Tegnap voltam a Japán Alapítvány könyvtárában és néztem nyelvvizsga felkészítő könyveket. Szerencsére van belőlük bőven, egyedül az volt a probléma, hogy több könyvből csak 1-1 példány volt épp elérhető. Azok a nem kölcsönözhető példányok. Alapos szétnézés után ezt a kettőt vettem ki.
A jobb oldali csak N5-ös, a bal oldaliban vannak N4-es feladatsorok is. Nosztalgikus volt nézegetni, próbálgatni őket már a vonaton is. Az az igazság, hogy pontosan nem tudom visszaidézni, hány feladatsorból állt a nyelvvizsga, a könyvben 4 feladatsorból van válogatás. A sorszámok mellé nem a hivatalos elnevezést írtam, mind saját "találmány".
1. Kanji átirat
Adott egy mondat, és csak az a szó van kanjival írba, aminek a romaji átiratát kell kiválasztani. Két részből áll a feladatsor, a második felében a mondatok teljesen romajival vannak írva. Az aláhúzott szónak a kanji átiratát kell megtalálni. Mint láthatók, a különbségek nüanszok, ráadásul pont a 6. mondat az egyik mumusom. Soha nem találom el, hogy melyik a bal és melyik a jobb... Ezt például csak tippelem, hogy a bal van kanjival írva és akkor az D lesz a helyes válasz. Szóval résen kell lenni.
2. Nyelvhelyesség
Partikulák, melléknévvégződések és igeidők gyülekezőhelye. Ez olyan, hogy ha jól begyakoroljuk, akkor nem okoz különösebb nehézséget. Értelemszerűek a válaszok, elég könnyű kitalálni. Ami nekem leginkább nehézséget okoz a témajelölő- és az alanyjelölő partikulák megkülönböztetése (mondatban, mikor melyiket kell használni).
3. Olvasott szöveg értése
Itt érezzük csak igazán, hogy mennyire rövid idő van egy-egy feladatsorra. Rövid szöveget, párbeszédet kell olvasni, és az ahhoz kapcsolódó kérdésre kell megtalálni a helyes választ. Nemcsak az olvasás miatt szűkös az idő, hanem itt is megcsinálják azt, hogy az egyes válaszok között az apró különbséget kell megtalálni. Tehát a válaszlehetőségeket is alaposan el kell olvasni. Az ilyen kérdéses olvasott szövegeknél azt szoktam csinálni, hogy mindenek előtt a kérdést olvasom el, mert lehet, hogy nem kell az egész szöveget elolvasni a válaszhoz. Nem mindig ez vezet eredményre, de összességében hamarabb végzek az ilyen feladatokkal.
4. Hallott szöveg értése
Egy képet látunk, lényegében azt beszélik el. A párbeszédhez kapcsolódó kérdést a hanganyagban teszik fel. Jellemzően a párbeszédet kell a képekhez párosítani.
Itt az időkorlát nem okoz problémát, de arra emlékszem, hogy az első két feladatsor után érzett lendület a harmadik és a negyedik után megtörik. Az időkorlát és a nehezen érthető szöveg után lehet érezni, hogy annyira mégsem lesz kimagasló az eredmény.
Tehát megvan, hogy mikre érdemes gyúrni. Az azért látszik, hogy a japánok is leginkább a standard feladattípusokat használják, plusz a kanji átirat. Nincs szóbeli vizsga, és mindegyik feladat tesztjellegű. Ugyanúgy, ahogy a japán tanulók írják a dolgozatukat, vizsgájukat szerény hazájukban. Emlékszem is, hogy mondta a japán tanárnőm, hogy emiatt van az, hogy a japánoknak a későbbiekben komoly problémát okoz, hogy szóban előadást tartanak akár munkahelyen, akár bárhol máshol.
De ez azt eredményezi, hogy nekünk is csak egy tesztsort kell kitölteni, és gép javítja a feladatsort. A gép miatt külön kikötés, hogy csak 2B-s grafitceruzával lehet írni. Ugyanis ez az a ceruza, ami annyira puha, hogy még érzékeli a gép, de ha javítunk és radírozunk, akkor nyom nélkül el tudjuk tüntetni a rossznak vélt választ és helyesbíteni. Két választ természetesen nem fogad el a gép.
Van négy és fél hónap szépen, fokozatosan felkészülni. Menni fog!
