A Taiyou to Tsuki album 3. dala egy rendkívül kellemes, vidám nóta. Az ilyen szolidan kifejezett érzelmek jellemzik általánossában Suara dalait, de alapból nem is nagyon illenének rá a majd felrobban, úgy kitör jellegű dalok, és nagyon sokszor pont az esik jól, hogy ilyen jellegű vidám érzéseket hallgassak, mint amik például ebben a dalnak vannak. A madárcsicsergés meg csak emeli a hangulatot.
http://www.youtube.com/watch?v=7F5tF7lQ-Vk
Tegnap a bolhapiacon megtaláltam a régi Start! és Unterwegs német nyelvkönyveket, és mivel le tudtam alkudni elfogadható árra, ezért elvittem őket. Két okból vettem meg: Egyrészt mert a gyűjteménybe szerettem volna, másrészt meg szerettem volna összehasonlítani, hogy mennyire strukturálták át az újat a régihez képest. Szerencsére nem sok feladat van bennük kitöltve.
Már végignézve is sok emléket ébresztett bennem, ugyanis bár sok régi rajz és szöveg maradt meg az új könyvben, de sok volt, amit kivettek, vagy átrajzoltak. A régi könyv inkább már csak emlék, ugyanis határozottan az előnyére változtatták meg a sorozatot. Bővebbek lettek az egyes leckék, több gondolkodtató feladat van, és több olyan van, hogy adott a történet, és folytassuk azt. Míg a régiben meg volt adva a teljes történet, az újban rád van bízva, hogy fejezed be. Az új szövegek, meg tényleg korszerűbbek. A nyelvtan rendszerét is teljesen átalakították. Az első 6 lecke teljesen ugyanaz, az 7. leckétől vannak változások. Vannak nyelvtani elemek, melyek előrébb kerültek, vannak, néhány hátrább. Például jó ötletnek tartom, hogy a befejezett jelent (vagyis a Perfektet) már a 13. leckében vesszük, mert akkor nem kell leragadni a jelenben, korábban lehet eseményekről múltban is beszélni. A régi könyvben a 18. leckében (mindig részt akarok írni. Látszik, hogy újabban sokat animézek -_-) volt. A felszólító mód is előrébb került, a 9. leckében, ugyanis itt beszéljük ki az egyszerűbb ételek elkészítési módját, míg a régiben a 13. leckében volt, ahol a lázadó tinédzsert akarja a család rendre utasítani. Attól még, hogy jobb az új, lehetséges, hogy a régiek feladatait is kitöltöm.
Viszont, ami benne volt a régiben, és az újban teljesen másképp pótolták, azok a nagyobb ismétlő feladatsorok. A régi könyvnek munkafüzetében 5-6 leckénként voltak ilyen nagyobb összefoglaló feladatok, míg az újból ezt kivették, viszont kiadtak egy gyakorlófeladatok és tesztek könyvet, ebbe jóval több feladat van, így komplexebben fel lehet mérni a tudásunkat. Feleletválasztós feladatok, szövegben főnevek, melléknevek, igék ragozásának megfelelő módja. Persze lehet mondani, hogy több könyv, így több pénz jön be a kiadónak, de megéri megvenni, mert a több feladatnak köszönhetően jobban fel lehet mérni a tudásszintünket.
És ha szombaton volt magyar rock zene, legyen folytatása. Ma egy igen nagy ritkaság érkezett meg postán: LGT: Mindenki albuma kazettán. Eredeti 1978-as kiadású, de az LGT kazetták egyébként is nagyon ritkák, mert amikor újra kiadták az albumokat, akkor csak CD-n volt kapható, kazettákon meg csak annak idején adták ki az albumokat. És még ma is nagyon jól szól... Nem semmi minőség, nem gondoltam volna, hogy kazetták ilyen jó minőségűek lehetnek. Bescanneltem a borítót, hogy ez is elérhető legyen interneten:
Az Utawarerumono anime openingje, az énekesnő legismertebb dala. Az anime mellett a dal kedvessége és gyermeki bája is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az énekesnő legközkedveltebb dala legyen. Igazi, élettel teli alkotás, és ez az egyetlen egy, melyből videoklip is készült:
8 éve megvan már a Mario Party 5, de csak most tűnt fel egy ilyen grafikai... dolog (nem hívnám bakinak), és tippem szerint sokan ezért húzták le annak idején a látványosságot. Amikor a táblán képernyőváltás történik, akkor sötétedés mellett elpixelesedik a kép, és pixelesedésből "tér vissza", ha az a következő játékos van soron. És ugyanez van a Wii-s 8. részben. Azzal most játszottam, mert Blooper még hiányzott, mint játszható karakter, ezért megszereztem. Semmiség volt. Ugyanúgy van Story Mode, végig kell menni mindegyik táblán, a végén Bowserrel küzdünk meg. Hát nem fordítottak nagy gondot arra, hogy kihívás legyen, szinte fájdalmasan könnyű volt.
Most ilyen Mario Party-s korszakom van, hirtelen hogy megszerettem a játéksorozatot. Az első rész játéka során jutott eszembe, hogy a nagy előd is érdemel akkora hírnevet, hogy tesztet írjak róla:
Mindenféleképpen ajánlott az első résszel is tenni egy próbát, és megszerezni azoknak, akiknek van Nintendo 64-e, nagyon jóra sikeredett. Aztán most nézegetve a 8. részt, látom, hogy még sok minden nincs megvásárolva, úgyhogy azzal is kell játszani, ahogy a DS-es változatban is. Nagyon remélem, hogy a hamarosan megjelenő 3DS (vagy 2DS-es...) rész eléri a Nintendo 64-es verziók színvonalát, de legalább a DS-ét. Az áll hozzá a legközelebb.
Megmondom őszintén, nem is értem, hogy lehet egy ilyen dalnak "Barátok" címet adni, amikor annyira szenvedélyes, mintha szerelemről énekelne. Legalább is én a szerelem érzését élem meg így, amilyen ez a dal. Szeretem, nagyon sokat hallgattam, és a mai napig tűzbe hoz. A Kizuna album egyébként is nagyon komoly lett érzelmileg, ilyen vidám, ütemes dal kifejezetten jót tett neki, feldobta a hangulatot. Nagyon ajánlott hallgatni.
http://www.youtube.com/watch?v=8lGFxZle8VU
Újjáéledt a Skorpió! Egyre többet hallani róluk, nemrég láttam a TV-ben, Frenreisz Károly adott interjút. Tudtam az augusztus 19-ei koncertről, de hogy ezt az évfordulót két albummal is megspékeljék, az igencsak meglepett. Onnan tudtam róla, hogy böngésztem az aktuális heti MAHASZ eladási listát, és felkerült rá mind a két album. A lényeg az, hogy az új felállásnak két albumát adták ki CD-n, ami eddig csak lemezen volt elérhető. Megmondom őszintén nem értem, hogy a Hungaroton annak idején miért csak az első két albumukat adták ki CD-n, amikor sok előadónak megjelent utólag az összes albuma digitálisan. Egyébként nemcsak az lepett meg, hogy két régi albumot adtak ki újra, hanem az is, hogy milyen jól szerepeltek: Az Új! Skorpió album a 21. helyen debütált, míg a Zene tíz húrra és egy dobosra album pedig a 9. helyen. Szétnéztem neten, először ilyen nagyon ritka kiadványra gondoltam, ugyanis még soha nem hallottam a Grund Records kiadóról. Aztán, ahogy utánajártam, láttam, hogy elég sok helyen kapható online, így ma délelőtt elmentem a városba megnézni, hogy üzletekbe mennyire lehet kapni. Lehet mind a kettőt. Csak az egyik CD-re volt pénzem, és az az igazság, hogy egyáltalán nem volt nehéz a választás, mivel a Zene tíz húrra és egy dobosra album sokkal jobban tetszik, mint az egy évvel előtte megjelent lemezük. Több életet hallok ebben az albumban, másrészt meg nekem sokkal jobban bejön a hangulat is. Nagyon örülök ennek a kiadásnak, végre megvan jó minőségben. Eddig csak úgy volt elérhető, hogy valaki lemezről felvette, és feltette mp3-ba. Annak is jó volt a minősége, de összehasonlíthatatlan a CD-ével, arról nem is beszélve, hogy végre megvan nekem 320 kbps mp3-ban, és flac-ban. És a borítót is bescanneltem magamnak. Az albumon a 8 dal mellett, még kettő van, az 1979-ben megjelent kislemez (Új Generáció / Előre nézz!) anyaga. Még soha nem hallottam őket, de nagyon bejönnek, így maximálisan elégedett vagyok az albummal. Nemcsak hogy végre megvan CD-n ez az album, hanem még a két számomra új dal is nagyon tetszik, sok régi érzést visszahozott. Ennél már csak az lenne a jobb, ha az Azt beszéli már az egész város album is végre kijönne korszerű hangzásban. Az még nagy kedvenc.
Nálam eléggé egy szinten van a 18. és a 17. helyezett dalok, ez is videojáték opening, méghozzá az Utawarerumono anime videojáték adaptációja, valamint a Yumeji album nyitótétele. Azért ez került előrébb, mert dallamosabb, nagyon fülbemászó. Én is többször úgy énekeltem csak így spontán az utcán, hogy észre sem vettem. De a legszebb az, amikor társaságban voltam, és akkor annyira a fejemben voltak a dallamok, hogy nem bírtam nem énekelni, és idegesítettem a körülöttem levőket, hogy mindig ugyanazt hallják. ^^' Ilyen vidám dalt nem énekelni? Engem csak még vidámabbá tesz.
http://www.youtube.com/watch?v=BzifhjlgeOoA PS3-ra megjelent Tears to Tiara játék opening dala egy rendkívül aranyos, vidám szerzemény. Mind a zene, mint az ének nagyon kellemes. És az ilyen egyszerű dalokat talán nem is kell nagyon kielemezni, egyszerűen csak hallgatni, és élvezni kell. :)
http://www.youtube.com/watch?v=klu6xUalUF0Ezt soron kívül le kell írnom, mert besírtam rajta. Ilyet kitalálni… A Yondemasuyo, Azazel-san. 7. részében kiparodizálták a Detective Conan-t. Minden ugyanúgy volt, mint az animében: Bemutattak mindenkit a nézőknek, egy előadásra jöttek el, aztán éjszaka hirtelen valakit holtan találnak. Mindenki meg van rémülve, hogy a gyilkos köztük van, keresik a tettest, amikor egyszer csak megjelenik Kudou Shin’ichi (ezen a néven!), és elemezgeti a történteket. Ami szintén durva volt, az az epizód végén záródó ajtó, pont olyan volt, mint a Conan-ben. Nagyon poén volt. XD És így nézett ki az animében: Felnőtt testtel a gyerekarc, a nyakkendő kiemelve.
Először meglepett, hogy mit jelent a cím japánul, hiszen egy vidám dalt hallottam, aztán erre jön rá, hogy tiltott szerelem. Végülis egy tiltott szerelemről is lehet vidáman énekelni, ha nem annak fájdalmával vagy "elfoglalva", hogy nem lehetsz együtt a szerelmeddel, hanem kiéled azt az érzést. Szeretem ezt a hangulatot, amit áraszt magából ez a dal: Kellemes, felizgatja az érzékeket, és bár nyomokban fellelhető, de egyáltalán nem a szomorúság jellemzi. A Karin album egyébként is téli dalokat tartalmaz, én inkább arra gondolok, hogy télen, a nagy hidegben, amikor a ködös időben esik a hó, hamar sötétedik... és akkor ilyen érzés lehet hozzábújni:
http://www.youtube.com/watch?v=hJAheUFdcRI
