.55-ös busszal akart hazamenni, már a fél 12-kor lefeküdtünk. Aztán másnap reggel már ment is.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. május 12., szombat

Önmagam védelmében

Talán egy kicsit furcsán hangzik a cím, mindjárt meg is magyarázom, hogy miről van szó. A helyzet az, hogy mostanság elég sok támadást kapok barátaimtól, és bár nem mondják ki, de burkoltan felteszik magukban azt a kérdést, hogy hogy merészelem magam Mario fannak kikiáltani. Itt szeretnék 2 kérdésre válaszolni, persze név nélkül ^^ Az egyik barátom azt mondta, hogy neki sokkal több Mario játéka va, és ő egy kicsit többet tud Mario játékokból. Amúgy a srác Pesti. Erre csak azt tudom válaszolni, hogy én Békéscsabai vagyok, és itt egyetlen egy Nintendo bolt sincs, vagy ahol Nintendo játékokat lehet kapni. Illetve van egy a Jókai utcán egy PSX shop, de ahogy a nevéből kiderül, nem megyek vele sokra. Habár az N64-es időkben sok N64 játék volt ott, és amennyit tudtam, vettem is. Mert ugye az anyagi keret is befolyásoló tényező. Most ne értsen félre senki, nem panaszkodok, mert szinte mindent megkapok, amit akarok, csak arra nincs anyagi keretem, hogy havonta 6-8 játékot vehessek magamnak. A második kérdésre sokkal részletesebben szeretnék kitérni, mert az valahol jogos. Ugyanis valaki más meg amiatt kérdőjelezte meg a Mario fanságomat, hogy ő szinte mindenben legyőz engem, meg ilyenek. Tehát van önbizalma a gyereknek ^^ Itt egész a kezdetekig kell visszanyúlni. Ugyanis amikor elkezdtem Mario játékokkal játszani, akkor annyira azon voltam, hogy tökéletes legyek, hogy nálam ne legyen senki se jobb ezen a világon. Ha túlzok is, de valahol ez sikerült, mert pl. az összes pálya végigvitelével a Super Mario Bros.-t 30 perc alatt tudom végigvinni elhalálozás nélkül, a Super Mario Bros. 3-at hasonló feltételek mellett 150 perc alatt. És ez egy idő után elkezdett unalmassá válni. Hogy mindent tudok benne, nincs már a játékokban semmi új. Túlzás, és szerénység nélkül állíthatom, hogy a Super Mario Kartban, és a Mario Kart 64-ben mindenkit laposra vernék. Csakhogy mivel olyan helyen lakok, ahol rajtam kívül szinte senki nem játszik Mario játékokkal, meg egyáltalán Nintendóval sem, ezért elkezdtem nagyon unni, hogy a Super Mario Kartban 150cc-n is már mindenütt meg tudom szerezni különösebb nehézségek nélkül a 45 pontot, ugyanez a helyzet a Mario Kart 64-gyel is, bár ott 36 pont a rekord. Megjegyzem a Mario Kart 64 a legkönnyebben elsajátítható Mario Kart. És ezért is vagyok gyenge multiban, mert nem volt sok lehetőségem multiban játszani. Valamint ezért is tartom egyfajta megváltásnak a Mario Party szériát, mert az tényleg fantasztikus olyan téren, hogy tényleg nem lehet tudni az utolsó pillanatig, hogy ki fog nyerni. Mert pl. a Mario Party 5-ben lehet 16 csillagod, akár 8 csillag előnyöd is a második helyezett mögött, de mit csinálsz akkor, ha pl. a negyedik helyezett összegyűjt 3 Miracle kapszulát? Akkor vége mindennek… Ha valaki nem tudja, annak elmondom, hogy ha valaki összegyűjt 3 Miracle kapszulát, az elveszi az első helyezett összes csillagját, és persze ő kapja meg! Itt van például Bagszi, aki mindig azzal jött, hogy ő nem jó Nintendóban, csak a Pokémon játékokban van otthon, és mit ad Isten? Nyert a Mario Partyban. Úgy, hogy itt volt V-ADi, meg én is játszottam, meg egy gépet állítottunk Normalra. Ezért is van az, hogy szorgalmazom, hogy, ha multizunk, akkor Mario Party valamely játéka. Visszatérve a Mario Karthoz, már szinte kényszeredetten játszottam rosszabbul, hogy visszajöjjön a régi játékélmény, de ez se hatásos. Mert az az igazság, hogy ha egy játékélmény elvész nálam, akkor az egész játék bukott. Ez a másik ok is, hogy elvernek engem, mert azért játszok rosszabbul, mind egyjátékos módban, mind multiban, mert félek, hogy elvész a játékélmény, ha mindig nyernék. Nem mondom azt, hogy amúgy sokkal jobb is tudnék lenni, mert ez így nem igaz. Csak azért játszok a szintem alatt, mert a játékélmény nem akarom, hogy elvesszen. Azt akarom, hogy pl. a Mario Kart DS évek múlva is azt az élményt nyújtsa, mint amikor megvettem. Na de tegnap elhatároztam, hogy most már igyekszek jobb lenni, de az, hogy egyjátékos módban tökéletesre gyakoroljak, és multiban semmi, az édes kevés. Erre lesz majd megoldás a Wi-Fi Router, amit remélhetőleg nemsokára birtokomban tudhatok. Ott keményfiúk vannak, nincs pardon, bizony rendesen ki fogok képződni Mario Kart DS-ben! Remélem, mindenki választ kapott a kérdésére ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. május 7., hétfő

2007. tavaszi SakuraCon

De vártam ezt a napot! Hónapok óta készülök rá lelkileg, hogy legalább olyan jó lesz, mint az őszi AnimeCon. És hát nem csalódtam ^^ Csak a sorban állás... Először rossz sorba álltam be. Most nem értem, hogy nem lehetett volna valami táblát, vagy valamit kirakni, hogy ki hova álljon? Jó, hogy az emberek nagy része oda áll, ahol ősszel vette meg helyben a jegyet (én is oda álltam be, mivel helyben vettem meg ^^) És csak kb. 20 perccel később jön egy szervező, hogy akik helyben veszik meg a jegyet, annak nem ide kéne állni, hanem elvezetett minket egy másik sorba. Csak ez volt az egyetlen problémám, amúgy minden gördülékenyen ment. Gyorsan meg tudtam venni a jegyet, a másik sorban semmi probléma nem volt. Nagyon fegyelmezettek voltak az emberek bejutáskor, senki nem lökdösődött, meg ilyenek. Békés bejutás után, szétnéztem a pultoknál, hogy miket lehetett kapni. Nagyon meglepődtem, amikor a Holdfénynél 500 forintért árultak Pokémon TCG Boostereket, és 1500 forintért teljes paklit. Vettem 2 Boostert, mert arra gondoltam, hogy hátha találok Gengar kártyalapot, de sajna nem volt. Aztán én vettem még Inuyasha 8 DVD-t, meg még 3 Boostert. Ezekben sem volt Gengar, de volt egy fém-hologrammos Haunter. Ez is valami. Meg még megvettem az új animés újságot a Mondót. Én nagyon érdekesnek találtam, hogy Animés, mangás elemzés abból áll, hogy van egy óriási nagy kép, és egy pár sor az adott animéről. De legalább nagyon jó nyomdaillata van ^^ Az időm nagyrészét a konzolteremben töltöttem. Volt 3 Wii, 2 Gamecube, egy Sega Mega Drive, és 2 PS2, amikre rá se néztem ^^ Összetalálkoztam Trunerrel, majd 13 órakor Krisivel, majd később Krisi egyik osztálytársával. Oszt a nagyrészét konzolteremben töltöttük. De a Cosplay versenyt megnéztük, mert ott volt egy barátunk, Spidey. De szegényt, alaposan kiröhögték, amin, hogy őszinte legyek nem csodálkozom. Ő volt az, aki Inuyashának öltözött, és nem volt haja, ezért a saját festette fehérre. Nem tudom, hogy ki hogy gondolja, de engem egy öregkorú Inuyashára emlékeztetett. Mondta is, hogy nem volt haja, de azt nem gondoltam volna, de erre vetemedik. Inkább mondta volna le az egészet. Benéztünk a Karaoke versenybe is. Komolyan mondom, nem értem. Én féltem, és nem mertem jelentkezni, mert féltem, hogy kiröhögnek, és mások, akiknek alig van hangjuk, bátran kiálltak, és borzalmasan énekeltek. Jó, maga a Karaoke az egy poén, de a versenyt, azt azért illik komolyan venni. Az eredmény pedig nagyon meglepett. Annyira abban a hitben voltam, hogy az a 2 menö csaj fogja megnyerni, akik végül 3.-ok lettek, mert ők tényleg nagyon jók voltak. De hogy hogy gondolták, hogy az volt az 1. akit végül elsőnek kiáltottak ki, nem értem. Nem hallottam őt a Karaoke versenyen, csak az eredményhirdetéskor, már abból sem tetszett annyira, és a halovány tapsból arra következtettem, hogy nem voltam egyedül. Ekkor már egy olyan 4 óra fele volt, kimentünk Krisiékkel levegőzni. Apropó, levegőzés: Nagyon lehangoló látvány volt, hogy megint elvitt valakit a mentő. De nem csodálom, mert nagyon meleg volt mindenütt. Utólag hallottam, hogy a hölgy, akit elvittek, epilepsziás rohamot kapott. Az borzasztó. Amikor Krisiékkel kimentünk az udvarra, valóságos felüdülés volt friss levegőt szívni. A lépcsőknél Pokémonoztunk, amikor a szemem elé került az 576 fórumos banda. Szép kis társaság :-P Amikro 5 órakor visszamentünk a Konzolterembe, már készülődtek a Bowling versenyre (Wii Sportsben mini-verseny, amire neveztem) Amikro voltam, nem gondoltam volna, hogy ennyire jó leszek, de az a helyzet, hogy 1. lettem. ^^ És ez büszkeséggel töltött el, hogy tudom, hogy annyira rossz nem vagyok. De a végső döntő már nem volt olyan könnyű, azt képzeljétek el, hogy 175-174 volt a végső eredmény. Szóval egy hajszálon múlt. Aztán választhattam játékok közül. Naná, hogy az egyetlen Wii játékot választottam. Igaz, hogy még nincs Wii-m, de ha majd lesz, akkor legalább 2 játékom lesz rá. Konzolversenyről jut eszembe: A legnagyobb hülyeség volt, hogy eltitkolták, hogy a nagy konzol verseny mire lesz, és milyen játék lesz. Így nem jelentkeztem, mert ha PS2-n lesz, akkor mit csináljak? Azt mondták, hogy valami autós játék lesz. De hogy a Mario Kart: Double Dash!! legyen... Annyira mérges voltam, amikor megtudtam! Miért kellett ezt eltitkolni, akkora baromság!!! Mást nem tudok róla mondani. És csodálkoznak, hogy a 31 jelentkezőből, csak 4 jött el. Remélem, tanultak a hibából, és legközelebb megmondják, hogy mi lesz a verseny tárgya. És ezzel vége is részemről ^^ Nagyon jól éreztem magam, szerintem jó programok voltak, megérte az 1400 forintot.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Nemcsak a szája nagy...

Na megpróbálom második nekifutásra, hátha a végére érek ^^ Igazából már harmadjára írom le, mert először aznap írtam le a GPortálos honlapom blogjábam csak akkor kb. 1 órát pepecseltem vele, és amikor leokéztam volna, kiléptetett. Annyira mérges voltam. Csak az tartott vissza, hogy törjek-zúzzak, hogy Matildáéknál voltam, és mivel először voltam ott (meg amúgy is) nem akartam, hogy rossz színben tűnjek fel előttük ^^ Mert, hogy április 30-án múlt hét hétfőn Matilda Mattise-éknál voltam. És nagyon jól éreztem magam náluk, nagyon jó fej srác így élőben. Kíváncsi voltam rá, hogy élőben milyen lehet, mert MSN-en, elég érdekes. Néha nagyon értelmes dolgokat ír, és nagyon jókat el lehet beszélgetni vele, de néha olyan hülyeségeket ír, hogy csak nézek, hogy most mi van? Na de egy a lényeg, hogy élőben az előbbi az igaz nála ^^ De egész jól elvoltunk. Elhívta az egyik barátját, aki szintén jó fej. Egy kis Pokémonozás után játszottunk GameCube-on a Mario Party szériával (4, 5, 6) majd Mario fociztunk. Egész jó érzéke van a Mario focihoz, nagyon jól játszik vele, le a kalappal előtte. Csakhogy Matilda egyvalamit nem tudott: Hogy a Mario Party szériákban nem elég pusztán jól játszani, hanem egy csöpp szerencse is kell. Csak azért írom ezt le, mert MSN-en előző nap mondogatta, hogy mindenkit laposra fog verni minden játékban. Csak épp, hogy nem utolsó helyen végzett ^^ Meg volt Kirby Air Ride. Itt jó, hogy ő menö, mert neki 2 hónap előnye van. Én csak egyszer-kétszer játszottam vele Krisi jóvoltából ^^ De nagyon tetszik, mint minden Kirby játék. Meg amikor épp nem volt kedvem játszani, Matilda barátjával TCG-ztem. Látszott, hogy egyáltalán nem ismeri a suzabályokat, de úgy voltam vele, hogy nem baj, amiben tudok, segítek neki. Inkább a sorozatos figyelmetlensége idegesített, mert így néha felrúgtuk a szabályokat. Meg hát elég volt nekem leraknom a Gengart, neki máris vége volt. Nagyjából ennyi volt az egész nap. A 23:10-es vonattal mentem haza, de nagyon jól éreztem magam, megérte ezt a napot megérni. ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. április 15., vasárnap

21 éves vagyok

Köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám, és felköszöntött. Jó nap volt a tegnapi. A létszám végül 6 főre csökkent (velem együtt) de így is jót buliztunk. Ott volt Metalsonic, Bagszi, V-ADI, Trijo, és az unokatestvérem, Dávid. Természetesen a Wii volt a főszereplő. Mindenki csinált magának Mii-s képet. Az enyémet a Nintendo Wii topicban láthatjátok ^^ Bagszi segített, ő mondta, hogy mi, hol, merre, hány méter. Metalsonicnak 5 Wii játéka van: Wii Sports, Wii Play, Zelda: Twilight Princess, Rayman és Red Steel. Ez a Rayman valami beteg játék! XD Össze-vissza ütlegelni a nyuszikat, valami hihetetlen! De a Wii Sports és a Wii Play volt a főszereplő. Fantasztikus élmény volt, de erről már írtam a honlapomon levő blogomban 2006. december 8-án, csak ismételném ömnagam ^^ Beszúrok egy képet a tortáról, eper ízű volt, és ízlett mindenkinek. Csak a Yoshi képről mindenki azt hitte, hogy ehetetlen papírból van, ezért mindenki otthagyta -_-‘ És mindenki ledöbbent, hogy én megettem, mert nem tudták, hogy ez ostya. Van ilyen ^^ Amúgy még volt Super Smash Bros. Melee-zés, SNES-ezés, de ami a legnagyobb szórakozás volt, az a Mario Kart DS 6 emberrel. Volt olyan jó, mint amikor 8-an játszottunk! Sajnos a pontszámot nem tudtam megjegyezni, de a helyezésekre emlékszem:

  1. Emperor (Metalsonic)
  2. Dávid
  3. Attila (én)
  4. V-ADI
  5. Bagszi
  6. Trijo

De erre lehetne azt mondani, hogy tényleg rogyásig játszottunk. Már mindenki rosszul volt, de nagyon élveztük, és nem akartuk abbahagyni. Nagyjából ennyi volt. Aztán mivel Trijo Debrecenből jött, és nem tudott hazamenni, ezért elszállásoltam itt egy éjszakára. Amúgy születésnapi ajándékok terén nem panaszkodok. Bagszitól kaptam Inuyasha 6 DVD-t, meg kiírta nekem a kibannolt Pokémon részeket. V-ADi meg kiírta nekem a Ranma 1/2 animének az összes részét + a 9. Pokémon Movie-t. Trijótól még a Pokéconon megkaptam az ajándékot, a Gengar TCG paklit, de erről már írtam. Metalsonic nem tudott semmit se hozni, mert későn szóltam neki. De most is csak azt tudom leírni, amit neki mondtam, hogy nekem nem az ajándék számít, hanem, hogy jól érezzük magunkat. Nekem tényleg ez az igazi ajándék. Sajnos kiskoromban eléggé olyan voltam, hogy “miért nem kaptam semmit?” De hála Istennek kinőttem ezt ^^ Az Inuyasha DVD-nek, meg annyira tudtam örülni, hogy komolyan. Ugyanis a DVD átlal ismerem meg az Inuyashát, most nézem először, és megvolt az első 5 DVD, és a hatosat hozta nekem, így már 44 részt láttam az Inuyashából. Minél több részt látok belőle, annál jobban imádom. Most már annyira szeretem, hogy akár drága Inuyasha figurát is vennék akár 10000 forintért. És tudom, hogy kedves olvasó nálad az ékkő egy szilánkja! :-O Add ide az ékkődarabot! :-O Az ékkődarabot akarom!!! :-O Teljes értékű Gengar akarok lenni :F ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. április 6., péntek

13. (2007. tavaszi) PokéCon

Jól van, jól van, írok már! Nem kell sürgetni! :F Hogy mit jelent számomra a Pokécon? Egy család. Ahol ott van mindenki, és szeretik egymást. Már hetek óta várom, hogy összejöjjön ez a kis család. De eljött ez a nap. 4-kor keltem, hogy az 5.20-as vonatra el tudjak készülni. A pakolást mindig aznapra halasztom, mert az a tapasztalat, hogy ha előző nap este pakolok be, mindig kiveszek onnan valamit, mer még szükségem van rá, így meg szerintem semmi értelme. A DS ébresztett fel. Borzalmas hangja van -_- De szépen lassan összekészülődtem, kényelmesen elértem a vonatot. A vonaton Bagszival és V-ADIval együtt utaztam, ők a főszervezők. Nagyon jól elszórakoztattuk egymást. Kipróbálták a Brain Traininget, meg Mario kartoztunk duettben, meg JPOP zenét hallgattunk. A Gravitiation zenék iszonyat jók. Így végülis könnyedén eltelt a 3 órás vonatút. A Keletinél már várt minket Bagsziék közös barátja Aaron. Így szimpatikus volt, de nemigen foglalkoztam vele, mert csak azon voltam, hogy mihamarabb kiérjek a WestEndbe. Imádom azt a helyet. Mivel 8.45-re értünk oda, holott csak 10-re kellett volna, én még tettem egy kört, és végigmentem a WestEnden. Közben énekelgettem. 😅 Remélem, senki nem nézett hülyének. 😅 Aztán szép lassan szálingóztak a többiek. Megmondom őszintén, kíváncsi voltam Matilda Mattise-ra, meg Trijóra (Nagy fórumról lehet ismerős) mert MSN-en nagyon érdekesnek tartom őket, nagyon érdekelt, hogy milyenek lehetnek élőben. Végülis találkoztam mindkettejükkel. Trijo az eléggé zárkózott típus, nehezen nyílik meg, a Matildával meg nemigen volt alkalmunk beszélgetni, mert én mindig másnál voltam. Ő meg elvolt a maga kis társaságával, nemigen ment oda máshoz. Bár Norbi és Light Lugia (szintén Nagy fórumos) odamentek hozzá. Meg hát persze nem Pokécon a Pokécon Ricsi és Krisi nélkül. 10.30-kor Bagszi összeszedte a társaságot, és elmentünk az alagsorban levő kerekasztalokhoz. Hallottam, hogy nyílt egy Holdfényes pult, elmentünk, megkeresni a Ricsivel. 2 információt kérdeztünk meg. Az egyik azt mondta, hogy hazugság, ne dőljünk be az ilyennek. A másik tudta, hogy hol van, oda is irányított minket. Hát igen, ez Budapest ^^ Tökre szeretek a Ricsivel beszélgetni. Azt mondta, hogy néha úgy beszélek, mintha egy szudáni néger Svájcban akarna hollandul beszélni. Ezt rakjátok össze! ^^ Végülis megtaláltuk a Holdfényt. Ő Inuyashás figurát keresett magának. Inkább Kagomésat, vagy Kikyou-sat. De csak egy Inuyasha figura volt. Nekem meg nagyon megdobbant a szívem, amikor megláttam a Pokémon TCG Starter Gengar Legend Maker paklit. Sajnáltam, hogy ott kellett hagynom. Végülis senki nem vett semmit, mentünk vissza. Nemsoká mentünk a Burger Kingbe a Trijóval, mert mindketten éhesek voltunk. 3-an álltak előttem és 20 percet vártam. A kiszolgálás sebességéről megvan a külön bejáratú véleményem -_- Nagyon nem tudtam mit csinálni, ezért Trijóval elmentünk a Lurdy Házban levő King Comics üzletbe, mert megígértem a Ricsinek, hogy megveszem névnapjára az AnimeStars magazin 2. számát, mivel nagyon nagy Inuyasha fan, és ennyit minimum megérdemel azok után, hogy egyáltalán szóba áll velem ^^ De itt se tudtam nagyon szavakat kicsikarni Trijóból, de MSN-en se olyan nagy „hangú” pláne élőben. Aztán megvettük, és utána vele is visszamentem a Holdfénybe, mert akart venni magának Starter paklit, és megvette nekem a közelgő születésnapomra az általam kinézett Gengar paklit. Imádom Gengart, nemcsak azért, mert Krisinek a kedvence, hanem mert beszélt róla, és nekem is tetszik. És az, hogy már TCG-ben is van Gengarom, az rendesen halálos! Ki is próbáltuk. Az én 100 HP-s Gengarommal szemben, neki 110 HP-s Salamence-a volt, és mégis én nyertem! (H) Talán érzi a Gengarom, hogy szeretem őt ^^ Aztán végül csak vége lett, és nem tudtunk időt szakítani a Mario Kart DS versenyre, amit annyira szerettem volna. Aztán végül Bagsziékkal mentem haza. Annyira nem tudtunk mit csinálni, mert sajna volt társaságunk, ők meg fáradtak voltak, és mentünk haza. Hát dióhéjban ennyi. Szép volt, jó volt. Örültem ennek a napnak!
Ja és egy info: A nyári Pokécont én fogom szervezni ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. március 29., csütörtök

Egy aprócska segítségkérés

Már akinek van Mario Party 2-je. Beszúrok egy képet egy mini-játékról, egyszerűen nem értem a lényegét. Fogalmam sincs mit kell csinálni, de mindig nyerek vele! ^^ Ha valaki tudja, lécci, írja meg a Chatbe, nem leszek hálátlan! ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)


2007. március 27., kedd

Mindig ilyen napom legyen, mint a mai (akarom mondani a tegnapi ^^)

Már az is önmagában menö dolog, hogy elmarad az első 2 órám, de hogy a 3., 4. is az már tényleg nagyon jó. Úgy volt, hogy bementem rendesen a harmadik órára, ahogy azt illett. Csakhogy a suliban ma volt véradás, és az osztály 2/3-a ott volt, ezért a tanárunk úgy döntött, hogy nem tartja meg az órát, sőt el is ment. Ez mind szép és jó, de nem volt nálam a Nintendo DS amivel elüthettem volna az időt, másfél órát elülni egy padban, azért lássuk be, hogy az iszonyat kellemetlen, akárhogy is nézzük. Ezért úgy döntöttem, hogy fogom magam, és hazamegyek a DS-emért. Két legyet is ütök egy csapásra, mivel szeretek biciklizni, és 20 perc az út sulitól hazáig, és kell is, mivel nem vagyok egy manöken-alkat! 😅 Amikor hazamentem, annyira csábított a Mario Party 2, hogy mondom otthon maradok, és játszok vele, majd visszamegyek 5. órára. Le is ültem játszani. Hát mit mondjak? A játékokra is igaz, hogy sokkal másabb, izgalmasabb tiltott időben játszani, mint akkor, amikor szabad. A 20 körből 9 kört tudtam menni, mert vissza kellett mennem a suliba, de délután folytattam. És a mai nap se lesz akármilyen, de erről majd este! ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. március 25., vasárnap

Antik ingatlan szellemes olasz tulajdonostól eladó

Aki gyűjti az 576 Konzolokat, annak ismerős lehet a fenti (szerintem) nagyon találó mondat. 2002. februárjában ezzel mutatták be a Luigi’s Mansiont. Hogy miért írtam le? Azt majd később, elsőre annyit, hogy tegnap ismét Pesten voltam, Norbival és egy barátjával, Danival a Petőfi Csarnokban, hátha találunk valami menö dolgot. Végülis én találtam ^^ Egy Luigi’s Mansiont 3000 forintért, és egy Game Boy Advance Game Link Kábelt, eredeti Nintendót, dobozával 2000 ft volt. Azért a Luigi’s Mansion külső borítója eléggé szedett-vetett. De az a lényeg, hogy működik, meg megvan a leírása magyarul is, nemcsak angolul. Maga a játék? Egyszerűen csoda! Grafikailag szerintem még a mai játékok között is megállja a helyét! Olyan részletesen ki van dolgozva minden animáció, olyan kifinomultak a mozgások, hogy szerintem még talán Wii-re is elmenne (na jó, ez lehet, hogy egy kicsit túlzás! ^^) Luiginak a mozgása talán még érdekesebb és viccesebb, mint eddig. A játékról még sokat nem tudok mondani, mert még nem sokat játszottam vele, nagyon remélem, hogy nem fog a Super Mario Sunshine sorsára jutni! ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. március 12., hétfő

Beszélj meg tanulni!

Tegnap Krisi megünnepelte a születésnapját. Én 8.47-kor érkeztem meg Pestre, és a Keleti aluljárójának metrómegállójánál vártam meg Krisit, és egy közös barátunkat, Papp Attilát, és hárman elmentünk a Pecsába. Attila Pokémon Colosseumot vett magának, Krisi egy másikfajta Super Mario Brost, ami csak a borítójában különbözik a másiktól, én meg Pokémon Goldot, Pokémon Pinballt, és egy Dr. Mariót Game Boyra. Ezután mentünk a 70-es Trolival, az Izabella utcáig, de én a Kossuth térig akartam menni, mert ott is van kettes metró megálló, és onnan is eljuthattunk volna a 16. kerületbe. Csak ezek olyan okosok, hogy hogy leszálltunk az Izabella utcánál, mert azt mondták, hogy megy onnan egy busz, ami közvetlen hazaviszi őket. Csakhogy az Izabella utcának a közelébe se járt az a bizonyos busz, úgyhogy végül csak odajutottunk, hogy hogy visszamegyünk a Keletihez, és a kettes metróval megyünk az Örs Vezér Teréig. Szeretem, amikor “okosokkal” vagyok körülvéve! ^^ Mindegy. Aztán végülis a 31-es busszal jutottunk el a célállomásig. Mi Attilával egy kicsit hamarabb szálltunk le, mert Attila közelebb lakik, és addig nem akartunk Krisiékhez menni, amíg el nem kezdődik a születésnapi bulija, ami 14 órát képezett. De jól elvoltunk Attiláéknál is. Kipróbálta a Pokémon Colosseumot, meg Mario Kartoztunk DS-ben és Gamecube-on is. Azt soha nem fogom elfelejteni, amikor a GC-s Mario Kartban a Peach Beachen a végén a két hátsó karakterünk (Koopa és Bowser Jr.) ütlegelték egymást, és egy pillanattal értem be előbb én, mint ő! 😀 Aztán Attila anyukája ellátott kajával minket, utána azonnal mentünk is, mert már így is késésben voltunk. Végülis odaértünk. Már várt minket egy kisebb kompánia, de végül 10-en lettünk. Krisi, az öccse, én, Attila, Spidey, Ricsi, Geri, Janisch, Dani és Peti. Jó hangulat volt, én azt gondolom, hogy mindenki jól érezte magát. Spidey hozta a Wii-jét, aminek mindenki nagyon örült, így mindenki megtalálta a magának megfelelő elfoglaltságot. Bár az érdekes, hogy a többség inkább Gamecube-on Super Smash Bros. Melee-zett, minthogy Wii-n játszon. Ez is csak azt bizonyítja számomra, hogy még korai Wii-t venni. Akárhogy is nézzük, ha Nintendo-buli, akkor Super Smash Bros. Melee. Volt SSBM verseny is, amit hát persze, hogy a Ricsi nyert meg! -_- Krisi már az első körben kiesett, mert a Danival került össze, aki ezek szerint sokkal jobb, mint ő. Amin én őszintén szólva meglepődtem, mert azt hittem, hogy csak hárman igazán jók a SSBM-ben, Krisi, Ricsi és a Papp Attila. De kiderült, hogy senki sem gyenge. Én már az első körben kiestem, mert egy olyan pályát kaptam, amit nem ismertem, mert nincs megnyitva nekem az a pálya, így nem ismertem, és nem épp kellemes meglepetések értek. De bátran ki merem mondani, hogy a Brinstar Depth-en (amiben a legjobb vagyok) simán továbbjutottam volna. Nem is értem, hogy miért nem szeretik sokan a Brinstar Depth pályát, szerintem az a legjobb. Amúgy a Mr. Game and Watch pályáját kaptam meg.

És persze nem születésnap születésnapi torta nélkül! Ami NES alakú volt! Nagyon szép volt, és persze finom is! Eper izű volt. Meg rengeteg ennivaló! Húú, rendesen ellátott minket Krisi anyukája! Ha esetleg valaki nem érti a címben szereplő elég hülyén álló mondatot, arról van szó, hogy valaki SSBM-ezés közben valaki mondott egy eléggé félresikerült mondatot, és erre valaki azt mondta, hogy tanulj meg beszélni! Erre Krisi rávágja, hogy beszélj meg tanulni! És ezen röhögött a társaság hosszú percekig. Végülis engem különösebben nem zavart, hogy én voltam magasan a rangidős a 20 évemmel, és az utánam legidősebb 16 éves, jól elvoltam velük. Krisinek is 15. születésnapja volt. Számtalanszor bebizonyosodott nálam, hogy a barátságnál nem számít a korkülönbség, csak az, hogy ugyanaz legyen az érdeklődési körünk, és jól érezzük magunkat egymással, és akkor mit számít, hogy mekkora a korkülönbség? Amúgy a buli 20 óráig tartott, ha érdekel benneteket, rakok fel képeket!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. március 9., péntek

A később megjelenő Wii címekről

Nos hát igen. Késnek a nagy címek! Ezt többféleképpen is lehet értelmezni. A Playstationösök azt mondanák, hogy a Nintendósok semmibe veszik a Wii tulajokat. Viszont egy Nintendós (legalábbis én) azt gondolnák, hogy nem akarják elkapkodni a nagy címeket, sokat akarnak dolgozni rajta, hogy mire megjelenik, addigra minőségi munkát adjnak ki a kezükből. Higgyünk ebben, és reméljük, hogy így lesz. De végülis a Game Parkban nézve a Wii címeket, az az érzésem támad, hogy még semmiről sem maradtam le. Hisz egyetlen egy nagy címet látok, az pedig a Twilight Princess. Meg azért a Wii Play is idesorolható. És nyár végéig 2 Mario cím fog megjelenni a Super Paper Mario és a Mario Party 8, de ezek engem még nem inspirálnak arra, hogy vegyek Wii-t. Majd, ha év végén (remélhetőleg) meg fog jelenni a Super Mario Galaxy, meg a Super Smash Bros. Brawl, akkor lesz érdemes majd Wii-t venni. Már többször hangoztattam, hogy karácsonyra igyekszek Wii-t kérni, és ahogy elnézem a megjelenéseket, egyáltalán nem maradok le semmiről.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. március 8., csütörtök

Új üdvöske bombázta meg a játékkockámat!

Méghozzá, Samus Aran, vagyis a Metroid Prime! Megérkezett postán a játék. Élvezetes játék, tetszik, csak valami iszonyat nehéz rájönni még az alapvető dolgokra is. Mert nagyon sokrétű a kezelés, az összes létező GC joystickkal lehet valamit csinálni, de mindegyik másra jó. Végülis annyira nem nehéz észben tartani, csak furcsa nekem, ilyennel még soha nem találkoztam! És még csak nagyon az elején tartok de a legalapvetőbb dolgokra is iszonyat nehezen jöttem rá. pl. hogy kell az ajtót kinyitni. Norbi barátom azt mondta, hogy ez elsősorban Zeldásoknak készült! De ez más. Ez a játék valahogy arra ösztönöz, hogy érdemes megcsinálni. A hangulata nagyon tetszik! Szerintem ameddig bírom, addig játszok a Metroid Prime-mal!

Ja, és még valami: Boldog születésnapot Krisi!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. március 6., kedd

IT'S SUPER MARIO 64 DS TIME!!

Manapság inkább ezzel a játékkal játszok. Még ez is klasszisokkal jobban megy, mint a Super Mario Sunshine. Egyébként ez is nehéz, még másodjára is, de valahogy ez úgynevezett “egészségesen” nehéz, ami arra ösztönöz, hogy játszak, sikerülni fog! És sikerül! Ha nehezen is! Mennyit szenvedtem Wario megszerzésén! De sikerült, és megérte! Meg ami nagyon jó a játékban, azok a Mini-játékok! Valami hihetetlen fantasztikusak! Majd tervezek külön cikket írni róluk, hogy melyiket hogy kell játszani. És majd meglátjátok, mitől ilyen fantasztikusak! Egyszerűek és szórakoztatnak!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. február 26., hétfő

Vigyázat, fegyver van nálam! :-P

Bizony! 😛 Megjött a NES-es pisztolyom, amit Zappernek hívnak hivatalos nevén. Nagyon jó, végre tudok Duck Hunttal játszani, ami nagyon szórakoztató, csak kézfárasztó! Úgy kell egyenesen tartani a pisztolyt, hogy eltaláljam a kacsát. Játszottam a piaci Duck Hunttal, és állítom, hogy ez a NES-es sokkal jobb, mert a piaci az bugos. Nem oda lő, ahová célzok, de itt a NES-esnél pontos, és így már sokkal könnyebb. És nagyon élvezetes a játék. Milyen érdekes, hogy régen a játékok mennyivel egyszerűbbek voltak, de annál nagyszerűbbek!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. február 19., hétfő

Ellátogattam Donkey Kong vidékére

És kár, hogy vissza kellett jönnöm. Ez valami hihetetlen! Meghozta a postás a Donkey Kong Country-t SNES-re. És hihetetlen jól jártam, mert a Vaterán vettem meg és postával együtt volt 3000 ft, holott a Game Parkban 5000 ft. Szóval hihetetlen jól jártam. És működik. De még hogy! Ez egy fantasztikus játék! Ilyen grafikával SNES-en még nem találkoztam! Már inkább 3D-snek mondható, a zene, meg olyan, mintha Nintendo 64-en játszanék. Rajta van a Kongo Jungle zenéje a Super Smash Bros Melee OST-jében, és amikor ott hallgattam, annyira azt hittem, hogy a Donkey Kong 64-ből való, hogy teljesen ledöbbentem, amikor meghallottam az SNES-es Donkey Kong Countryban. Végülis sejtettem azt, hogy ha ilyen magas az ára, akkor nem akármelyik játékról lehet, szó, de nem gondoltam volna, hogy ennyire nagy ez a játék. A játékmenet is annyira magával ragadó, hogy nem is érdekel más semmi, csak a játék. Hasonló ezen a téren a Kirbyvel, de ez sokkal jobb. És a játék iszonyat hosszú. 6. pálya után mentettem, és még csak 6% volt az állásom, szóval ez nem 2 napos buli lesz. 😉

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. február 9., péntek

Megvan életem egyik legnagyobb álma!

Ez pedig a Mario Party 2. Ami ott volt a Game Parkban, bizony megvettem. Kemény 10 000 forint volt, de megérte bizony. Az összes Mario Party közül ez a legszórakoztatóbb. Már megjelenés előtt 2000. júniusában tudtam erről a játékról, és már akkor éreztem, hogy ez csakis jó lehet. És igen. Nagyon vicces, ahogy a karakterek az adott pályának megfelelő ruhát vesznek fel. pl. A Pirate Landben kalózruhát, míg a Space Landben űrhajós ruhát vesznek fel. 70 minijáték van rajta, ami az első részben található közel 50-hez képest szép eredmény. De viszont ennek a 70-nek az egy részét az első Mario Partyból hozták át, egy kicsit továbbfejlesztve. A grafikája is érdemel egy külön szót, mert én ennél szebb N64-es grafikával még életemben nem találkoztam. Éles kép, és nem annyira szögletesek a karakterek. A zenék is jók (kedvencem a Pirate Land és a Mystery Land zenéje), szóval nagyon egyben van a játék.

A GC-béli egyik legnagyobb álmom is teljesült, a Mario Party 4. Bár ennek komolyabb eszmei ára volt, a Mario Kart: Double Dash!! De úgy döntöttem, hogy a Mario Party 4-ért megéri. Ugyanis ebben vannak a legnehezebb, legizgalmasabb mini-játékok. pl. Az a bányában evezős az valami őrület. Csak akkor mész egyenesen, ha egyszerre nyomkodod az A és a B gombokat. No most ki az, akinek ez kézre esik? Meg egyéb ilyen hasonló nyalánkságok. Igen, emlékszem, hogy nyáron nagyon fújtam a Mario Party 4-re, de mindent visszavonok. Ez a legnagyszerűbb Party játék.

Szóval mostanság teljesen Mario Party lázban égek. Még 2 rész hiányzik, a harmadik és a hetedik. De hogy hogy szerzem be őket, fogalmam sincs. A hetes a mikrofonja miatt iszonyat drága, a harmadik meg annyira ritka, hogy tudtom szerint be se hozták Magyarországra. Most az a tervem, hogy ezt a 2 játékot megveszem + Luigi’s Mansion, Paper Mario (N64) valami Mario Kart: Double Dash!! és utána elkezdek gyűjteni a Wii-re.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. január 30., kedd

Lassan az osztályom is Nintendo-fan lesz

Legalábbis 1-2-ből biztosan Nintendo-fant tudnék faragni. Őrület, hogy milyen szkeptikusan álltak hozzá a Nintendóhoz, mondván, hogy gyerekes. Egy nap elvittem a DS-emet, mert tudtam, hogy hosszú napom lesz, és nem akartam unatkozni. Amikor meglátták DS-t, egyből rájöttek, hogy nem viccelek, amikor a Nintendóról beszélek, sőt, elég komolyan nyomom. Egy páran kipróbálták, azoknak mind nagyon tetszett, de olyan is volt, aki egyszerűen csak megnézte, hogy mit csinálok. Voltak egy páran, akik meg mondták, hogy szoktak Playstationözni (azonnal közöltem velük hogy rossz úton járnak ;-)) ők játszottak vele, elég jó érzékük van a játékokhoz, ezzel is jót játszottak. Összességében azt tudom elmondani, hogy bár nem lettek függők, de azért örülnek, ha van Nintendo.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. január 21., vasárnap

Anime Fan's Meeting

Nem volt rossz. Nyilván nem egy animecon-kaliberű rendezvény volt, de jó volt. Olyan 3-500 lehettünk, a belépő 600 forint volt. Bár megmondom őszintén, hogy a programkínálat nem tetszett, mert az AMV-kre és a Cosplay versenyre orientálódott az egész. És még az ábrándított ki, hogy sok szinkronszínészt mondtak, aki jött volna, de csak egy tudott eljönni, Jelinek Márk. Őt meg mivel nem ismertem, és már nem volt több érdekes program, ezért hamarabb mentem el. Molnár Ilonát vártam volna a legjobban (Inuyasha, Kaleido Star, Tokyo Mew Mew) őt nagyon szeretem. Végülis nem volt rossz, mert szeretek AMV-ket nézni, de az AnimeConon levő előadások, konzolversenyek is nagyon érdekesek voltak, sajnálom, hogy ez itt nem volt. Amúgy nem voltam egyedül, Krisivel és Trunerrel beszéltünk meg találkozót a Keletinél, onnan mentünk a 79-es Trolival a Petőfi Csarnokba a piacra szétnézni. A másik, ami kiábrándít, hogy mennyi hamisított játék van, elsősorban GBA. De amúgy szeretek odajárni, mert azért kellemesnek mondható a hangulat ott. Én nem vettem magamnak semmit. Miután végeztünk, az egyes metróval mentünk a Széchenyi fürdőtől az Operáig. Ez idáig nagyon menö, ha nem tévedtünk volna el. Én tényleg nem akarom megbántani Krisit és Trunert, de hihetetlen, hogy Pestiek és a saját városukat nem ismerik. Azt aláírom, hogy Budapest tényleg óriási nagy, de vicces, hogy valahányszor Pesten járok a barátaimmal, jóformán mindig én vezetem őket. Amúgy volt még a AFM-en egy régebbi 576 Konzolos barátom, Rolne is, akivel még soha nem találkoztam, nagyon meglepett, hogy eljött ide. Tudniillik ő nagy animés, és lenézte ezt a rendezvényt, mivel kisebb kaliberű. Meg ő animék terén is eléggé finnyás. pl. az egy "12 egy tucatban" animéket nem szereti pl. Dragon Ball, Inuyasha, Pokémon. Amiknek sok 100 részük van. Az olyanokat szereti, mint pl. Elfen Lied, vagy a Neon Genesis Evangelion. Még a Slayerst is jónak tartja, legalább ebben egyetértünk. Mert az általam szeretett animéket, a Kaleido Star, Tokyo Mew Mew egyáltalán nem szereti. Mondjuk úgy ítélkezett a Kaleido Starról, hogy nem is láttam, csak az elején nagyon hangoztattam a Tokyo Mew Mew-t, amit ő nagyon utál, és ha a Kaleido Start is szeretem, akkor azt gondolja, hogy az se lehet valami nagy szám. Pedig a Kaleido Star pont neki való, sokat tanulhatna tőle. Amúgy normális gyerek, elkísért a Holdfénybe, ott néztem magamnak Pokémon TCG lapokat, vettem Boostert, meg 4 Energy kártyalapot. Hülyének néz, hogy ilyenre költöm a pénzem, de hát Istenem, mindnyájan mások vagyunk ^^ Aztán, amikor vissztértünk, akkor az emeleten nyomtunk Krisi Truner és én egy hármas Mario Kart DS bulit. Ez is jó volt, bár nyilván nem adja azt az élményt, amit a nyolcas buli. Eredményt is szerettem volna megőrizni, de Krisi a tudtunk nélkül kikapcsolta a DS-ét, mert megsértődött, amikor megvicceltük azzal, hogy amíg telefonált, egy pillanatra be-be kapcsoltuk a játékot ^^ És akkor kapcsolta ki, amikor töltötte volna be az új pályát, így annyi. Képek készültek, de iszonyat szar minőségűek, úgyhogy nem hiszem, hogy felrakom. Ezután lementünk ott volt a szinkronszínészes interjú, ekkor mentem el. Rolne is elkísért. Összességében jó volt, bár az őszi AnimeCon sokkal jobb volt.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. január 18., csütörtök

A jégszállítmány megérkezett!

Még hétfőn! Hogy mit értek ez alatt? Az Ice Climbert NES-re. Imádom ezt a játékot, annyira élvezem! Már írtam korábban, hogy miért jó. De így, hogy most már nekem is megvan, sokkal jobban élvezem. Meg a Donkey Kong is megvan NES-re. Bizony, az első Mario játék 1981-ből. Annyira viccesnek tartom, hogy Mario lépteinek is hangja van, nemhogy az ugrásának, ami nagyon nevetséges. A 3 pálya elsőre nehéznek tűnik, de nem kell megijedni. A játék 1981-es, és még nagyon kiszámítható a karakterek mondása, ezért, ha jól megfigyeled, nem olyan nehéz. Én tanácsolom, hogy aki teheti, az gyűjtse be a régi játékokat, mert igazi ritkaságok, és tényleg megéri. Én az Ice Climberrel úgy éreztem magam, mintha a régmúlt időkben járnék. Én, aki 20 éves vagyok, még át tudom érezni néhanapján, hogy milyen volt a ’90-es évek elején lenni. Az Ice Climbernél maradva, az ugrás nagyon nehéz, hogy jó helyre ugorj, nagyon rá kell érezni a játékra. De a sírásukat soha nem fogom elfelejteni, az is a vicces kategóriába tartozik. 😀
Ne feledjétek Popo és Nana (Ice Climber) rulez. 😉

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. január 5., péntek

ÉS MEGVAN A GYŐZTES!!!

Azt azért el kell ismerni, hogy a Mario Kart DS 150cc-n kegyetlen nehéz. A karakterek hihetetlen agresszívek, kegyetlenül lökdösnek. Nem egyszer volt már, hogy ezért mártóztam meg a tengerben, vagy Bungee Jumpingoltam egyet a szakadékba. Egyszerűen mindent megtesznek azért, hogy kiüssenek engem, én még ilyet életemben nem láttam. De van egy karakter, aki egyszerűen csodát művelt. Ő nem más, mint Luigi. Valami hihetetlen. Olyan érthetetlen. A porszívós autójával egyáltalán nem tűnik gyorsnak, de mégis úgy hagyja le a többieket, hogy az valami hihetetlen. És 40, maximális pontos győzelmet hozok fel. Szóval én ajánlom Luigit.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. január 1., hétfő

A Nintendo játékok igazi ereje

Mára 2 postot szánok, ide egy számomra nagyon fontos gondolatmenetet akarok leírni. Sajnos a szilveszteri bulit egy hatalmas tragédia árnyékolta be, ma hajnalban meghalt az édesapám. És a mai nap valami hatalmas dolgot tapasztaltam meg. A Nintendo játékok nagyon nagy mértékben képesek enyhíteni a fájdalmamat. Annyira érzem azt, hogy tényleg nem csak a pénz miatt csinálják a Nintendo játékokat, hanem, hogy szórakoztassanak. És a nagy gyászban egy kis mosolyt varázsoltak az arcomra a Mario figurák.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Boldog új évet mindenkinek!

Remélem, mindenkinek jó volt a szilvesztere. Én itthon voltam, és Krisi is itt volt, meg az unokatestvérem, Kailniris. Nagyon jókat játszottunk hármasban. Volt Super Smash Bros. Melee, Mario Party 6, Mario Kart: Double Dash!!, Kirby Air Ride, meg Mario Kart DS. Érdekes, valahogy arra számítottam, hogy kettesben nem annyira élvezetes a Mario Kart DS, de nagyon kellemesen csalódtam. Ugyanolyan jó, mint nyolcan, sőt még egyjátékos módban is fantasztikus. Egy ilyen játékra szokták azt mondani, hogy tökéletes? Nagyon-nagyon jó az egész, egyszerűen tényleg, letehetetlen. Mivel Kailnirisnek nincs DS-e, ezért csak ketten tudtunk Mario Kartozni DS-en. Volt Super Smash Bros. Melee is, amit a korábban elmondott okok miatt nem élveztem.Tényleg nem lehet olyan ember ellen élvezetesen játszani, akiről tudod, hogy sokkal jobb nálad (remélem nem félreérthető :$) De Krisi csak akkor gyenge, amikor Ganondorffal van. A többiekkel laposra vert minket. Ezután jött a Mario Party 6, amit mikrofonon játszottunk, erről is írtam korábban, hogy miért nem élvezem. És most is fenntartom azon álláspontomat, hogy nem bírom a szórakozásnak eme módját. Aztán játszottunk egy kicsit a Kirby Air Ride-dal, amivel meg az volt a baj, hogy a TV-m kicsi, és maga a jármű meg hihetetlen gyors, tehát a kép nagyon gyorsan változik, emiatt nagyon kicsi kép nagyon rosszul látszódott. Ezért nem tudtunk vele sokat játszani. A Mario Kart: Double Dash!!-sal jót játszotunk, de itt meg pont a Super Smash Bros. Melee ellenkezője érvényesül. Tehát ebben a játékban meg én vagyok a jobb, és emiatt volt kevésbé élvezhető. Ez egy ilyen problémás szilveszter volt, de jól éreztük magunkat. 😀 Élveztük egymás társaságát, és azt hiszem, hogy ez a lényeg. Aztán Kirby’s Fun Pakeztünk, ketten. Na végre egy olyan játék, amit felhőtlenül élveztünk :-D. Egész éjfélig játszottunk. Aztán amikor ránk jött az éjfél, én nyitottam ki a pezsgőt (életemben először sikerült, nekem, aki még a pezsgő durranásától is halálosan fél, nehogy megijedjen :-D), és boldog új évet kívántunk egymásnak. A Krisi elővett egy ősrégi NES játékot, amit ő hozott, Ice Climber a címe. Valami hihetetlen jó a játék. Egyszerű és élvezetes. Olyan, hogy fölötted levő jégsort kell kiütni, hogy feljebb juss, és a legtetején meg kell fogni a madár lábát. Nagyon jó. És nagyon viccesen jön le, az, amikor kiütnéd a feletted álló jeget, és pont a szakadékba esel. Meg a végén annyira nevetséges Popo és Nana (alias Ice Climber) sírása. Olyan hangjuk van, mintha valami nyálkás izé a földre pottyanna. A játékon nagyon látszik, hogy 1984-ben adták ki, és a zene is annyira azokat az időket hozza vissza. Nagyon jó a játék. Meg aztán elővette Krisi a régi, 1983-as Mario Bros-t, ahol csövekből jönnek ki az ellenségek, mint pl. rák, tüskés, méh és a teknős. És alulról fel kell ütni őket, ekkor fejreállnak, és odamenni, és elrúgni őket. Ez is amennyire egyszerű, annyira élvezetes. És ezen játékokkal való játszás közben jöttem rá, hogy 1985-ben milyen nagy szó volt a Super Mario Bros. Aztán még Mario Kart DS-eztünk multiban, aztán egy olyan 3 óra fele elfáradtunk, és lefeküdtünk aludni. Krisi egész délig aludt, utána ő érdeklődéssel nézegette a régi 576 KByte újságokat, egy kicsit Mario Kart DS-eztünk, és aztán kikísértem az állomásra, hazament. Hát ennyi volt, és nagyon jó volt ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)