2019. december 31., kedd

A világmegváltó középiskolás élet

Három éve ősszel kezdtem el nézni a Danshi Koukousei no Nichijou-t. Nem voltam már tőle akkor sem elragadtatva, és nem értettem, hogy miért van ekkora felhajtás az anime körül. Aztán a 7. rész volt az akkor, amikor már annyira rossznak tartottam az egészet, hogy egy hangos átkozódással kikapcsoltam az animét, és dobtam az egészet. Akkor természetesen 1 pontot kapott.

Sokáig nem is változtak az érzéseim irányába, de most olyan érzésem volt, hogy megéltem annyi változást az életben, hogy el tudom fogadni az animét. El is kezdtem, ma néztem meg a 3. részt. Azt most sem mondanám, hogy nagyon jónak tartom az animét, de sokat javult a személyes véleményem róla.

Három középiskolás srác mindennapi életébe nyerhetünk betekintést. Tipikus középiskolások: csak élnek a mindennapokban, szemmel láthatóan semmilyen vágyaik, álmaik nincsenek. Azt tippelem, hogy azért népszerű és kifejezetten pozitívan értékelt az anime, mert sokan magukra ismernek. Akár a mostani tinédzserek esetében a jelenüket látják az animében, akár az idősebbek a gondtalan kamaszkorukat látják a fiúkban. Én is személyes ok miatt gyűlöltem az animét. Lényegében összefoglalva, nekem nem adatott meg ez az élet. Ugyan volt volt társasági életem gimnáziumban, beszélgettem, barátkoztam, de ha összefoglalnám magamban ezeket az éveket, nem szívesen emlékszek vissza erre az időszakra. Talán lehet azt mondani, hogy legbelül hiányzott nekem ez. És el is tudom fogadni, hogy ezek a tények. Ezért is van az, hogy az utóbbi időkben (főleg a párkapcsolatból való szakítás hatására) elkezdtem dolgozni magamon, és oda jutottam magamban, hogy el tudom fogadni, hogy ez hiányzik nekem, és így az animét is másképp látom.

A maga módján ugyanis kiválóan jeleníti meg a fiúk mindennapi életét. Ahogy írtam feljebb, céltalanul élnek a nagyvilágba, csinálják a maguk dolgait, nem tűnik úgy, hogy lennének álmaik az életükben. Igazából ez is ok volt arra, hogy akkor miért nem szerettem az animét. Mit lehet érdekes történetet kihozni három ilyen semmirekellő srácból? Erre csak egy választ tudok elképzelni: Önreflexió. Sokan magukra ismernek. És így, hogy sok mindent másképp látok, már én is azt tudom mondani erre az animére, hogy vannak ilyen fiúk, és miért is ne nézzek róluk egy történetet? De azt gondolom, hogy nagyon jónak semmiképp nem fogom tartani ezt az animét, de érdekességként mindenképp jó nézni.

Nincsenek megjegyzések: