Lassan az osztályom is Nintendo-fan lesz

Legalábbis 1-2-ből biztosan Nintendo-fant tudnék faragni. Őrület, hogy milyen szkeptikusan álltak hozzá a Nintendóhoz, mondván, hogy gyerekes. Egy nap elvittem a DS-emet, mert tudtam, hogy hosszú napom lesz, és nem akartam unatkozni. Amikor meglátták DS-t, egyből rájöttek, hogy nem viccelek, amikor a Nintendóról beszélek, sőt, elég komolyan nyomom. Egy páran kipróbálták, azoknak mind nagyon tetszett, de olyan is volt, aki egyszerűen csak megnézte, hogy mit csinálok. Voltak egy páran, akik meg mondták, hogy szoktak Playstationözni (azonnal közöltem velük hogy rossz úton járnak ;-)) ők játszottak vele, elég jó érzékük van a játékokhoz, ezzel is jót játszottak. Összességében azt tudom elmondani, hogy bár nem lettek függők, de azért örülnek, ha van Nintendo.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Anime Fan's Meeting

Nem volt rossz. Nyilván nem egy animecon-kaliberű rendezvény volt, de jó volt. Olyan 3-500 lehettünk, a belépő 600 forint volt. Bár megmondom őszintén, hogy a programkínálat nem tetszett, mert az AMV-kre és a Cosplay versenyre orientálódott az egész. És még az ábrándított ki, hogy sok szinkronszínészt mondtak, aki jött volna, de csak egy tudott eljönni, Jelinek Márk. Őt meg mivel nem ismertem, és már nem volt több érdekes program, ezért hamarabb mentem el. Molnár Ilonát vártam volna a legjobban (Inuyasha, Kaleido Star, Tokyo Mew Mew) őt nagyon szeretem. Végülis nem volt rossz, mert szeretek AMV-ket nézni, de az AnimeConon levő előadások, konzolversenyek is nagyon érdekesek voltak, sajnálom, hogy ez itt nem volt. Amúgy nem voltam egyedül, Krisivel és Trunerrel beszéltünk meg találkozót a Keletinél, onnan mentünk a 79-es Trolival a Petőfi Csarnokba a piacra szétnézni. A másik, ami kiábrándít, hogy mennyi hamisított játék van, elsősorban GBA. De amúgy szeretek odajárni, mert azért kellemesnek mondható a hangulat ott. Én nem vettem magamnak semmit. Miután végeztünk, az egyes metróval mentünk a Széchenyi fürdőtől az Operáig. Ez idáig nagyon menö, ha nem tévedtünk volna el. Én tényleg nem akarom megbántani Krisit és Trunert, de hihetetlen, hogy Pestiek és a saját városukat nem ismerik. Azt aláírom, hogy Budapest tényleg óriási nagy, de vicces, hogy valahányszor Pesten járok a barátaimmal, jóformán mindig én vezetem őket. Amúgy volt még a AFM-en egy régebbi 576 Konzolos barátom, Rolne is, akivel még soha nem találkoztam, nagyon meglepett, hogy eljött ide. Tudniillik ő nagy animés, és lenézte ezt a rendezvényt, mivel kisebb kaliberű. Meg ő animék terén is eléggé finnyás. pl. az egy "12 egy tucatban" animéket nem szereti pl. Dragon Ball, Inuyasha, Pokémon. Amiknek sok 100 részük van. Az olyanokat szereti, mint pl. Elfen Lied, vagy a Neon Genesis Evangelion. Még a Slayerst is jónak tartja, legalább ebben egyetértünk. Mert az általam szeretett animéket, a Kaleido Star, Tokyo Mew Mew egyáltalán nem szereti. Mondjuk úgy ítélkezett a Kaleido Starról, hogy nem is láttam, csak az elején nagyon hangoztattam a Tokyo Mew Mew-t, amit ő nagyon utál, és ha a Kaleido Start is szeretem, akkor azt gondolja, hogy az se lehet valami nagy szám. Pedig a Kaleido Star pont neki való, sokat tanulhatna tőle. Amúgy normális gyerek, elkísért a Holdfénybe, ott néztem magamnak Pokémon TCG lapokat, vettem Boostert, meg 4 Energy kártyalapot. Hülyének néz, hogy ilyenre költöm a pénzem, de hát Istenem, mindnyájan mások vagyunk ^^ Aztán, amikor vissztértünk, akkor az emeleten nyomtunk Krisi Truner és én egy hármas Mario Kart DS bulit. Ez is jó volt, bár nyilván nem adja azt az élményt, amit a nyolcas buli. Eredményt is szerettem volna megőrizni, de Krisi a tudtunk nélkül kikapcsolta a DS-ét, mert megsértődött, amikor megvicceltük azzal, hogy amíg telefonált, egy pillanatra be-be kapcsoltuk a játékot ^^ És akkor kapcsolta ki, amikor töltötte volna be az új pályát, így annyi. Képek készültek, de iszonyat szar minőségűek, úgyhogy nem hiszem, hogy felrakom. Ezután lementünk ott volt a szinkronszínészes interjú, ekkor mentem el. Rolne is elkísért. Összességében jó volt, bár az őszi AnimeCon sokkal jobb volt.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

A jégszállítmány megérkezett!

Még hétfőn! Hogy mit értek ez alatt? Az Ice Climbert NES-re. Imádom ezt a játékot, annyira élvezem! Már írtam korábban, hogy miért jó. De így, hogy most már nekem is megvan, sokkal jobban élvezem. Meg a Donkey Kong is megvan NES-re. Bizony, az első Mario játék 1981-ből. Annyira viccesnek tartom, hogy Mario lépteinek is hangja van, nemhogy az ugrásának, ami nagyon nevetséges. A 3 pálya elsőre nehéznek tűnik, de nem kell megijedni. A játék 1981-es, és még nagyon kiszámítható a karakterek mondása, ezért, ha jól megfigyeled, nem olyan nehéz. Én tanácsolom, hogy aki teheti, az gyűjtse be a régi játékokat, mert igazi ritkaságok, és tényleg megéri. Én az Ice Climberrel úgy éreztem magam, mintha a régmúlt időkben járnék. Én, aki 20 éves vagyok, még át tudom érezni néhanapján, hogy milyen volt a ’90-es évek elején lenni. Az Ice Climbernél maradva, az ugrás nagyon nehéz, hogy jó helyre ugorj, nagyon rá kell érezni a játékra. De a sírásukat soha nem fogom elfelejteni, az is a vicces kategóriába tartozik. 😀
Ne feledjétek Popo és Nana (Ice Climber) rulez. 😉

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

ÉS MEGVAN A GYŐZTES!!!

Azt azért el kell ismerni, hogy a Mario Kart DS 150cc-n kegyetlen nehéz. A karakterek hihetetlen agresszívek, kegyetlenül lökdösnek. Nem egyszer volt már, hogy ezért mártóztam meg a tengerben, vagy Bungee Jumpingoltam egyet a szakadékba. Egyszerűen mindent megtesznek azért, hogy kiüssenek engem, én még ilyet életemben nem láttam. De van egy karakter, aki egyszerűen csodát művelt. Ő nem más, mint Luigi. Valami hihetetlen. Olyan érthetetlen. A porszívós autójával egyáltalán nem tűnik gyorsnak, de mégis úgy hagyja le a többieket, hogy az valami hihetetlen. És 40, maximális pontos győzelmet hozok fel. Szóval én ajánlom Luigit.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

A Nintendo játékok igazi ereje

Mára 2 postot szánok, ide egy számomra nagyon fontos gondolatmenetet akarok leírni. Sajnos a szilveszteri bulit egy hatalmas tragédia árnyékolta be, ma hajnalban meghalt az édesapám. És a mai nap valami hatalmas dolgot tapasztaltam meg. A Nintendo játékok nagyon nagy mértékben képesek enyhíteni a fájdalmamat. Annyira érzem azt, hogy tényleg nem csak a pénz miatt csinálják a Nintendo játékokat, hanem, hogy szórakoztassanak. És a nagy gyászban egy kis mosolyt varázsoltak az arcomra a Mario figurák.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Boldog új évet mindenkinek!

Remélem, mindenkinek jó volt a szilvesztere. Én itthon voltam, és Krisi is itt volt, meg az unokatestvérem, Kailniris. Nagyon jókat játszottunk hármasban. Volt Super Smash Bros. Melee, Mario Party 6, Mario Kart: Double Dash!!, Kirby Air Ride, meg Mario Kart DS. Érdekes, valahogy arra számítottam, hogy kettesben nem annyira élvezetes a Mario Kart DS, de nagyon kellemesen csalódtam. Ugyanolyan jó, mint nyolcan, sőt még egyjátékos módban is fantasztikus. Egy ilyen játékra szokták azt mondani, hogy tökéletes? Nagyon-nagyon jó az egész, egyszerűen tényleg, letehetetlen. Mivel Kailnirisnek nincs DS-e, ezért csak ketten tudtunk Mario Kartozni DS-en. Volt Super Smash Bros. Melee is, amit a korábban elmondott okok miatt nem élveztem.Tényleg nem lehet olyan ember ellen élvezetesen játszani, akiről tudod, hogy sokkal jobb nálad (remélem nem félreérthető :$) De Krisi csak akkor gyenge, amikor Ganondorffal van. A többiekkel laposra vert minket. Ezután jött a Mario Party 6, amit mikrofonon játszottunk, erről is írtam korábban, hogy miért nem élvezem. És most is fenntartom azon álláspontomat, hogy nem bírom a szórakozásnak eme módját. Aztán játszottunk egy kicsit a Kirby Air Ride-dal, amivel meg az volt a baj, hogy a TV-m kicsi, és maga a jármű meg hihetetlen gyors, tehát a kép nagyon gyorsan változik, emiatt nagyon kicsi kép nagyon rosszul látszódott. Ezért nem tudtunk vele sokat játszani. A Mario Kart: Double Dash!!-sal jót játszotunk, de itt meg pont a Super Smash Bros. Melee ellenkezője érvényesül. Tehát ebben a játékban meg én vagyok a jobb, és emiatt volt kevésbé élvezhető. Ez egy ilyen problémás szilveszter volt, de jól éreztük magunkat. 😀 Élveztük egymás társaságát, és azt hiszem, hogy ez a lényeg. Aztán Kirby’s Fun Pakeztünk, ketten. Na végre egy olyan játék, amit felhőtlenül élveztünk :-D. Egész éjfélig játszottunk. Aztán amikor ránk jött az éjfél, én nyitottam ki a pezsgőt (életemben először sikerült, nekem, aki még a pezsgő durranásától is halálosan fél, nehogy megijedjen :-D), és boldog új évet kívántunk egymásnak. A Krisi elővett egy ősrégi NES játékot, amit ő hozott, Ice Climber a címe. Valami hihetetlen jó a játék. Egyszerű és élvezetes. Olyan, hogy fölötted levő jégsort kell kiütni, hogy feljebb juss, és a legtetején meg kell fogni a madár lábát. Nagyon jó. És nagyon viccesen jön le, az, amikor kiütnéd a feletted álló jeget, és pont a szakadékba esel. Meg a végén annyira nevetséges Popo és Nana (alias Ice Climber) sírása. Olyan hangjuk van, mintha valami nyálkás izé a földre pottyanna. A játékon nagyon látszik, hogy 1984-ben adták ki, és a zene is annyira azokat az időket hozza vissza. Nagyon jó a játék. Meg aztán elővette Krisi a régi, 1983-as Mario Bros-t, ahol csövekből jönnek ki az ellenségek, mint pl. rák, tüskés, méh és a teknős. És alulról fel kell ütni őket, ekkor fejreállnak, és odamenni, és elrúgni őket. Ez is amennyire egyszerű, annyira élvezetes. És ezen játékokkal való játszás közben jöttem rá, hogy 1985-ben milyen nagy szó volt a Super Mario Bros. Aztán még Mario Kart DS-eztünk multiban, aztán egy olyan 3 óra fele elfáradtunk, és lefeküdtünk aludni. Krisi egész délig aludt, utána ő érdeklődéssel nézegette a régi 576 KByte újságokat, egy kicsit Mario Kart DS-eztünk, és aztán kikísértem az állomásra, hazament. Hát ennyi volt, és nagyon jó volt ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

A töretlen hűség végül meghozza a gyümölcsét

Nos, hol is kezdjem? Olyan hosszú történet, és alig találom az elejét. 😀 Na szóval. A december 27.-e éjszakáját Krisiéknél töltöttem, és mint mindig, most is fantasztikusan éreztük magunkat, bár a Super Smash Bros. Melee-nél feldühödtem, megmondom őszintén. Nem azért, mert veszítettem, mert veszítettem, hanem (már írtam korábban is) az idegesít, hogy nem vagyunk egyenrangú partnerek. Ő klasszisokkal jobb, mint én. Aztán átadtam a Joystickot az öccsének (a Krisinek van egy öccse) és őt is laposra verte. Így nem jó játszani. Mellesleg a Krisi öccsének nagyon megtetszett a NintenDogs, mivel ő alapból nagy “kutyarajongó”. De végül annyira, hogy rávette az anyját, hogy hadd vegye meg. Bevallom őszintén örömmel mentem bele, mert valami nagyon jó játékot veheték a pénz helyébe. Végül az anyja beleegyezésével megköttetett az üzlet. És annyi pénzt kaptam, hogy az én pénzemmel együtt meg tudtam másnap venni a Mario Kart DS-t. De ne szaladjunk ennyire előre. Krisi öccse Fagyinak nevezte el a kutyáját, és annyiszor mondogatta a nevét, hogy már kezdtem begolyózni. 😀 Aztán Krisivel kipróbáltunk a PictoChatet, nagyon menö dolog, hogy lehet rajzolni, és sok vicces alakzattal szórakoztattuk egymást (természetesen Nintendósokkal 😉). Az, hogy helyettesíti az MSN-t, az enyhe túlzás, hisz csak 20 méter a hatótávolság, de jól el lehet vele szórakozni. Aztán másnap reggel megreggeliztünk, és mentünk a Pokéconra. A buszon megcsináltuk azt, hogy az egyikünk elől ült (én) a másik hátul (Krisi) és úgy PictoChateltünk. Nagyon vicces volt. Aztán a 31-es buszról leszállva találkoztunk egy nagyon kedves MSN-es barátunkkal, Timivel, jól elbeszélgettünk. Elváltak útjaink, mi mentünk a WestEndbe a PokéCon helyszínére. Amikor mi odaértünk, épp csak 2-3 ember volt ott. Aztán én annyira izgatott voltam a Mario Kart DS miatt, hogy én elmentem szétnézni, hogy van-e Mario Kart DS. De sajnos a Media Marktban nem volt, az 576-ban meg drágább volt. Mindegy. Visszatértem, és elmentünk a PokéCon helyszínére, az alagsorban levő körasztalhoz. Mindig itt van maga a “rendezvény”. Aztán találkoztam itt egy pár kedves baráttal, Norbival, Trunerrel, és egy barátjával. Velük mentem el a Keletiben található Game Parkba, ott sem volt Mario Kart DS. Mi az, itt már mindenki Mario Kart DS-ezik? 😀 Viszont Truner becserélte a Super Mario 64 DS-ét egy amerikai New Super Mario Bros.-ra. Nem kell meglepődni, semmi különbség nincs az európai társához képest, csak más a borítója egy kicsit. De a játék tökre ugyanolyan.

Aztán továbbmentünk az Árkádba, és az ottani Media Marktba már volt Mario Kart DS. Meg is vettem. Aztán mentünk is vissza a WestEndbe. Aztán a PokéConon kihívtam egy másik barátomat, Ricsit egy Pokémon TCG versenyre. Mindenki hülyének nézett, hogy hogy merem gondolni, hogy nyerek ellene, ha még Krisit is elverte. Végülis, álmodozni lehet, vagy nem? :$ Persze, hogy ő nyert. Jó hogy, amikor exekkel jön nekem, akik 100-200 HP-t sebeznek. Én mit kezdjek egy 90 HP-s Crobatommal? (ez a legerősebb lapom) Na, aztán a végére maradt a lényeg, a Mario Kart DS buli. Egy srác ajánlotta fel, hogy csapjunk egy hatalmas Mario Kart DS bulit. Megpróbáltunk 8 embert összehozni. Hét ember könnyedén összejött, de a 8. Sokat gondolkodtunk, hogy kinek van még DS-e, ekkor jutott eszembe a Ricsi, és ő jött 8.-nak. És nekivágtunk. De ilyet még esküszöm a Nintendós pályafutásom 15 éve alatt nem értem meg. Nem hittem volna, hogy nyolcan Mario Kartozni ekkora élvezet lehet. VS-en mentünk. És még mindig hihetetlen: EKKORA JÁTÉKÉLMÉNY EGÉSZ ÉLETEMBEN SOHA NEM ÉRT!!! Ezt így le merem írni csupa nagy betűkkel. Ehhez ez is hozzájárult, hogy fantasztikus társaság gyűlt össze. És a végeredmény le van fényképezve, amit ezúton is tudatnék veletek:

1. Sankó: 54 pont
2. Attila (ez volnék én ^^): 51 pont
3. Spidey: 44 pont
4. Rasengan: 32 pont
5. Krisi: 27 pont
6. Truner: 26 pont
7. Ricky: 19 pont
8. V-ADI*: 19 pont

*Bagszi játszott V-ADI gépén

Azért, hogy Ricsi fel tudott jönni a 7. helyre, az nagy szó, mert sokáig 0 pontos 8. helyezett volt. De egyszer ő nyert, és aztán nagyon megtáltosodott. Bevallom nektek most őszintén, ahogy így nézem az eredményt, nagyon visszajön a hangulat. Ez óriási volt. Ez tényleg olyan Nintendo DS játék, ami minden Nintendo DS tulajnak KÖTELEZŐ!!! Így, hogy játszottam az összes Mario Kart résszel, elmondhatom, hogy ez a Nintendo DS verzió simán veri az összes Mario Kartot. Végülis ennek a 8 játékos módnak abban rajlik a titka, hogy emberekkel játszol, és nem a géppel. És így sokkal másabb az egész, amikor mindenki komolyan veszi, és sokkal durvább a harc az első helyért. És ezt imádom. Felrakok majd képeket (mert készültek) a versenyről, majd a képek alatt nyitok egy új modult Mario Kart DS verseny címen, hogy egy kicsit ti is kapjatok az élményből. És tiszta szívből kívánom, hogy mindenki részesüljön egy ilyen fantasztikus versenyben!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Boldog karácsonyt mindenkinek!

Hát eljött ez a nap is! Érdekes, minél jobban öregszem, annál hamarább jön el a karácsony. De tényleg hihetetlen, mintha tegnap lett volna a tavalyi karácsony. 😀 Remélem, mindenki azt találta a fa alatt, amit szeretett volna kapni, mert én igen. A Nintendo DS-t + 2 játék. Képet is raktam fel, egyszerűen imádom. Olyan különös, olyan érzésem van, hogy egy új korszak kezdődött el az egész Nintendózásom pályafutása alatt. Ilyet még soha nem éreztem. Szerintem ennek a konzolnak az íze örökké fog tartani. És a 2 játék mellé fantasztikus! Azért örülök nagyon a Super Mario 64 DS-nek, mert újrajátszhatom a régi kedvencet a Super Mario 64-et. Egyszerűen hihetetlen, hogy a Nintendo DS grafikailag többet tud, mint a Nintendo 64. Sokkal szebb a DS verziónak grafikája, mint a 64-esének. Nem annyira kockásak a karakterek a félhomályos kép is élessé vált. Egyébként furcsamód, hogy milyen könnyű így az elején. Már 8 csillagnál tartok. Nagyon érdekesnek tartom, hogy a 3. világ első küldetésével a Nintendo 64-es verzióján mennyit szenvedtem, itt meg azonnal sikerült. Az a nagy előnye a játéknak, hogy nemcsak Mario van, hanem Luigi, Wario és Yoshi. És mindenkinek más a képessége. Úgy van, hogy Yoshival kezdünk, a többieket meg kell találni. Ők előbb nekivágtak a kalandnak, Yoshi meg elaludt. Ez az ő nagy szerencséje. Mindig legyen előnye az lustaságnak ^^ Eddig Mario van meg nekem. De Yoshival nagyon könnyű a fentebb említett küldetés. Amit még imádok ebben a játékban, azok a mini-játékok. Hihetetlen ötletesek, és tartalmasak. Az egyik legaranyosabb, amikor Yoshi kezében egy virág van, tépegeti a szirmokat, és a “szeret-nem szeret” játékot játsza el. Olyan aranyos arcot vág. De az abszolút kedvencem a kártyás minijátékok. Nagyon tetszik, hogy Luigi a krupié, és osztja a lapokat, a háttérben meg Toad pincérkedik. 😀 Szóval hosszú ideig lesz garantált a szórakozás. A másik játék a Nintendogs, meg valami tünemény. Olyan aranyos kiskutyám van. Kölyökkutya és fiú. A nevét személyiségi okokból nem árulom, tudniillik az egyik barátomról neveztem el. 😀 Itt jegyzem meg, hogy a játék már a kipróbálása előtt is hatalmas derűséget okozott a baráti körömben, ahogy elelmélkedtünk arról, hogy a barátom nevén nevezem a kutyát, és “xy ül!” “xy, fekszik!” Meg egyebek. Nagyon jókat nevettünk. És így, benne lenni még viccesebb. Imádom, és már itt ígéretet teszek rá, hogy nagyon fogom gondozni a kiskutyámat. 😉

Mellesleg nekünk a idei karácsonyunk egy kissé rendhagyó, mert a nővérem hazajött Angliából, és behozta ide az Angliai szokásokat, hogy már december elején feldíszítik a fát, és az ajándékok is kikerülnek a fa alá.

A napokban beszéltünk Krisivel az Angliai megélhetésről, és épp arról elmélkedtünk, hogy a britek mennyire meglepődnének, ha hallanák, hogy itt Magyarországon a Wii egyhavi bruttó minimálbérbe kerül. Angliában 180 font (most) a Wii, és kiszámoltuk, hogy ha valaki 5 napot dolgozik egy héten, napi 8 órát, akkor 960 fontot keres egy minimálbéren élő brit, ami közel 400 000 forintnak felel meg. Azért nem semmi. Mellesleg a szüleimmel megbeszéltem, hogyha jövőre minden jól alakul, akkor megkaphatom karácsonyra a Wii-t. Hát, mit mondjak, várom a jövő karácsonyt. De most ez a karácsony van, és remélem, hogy mindenki legalább annyira boldog, mint én.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Eljött a Zelda ideje

Hát hétfőn megejtettük a cserét Krisivel. Odaadtam neki a N64-es Yoshi’s Storyt (vérzik a szívem érte, de most úgy vagyok vele, hogy mindenkt a Zeldáért), ő meg odaadta az SNES-es Zeldát, a Link To The Pastet. Igen. Van egy íze a játéknak, ami nekem nagyon tetszik. Az már az első pillanatokban lejött, hogy ezzel nem úgy kell bánni, mint egy hercegnőmegmentős Mario játékkal. Azt hiszem, ezt hívják RPG-nek. És tetszik. Még nem jutottam el sokáig, és ez szándékosan van, hogy keveset játszok a játékkal. Ugyanis én személy szerint nem értek egyet azzal, hogy Norbi pár nap alatt kijátszotta a Wii-s Twilight Princesst. Igen, neki már van Wii-je. Ugyanis akkor hamar elvész a varázsa. Hiszen másodjára végigjátszani egy játékot már nem olyan nagy élmény. Én meg azt akarom, hogy a Zelda által nyújtott játékélmény sokáig tartson. Még ott tartok, hogy Zelda megmentve, és már visszavittem a jogos tulajdonosának. Most ott tartok, hogy egy helyre kell menni, ami a térképnen x-szel jeleznek. Én elmentem oda, de hogy ott mit kell csinálni…? Majd utánajárok. Azt határozottan érzem, hogy a Zeldával egy új korszak kezdődött el a 15 éve tartó Nintendós pályafutásom életében.

Végül egy jótanács: Ma ha minél hamarabb lefekszetek, holnap annál hamarabb lesz karácsony. 😉

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Már lett minden, ami eddig volt...

A tegnapi Wii-vel való játék hatására teljesen másképp nézek a Nintendo játékokra. Valahogy más lett az egész. Most sokkal jobb játszani bármely Nintendo játékkal. Legtöbbet a Super Mario All-Stars-szal játszottam, és valami hihetetlen. Úgy érzem magam, mintha 13 évet mentünk volna vissza az időben, mintha először játszanék vele. Mellesleg megtudtam, hogy a Wii-ből most jóval többen rendeltek előre a Game Parkban, mint anno 2002-ben a GameCube-ból. Azt hiszem, hogy ez értető, hisz a GameCube csak szimplán a Nintendo 64 folytatása volt, én magam is így gondolkodtam a GC-ről, de a Wii az más. A Wii egy új életérzés. Hihetetlen, hogy még 2006-ban is lehet JÁTÉKOKAT gyártani! Azt hiszem, hogy jövő karácsonyra megkísérlek Wii-t kérni ^^ Addig vigasztalódom a többi Nintendo konzollal. Vagyis miket beszélek én? Ez nekem nem vigasz, ez öröm. Máris megyek vissza játszani! ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)