Tegnap megkaptam a Nintendo Classic Mini gépet. Nagyon örültem neki, viszont elég nehezen kaptam meg. Hogy mennyire kelendő gép, azt nagyon jól mutatja, hogy július 28-án rendeltem elő, azaz pár nappal azután, ahogy meghirdették, és több mint 1 hónappal a november 11-i megjelenés után kaptam meg. Ez azért alakult így, mert a Nintendo nagyon alábecsülte a várható keresletet, ezért jóval kevesebbet gyártott le belőlük, mint amekkora lett az érdeklődés feléje. És már azzal is csak a második körbe kerültem, hogy pár nappal az előrendelés bejelentése után rendeltem meg magamnak. A Konzolok Szervizéből rendeltem elő, mert amikor néztem a különböző konzolboltok webshopjait, akkor itt volt a legolcsóbb, ráadásul szállítási költség sem volt. Azt nem gondolom, hogy nagyon rosszul jártam volna, de az biztos, hogy többször rájuk kellett telefonálni, hogy mi a helyzet.
De aztán meglett. Az örömöm mondjuk így sem teljes, mert rendeltem hozzá controllert is, azt viszont nem tudták kiszállítani és elmondásuk szerint nem is kapnak. Na mondom, szépen vagyunk. A doboz nagyon tetszik. Hiányoznak az újkori konzolok dobozain hátoldalán levő játékajánló, ami itt megvan. Ettől nekem hangulatosabb a doboz. 30 játék van előretelepítve, ezek közül 12-ről van kép. Jónéhányan egyébként visszaéltek a konzol ritka mivoltával, ugyanis voltak azért, akik hozzájutottak már az első napon, közülük voltak, akik azonnal kitették eladásra az eredeti árnak akár a többszöröséért. Eredetileg 20.000 Forint az ára, volt aki "beérte" 30.000 forinttal, de aki 50.000 forintért próbálta eladni, na az igazi hiéna. Már a 30 ezer forintos ár miatt is nagyon morogtam, undorítónak tartom, hogy konzolos értelemben kiszolgáltatott helyzettel visszaélnek. A csúcs mégis a német eBay-en volt, ahol valaki €5.000-ért próbálta eladni. Másfél millióért valakinek? De erre az esetre is azt lehet mondani, hogy nem azzal van a baj, hogy valaki ebből hasznot húz, hanem hogy így is van rá vevő. Főleg, hogy a Nintendo megígérte, hogy normalizálja a keresletet januárra.
De amúgy a konzol tényleg elfér egy tenyérben. Aranyos ilyen kicsi méretben, egy controller jár mellé, plusz egy HDMI kábeli, valamint egy USB kábel, amivel áramhoz lehet kötni. Csak hálózati adaptert nem adtak hozzá, ezt mondjuk nem értem miért. Mondjuk van olyanom, sőt, kipróbáltam és működik úgy is, hogy csak az USB-t a PC-hez kötöm. Tehát onnan is veszi az áramot, bár a Nintendo ezt nem javasolja. Csak jó lett volna egy saját Nintendós, de az a lényeg, hogy így is működik Ez lehetne akár az új NES azoknak, akiknek volt a régi nagy gép, csak már nem működik, vagy már nincs is meg, esetleg soha nem is volt. Jó ötlet volt egy ilyet kiadni. Csak kár, hogy marad ez a 30 játék, ez később sem lesz bővítve. Nem nagyon akartam írni egyébként a Super Mario Nap posztjába, de jelen volt egy srác, aki programozó informatikusként tanul, ezen tudását használja a Nintendo 3DS-én, és úgy megokosította a kézikonzolját, hogy én is csak lestem, pedig egyáltalán nem tisztelem a hackelés semmilyen módját konzolon. Viszont ezen a NES Classic Mini gépen már nem lenne rossz egy ilyet megcsinálni. Ha egy ilyen gépre rákerülne az összes Európában kiadott NES játék, az azért szép lenne. Akkor lenne igazán olyan, hogy teljesen helyettesítené a régi NES-t. Sőt, majdhogynem az okosítást tartom még a kisebbik rossznak a fentebb írtakhoz képest.
Elővettem a régi, nagy NES-t is összehasonlítási alapként is. Szignifikáns a különbség de jól néznek ki így egymáson. Egyébként a Mini NES kazettanyílását nem lehet kinyitni, az le van zárva. Erről is filozofáltak annak idején fórumokban, hogy azt vajon ki lehet-e nyitni, és ha igen, akkor miként lehet használni. Hát sehogy. Egyébként kitettem Facebook-ra ezeket a képeket, ugyanezzel a címmel, mint a blogpost címe, és hülyéskedtem azzal, hogy büszke szülő és kisded gyermeke. De amúgy tényleg olyan, így egymásra téve őket. A szülő (mindegy melyik, én például mindig az apukára asszociálok) rendesen megtette a magáét, rengeteget szolgált, nagyon sokat játszottunk vele, és bár még működik, de már elfáradt. Nyugdíjba vonul és átadja a helyét az utódjának.
Viszont sajnos igazak voltak azok a híresztelések, hogy a controller vezetéke nagyon rövid. Egy méter, ha megvan, így elég nehéz vele rendesen játszani. Viszont tökéletesen az előjének a másolata, még a gombnyomás is tökéletesen ugyanolyan. Az a poén, hogy még a Classic Controller és a Classic Controller Pro vezetékei is hosszabbak. Azért velük az összehasonlítás, mert ugyanolyan foglalata van, mint a Wii-s controllereknek. Ami nagy előny, mert rá lehet csatlakoztatni a Classic Controller-t, így ketten is lehet játszani a NES játékokat. Igazából ez logikus is, mert Nintendo azt hirdette, hogy a NES controllert csatlakoztathatjuk Wiimote-hoz, így akár ott is játszhatjuk a NES játékokat a klasszikus konzol felújított változatának controllerével. Ezzel a NES-érzetet akarták hirdetni. De mindenképp utánanézek a második NES controller lehetőségének, és ha akad, akkor rendelek magamnak egyet. Már csak a doboza miatt is, annak is retro-külsejű doboza van.
És akkor kapcsoljuk be. A menü nagyon szép, Full HD-s, élénkek a színek. A játék megjelenítésénél három lehetőségünk van. Lehet 4:3-as szélességgel játszani, vagy van CRT-filterrel, esetleg Pixel Perfect módon. A 4:3-as az eredeti szélesség, ahogy annak idején játszható volt. A CRT-filterre voltam nagyon kíváncsi, mert erre ígérték ugyanazt a megjelenítést, mint a régi, képcsöves TV-ken. Ez tényleg így van. Ennek lényege, hogy hozzáadja azokat a vonalakat, amik a régi TV-n is rajta voltak, és a színeket is kicsit "rontották". Reméltem, hogy így jobban átjön a régi játékok élménye, de a helyzet az, hogy mivel az eredeti felbontást nagyították fel Full HD-re, ezért a vonalak is nagyobbak, olyannyira, hogy már zavaróak a játékban, úgyhogy sajnos ez nem jött be. Pixel Perfect módban pedig az egyes pixeldarabkák tökéletesen négyzet alakúak, így a játékot úgy játszhatjuk, ahogy azt eredetileg megtervezték. Ezzel az a gond, hogy keskenyebbnek látszik minden, ugyanis a régi TV-n kicsit szélesebb a kép. Annak viszont örülök, hogy a menü szinte olyan lett, mint a Super Mario All-Stars-nál, ahogy azt reméltem, amikor beharangozták ezt a kis konzolt.
Tehát, maradtam a 4:3-as felbontásnál, így a legjobb. A képen talán nem jön át annyira, de amúgy nagyon szép a kép, a színek is erősek. Valószínűleg tényleg így nézne ki egy NES játék Full HD TV-n. Mindegyik játék 60 Hz-es, progresszív megjelenítésű. Ezt úgy oldották meg, hogy a játékok amerikai verziójúak. Európában a játékok 50 Hz-esen és váltott képsorosan jelentek meg, és mivel ez "butított" verzió, ezért ezt nem lehet visszacsinálni. Annyira nem vagyok műszaki zseni, hogy átlássam, hogy miért így jelent meg nálunk, vagy hogy Európában miért volt rosszabb a technológa, holott Amerikában ez nem volt probléma, már a kezdeti időktől létezett náluk a progresszív képmegjelenítés. De így csak az amerikai verziót lehet Full HD-s TV-n a lehető legjobb minőségben megjeleníteni. Igazából úgy gondolkodok erről a dologról, hogy a NES játékok amerikai verziói a felújított változatok, az európaiak pedig felidézik a klasszikus időket, azok még az új TV-n is úgy néznek ki, mintha a régi időkben játszanánk.
Nekem nagyon bejött ez a kis gépezet, és titkon remélem, hogy jön majd SNES mini meg N64 Mini, de akár GameCube Mini. Én biztos vevő lennék rá. A konzol hivatalos weboldala pedig nagyon feelinges lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése