Miket nem talál az ember a Vaterán:
http://www.vatera.hu/zelda_standy_dekoracio_134993715.html
http://www.vatera.hu/zelda_phantom_hourglass_jatek_kocka_dekoracio_135000130.html
Bolti dekorációk, egy (szerintem) megszűnt üzlet adja el és milyen jó áron! És persze Budapestiek, és nem postázzák, mert sérülhet, mi? Egyébként több ilyen bolti dekorációja van, Mariós, DS lite-os, stb., de jól mutat mindegyik. Majd keresek valami megoldást, hogy meg tudjam szerezni.
Pontosan 1 éve, 2008. március 5-én vettem meg a Nintendo Wiimet. Tortát nem készítettem neki, de talán beéri egy esti Brawl bulival. Egyébként vicces nap volt. Reggel, amikor mentem iskolába, láttam, hogy volt Media Marktos újság a postaládában. Már nem volt időm, hogy gyorsan végigfussam, elvittem az iskolába, és ott lettem figyelmes, hogy van Wii akcióban 49990 forintért. Hát mondom magamban, ez megéri. Délután csak remélem, hogy anyám bele fog egyezni. Hosszas megbeszélés után rábólintott. Azt mondta, hogy sokallta érte a 69990 forintot. Igaza van... ^^' De én kiadtam volna érte a 70000 forintot. Ezért nem árt, ha van valaki mellettem, aki kordában tartja a mániámat. ^^' Kivágtam a hirdetést, és kiraktam a falra.
Egyébként visszavitték a Wii árát, és a mai napig 69990 ft. Szóval jól jártam. Csak a Wii Sports papírtokos, de ez legyen a legnagyobb probléma.
Kezd problémás lenni a Game Boy Micróm, egyre hamarabb merül le. Nem lehet, hogy alig 2 évesen felmondja a szolgálatot. Mondjuk én nem használom másra már, csak a Nintendo MP3 Playert használom vele. Hogy nem tudod mi az? :-O Ez egy Game Boy Advance/Nintendo DS tartozék. Saját memóriája nincs, de ha beleteszel egy MP3 zenékkel megtöltött SD kártyát, akkor lejátsza azokat. Így néz ki a doboza:
Egyébként vicces, mert a dobozára az van írva, hogy csak Game Boy Micro, Nintendo DS, és Nintendo DS lite játsza le, holott a sima Game Boy Advance és Game Boy Advance SP is látja. Viszont korlátozott az SD kártya-befogadóképessége, mert csak 1 GByte-os kártyát látja max. Próbálkoztam 2 gigással is, arra hibát írt ki. Miután bekapcsoltuk, skin között lehet választani. Van egy ilyen érdekes:
A másik meg Mariós:
De jó készülék, szeretem használni, bár, hogy nemrég tudtam venni leárazva egy Discmant, egy kicsit háttérbe szorult a használata. Azért vettem Discmant, mert használni akarom az eredeti Megumi Hayashibara és Okui Masami CD-imet. De jó márka, Grundig, lejátsza az MP3-as CD-ket is. Szóval megvagyok vele, de vitathatatlan, hogy háttérbe szorult a CD használat.
De ha már Megumi Hayashibara, akkor ma ő is évforulózik. 17 éve, 1992. március 5-én jelent meg a 2. nagylemeze. De ez már az én hülyeségem. ^^' Az már viszont sokkal nagyobb közhír, hogy végre kapott a magyar írott médiában szerepet Megumi kisasszony. Az AnimeStars 2009. január-februári számában van róla egy egyoldalas cikk. És én írtam. És a főszerkesztőnek annyira tetszett, hogy azt mondta, hogy ezentúl rám bízza a seiyuu témát. Már kész a márciusi-áprilisi cikk. Szerintem nem beszélhetek róla, de talán nem lesz nagy gond, ha kiírom, hogy Kappei Yamaguchi lesz a téma (Ranma, Inuyasha, L). A májusi még nincs eldöntve, hogy ki lesz, csak annyi biztos, hogy 2 cikk lesz. Nagy eséllyel helyet kap Okui Masami is a Jpop énekesek között. Egyébként sok pozitív visszajelzést kaptam a Megumis cikk kapcsán. Sokak szerint jól írok. Az igazat megvallva, ezt örömmel hallom, mert szeretek írni, és az újságírást is jó dolognak tartom. Fejleszti a gondolkodásmódot, mert kell egyfajta érettség hozzá, hogy valaki jó cikket tudjon írni. Tudni kell pártatlanul írni, és tudni kell a másik fél fejével gondolkodni. Tehát, ha nem értünk egyet valamivel, meg kell próbálni a másik fél agyával gondolkodni, hogy ő vajon miért gondolhatja úgy, ahogy gondolja, és mindent egybevetve hiteles cikkeket lehet írni. Néha egyébként a Metropolt szoktam nézegetni, és ott a 4. oldalon írnak gondolatokat újságírók, és olyan jókat írnak, mindig megmosolygom, hogy több évtizedes tapasztalattal rendelkező újságírók mennyire frappánsan tudnak fogalmazni. Jó dolog az újságírás, az önmegvalósítás egy formája, hogy leírja a gondolatait. Csak ebből nem lehet megélni. Az, hogy az újságíró leírja a gondolatait, az nagyon fontos dolog. Megumiról összeírni 1 oldalt nem volt nehéz. Szeretem, sok mindent tudok róla, de Kappei Yamagushi már egy kicsivel keményebb dió volt, mert nem ismertem annyira. Ilyenkor a YouTube jóbarát, néztem Japánul animerészleteket, ahol az ő hangja hallható, és annak alapján írtam le a gondolataimat. Az egyik AnimeStarsos újságíróval, Shearerrel jó kapcsolatban vagyok, és ő mondta, hogy bátran írjam le a gondolataimat, mert az olvasó erre kíváncsi, és nem arra, hogy netről mit fordítok le magyarra. Ahogy írtam a Kappei cikket, rájöttem, hogy igaza van. És sokkal jobb érzés a saját gondolataimat leírni.
Egyébként az AnimeStars magazinon kívül a Mondo magazint szoktam még venni. Én szeretem mindkét animés újságot. Mindkettő színvonalas. De azt rossz néven vettem, hogy tavaly év végén "összevesztek". Volt egy komolyabb összetűzés. Nyílt titok, hogy a Mondo magazin az Animax TV csatornához erősen kötődik, és valamelyik szám levelezőrovatába azt válaszolták egy levélírónak, aki azt a kérdést tette fel, hogy külföldi animékről miért nem írnak, hogy mert a jog tiltja, hogy Magyarországon még nem játszott Animékről lehessen írni. És itt említették meg az AnimeStarst. És ők erre bizony feljelentéssel válaszoltak, rágalmazás ügyében. Ennek nagyon nem örülök. Olyan kevés szerepet kap még a médiában az anime, örülhetünk, hogy van két újság, és ezek rivalizálnak? Inkább összefognának, hogy minél erősebb legyen Magyarországon az Anime-jelenség. Csak a két újság teljesen más úton halad. Az AS mindenféle animékről ír, meg Japánt több szemszögből is megközelíti. A Mondo Magazin meg csak a Magyarországon játszott animékkel foglalkozik, és csak azokról a Japán előadókról írnak, akik szerepelnek a Sound of Japan honlapon. Ugyanis a cikket ők írják. Aztán ők is írnak a japán kultúráról, de szinte csak azokról, melyeknek van magyar vonatkozáuk is. Például, most írtak a Japán műanyag művészetéről, és megemlítették egy kis hasábban a magyar művelőjét. Ez nem rossz dolog, sőt, nagyon is jó. Csak az a veszekedés ne lett volna...
Egy picit elakadtam a Wind Wakerben, mert nem tudtam eljutni az erdőbe, ahol a tündérek vannak, akik meggyógyítják a nagymamát. Aztán rájöttem magamban elég csak a szél irányát arra változtatni, amerre lebegnem kell, és akkor elérem az erdőt. Ugyanis leszakadt a híd. Így sikerült. Nem nagyon volt ellenségáradat, bár a két Moblin egyszer megölt. Aztán jobban szétnéztem, hogy van bomba, azzal rájuk lehet robbantani. És sikerült is. Bár nagyon vicces. Amikor meglátják a kezemben a bombát, megijednek, elfutnak. Ilyenkor lehet kardozni őket. Nekem tetszett. Aztán, felrobbantottam a nagy követ, bejutottam a tündérhez. Óriás tündér? Volt benne olyan gondolat, hogy esetleg egy Ocarina of Time-féle "érdekesen" kinéző tündérrel lesz dolgom, aki úgy nevet, mint egy buta anime karakter? Szerencsére nem. ^^' Egy kedves, szelíd tündérrel találkoztam, aki megajándékozott egy nagyobb "pénztárcával", hogy immáron ne 200, hanem 1000 rúpiát tároljak. Milyen kedves. Aztán felszedtem egy kis tündért, hogy ha visszamegyek a nagymamámhoz, nekiadjam, és meggyógyul. Ugyanis beteg. Belebetegedett abba, hogy se Aryll, se Link nincs mellette. A tündér hatására meggyógyul, és egy lelket is öntenek belé (hirtelen nem tudtam másképp megfogalmazni, a "lélek is ömlik belé" meg viccesen hangzana.). És ad egy elixír Soupot, amit kétszer lehet felhasználni. Azt mondta, hogy ha bármikor baj van, akkor ő feltölti az üvegemet levessel. Ez idáig nem hangzik rosszul, de ha a térkép túlső felén vagyok, és ha épp leves-szükségletem van, akkor hajózzak ki oda? Érdekes lesz. Majd kiderül. Aztán a sziget hátulján van egy elzárt bejárat, amit bombával lehet megnyitni. Odament meg Jabun vár minket, aki térítésmentesen odaadja a harmadik gyöngyöt. Ezáltal meg tudunk nyitni egy titkos szigetet. Csak ezt a három gyöngyöt el kell helyezni három különböző szigetre, melyeket KoRL bejelölt nekünk. A KoRL egy rövidítés: King of Red Lions nevet takarja magában. Rajta utazunk. Ha megvan mind a három gyöngy, el van helyezve, akkor megnyílik egy titkos sziget.
És megjelenik a Tower of the Gods, a 3. Dungeon színhelye.
Öt napos, már-már kínkeverves keresgélés után sikerült megtalálnom Okui Masami: Akasha albumát. A dalok rendkívül érdekesek. Aki nyomon követi Makkun albumait, az tudhatja, hogy szinte minden albuma más, mindegyikben valami új arcát mutatja meg, és rendkívül jól csinálja. Az új albuma több szempontból is változás. Többek között a dalai kissé spiritualisták lettek. Talán nem véletlen a cím, az Akashának a távol-keleti, hinduista-buddhista ezotériához van köze. Az öt alapvető elemből az égboltot szimbolizálja. Számomra ez egy kicsit érthetetlen, de akit érdekelnek az ilyen dolgok, azok itt olvashatnak róla. És hogy mindez hogy jön ide? Több Zelda játék első részében is ugye spirituális köveket kell szerezni. Ez az oka annak, hogy az Ocarina of Time és a Majora's Mask zenék keleties hangzást kaptak. És egy pár új Okui Masami dal is hasonlóképp szól. Olyannyira, hogy szerintem az első dal, a Theme of Akasha simán elmehetne egy Zelda játék Temple zenéjének, van annyira hatásos, mint azok. Van még egy pár dal, amit szintén el tudnék képzelni Zelda játék betétdalának. Például a Melted Snow és az Akasha.
És hogy ezt videóval bizonyítsam, feltettem a Theme of Akasha dalt, a YouTube-ra. Életemben először csináltam ilyet, hogy dalra tettem képet. De nagyon egyszerű volt, a Windows Movie Maker is elég volt hozzá. Na, itt van a dal, aztán el lehet dönteni, hogy valóban alkalmas-e Zelda Temple zenének, vagy csak én dramatizálom túl:
Ezzel a borítóval jelent meg az új album.
A 2008-as Animecon számomra különösen emlékezetes volt. Sok jó dolog történt, ekkor találkoztam először egy pár máig is nagyon jó barátommal. Valamint megtörtént egy olyan dolog, amiben csak titkon reménykedtem.
Volt Zelda Cosplay! Már a sorbanálláskor felfedeztem őket. Odamentem hozzájuk, kicsit meglepődtem, hogy egy lány öltözött be Linknek, de nagyon jól állt rajta. A ruha, a kard, a pajzs, nagyon jól néztek ki. A pajzs az Ocarina of Time-ból való. Beszélgettem is velük, ők is nagy Zelda rajongók (máskülönben miért öltöztek volna be Zeldának). Igen, többes szám, mert volt egy partnere is, aki beöltözött Zeldának. Bár azt vettem ki a szavukból (lehet, hogy rosszul), hogy ők elsősorban a 3D-s Zeldákat ismerik. Amikor megemlítettem nekik, hogy a Link to the Pastet végigvittem, akkor mintha kissé idegenkedve néztek volna rám. De lehet, hogy rosszul vettem ki. De jó fejek voltak mind a ketten, látszott, hogy értik a dolgukat. Indultak a Cosplay versenyen, sőt, ha jól emlékszem, az egyik kategóriában jelöltek is voltak, de végül nem őket hirdették ki győztesnek.
Hogy miért most említem meg őket? Mert kaptam egy kedves barátomtól két képet, amin ők szerepelnek:
Link és Zelda felismerhetőek, itt harcolnak az egyik Bleach-Cosplayessel, Urahara Kisukével. Remélem a tavaszi animeconon is láthatom őket Zelda-Cosplayesként, bár lehet, hogy más tervük van.
Én továbbra sem készülök Link cosplayesnek, meg Linknek öltözni, bár egyedi tervem az van. Mivel mondtam azt év elején, hogy szeretném népszerűsíteni Megumi Hayashibarát, ezért lehet, hogy csináltatok egy Megumis pólót. Már ki is találtam, hogy melyik képpel:
Igen, ez a vadonatúj kislemezének, a Front breakingnek a borítóképe. Szerintem nagyon ötletes a kép. Bár nem sokáig lesz a legújabb, mert márciusban jelentkezik a legújabb kislemezével az új Neon Genesis Evangelion mozifilm okán. És ebből terveztem pólót csinálni. Bár egy kicsit félek, mert csak egy ilyen ajándékboltot ismerek Békéscsabán, akik pólót csinálnak, a Csaba Centerben. Csináltattam velük tavaly egy Link to the Pastes pólót... hát mit ne mondjak? A póló kissé összement, a felirat meg csúnyán elkopott. Bár az részben az én hibám, mert elfelejtettem kifordítva mosni, ahogy az előírásban megmondták. De ha valóban megcsináltatom ezt a pólót, akkor nagyon fogok rá vigyázni. Vagy még egy pólótervem. Okui Masamis. A kedvenc albumom, a God Speed, és végre megszereztem a borítóképet nagyban, lehet, hogy ez lesz:
Szerintem nagyon jó kép, és ezt egy fekete pólóra rányomtatni, szerintem nagyon jól mutatna. De várom a véleményeket, ki mit javasol?
A Zelda-Cosplayes képekért külön köszönet jár Hachikónak, hogy elküldte a képeket. Azok az ő tulajdonai. Köszönet érte. ^^
Miközben örömmámoromat éltem át annak ürügyén, hogy a Zelda II NES-en olyan, amilyennek szeretem, érdekes dologra lettem figyelmes. Amikor NES-en meghal Link, akkor piros-felér villanást láthatunk, míg GBA-n és VC-n csak egy piros kép alatt Link megfeketedett teste látható. Azon gondolkodom, hogy a NES idejében hányan kaphattak epilepsziás rohamot attól a képsortól. Aki esetleg nem tudja, sok ember hajlamos az epilepsziára, és ilyen nagyon gyors villanások rohamot válthatnak ki az emberben. Ezért tüntették el ezt a GBA és VC verziókban (meg gondolom a GC-s Collector's Editionben sem látható már). Megfogant bennem az a kérdés, hogy a '80-as évek végén hogy állt az orvostudomány? Akkoriban még nem tudhatták, hogy ezek a villanások problémát is okozhatnak? Egyébként van egy Pokémon rész az első sorozatból, amit betiltottak, mert volt benne egy 10 másodpercnyi villanás, és nagyon sok japánból epilepsziás rohamot váltott ki.
Egyébként nem kell megijedni. Aki nem hajlamos, vagy kigyógyult teljesen a betegségből, az csak annyit lát, mint én, hogy villan a képernyő, de semmilyen ingerületet nem vált ki az agyban (mivel agyi betegségről beszélünk).
Na de térjünk egy kicsivel vidámabb témára. Bár ne tették volna be Sonicot a Brawlba. Most nem lenne három PC játékom tőle. ^^'
Még nem telepítettem fel őket a gépre, még nem tudtam időt szakítani rá, de nemsokára megteszem, és kipróbálom őket.
Végre volt alkalmam kipróbálni a Zelda II-t NES-en. Egy picit izgultam, hogy akkor most úgy fog kinézni, mint GBA-n, vagy mint VC-n. Hála Istennek a Virtual Console győzött! Így nagyon fogom szeretni. Szerintem most NES-en is végigviszem. Nem fog ártani a beedződés a nehéz játékokra. Egyébként jól kezdek. Egyből belementem a sötét barlangba az ereklyéért, azt is meg is szereztem, de visszafele elvéreztem. A többit majd otthon.
Aztán meg a Wind Waker felé is húz a szívem. Szerintem most hanyagolni fogom a Pokémon Sapphire-t, mert May nem enged tovább, mert a Grovyle-ja mindig elgyőzi as Marshtompomat, és nincs több 15-ös szinten felüli pokém, úgyhogy EV-znem kell, ehhez most nagyon nincs kedvem. Úgyhogy szerintem most NES-re Zelda II, és GC-re Wind Waker.
Nagyon sajnálom, hogy tavaly december 11-én elfelejtettem megemlékezni arról, hogy 10 éves a világ legjobb játéka. pedig igazán szép évforduló.
Köztudott sokunk részéről, hogy Wiimake kiadványok jelennek meg Wiire. Ez GameCube játékokat takar Wiire portolva. Így kapjuk meg többek között a két Metroid Prime-ot valamint a Mario Power Tennist, amiről tudok. Ezek budget-áron lesznek, tehát kicsivel olcsóbbak a megszokott áraknál. Hogy miben más a GC verziótól? Wiimote+Nunchaku irányítást csempésztek a játékba, aztán hogy kompatíbilis lesz-e a 16:9-es képernyővel nem tudom. Nem lenne rossz dolog, ha egy kicsit felnagyítanák a videó felbontását, bár nem tudom, hogy ez mennyire lenne drasztikus.
Az jó dolog, hoyg olcsóbb lesz, de semmi extrát nem kapunk mellé, bár ezen az áron nem is várhatjuk el. Csak ez téma volt a Gamer365 fórumban, hogy mennyivel másabb lenne az egész, ha lenne egy ún. gyűjtői kiadása a Metroid Prime-nak mindenféle extrákkal, OST CD-kkel, mai követelményeknek megfelelő grafikai színvonallal. Nos ilyet sajnos a Nintendótól nem várhatunk el. De mennyire szép lenne, ha mondjuk a 10. évforduló alkalmából megjelenne egy Ocarina of Time gyűjtői kiadás, mondjuk DS-re. Mert azt a grafikai színvonalat elbírja a DS. És akkor a játék mellé lenne csempészve mondjuk egy OST CD, meg egy extra DS kazetta mindenféle jósággal. Azt hiszem, nem én lennék az egyetlen, aki kiadná érte 20-25 ezer forintot is akár.
Arról már többször hallottam, hogy Japánban rendkívül drága az élet. Ma erről megbizonyosodtam, ugyanis nagy örömömre megjelent ma a legújabb Okui Masami nagylemez Akasha címmel, és lehet venni külön csak a CD-t 3150 Jenért, ami kb. 7600 forint, vagy lehet venni CD+DVD-t is, ami 3990 Jen, vagyis 9635 forint. Jelenlegi árfolyam szerint. Ez őrült drága, ha a forint árakhoz viszonyítjuk. Ki az, aki 7600 forintért CD-t venne? Na jó, felteszem a kezem, hisz mégsem akárkiről van szó. ^^' Mivel engem amúgyis érdekel a közgazdaságtan, ezért egy kicsit utánanéztem, hogy régen milyenek voltak a Japán árak.
Mindenek előtt, tudni kell azt, hogy Japánban nincs infláció. Vagyis a pénz vásárlóereje nem romlik. Ez a közgazdaságtan szerint rossz dolog, mert egy 3-4%-os infláció kifejezetten szükséges ahhoz, hogy a vállalkozások fejlődjenek, hisz ha évekig tartanák a nyereségüket, akkor az reálérték szerint veszteség. Hallottam olyat, hogy Japánban évek óta stagnál a gazdaság, nem fejlődik sehova. Bár ha belegondolok, hova fejlődjön, amikor a világ 2. gazdasági nagyhatalma, szinte minden modern elektronikai eszközt ők találnak fel. Azon azért elgondolkodtam, hogy ha mindig dolgoznak valami újon, akkor mi szükségük van nekik árszínvonal-romlásra, hogy fejlődjenek?
Egyébként az árak tényleg stagnálnak. 1991-ben a Megumi Hayashibara: Half and, Half album anno 3000 Jen volt, és most is alig emelkedett a CD-k ára, mint ahogy fent írtam, 3150 Jen. A különbség csak annyi, hogy amit megtudtam, hogy 1991-ben 1 Japán Jen még 0.5 forint körüli értéket ért. Tehát az első Megumi album kb. 1500 forint volt. De azt is figyelembe kell venni, hogy ez az 1991-es magyar árakhoz képest mennyi volt? Annyit tudok, hogy akkoriban 180-200 forint volt egy kazetta, tehát akkor a CD lehetett átlagban olyan 500 forint? Már ha volt akkor már CD. Az első emlékem, amikor CD-t láttam 1994-1995 körülre tehető. És ma egy Japán Jen kb. 2.5 forintot ér, és közben a magyar árak meg emelkedtek, ezáltal egy kicsivel enyhébbnek mutatkoznak a Japán árak. Egyébként onnan lehet tudni a CD-k árait, hogy rá van írva a borítóra, ugyanis ezeknek egységes az áruk.
Egy új animével fogok nemsokára próbálkozni, az a címe, hogy Muteki Kanban Musume. Okui Masami énekli az openinget, WILD SPICE a dal címe, amit imádok! És azt olvastam róla, hogy nagyon humoros anime, sokaknak tetszett. Remélem, hogy tényleg nagyon jó lesz. Ha csak az openingen múlna, már imádom az animét!
De egy Zeldás jellegű témám is legyen. Nem vettem elő másik játékot, miután végigvittem a Zelda II-t, bár azon gondolkodok, hogy a Wind Waker elővehetném. Pláne, hogy nem alszok. Hát igen, egy álmatlan éjszaka után kifejezetten kellemes iskolában lenni. -_- Egyébként folytatom a Pokémon Sapphire-t. Imádom! Nagyon sok 2006-os emlék előjött (mintha olyan rég lett volna. ^^'), nemcsak az emlékek miatt jó vele játszani, hanem mert egyébként is fantasztikus. Csak Sableye-t nagyon nehéz fogni. Többször dobtam rá pokélabdát, és mindig kiugrott. Amikor piroson állt már az életcsíkja (tehát nagyon kevés volt már) akkor kapott egy Great Ballt, de abból is kiszabadult! Meg még amivel játszok, az a Pokémon Link! Jó kis logikai játék, szeretem az ilyeneket, csak a zene... Nem az, hogy rossz, hanem furcsa. Ilyen modern, dance meg hasonló zenék... Nagyon furcsának tartom, nem sok köze van a Pokémon feelinghez. És a Super Mario Sunshine-nal megtanultam, hogy a zene nagyon fontos eleme a játéknak. Na majd meglátjuk. Később lehet, hogy Wind Wakerezek.
A GameTrailers összeállított egy videót minden idők 10 legnehezebb játékáról. Ott van a 9. helyen a Zelda II. A videó nagyon jó lett, mert mindegyik játéknál pont a szivatós részeket mutatja be. Így aki nem játszott Zelda II-vel, az láthatja, miért nem egy leányálom a játék. De azt mindenképp a játék javára kell mondanom, hogy akármilyen nehéz is, benne van a játékban az az érzés, hogy bár tényleg kegyetlen nehéz, és meghalok, de vigyük tovább, ne adjuk fel. És ez a Zelda II nagy erénye.
