Top 40 Yonekura Chihiro #17

Birth of light

A második dal a Highschool Aurabuster OVA-ból, és bizony ez is nagyon jóra sikeredett. Ez is teljesen elüt az átlagos Yonekura Chihiro daltól. Csendes, titokzatos, az énekesnő hangja is halk, rejtélyes. A zene végig harmonizál ezzel a hangulattal. Az OVA-hoz nem volt szerencsém, de nagyon érdekel. A leírás alapján is érdekesnek tűnik, és mivel csak 3 részes, ezért gyorsan végig lehetne érni rajta, de biztos vagyok abban, hogy egy olyan OVA-nak, melynek ilyen jó dalai vannak, az nagyon jó lehet. A szöveg inkább érdekes. Magához hív egy bizonyos személyt, aki ablakon át érkezik, de aztán mégis évek óta tartó elválásról énekel, és hogy egyszer biztosan találkoznak. Olyan ez, mintha legbelül nem bírná, hogy külön vannak, ezért elképzeli, hogy ott van. Ha tudja, hogy ez képzelet, és nem okoz problémát, hogy a valóság más, akkor miért is ne? Maga a dal tényleg nagyon jó.

Elavult technológia életre keltése

Alkalmanként nézegettem a vaterán, zsibvásáron, jófogáson AKAI VS-G440-es videomagnót. Volt ilyen nekünk gyerekkoromban, kifejezetten szerettem, csak évek múltán aztán eltűnt. Aztán néztem, hogy vannak még videokazettáim, amiket néznék, így néha néztem, hogy lehet-e ilyen videót találni, de sokáig nem láttam. Aztán a héten megtaláltam a Jófogáson 3.000 forintért. Olcsó volt és mivel abban a kerületben volt, ahol én lakom, ezért másnap reggel telefonáltam is (éjfélkor találtam meg), hogy megvan-e még? Örömmel vettem tudomásul, hogy megvan, el is mentem érte még aznap este.

Az alsó az. A felső egy Samsung BD-F5500-as Blu-ray lejátszó. Úgyhogy jelen van a mai technológia is, de mindenképp akartam egy videomagnót, mert van néhány kazettám, amit szívesen néznék néha. Erre vettem. Még szerdán mentem el érte (tök menő, hogy a szembe lévő utcában volt), aznap be is üzemeltem, de csak ma tudtam kazettával kipróbálni, mert mindegyik Békéscsabán van. Otthon voltam a hétvégén, és elhoztam néhányat. Próbára is tettem.

Így működik rendesen, bár a kép kicsit ijesztő.

Látható, hogy a felső rész ugrál jobbra, remélem, hogy ez csak ennél a videokazettánál van. Akármennyire is imádom a Super Mario Kalandjai rajzfilmet, de most azt mondom, hogy az a kisebbik rossz, hogy annak a szalagja gyűrődött meg, vagy mit tudom én, de a lényeg, hogy akkor inkább nézek mást videón, de szívesen használnám.

Bár azon elgondolkodtam, hogy lehetne ezen kívül használni, mert a lejátszáson kívül tényleg eljárt az idő a videó felett. Már digitálisan vesszük a TV adókat, a videó ezen minőségén csak ront. De ha videóra is kötnénk, üres videokazettát sem érdemes tartani, mert rosszabb képminőségben veszi fel a műsorokat. Sőt, meg is lepődtem, amikor látok néha Media Markt-ban vagy InterSpar-ban üres videokazettákat, milyen drágák. Egy darab ilyen 1.000 forint körül van... Nem értem miért ennyire drága, véleményem szerint nincs eszmei értéke. Nem tudom azt elképzelni, hogy valaki gyűjti az üres kazettákat, hogy aztán arra vegyen rá valami műsort, vagy filmet. De lehet, hogy van valami, mert nemrég találtam egy weboldalt, amelyik a magnókazettákról szól. Üres kazettákat mutat be márkánként és szériánként külön-külön. Rengeteg van belőle. Magnókazetta is aktívan volt az életemben, nem gondoltam volna, hogy azokat is szériákban gyártották. Mindenesetre most már érdekeltebb leszek a videokazettákban, a vaterán lehet venni olcsón jó filmeket, ha úgy alakul, bővítem a gyűjteményemet, és remélem, hogy a videó rendben működik.

Top 40 Yonekura Chihiro #18

Heaven's Door

Yonekura Chihiro ritkán jön ki a tőle megszokott zenei közegből, melyben otthonosan mozog, de amikor megteszi, olyan különlegességek születnek a kezei közül, amik bizonyítják, hogy van helye a zenei iparban, és akár igazi egyéniség lehetne. A címből kiindulva ez a dal a többi pozitív hangulatú dalai közé sorolhatnánk, de itt másról van szó. Itt nem a mennyország kapujában van (vagy ajtajában, hogy hűek legyünk a címhez), hanem vágyik arra, hogy ott legyen. De se nem optimista, de nem pesszimista hangulatú dal, sokkal inkább elgondolkodó, az élet dolgain elmélkedik, miközben vágyik arra, hogy elérje a boldogságát, a mennyországot. De az élet nehézségei mindig visszarántják a földre. A zene hihetetlenül egyedi hangulatú. A versék visszhangzása erősíti az elmélkedő hangulatot, kis titokzatosságot is csempész a dalba. Igazi remekmű.

Plusz két könyv, amit szívesen olvasnék

A múlt heti listához tennék hozzá két könyvet, amit szívesen olvasnék, ha lenne lehetőségem. Az egyik lemaradt a listáról, a másik megjelenéséről meg a héten szereztem tudomást.

• Al Ghaoui Hesna: Félj bátran
• Tari Annamária: Bátor generációk - Szorongok, tehát vagyok

Hesna életútját annyira nem ismerem. Annyit tudok róla, hogy háborús helyszínekről szokott tudósítani különösen nehéz helyzetben élő emberekről. Ezeket annyira nem néztem, de amikor láttam őt, kifejezetten szimpatikusnak tűnt. Már a könyv címét is figyelemreméltónak tartottam, amikor elolvastam a hátsó borítón levő szöveget, biztos voltam abban, hogy ez egy nagyon jó könyv lehet. Mérhetetlenül ártónak tartom Oravecz Nóra és Soma Mamagésa munkásságát, és amiket "tanítanak", hogy soha ne félj, légy bátor, meg ilyenek. Soma legújabb könyvének címe valami félelem nélkül, vagy mi a fene. Na mondom, ez borzasztó. A félelem az életünk során megélt negatív tapasztalatokból fakad, mely egy teljesen normális dolog. Mivel az agy tudattalanjában minden emlék elraktározódik, ezért a félelem egy életen át tart, azt végleg legyőzni soha nem lehet. Mint ahogy a rossz emlékeket sem lehet kitörölni, és egy ahhoz kapcsolódó esemény, tárgy vagy táj, stb. láttán bármikor előtörhet. Egyet lehet tenni a félelemmel: kordában tartani, elfogadni a létezését, és az adott pillanatra felülkerekedve rajta végigmenni azon, ami okozza a félelmet. De a félelemre szükség van, mert az is éltet. Most képzeljük el, ha nem félünk semmitől, és például benyúlunk vizes kézzel a konnektorba, mondván, mit nekem egy kis áramrázás? Majd megmutatom, ki az úr a háznál! Vagy tegyük el, hogy a 10. emeleten lakunk, és szó szerint leugrunk kenyérért. Mert mit féljek egy kis ugrástól? El van marháskodva az egész, de csak így tudtam érzékelni, hogy mekkora hülyeség a soha ne félj szöveg és társai. És ahogy beleolvastam, pont arról szól a könyv, hogy merjünk félni nyugodtan, mert jó hajtóerő lehet az életben. És egy olyan embernek, aki igazán elhagyatott helyeket is látott, annak elhiszem. Nagyon jónak gondolom a könyvet.

Tari Annamáriát régebb óta ismerem a médiában, még a VIVA+-on ment az Intim Szféra című műsora, ott figyeltem fel rá, ott lett számomra szimpatikus. Azóta elolvastam több könyvét is, és szerettem olvasni. Csernus Imre mellett ő lett számomra az a pszichológus (vagyis hát Csernus pszichiáter...), akiről azt gondolom, hogy érdemes odafigyelni az írásaira, mert jól látja a dolgokat, és meg is tudja úgy fogalmazni, hogy érdekesnek hangzik. Kifejezetten szeretem olvasni Tari Annamária könyveit, egyetlen kifogásom van: Túlzottan "probléma-központúak" az írásai, tehát azok nagy része a probléma feltárásával foglalkozik, a megoldásokkal kevésbé. Van arról is szó, de úgy érzem, hogy arányaiban kis részben foglalkozik vele. De amúgy szeretem a stílust, ahogy kifejezi magát, érdekessé teszi az írását. Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy ez a könyv miben lehet más, mint az előzőek. A cím alapján a téma hasonló lehet az eddigiekhez képest. Csernus Imre könyveinél tapasztaltam azt, hogy többször majdnem pontosan ugyanazt olvastam vissza, mint amit az előző könyveiben már leírt. Tari Annamáriánál ezt nem tapasztaltam, nála inkább azt, hogy ugyanazt a témát más példákkal szemléltette egy későbbi könyvében. Ez kétségtelenül jobb, de mindkét pszichológus-pszichiáter könyveit szeretem olvasni. Nagy érdeklődéssel fogom olvasni az új könyvet is.

Top 40 Yonekura Chihiro #19

Calling

Ismét egy "keményvonalas" balladával van dolgunk. Ezalatt azt értem, hogy nem menekül az optimizmusba a nehézségek elől, hanem megéli a fájdalmat, ahogy írtam a "Bridge" dalnál. A Calling pont ilyen. Ez a dal egy hozzánk közel álló ember hiányáról, és annak fájdalmáról szól. A cím is arra utal, hogy őt hívja. A zene is lassú, a dallam is nagyon szép, egy bajom van, amit a japán zenének egy alapvető bűne. A verse és a refrén dallama disszonáns. A verse dallama nagyon szép, de a refrénnél van egy váltás, és olyan érzetet ad, mintha hirtelen másik dalt énekelne az énekesnő. Gyakorlatilag ez az oka, hogy "csak" a 19. helyet érte el, amúgy Yonekura Chihiro legszebb dalainak egyike, és ha végig harmóniában lenne a dallam, simán benne lenne a Top 10-ben.

Top 40 Yonekura Chihiro #20

Kokoro kara SHINING STAR

Különös olyan dalt hallgatni, mely annak a felismeréséről szól, hogy a másik fél mennyire fontos nekünk. Ezek érzelmileg szinte mindig emelkedett hangulatúak, érezni, hogy mélyen megérinti az előadót az érzés. Kétségtelen ismerős érzés, erről énekel Yonekura Chihiro ebben a dalban is, szerethető stílusban. Engem legalábbis megtalált ezzel a dallal, és örülök, hogy ilyen is van tőle. Bár belegondolva nem meglepő, hiszen szinte csak pozitív hangulatú dalai vannak. De azt gondolom, hogy aki tudja, hogy milyen egy bizonyos személyt a szívünkbe zárni, annak minden örömével és fájdalmával, az érteni fogja ezt a dalt.

Top 40 Yonekura Chihiro #21

Bridge

Nagyon becsüljük meg ezt a dalt, mert ez Yonekura Chihiro azon kevés dalai közé tartozik, melynek tényleg szomorú a dalszövege, és nem menekül abba, hogy ez majd csodává válik, meg hasonlók, hanem tényleg megéli a bánatot. Sőt, ami miatt különösen tetszik a dal, hogy a szomorú mondanivaló ellenére is ütemes a zene, ami számomra azt jelenti, hogy megéli a fájdalmat, hagyja, hogy "táncoljon" benne, nem nyomja el magában. Ez nagyon imponáló, és sok sablonos dalát jóvá tette csak ezzel az egy szerzeménnyel.

Bár ez sem menti meg a SPRING ~Start on a journey~ című albumát, ami rettenetes visszaesés volt az előző évi jam albumhoz képest. El is gondolkodtam magamban, hogy ha 2002-ben ismertem volna meg az énekesnőt, a jam album után azonnal elkezdtem volna érdeklődni utána. Sőt az albumot követően két olyan kislemez jelent meg (Natsu no Owari no Hanabi és Bridge), ami után komolyan felfigyeltem volna rá, és nagyon vártam volna a soron következő albumot, de az óriási csalódás lenne. Konkrétan a SPRING ~Start on a journey~ album két legjobb dalból készült kislemez, a többi sajnos felejthetőre sikeredett. De ezt a dalt megéri meghallgatni.

Top 40 Yonekura Chihiro #22

Crimson of Butterfly

Azt sajnálom, hogy a Highschool Aurabuster mangából csak egy 3 részes OVA készült, valamint néhány dorama CD, mert ez termelt néhány kiemelkedő dalt Yonekura Chihirótól. Az egyik ilyen a Crimson of Butterfly. Egy titokzatos dal, szegényes hangszereléssel, az énekesnő hangja is nagyszerűen passzol a zene hangulatához. A szöveg is egyedivé teszi, és azért az ilyen dalok mutatják meg, hogy nagyon is van képessége Yonekura Chihirónak, csak kihasználatlan marad. Kár érte, de az ilyen dalok kincset érnek.

Top 40 Yonekura Chihiro #23

Seize the Days

Ez a dal az ékes bizonyítéka annak, hogy Yonekura Chihiro látásmódja, az életről való gondolkodása lényegében nem változott semmit az évek során, csak finomodott. Ez a dal 2010-es, és hasonlókat énekelt már a karrierjének elején is. A címből lehet következtetni a mondanivalóra, a pozitív gondolkodásmód, meg a ragadd meg a pillanatot, és hasonlók. Ráadásul annyi dalban hallom az "afurete" szót (itt is túlárad...) és annak különböző ragozásait, hogy valósággal elérvényteleníti a jelentését. Mégis képes úgy előadni az énekesnő, hogy az szerethetővé válik. Egyrészt a hangszerelés jön be, meg a dallamvilág, másrészt meg tényleg hallani, hogy Yonekura Chihiro ebben hisz. Látva a róla készült képeket, látva a videókon a beszédstílusát, ahogy kifejezi magát, lehet azt látni rajta, hogy neki tényleg csak ennyire terjed ki látásmódja a világra, ennyiről vesz tudomást, és az életben ért nehézségeket is úgy fogja fel, hogy abból majd csoda lesz. És ő az egyetlen, akitől ezt nem kérem számon, mert így adja elő.

Top 40 Yonekura Chihiro #24

Tori no Uta

Ez a dalcím is ismerős lehet sok anime rajongónak, és bizony. Ez is feldolgozás, és ez annak az AIR TV anime openingje. Yonekura Chihiro változata talán fapados kiadásnak tűnik, de tudni kell, hogy a Nakeru Anison egy koncepció album. A rajta levő 10 dal hangszerelése nagyon hasonló, és az eredetileg különböző hangszerelésű dalokat lényegében "egybekeverten" hallhatjuk. Ha nem lenne szünet, tényleg egy dal lehetne az egész album, mert hasonlítanak egymásra. Nem nevezhető mindegyik dal kiválónak ezen az albumon, de az a néhány nagyon kiemelkedő. Ilyen a Tori no Uta. Ha elvonatkoztatunk az eredeti változattól, akkor azt gondolom, hogy egy nagyon jó dalt hallhatunk, ezzel a hangszereléssel érdekes mondanivalót ad a dalnak úgy, hogy szinte megmarad az eredeti értelme. Ennek a dalnak is az eredeti előadója Lia.