2013. április 17., szerda

Rontó Ralph DVD borító

Végre reklámozzák a Rontó Ralph DVD-t az online DVD webshopokban. Ahogy számítottam, kb. 3.190 forint lesz. Nehéz szülés volt, sokat kerestem, de végül megjelenik nálunk is 2013. április 24-én.

2013. április 16., kedd

Megjavított rádió és tenisz

Ma már végleg megelégeltem, hogy a mai napig nincs semmi hír arról a CD-s rádiómagnóról, amit márciusban vettem 6 hete hogy bevittem a szervizbe, mert ugye nem forgatta a kazettát. Akkor azt mondták, hogy 1 héten belül kész lesz, SMS-t küldenek. Semmi, 2 hét után felhívom őket, mondták, hogy nincs megfelelő alkatrész, de megrendelték. Hát, mondom jó, ennyi belefér. Majd újabb 2 hét múlva ismét felhívom őket, mert a papíron azt írták, hogy 30 napos határidőt vállaltak. Erre az volt a válasz, hogy csak a garanciálisra igaz, de megígérték, hogy hamarosan jelentkeznek, ha hogy megjavítható-e a készülék, vagy sem. De nem. Mára lett elegem, és úgy döntöttem, hogy akármi is lesz, én elmegyek érte, és elhozom. Odamentem, és kiderült, hogy megjavították. Lehozta a készüléket, és nem is volt annyira drága: 3.890 forint, ennyiért megérte. Hazavittem, és működik! ^_^ Szeretek kazettát hallgatni. És ha már pont olyan magnóm van, mint amilyet a Baby Sisters: Hoppá!!! albummal lehetett nyerni, akkor ezzel avattam fel. Jól szól, határozottan jó minőségban játsza le a kazettát, pedig ez a ritkább. Az olcsóbb magnók kifejezetten rossz minőségben játszák le a kazettákat, magasabb hangszínben, és rossz úgy hallgatni. Ez pont jó.

Lelkesen nézem a DIGI SPORT 1-en a Teniszmérkőzéseket. Ahogy régebben írtam, már korábban is érdekelt a sport, de igazából a Super Tennis keltette fel a figyelmemet. Most a héten Monte Carlóban van egy világjáték, ezt közvetíti a DIGI SPORT 1. Mellette gépezek, de amikor nézem, akkor nagyon elragad a hangulata. Az a csendes, nyugodt légkör, ami a pályán van, süt a nap, a narrátor nyugodt. Habár nyilván a játékosok izgulnak, de én teljes nyugalmat érzek. És mivel ismerem a szabályokat is, ezért többet is mond nekem a sport. Ennek örömére megírtam a tesztet a Super Nintendóra megjelent Super Tennis játékról:

Super Tennis játékteszt

Olvassátok, és tetszen mindenkinek.

2013. április 14., vasárnap

Watashi ni Happy Birthday

Általában nem szeretem hirdetni, hogy születésnapom van (szerintem ezt már írtam tavaly vagy tavalyelőtt is ^^'), de valaki nemrég nagyon menő videót csinált Megumi Hayashibara: Watashi ni Happy Birthday dalára, hogy úgy döntöttem, hogy kiteszem:

Akik tudnak spanyolul, azok a dalszöveg fordítását is értik. Egyébként 27 éves lettem, de tök durva így leírni, mert egyáltalán nem érzem magam ennyi idősnek. ^^' Egyrészt mert nem úgy gondolkodok, mint egy átlagos korombeli, másrészt meg külsőre is inkább 20-21 évesnek mondanak. Érdekes, ha az ember éveinek száma gyorsabban telik annál, mint amennyinek érzi magát. De hogy belsőleg ki mennyinek érzi magát, az tényleg inkább attól függ, hogy mennyire kompatibilis a korabeliekkel a gondolkodása, és ahhoz viszonyítja magát.

Ahogy minden évben, idén is gondolt rám (mint mindig a születésnaposokra) a Nintendo egy ilyen képpel:

Egyébként bescanneltem a Super Mario All-Stars német és francia nyelvű leírását. Befejeztem a magyar fordítást is, viszont nem számoltam azzal, hogy gameplay képeket ilyen nehéz lesz találni. Így vegye könnyelműen az ember egy 10 milliós eladást produkáló játék képszerzési procedúráját. Vannak képek, nem arról van szó, de speciel olyan, ami abba a szövegbe jó, olyanból keveset találok. Azt találtam ki, hogy emulátoron fogok játszani, és úgy csinálok képeket. Addig is:

Super Mario All-Stars Spielanleitung / Mode d'emploi

Így lefordítva tudatosodott bennem az, hogy talán azért szerettem ennyire ezt a füzetet, mert sok gameplay kép, és artwork van benne, így a játék szervesebb részének érzem ezt a leírást is. A Wiis SMAS kisfüzete közel sem sikeredett ennyire jóra. Azt most nem tudom előhalászni, mert bagszinál van, de szívesen bescannelem majd azt is.

Amúgy létezik magyar leírása ennek a játéknak, nekem meg is volt, de valahogy eltűnt. Az is kb olyan szinten van, mint a Mario videokazetta, annyira keresem. Spartacus néhány hónapja talált egy magyar NES-es Super Mario Bros. leírást, annak szövege volt ismerős. Ekkor silabizáltam ki azt, hogy a SMAS magyar irományát a NES-es változatok magyar fordításából eszkabálták össze. Ugyanis minden Mario játéknak annak idején csináltak magyar füzetecskét, és az All-Stars-szal lényegében azt csinálták, hogy a benne szereplő három játék (nagyon nem volt dolguk a Lost Levels-szel, hiszen az sarkítva ugyan, de ugyanaz, mint az eredeti SMB) füzeteit gyúrták egybe. Ezek után nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy vajon a képek is a NES-es változatból maradtak vissza, vagy arra azért ügyeltek? Bár a régi magyar Nintendo képviselet valamivel (mit valamivel? sokkal!) aktívabb volt, mint a mostani, azért el tudom képzelni ezt a bakit a részükről. Hát, aki felkutatja nekem az All-Stars magyar füzetét, az a fele királyságomat megkapja.

2013. április 13., szombat

Jurassic Park

Annak idején valami hatalmas hírverése volt ennek a filmnek. Nem emlékszem arra, hogy láttam-e akkor a moziban, vagy sem, de valószínűsítem, hogy ha igen, akkor valahol biztos, hogy kijöttem volna, mert emlékezve magamra, gyerekfejjel biztosan nem bírtam volna végignézni. Nemrég találkoztam vele ismét, mert játékként Super Nintendón is megjelent (a múlt jó részét a Nintendo miatt keresem vissza), és a logóját látva sok régi emlék tért vissza. Az akkoriban annyira megmaradt bennem, hogy szinte ikonná vált. Ma eszembe jutott a film, és úgy voltam vele, hogy ma már erősebb idegrendszerrel csak végig tudom nézni a filmet.

Végignézni végig tudtam, de volt egy jelenet (konkrétan, amikor a dinoszaurusz a gyerekek kocsiját "szemléli"), amikor konkrétan azt gondoltam, hogy nem nézem tovább, és kikapcsolom. De végül mégis. Nagyon nem is volt más, a végén levő jeleneteknél meg már úgy voltam, hogy már úgysincs sok. A semmiből előtűnő dínók, levált kar jelenete után az volt a gondolatom, hogy ez a film pusztán adrenalinhajhászás. Meg az is problémám volt, konkrétan annál a jelenetnél, ahol a férfi és a nő próbálják elzárni a dínó elől az ajtót. Ez egyszerűen valósághűtlen. A dínónak úgy a falhoz kellett volna lapítani őket, mint annak a rendje, hiszen legalább százszor súlyosabb az embernél. De azt el tudom képzelni, hogy akkoriban valóban forradalmi volt a film számítógépanimáció terén, de ez engem nem hat meg, ha összességében negatív érzésekkel konstatáltam, hogy itt a vége. Nem szeretem az izgalomnak azon módját, ami ilyen jellegű félelemmel társul, ugyanis a film rendkívül élethű lett, sőt talán még azt is kijelenthetem, hogy akár a maiak között is megállja a helyét.

Kis szünetet tartva, végiggondolva, valószínűleg nem is az a legnagyobb problémám a filmmel, hogy félelmet kelt, mert az éppenséggel jó dolog is lehet, hanem az, hogy annyira valószínűtlen az, hogy egy dinoszaurusz megtámadjon egy embert, hogy annál a bizonyos jelenetnél, melyet fentebb említettem, hogy majdnem kikapcsoltam, már akkor konkrétan az volt a gondolatom, hogy ennek a filmnek tényleg csak az a célja, hogy a nézőből magas adrenalinszintet váltson ki. Jó, tudom, hogy science fiction, és ennek pont az a célja, hogy átlagos emberi ésszel valószínűtlen dolgok történjenek meg. De mivel jobban dominált nálam az a gondolat, hogy ilyen a valóságban úgysincs, ezért ezt továbbgondolva a filmnek nem sok célja közül az egyik az, hogy végigizgulja az ember, ezért van az, hogy összességében nem tetszett. És akkor lehet azt mondani, hogy ez nem az én műfajom, és aláírom. De annak idején élmény volt a matricás albumba gyűjtögetni a matricákat. Meg ha majd lehetőségem lesz rá, lehet, hogy beszerzem a Super Nintendo játékot, annak idején minőségi adaptációk készültek, így jót remélek ettől is.

Ismét egy kis nosztalgia Mario-módra

A múlt heti MondoConon, amikor Pesten voltam, sikerült megszerezni a Super Mario Kalandjai videokazettát. Örömmel konstatáltam, hogy a hang minősége videokazettán kifogástalan, így már teljes az élvezet. Pláne, hogy nem egy napi szinten fellelhető kincsről van szó.

Hazahoztam a Super Mario All-Stars német és francia nyelvű leírását, és a héten annak lefordításával foglalatoskodtam. Szerencsére egyáltalán nem nehéz a nyelvezete, ezért könnyen ment a fordítás németről magyarra. Egy pár mondat volt, amit sehogyan sem tudtam értelmezni, azt megpróbáltam a játék, és a mondatban fellelhető néhány német szó ismeretével, magyarosra fordítani, de így is jobb lesz, ha átolvasom az egészet, mielőtt közzé teszem. Másfél oldal maradt még hátra, azon még túlleszek, aztán bescannelem az eredeti füzetet is, és a magyar szöveget is kiteszem. Gameplay képeket majd keresek a netről, csak azt nem tudom, hogy a benne levő artworkök hogy kerüljenek be. Abban nem vagyok biztos, hogy be tudom-e úgy scannelni, hogy a benne levő képeket fel tudjam használni, ugyanis javarészt olyan artworkök vannak benne, amiket a neten eddig nem láttam. Na majd még kitalálom, de persze segítséget is szívesen fogadok. :)

Na, és akkor visszatérve a videokazettára, és a rajzfilmre. Bedigitalizáltam a kazettát a DVD felvevővel jó hangminőséggel, úgy döntöttem, hogy kiteszem ezt is letöltésre. A borító is álljon itt ismét:

És a videó: Letöltés itt / Download here
Egy vállalkozó szellemű egyén egyébként bevállalta, hogy ráteszi a DVD-re a régi magyar hangot, és a borítóból csinál egy DVD borítót, és akkor kap egy modern változatot. Ez úgy jegelve lett. Amúgy az én digitalizálásom sem lett 100%-os, ugyanis egy kicsit (kb. fél másodpercet) késik a hang...

És akkor, ha már többen is kérték új szinkronosan, akkor álljon az is itt. Annak nem tudom, hogy valaha is kitettem-e ide a borítóját, de nem emlékszem, hogy feltöltöttem volna ide, márpedig megtaláltam:

Közben eszembe jutott, ahogy a New Super Mario Bros. 2-es scannek között találtam a képet, hogy tényleg ott volt, akkor tettem ki ezt a képet is. Egyébként ennek a DVD-nek a berippelése is érdekes történet, ugyanis DVD-t még csak egyszer vittem gépbe (Az Okui Masami: Akasha CD+DVD DVD-jét), de az már régen volt, ezért nem emlékszem, hogy melyik programmal csináltam, melyik alkalmas rá. Először a Xilisoft Converter Ultimate-tel próbálkoztam, de ez olyan érdekesen szedte elemeire a DVD-t, ugyanis 192 órás videót látott, és 41 órába tellett volna bekonvetálni. Ez így igencsak érdekes, egyből kapcsoltam, hogy ez így nem lesz jó, hiszen effektíve nem egy több, mint egy hetes videóanyagról beszélünk, úgyhogy az eredmény se lett volna jó, ezért azonnal befejeztem. Aztán Lernenboy is szétnézett, és megtalálta a WinX DVD Ripper programot. Ez jónak tűnt, és bizony jó munkát végzett, ez már normálisan részeire szedte szét a DVD tartalmát, és 1 óra alatt végzett a teljes munkával. Egyébként vicces volt, mert itt szembesültem először azzal a ténnyel, hogy a DVD-n angol hangsáv is van. Ezt jól eltitkolták a borítón. :D A részek kettessével itt vannak:

1. Alattomos, sunyi, kétszínú, óriás sárkánynindzsák / Hüllők a rózsakertben
2. Viharos uralkodás / Pelenkás időutazók
3. Mario, a múmia mása / Csábító csáberő
4. Bébicsősz Kalamajka / Varázspálca rossz kezekben
5. Ó, testvér! / A vízvezeték-szerelők gyöngye
6. Szavazz rám! / Koopa kelepce

Mindegyik videó avi formátumban tetszeleg. Ha bármi gond lenne a letöltéssel, szóljatok nyugodtan. ISO-ban tök felesleges lenne, mert semmi extrája nincs, és a menü is csak egy képből áll:

Az biztos, hogy ha Lernenboy nem lenne, és nem hozná elő ezt a kazettát, akkor talán soha nem került volna elő sehogy az eredeti szinkronos változat, nincs az a hála, ami elegendő lenne köszönetem kifejezésére. Ha esetleg valaki bevállalná a régi szinkron DVD-re történő áttételét, és egy rendes DVD-borítót is csinálna neki, az még nagy dobás lenne.

2013. április 8., hétfő

MondoCon utószó

Mint mindig, most is elfelejtettem egy néhány dolgot megemlíteni, ezért most ezt így utólag.

Éljen, nem hívtak a tehetségkutatóból. ^_^ Valószínűleg már tudták, hogy belőlem nem lehet hülyét csinálni, ezért nem is próbálták meg. Csak időt spóroltak maguknak, mert biztosan nemet mondtam volna.

Tökre meglepett, gyakorlatilag tegnap tudatosodott bennem, hogy Tuki alkalmazta a zenekvízben az egyik kategória-ötletemet, az instrumentalt. Szerintem jó ötlet oly módon is felmérni, hogy mennyire ismeri az adott dalt, hogy felismeri-e énekhang nélkül is. Mivel én kislemezeket szoktam leszedni, és előszeretettel hallgatom az instrumental verziót is, ezért nekem ideális, és úgy mindenki számára jónak tartottam az ötletet. Azon mosolyogtam magamban, amikor Daki mondta Tukinak, hogy benne hagyta a háttérvokált. Vagy lehet, hogy azt mondta, hogy azt a változatot választotta ki, melyben benne van a vokál? A lényeg ugyanaz. Azt nem ő hagyta benne, hanem abból az a változat van. Nem mindegyik dalban van benne, engem például kifejezetten zavar, hogy például a Suara dalok instrumentaljaiban nem hallani a háttérvokált, mert az is hozzátartozik a dalhoz, és legalább annyira színesíti azt, mint maga a zene.

A konzolnál meglepetten vettem tudomásul, hogy nem volt akkora igény a Super Smash Bros.-ra. Most elkértem bagszitól a Nintendo 64-es játékot, és úgy voltam vele, hogy ne csak mindig Mario Kart legyen, és a SSB széria is legalább annyira népszerű, mint a Mario Kart, ezért legyen a sorozat első játéka. És végül megtaláltam a konzolt, hol volt a N64-em, de nem sokan játszottak vele. Ezek szerint nemcsak én tartom középszerűnek a játékot, szerintem a GC-s verzió, a Super Smash Bros. Melee volt a nagy ugrás minőségben. Akkor ezen túl Mario Kart, hiszen nyárra is szeretnék egy Nintendo konzolt.

Nagyon örülök a MAT-os connak, nemcsak mert 10 éves, és mert Petőfi Csarnok, hanem mert a főszervező, Uran célja, hogy összes régi MAT tagot meghívja, és együtt szervezzenek egy nagy cont. Nagyon szép, hiszen miért is ne lehetne egy rendezvény erejéig félretenni a nézeteltéréseket, sérelmeket? Egy hatalmas összefogással könnyedén lehet mindennél jobb cont csinálni. Tehát, ne felejtsétek el: 2013. július 6. szombat Rengeteg embernek, magyarán mindenkinek jelen kell lennie. Addig olvassátok Uran szervezői blogját, az idők során biztosan sok menőséget fog írni, és beavat minket a legnagyobb titkokba is, és már készülget az AnimeCon.hu oldal is.

Kitettem a MondoConos képeket, itt megnézhetők. Csak vasárnap jutott eszembe néhány képet csinálni, csak így spontán, hogy milyen jó a hangulat a karaokén.

2013. április 7., vasárnap

2013. tavaszi MondoCon - Vasárnap

Szokás szerint kevésbé eseménydús nap, de legalább annyira jó hangulatban telik, mint a szombati.

Először a MAT pultnál voltam. Örülök, hogy ismét lesz MAT-os con. 2013. július 6-át mindenki jelölje be, 10 éves a Magyar Anime Társaság, és ennek örömére ismét a Petőfi (miért írok Pétert? -_-) Csarnokban ünnepelünk. Most azért lesz menő mert új igazgatóság, teljesen feújították az épületet. Én azt remélem, hogy lesz saját terme a karaokénak. A sátor hangulatosabb, de akusztikailag nulla. Egyébként ötletesen reklámozza a MAT a cont szokásukhoz híven, egyedül a Hungaromeme-es MATricával nem vagyok kibékülve. Kivételesen vicceset találtak ki, jól sikerült, de a meme-kért csak a fiatalabb korosztály rajong, és ezzel részint (szerintem persze) kizárják az idősebbeket.

Jó volt a hangulat, de nekem igazából így sem nagyon tetszett, hogy a zenekvíz az első program, szerintem elkélne a hagyományos karaoke amolyan bemelegítésként. Most csoportban zenekvízeztünk Kedvesjudittal, és Lam’O-val, hárman összehoztunk valamit. A hangulat jó volt, Tukeinon hozta a szokásos "segítőkész" formáját. El is képzeltem, ahogy kiparodizálna minket, mondjuk az Irigy Hónaljmirigy, és Tuki személyében mindig mondaná például, hogy "ezt az animét tegnapelőtt kezdtem el nézni", vagy "ezt a nagynéném ajánlotta a múlt héten, és bejött." vagy esetleg "ebből annak idején egy nap alatt 68 részt megnéztem, annyira bejött". A többségénél csak tippeltem, Lam’O volt az, aki sokat tudott. Nekem az Another ment, a K, amik most így eszembe jutnak. Jó volt angelát hallgatni. Ja, meg a Kyoukai Senjou no Horizon II opening. Chihara Minori: ZONE//ALONE. Leea mondta is, hogy csinál belőle LQ-s kfn-t. Okvetlen kíváncsi leszek rá. Az előadós résznél most is sokat tudtam magamtól. Ha nem is ismerem annyira az előadót, de az énekstílusából, és hangneméből ki tudtam találni, hogy kit hallgatunk épp. Mizuki Nana hangja jellegzetes, a nyolcadik volt a legdurvább. Nagyon kedves Tukitól, hogy mindenkire gondol egy-egy dal erejéig, rám ekkor esett a választása. Mi is volt a választások között? Chihara Minori, Suara, Okui Masami, Ogata Megumi, és angela. Ezzel bebiztosítottam magamat, hogy ezt tudni fogom, mert egy van, amit nem ismerek (Ogata Megumi, illetve egy dalt ismerek tőle, a Momen no Handkerchief, de ezt is csak Ohmi Tomoe által). Felcsendül a zene, nem ismerem fel az előadót, akkor csak Ogata Megumi lehet... de várjunk! Ancient memories... ÉDES ISTENEM!!! De rég hallottam ezt a Suara számot! Hát akkor látni kellett volna engem, milyen arcot vágtam, Tuki nagyon röhögött rajtam. Hogy tudta kiválasztani ezt a dalt? XD Ez egyébként a PS3-ra megjelent ToHeart2 játék ending dala, a Taiyou to Tsuki album 14, vagyis záródala. Hát érdekes volt. Azt hiszem, hogy a végére 51 pontot gyűjtöttünk össze, ahogy kilestem, ezzel nem lettünk helyezettek. Még mindig a 2010. őszi zenekvízben teljesítettük az akkori hármassal a legjobban, akkor 54 pontot értünk el, és harmadikok lettünk.

A vásáron szétnéztem Leeával, és találtam egy Zelda manga dobozt, benne a melléjáró poszterrel 800 forintért. Én azt megveszem magamnak. Úgysem lesz soha lehetőségem megvenni dobozostul együtt az összes mangát (nincs is értelme, hiszen megvan a Link to the Past és az Ocarina of Time 1. kötet), így megvettem ezt, bár tudom, hogy ezzel az Animeland is jól jár, hiszen külön olcsóbban tudja eladni, és a dobozt is biztosan el tudja valakinek olcsóbban adni (jelen esetben nekem). Én is jól járok, mert így nekem is megvan, és ha meglesz a többi rész is, beleteszem őket. És mást nem is vettem. Terveztem levásárolni a kuponkedvezményt, de így nem. :|

A hagyományos karaokén mindenki nagyot alakított, amúgy ma kevesebben voltunk. Nem volt például Night, Neela, Megumi és Lucy. De jött ma is Leea, Narumi, Kedvesjudit, és persze a szervezőség is jelen volt. Amúgy vicces volt, ahogy jöttem conra, ha már megemlítettem az egyéneket. Megyek át Kőbánya-felső aluljárónál, és ott a messzeségben látom valakit, azt hittem, hogy Leea. Utánakiabálok, nem néz hátra. A harmadik után néz oldalra, és akkor látom, hogy hopp, téves hívás, ez egy srác. A sötét kabát, és a világos baseball sapka megtévesztett. ^^' Leeának hosszú a haja, csak a messzeségben nem látszik a sapkája mögött, és ő is Kőbánya-felsőnél száll le. De mi páran jót buliztunk. Én háromszor énekeltem:

  • Slayers: feel well
  • Fantasia: Dare Yori mo Zutto...
  • Macskarisztokraták: Thomas O'Pamacska dala

Az elsőt tegnap este próbálgattam az utcán, amikor hazamentem. Egyedül voltam, miért is ne énekelhetnék szabadon? Mellesleg a Disney Bűbája után egyébként is ki akartam próbálni, hogy én is tudok-e olyan hatást kiváltani az énekléssel az emberek között. :D Szóval az volt a gyakorlás lényege, hogy ennek a verséi sem annyira mélyek, így próbálgattam, azt gondoltam, hogy jól megy, és igen. ^_^ Ilyennel kéne versenyezni. A Dare Yori mo Zutto... eleje kicsit mély volt, de ezt egyszer mindenképp el akartam énekelni, mert hát ki debütálna ilyen menő dallal, ha nem Okui Masami? A Macskarisztokraták meg egy grátisz, szintén siker, a részemről is. Milyen érdekes, hogy a dal végén hallható "bizony" szótól féltem, hogy csak nehogy buzisan mondjam ki, ehhez képest azt mondtam jól, és a közepén hallható "igen" (amikor ránéz Thomas Hercegnőre), volt az, ami kicsit érdekesre sikeredett. De élveztem, hiszen miért is ne szerethetnék énekelni? Egyébként a Swort Art Online: crossing field (LiSA) dala nagy divat lett manapság. Mondjuk, tetszetős, le is szedtem a kislemezt korábban, de odáig nem jutottam el, hogy meg is hallgassam. Végig jól éreztük magunkat.

A Gamer zenekvíz is jó volt. Abban nem tudom, hány pont sikeredett össze, de egy jópárat tudtam tippből is. A Commodore 64-eket volt érdekes hallgatni, egy pillanatra elképzeltem, hogy abban az időben játszom, de azt már végképp nem tudom visszaidézni, hiszen akkor születtem. A Disney-t viszont végig tudtam. Sokat ki lehetett találni, hiszen a többséget az eredeti klasszikusban (vagy sorozatban) is lehetett hallani. A Kingdom Hearts-ot, és az Epic Mickey-t nem tudtam, ezt a kettőt hangulatából találtam ki. A platformerben volt egy Super Mario Galaxy 2 is, melynek szintén örültem.

És akkor ezzel nagyjából ennyi is nekem. 16 órakor volt Jpop videó, melyből természetesen ki akartam maradni a sikítások miatt. A másik meg az, hogy 2 órás volt, és ha maradok még akkor is karaokén, akkor nem biztos, hogy elérem az utolsó vonatot, ami 19.10-kor indult. Úgy tűnik, hogy igaz, hogy Tukeinon most volt utoljára karaoke főszervező, hiszen élete máshova tereli. Élőben már nem maradt lehetőségem, de ezzel a dallal elbúcsúznék tőle, ha nem találkoznánk többet:

Ez az utolsó dal Megumi: Fuwari albumáról, nekem tipikusan ilyen búcsúdal. Kicsit szomorkás, kicsit visszatekintős, de elengedős. Ha tényleg utoljára találkoztunk élőben, akkor sok sikert! ^_^ Csináltam még néhány képet, majd holnap közzéteszem.

2013. tavaszi MondoCon szombat - Szöveg a köbön

Péntek délelőtt utaztam fel Pestre, a 8.18-as vonattal. Akartam írni a 3DS Hungary tesztíró versenyére kezdtem el játéktesztet írni, de 20 perc alatt megadta magát a laptop akksija. Brutális, hogy elhasználódott 5 év alatt. A vonat rendben megérkezett, addig elütöttem az időt. Voltam az Europarkban, majd átmentem Kőbánya-Kispestre, mert ott egy kicsit többminden volt. De az Europark 576-jában gondolkodtam a Super Mario Galaxy 2-n, hogy megvegyem-e, de végül otthagytam. Használtan 8.000 forintért annyira nem éri meg, hogy még a tutorial DVD sem volt hozzá. Legalábbis nem láttam, és nem az a menő eladó volt ott, akivel sokat szoktam beszélgetni, amikor ott vagyok, amúgysem akartam annyira a játékot, ezért inkább nem is.

Aztán elmentem bagszi munkahelyére, oda beszéltük meg a találkozót, de már a Keletinél van, amikor felhív, hogy már hazafelé tart. Gondolatban levágtam bagszi felét, ezért harapok! Nem buliság görgetni azt az annyira nem is nehéz bőröndöt, de a sok séta után, már ólomlábakon járkáltam. Na úgyhogy Keletinél vonatra felszállni, és Kőbálya-felsőnél pedig le. Persze, a kalandoknak még itt sincs vége. Becsengetek, bagszi beenged, de túl lassan mentem, ezért beszorultam a rácsos ajtó, és a bejárati ajtó közé, ami szintén alapból zár. Úgyhogy telefonálni kellett, és lejönni neki, hogy be tudjak jönni. Kinevetni nem ér. Amúgy az Attila, vagyis az LL jött le, ugyanis hárman voltunk itt. Hát komolyan mondom, amilyen közösségi élet folyt itt, azt videóra kellett volna venni: Bagszi WoW-ozott, LL a táblagépén mindenféle dolgokat csinált, én pedig a laptopomon az E-mailekre válaszoltam. Az internet csodája, ennyire épít közösséget. Online közösséget valóban épít, de az élőket szétveri. Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy LL és bagszi között volt annyi élőbeni kommunikáció, hogy WoW-ban kommentálták a történéseket. Mondjuk együtt megnéztük a Csodacsibét. Aranyos, egész menő Disney klasszikus. Hamar eljött az éjszaka, én is kipihenten akartam menni szombaton.

És akkor a szombat. Poénos cucc volt. Természetesen késve indultunk el, mint mindig. Betértünk a közeli olcsó pékségbe, majd a SPAR-ba, és utána indultunk el a Hungexpóhoz. A Konzolért Zoli egyik szervezőtársa indult el, de jött Daki és Lam'O is, és velük együtt beengedett a biztonági őr. Igazán köszönöm. :) Amúgy nem járja, hogy mindig valakit ki kell küldeni a szervezők közül. Én egy külön embert szerveznék be, aki gyűjti a VIP-s embereket, és tudtom szerint ez egyáltalán nem forradalmi ötlet. Na mindegy, a konzolt leadtam Zolinak, aztám felmentem a karaokéba, és ott ütöttem el az időt, amíg nem volt kezdés. Le is támadtak, hogy hogy jutottam be, amikor még csak fél 10 van. :D Vagy hogy Besenyő családosan fogamazzak: "rám rivaldafényben". Ott hátul eljátszogattam a 3DS-en.

Viszont, ami meglepett, és inkább negatívan, hogy nem volt hagyományos karaoke, hanem azonnal énekverseny. Pedig hagyományoson jó lett volna próbálni.. Egyébként is olyan érzésem volt az egész verseny kapcsán, mint amikor gimnáziumban egy-egy témazáró előtt beszéltük egymásnak, hogy tanultam, de semmit nem tudok, és akkora karó lesz. És amikor ilyen érzésekkel állok ki, akkor persze máris megadom az alaphangulatot magamnak, és tényleg olyan lett az énekem is: Túlságosan idegeskedtem, görcsölte miatta, és úgy tönkrevágtam a versenyemet, mint annak a rendje. Remegett a hangom, bizonytalan voltam, nem tudtam mindenhol a szöveget. Ez még nem is lett volna akkora baj, csak a lesés akkora figyelemelvonással járt, hogy beakadtam a szövegbe, mert legtöbbször az adott sor elején néztem kifejezetten az adott szót, így túlságosan arra koncentráltam. És az sem segített az önbizalmamon, hogy tudtam magamról, hogy úgy néztem a közönség felé, mint egy hülyegyerek, akinek fogalma sincs, hogy mit keres odafent. Magyarán még én magam is karót adnék a saját énekemre. Természetesen, nem jutottam tovább, de ami az előadásom után történt, az vitte a prímet. Egy srác félrehívott, hogy beszélni szeretne velem. Hát az egyik nagyon-nagyon híres tehetségkutatótól jött, és keres embereket, hogy lenne-e kedvem hozzá. Há' hóógyne... Hiába mondtam, hogy nem, azért feliratta velem a telefonszámomat, hogy hétfőig gondoljam át. Átgondoltam: NEM! Eddig is láttam alapját annak, hogy ezek a nagy tehetségkutatók karaoke által keresnek jelentkezőket, de hogy ennek részese voltam... Nem volt semmi. :D Egyébként finoman, de őszintén megmondtam a véleményemet a műsorukról, és hogy mit kezdenek az emberekkel, ha lement az adott széria. Jól kezelte egyébként, és korrekten válaszolt, de ettől én még nem csinálok cirkuszi majmot magamból. A másik meg az, hogy Megumi mondta nekünk, hogy volt statiszta egy másik tehetségkutatóban (tapsolnia kellett), és elmagyarázta, hogy megy ez az egész válogató, hogy három rossz közé betesznek egy jót, és ugye ha rosszul sikerült a produkciód, akkor nem tehetsz semmit azellen, ha mutatnak a TV-ben, és másnap rajtad röhög mindenki, hiszen aláírtál egy szerződést. Úgyhogy nagyon vigyázni, többet számít ezeknek a műsor "cirkusz-értéke", mint az emberi méltóság. A mezőny egyébként erős volt, természetesen nem jutottam tovább, voltak nálam sokkal jobbak is.

Ezután volt egy előadás a Home Made Asia nevű együttessel, akik ázsiai (ahogy elhallgattam, elsősorban koreai) zenék feldolgozásával foglalkoznak. Tetszik, hogy ilyen sokmindennel foglalkoznak, a tagok is teljesen szimpatikusak, de általában, akit elkap a koreai zene-mánia, azt nehéz meggyőzni, a japán zene mennyivel változatosabb. Trendi lett az utóbbi időkben a Kpop, Gundel Takács Gábor is többször megemlítette a Maradj Talpon! műsorban, nyilván nem pozitív szájízzel, mert ő szerintem csak a Gangnam Style-ig jutott el. :D De ettől függetlenül lehet, hogy majd komolyabban rákeresek az együttesre, mert még jól is énekelnek.

A hagyományos karaokén háromszor énekeltem, mind a háromszor Hayashibara Megumi dalt énekeltem, tényleg nagyon rákaptam az utóbbi időkben megint. Az első a "Give a reason ~Ballade Version~"-ja volt. Tegnapelőtt, csütörtökön csináltam meg belőle a kfn-t, hallgattam a Slayers MEGUMIX albumot, és úgy voltam vele, hogy legyen meg ez is az eredeti verzió mellett, ennek van karaokéja. Volt egy kis megbotránkoztatás-feelingem is ezzel a dallal egyébként, mert mindenki ismeri az eredetit, mennyire pörgős, meg hasonlók, erre bejövök egy tök lassú, és vontatott változattal, hát elértem a várt hatást, igaz, nem éppen pozitív értelemben, sokan nehezen viselték, hogy az eredetihez képest ennyire lassú folyású ez a verzió, de azért remélem, hogy senki nem aludt el közben. ^^' A második a TOO LATE volt, ezt nagyon sokat hallgattam az utóbbi időkben, szeretem is, de túl mély ez a dal nekem. A harmadik meg a Lively Motion, na ez nagy kedvenc a pörgős hangulata miatt, és jobban is állt nekem a magasabb refrén miatt. Egyébként mostanság az énekesnő Fuwari albumára vagyok ráfüggve. Szeretem ezt a kellemes, vidám, nyugodt hangulatot, amit az ezen az albumon hallható dalok árasztanak magukból. Korántsem olyan domináns, mint az előző albumok, szerintem ebben közrejátszott az előző évben (1999-es az album) megkötött házassága, megismerte a magánélet nyugodtabb részét, és ez hatással volt rá a dalok írásakor. És a dalok azt a következtetést engedik levonni, hogy boldog házasságban él. Most is épp ezt hallgatom. A másik az unsteady kislemez, amit mostanság sokat hallgatok, azok a mély hangok a címadó dalban valami eszméletlenek.

Közben lement a második forduló, ami menő volt, mert mindenki tévesztett a szövegben, így a három zsűritag mindegyike külön kiemelte a szövegtudást. A második zsűritag mondta, hogy szöveg a négyzeten, a harmadik pedig, hogy szöveg a köbön, elnevetgéltünk ezen. Aztán amikor az egyik zsűritag, Amina is belebakizott a saját mondandójába a végén, a többiek is mondták neki, hogy szöveg... Úgyhogy a hangulat az nagyon megvolt. A hagyományos karaoke menő volt, most annyira nem figyeltem, hogy ki hogy énekel, vagy játszottam, vagy beszélgettem épp valakivel. Az árusokhoz csak később jutottam le. A kínálatukban persze semmi új, érdekes, hogy nem nagyon találok új mangát a kínálatban, vagy csak én nem ismerem fel őket. A jeggyel járó kedvezményt kihasználtam, lehetett 5 DVD-t venni 1.500 forintért, így megvettem azokat, melyek hiányoztak az Elemental gyűjteményből: Bleach 9, 10 és Death Note 7, 8, 9. Ezzel a díszdobozos kiadványokat leszámítva megvan mind. Azokat meg majd megveszem Vaterán, ha találok eladó példányt, amikor kell. és az nem maholnap lesz. Már csak azért sem, mert az elfelejtettem az elején megírni, hogy megkérdeztem az Europark Media Markt-ban, hogy lehet-e tudni valamit a Rontó Ralph DVD megjelenéséről, és 2013. április 24-étől lesz kapható náluk. Általam várva van. Meg lementem a konzolokhoz, megnéztem a Nintendo 64-et, hol van, de nem találtam sehol. Remélem, hogy csak én néztem szét 99%-os alapossággal és abban az 1%-ban volt.

Azt hiszem, így más nagyon nem volt. Lent a vártuk a nagyszínpados előadásokat, ahol a legjobb három énekelt. Előtte ParaParáztak, és csak utána kerültek sorra az énekesek. Jó volt mind a három, végül a duett nyerte meg, akik ahogy együtt énekeltek, abból arra lehet köveztetni, hogy összeszokott párost hallhattunk. Ezután volt karaoke est, sokan hozták a formájukat, főleg Night, a szövegtudásával, amikor közérdekű közleményként bejelentette, hogy a "kölcsönző"-ruhatárból hozza el mindenki a ruháját, mert zárnak. Na itt elpróbáltam még egyszer a Mulan: A Kiképzés dalt, annak ellenére, hogy már fáradt voltam, amikor sorra kerültem, nagyon jól ment, de tényleg nagyon bezavar az angol háttérvokál. ^^' A végére már hangom sem volt nagyon, a szöveget is nehéz volt követni, a legvégén már csak lestem, hogy hol is tartok, de azért jól éreztem magam. Tényleg gondolkodom azon, hogy most a dal hangulata volt az, ami miatt ennyire jól el tudtam énekelni, vagy a magyar szöveg. Egyszer írok egy japán dalra magyar szöveget, és megpróbálom azzal. Szerencsénk van a magyar nyelvvel, hogy ennyire érzelemdús nyelv, ezáltal könnyebb dolgunk van. De az utóbbi időkben németül is nézek animéket  az RTL II-n, és náluk ugye az a trend, hogy német szövegeket írnak az eredeti openingre, és akármennyire is szeretem a németet, azért engem is mosolyra késztet a szavaik egymás utánja, és tényleg azt hallom, hogy az énekesnek hiában vannak meg a hangi adottságai, maga a nyelv, ami sokat ront a dal értékén. Szerintem ez magyarul nem állna fenn.

A hangulat jó volt, de pakolni kellett, és 21.45-kor vége lett a gyereknapnak. Mentünk szépen haza, a kijáratnál egy páran üvöltötték a "legyél sámán király" dalszöveget. Én ezt nem bírom elviselni. Voltam olyan morbid, és azt gondoltam magamban, hogy ha Megumi halott lenne, forogna a sírjában. De csoda történt: Nem volt Pokémon főcímdal. Így változik a világ. Egyébként el tudom képzelni, hogy sokan lehet, hogy ismerik az eredeti japán dalt, de pont hasonló okokból énekelnek magyar. De én akkor láttam először Sámán Királyt magyarul, amikor megjelent DVD-n. Örömmel vittem haza az első lemezt, közben énekelgettem az Over Soul-t. Aztán otthon nagyon mély csalódottsággal vettem tudomásul, hogy magyar főcímzenét kapott. T_T Nagyjából ennyi volt, olyan negyed 11-kor értem bagszihoz, egy kicsit írtam ezt, aztán mentem aludni, de 3-kor úgy kipattant a szemem, mintha kialudtam volna magam, de most, 4.45-kor megint visszavágyódok az álomvilágba (szerencsére tudtam aludni hagyni LL-t és bagszit). Egy két órára megint lefekszek. Az esetleges fogalmazási, elgépelési hibákat majd hétfőn javítom.

2013. április 5., péntek

JAM Project Németországban

Egyszer volt a JAM Project Európában (azon belül Párizsban), akkor még nem voltam rajongójuk, de megfogadtam, hogy ha még egyszer eljönnek Európába, oda elmegyek, bárhol is legyen az. Hát idén most lesz rá lehetőség, és komolyan elgondolkodtam azon, hogy elmenjek. Bonnban lesz az AnimagiC rendezvény keretén belül. A vonatot kinéztem magamnak, bécsi átszállással lehet eljutni Bonnba. Majd kiderül minden, csak hát pénz, pénz, pénz... Az biztos, hogy nagyon örülnék, ha láthatnám őket élőben.

2013. április 4., csütörtök

Super Mario Bros. 3 – 9. világ

Látom, ilyen keresések is vannak nálam, és erre már többször rákérdeztek, hogy lehet a 9. világba eljutni a Mario 3-ban. 9. világ, mint olyan, nincs itt. Mint ahogy a régi játékokban általában, a 8. világgal befejeződik a történet. Ez elől pont a Super Mario Bros. a kivétel, ahol a 8. világ után nehezített formában újra megpróbálhatjuk a játékot, valamint a Super Mario Bros.: The Lost Levels, melyet, ha 8× végigjátszunk, akkor megjelennek a betűvel jelzett (A-D) világok. SNES-ben egyébként azonnal játszhatók, csak a NES változatban kell többször végigvinni, mert ugye nincs elég kihívás a játékban.. De visszatérve a SMB3-ra. A 9. világot okosabb lenne Warp Zone-nak hívni, ahogy a kiírásban is olvasható. Ez egy "átutazó-világ", ahol néhány világot kihagyva előrébb mehetünk a játékban. Ehhez egy varázsfuvola szükségeltetik, melyet az egész játékban három helyen lehet megszerezni:

  1. 1. világ 3. pálya
    A pálya végén levő nagy téglák közül a rá kell állni a fehér színűre, és a Control Pad alsó gombjával leguggolni. Ekkor az egész pálya mögé kerülünk, és szabadni kell a pálya vége felé. A fekete pálya végét jelző "hely" mögé kerülünk, ott van egy rejtett Toad ház. Itt az egyetlen ládában találjuk a Varázsfuvolát. Egyébként az összes fehér színű téglával meg lehet csinálni ezt a manővert, de sehol máshol nincs értelme, ugyanis egy idő után Mario visszatér a pálya rendes részére.
  2. 1. világ Mini-kastély
    Ez egy kicsit nehezebb, ugyanis csak Mosómedve Marióként lehet a mutatványt végrehajtani. Az első ajtónál lesz, oda NE menj be, ugyanis vissza nem lehet jönni. Ha Super Mario vagy, akkor a kérdőjel-téglában találsz egy Szuper Levelet, mellyel Mosómedve Mario lehetsz. Itt be kell gyorsulni, és fel kell repülni, a pálya tetején levő részre, ott a végénél egy rejtett ajtót kell kinyitni, ott lesz a titkos Toad ház, mely szintén Varázsfuvolát rejt.
  3. 2. világ Tűztestvérek
    A térképen a 4. pálya mellett találunk egy nagy követ azt kell kalapáccsal széttörni (én azt egyébként gyerekkoromban mindig kenyérnek néztem, mert olyan barna színű, és a formája is hasonlított rá, bár az alapján inkább kalács lehetne, de azért elképzeltem, milyen lehet kalapáccsal szétverni egy kenyeret), abban találtok egy Toad házat. Éppenséggel be lehet menni oda is, de csak Béka-mezt ad (felkészítve a 3. világra), a lényeg a Tűztestvéreknél van. Ha hozzájuk mentek harcolni, akkor le kell győzni mindkettejüket, és akkor megjelenik egy láda, melyben egy varázsfuvola található.

Ha ezt a varázsfuvolát aktiváljátok, akkor egy zene (mely egyébként egy húsvéti tojás, ugyanis ugyanez a zene szólt a The Legend of Zelda játékban, az ottani varázsfuvolával elapasztjuk a vizet) szól, és a forgószél visz el minket a 9. világba. Ahogy a képen is látható, három szintje van, attól függ, hogy melyikre visz, hogy hányadik világban aktiáljátok azt:

  • 1. világ - Felső szint, tehát innen a 2-4. világokba tudtok eljutni
  • 2-6. világ - Középső szint, az 5-7. világokban lehet eljutni
  • 7. világ - Alsó szint, tehát út a 8. világ felé

Hát, sok sikert hozzá!