Ezen a karácsonyon ezzel az albummal szeretnék megemlékezni az ünnepekre. A Nox 2004-ben egy Mini-albummal (vagy EP, kinek hogy tetszik) jelentkezett, melyen 6 karácsonyi dal hallgató. Mindegyik nagyon szép, ez az album egyben elővetített némi változást. Az első két album népdalokat és a népi hangszerekkel ennek hangulatát idézte. A népi hangszerek ugyan megmaradtak, de a fantasy és a kaland, mint téma került előtérbe. Ennek előjelei hallhatók, így ez az album átmenetet képez.
Az album nagyon jó lett, még most is kellemes érzés hallgatni. A hat dal közül öt lassabb, inkább felemelkedett hangulatú, és egy pörgősebb van.
- A tél dala: Ez a személyes kedvencem az albumról. Ahogy a cím is utal rá, sokkal inkább a tél hangulatát idezi, annak szépségéről szól a szöveg. Sokan a nyárba vágynak a hideg évszakban, meg nem mozdulnak ki, mert hideg van, pedig a télnek is megvannak a maga szépségei. A fehér táj hangulata, a hóesés, a fehér karácsony... Kár, hogy utóbbi években nincs lehetőségünk ezt megélni az ünnepek alatt, de ez a csodálatos dal visszahozza az érzést. 10/10
- Nézz fel!: Mindenképpen érdekes a szöveg, érdemes odafigyelni. Csillagok képében énekel Szilvi arról, hogy milyen lehetne a világunk. Milyennek képzelik el a csillagok az életünket, akaratlanul is elgondolkodtat, hogy miért is ne lehetne tényleg ilyen a világunk? Ez a dal nem annyira felemelkedett hangulatú, mint az első, de mindenképp nagyon szép. Lassú és kellemes hallgatni. 8/10
- Eskü: Akár a második dalnak egyfajta folytatásaként is lehet értelmezni ezt a dalt, hiszen a változásnak bennünk kell, hogy elinduljon. Tegyünk esküt arra, hogy szívünk álmát valóra váltjuk. Szól az üzenet. Rendben van! Még ha a világ zord és kietlen, akkor is legyünk hűek magunkhoz. Eléggé elcsépelt összefoglalása a dalszövegnek, ez sokkal szebben meg van írva, és Szilvi erről hitelesen énekel. 9/10
- Szent Ünnep: A szöveg mondanivalója nagyban hasonlít az előzőéhez, csak mivel ez kifejezetten a karácsonyról szól, ezért idealistának mondható. Meg itt inkább a saját világunkról énekel, ami lehetne szép is, miért kellene, hogy sötét legyen? Az ünnepek alkalmából gyújtsunk lángot, énekeljünk, mindeközben gondoskodjunk arról, hogy ez a láng bennünk sose aludjon ki. 8/10
- Szeretetlánc: Na ez az igazi idealista dal, majdhogynem rá lehetne mondani, hogy nem is erről a világról szól, hanem valami képzeletbeli város (mondjuk, de bármi lehet), ahol minden szép és jó, mindenki szeret mindenkit. Ez az egyetlen pörgős dal az albumon, mondhatni vidám hangulattal ünnepli a szeretet létét. 8/10
- Hol volt, hol nem...: Szövegileg ez is a harmadik, negyedik dalokra emlékeztet. A bennünk lévő álmodozó, gyermeki énünkről énekel, ami mélyen bennünk van, csak a csalódottság, hogy nem olyan a világ, mint amilyen gyerekként elképzeltük, eltemette bennünk. Pedig lehetne olyan akár mi világunk, és máris minden sokkal szebb lenne. Nagyon szép dallal zárul az album, szinte inspirál arra, hogy ne hagyjuk, hogy elvegyék a csodát. 9/10
Ahogy írtam korábban a Bűvölet album kapcsán is, nekem elég nehéz egy Nox albumról írni, mert nem tudok róla változatosan írni. Az egy nagyon jó dolog, hogy egy album egy adott koncepció alapján készül, mert témát ad neki, de nem érzek olyan markáns különbséget az egyes dalok között, ezért írtam inkább a szövegről, mert úgy érzem, hogy a zenéről nem tudok változatosan írni. Nincs annyi tudásom, hogy szakmailag elemezzek egy zenét, ezért inkább a hangulatáról szoktam írni, illetve a hangszerelést szoktam analizálni laikus szemmel.
Itt is éreztem az elején, hogy nem nagyon tudok írni a dalokról. Meg is álltam, és kimondtam magamban hangosan, hogy nem tudok írni a dalokról. Elengedtem magamban a dolgot, és kis idő után jött a gondolat, hogy közelítsem meg máshonnan a dalokat. Így már sokkal jobban ment, és igyekeztem a lehető legtöbbet kihozni. Kellemetlen, amikor írni akarok valamiről, de nem jutnak eszembe gondolatok.
De ez semmiképp nem az albumot minősíti, ezek csodálatos dalok. És annyira örülök, hogy a Nox része volt a magyar könnyűzenének. Nagy szükség volt a megújulásra. A '90-es években jó volt az a kifejezetten könnyed pop zene, ami jellemezte a magyar könnyűzenét, de azért azt sem lehetett a végtelenségig nyomatni. Szükség volt olyan zenére, ahol sokkal inkább az énektudás a valódi zene és a szöveg mondanivalója dominál. Szép karácsonyi albumot adtak ki 2004-ben, amit most is nagyon jó hallgatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése