2017. július 31., hétfő

Teltházas vasárnapi verseny

Óriási élmény, hogy most is ilyen sokan játszanak Mario Kart 8 online meccset, vasárnap is végig legalább 10-en voltunk, de volt olyan, hogy 12-en is. Úgyhogy az eredmény igencsak szépen mutat.

De hogy az isten verje meg, hogy nem vagyok képes összehozni az a nyavalyás 100 pontot. Néztem is: Múlt hét vasárnap 97, most pénteken 99, tegnap meg 98. Nehéz az élet, ha az ember a 100 pontra pályázik...

Most pontosan 8-kor mentem fel, egyből tudtam is játszani, csak most Mii Tibivel rakott egy Földgömbre. Mentünk is a metróaluljárós pályán, aztán a 3. körre látom, hogy ledob minket. Na mondom, ne csinálja, ne csinálja! Nem csinálta. Helyette berakott engem a többiekhez is, és örömmel láttam, hogy sokan vagyunk. Maradtam a Blue Falcon, Slim kerék párosításnál, most piros Yoshival játszottam. Amúgy Spidey neve meglehetősen nosztalgikus, aki legalább 10 éve benne van a Nintendós csoportban, az emlékezhet egy ugyanilyen nicknevű egyénre, aki speciel az erősebbik nemet képviseli. Állandóan ráasszociálok. Subinak meg olyan neve van szegénynek, amit nem bírok ki, hogy ne élcelődjek rajta. Főleg amikor sikeresen megtámadom, azt mondom magamban, hogy na most Subidubidúzzon, olyankor nincs Frédi és Béni szindróma.

Amúgy most már többet vagyok jobb helyen, mégsem vagyok elégedett az eredménnyel, mert volt olyan, amikor 3-4 versenyen zsinórban utolsó voltam, és nagyon éreztem, hogy elhagytam magam. Ezeket igyekszem kimondani hangosan, hogy tudatosodjon bennem, és így változtassak a játékomon. Ez az élet egyéb területén is bejött nálam, ha valamit kimondok hangosan, akkor könnyebb elfogadni az adott negatív helyzetet és változtatni rajta. Most is javult a játékom, egyszer-egyszer negyedik is voltam. Amúgy leginkább azért csúszott meg a játékom, mert megoszlott a figyelmem. Ránéztem a mobilomon, ahogy Lernie közvetíti a játékunkat, közben szólt a zene is. Igazság szerint mindig elnyomom a Mario Kart 8 zenéjét, mert nem vagyok annyira oda érte, és ilyenkor gépen hallgatok zenét. Tegnap este például Hayashibara Megumi: CHOICE és Okui Masami: i-magination albumait hallgattam a játék során. De inkább a YouTube videó vonja el a figyelmemet, úgyhogy ezen túl csakis játék után nézek Lernie-videókat. Az utolsó játék alatt úgy emlékeztem, hogy 95 pontom van, és úgy emlékszem, hogy 10-en voltunk az utolsó játékra, és úgy számoltam, hogy 6. helyen kell végezzek, hogy meglegyen a 100 pont. A pénteki esetből tanulva igyekeztem nyugodtan játszani, és csak a játékra összpontosítani. Majdnem összejött, a 7. lettem a végére. Csak aztán láttam, hogy nem is lett volna elég a 6. hely, mert 94 pontom volt a játék előtt, így az 5. helyen kellett volna végezzek. Így végül 98 ponttal végeztem a játékot. Nagyon jó volt, köszönöm szépen a játékot.

El is döntöttem, hogy holnap kipróbálom a keddi keménykedés bajnokságot. 200cc motortérfogat, frantic tárgykiosztás... Ha csak egyszer is utolsóelőtti leszek, pezsgőt bontok. :D

Dragon Ball videokazetta

Békéscsabán van egy adománybolt a Kazinczy utcában, oda bementem ma szétnézni, és meglepett, hogy megtaláltam azt a Dragon Ball videokazettát, ami még hiányzott a gyűjteményemből. Ezzel megvan mind a négy magyarul megjelent Dragon Ball VHS. Nem vagyok nagy rajongója a sorozatnak, kifejezetten értelmetlennek látom a harcokat benne, de mint magyar anime videokazetta kiadás, és gyűjteménybe menő lesz. :) Egyszer meg is nézem, van videomagnó, csak az most nincs beüzemelve, és az nem is manapság lesz, mert nagy felújításba kezdtünk itthon, és az most el van téve, de ha rendben lesz minden, akkor megnézem.

Amúgy több videomagnó is volt az adományboltban, reméltem, hogy lesz pontosan az, amelyiket régóta keresek. Ez pedig az AKAI márkájú VS-G440-es számú videója. Ilyenem volt, és nagyon szerettem, csak nem tudom, mi lett vele. Szeretnék ismét egy ilyet.

Így fest a teljes Dragon Ball videokazetta gyűjtemény.

Alakuló YouTube csatorna

Gondokodtam azon, hogy ha már adott a lehetőség a Google által, hogy saját YouTube csatornám legyen, azt hogyan használnám ki úgy, hogy a lehető legkevesebb szerzői jogot sértsek. Mert az előző GMailes címre létrehozott YouTube csatornára sok videót tettem ki, de azok javarésze japán zenék, és videoklipek voltak. És bizony kaptam szerzői jogi figyelmeztetéseket bőven, míg idáig fajult a dolog, hogy a Google törölte a csatornámat. Ha valami miatt dühös voltam, akkor amiatt, hogy sok régi videó, meg komment, mind elveszett. De amúgy a japánok rendkívül kényesek a szerzői jogokra. Állítólag semmilyen letöltőoldal nem érhető el Japánban, csakis és kizárólag, ami legális úton elérhető, azt tudják elérni, de minden letöltőoldal blokkolva van náluk. Igazából valahol érthető ez a mentalitás, de nem egyszer írtam már, hogy megvan a jó oldala is a letöltésnek, mert így ismerhettem a japán zenét, és amik nagyon megtetszettek, azokból vettem is eredetiben. Úgyhogy nem egészen ördögtől való a letöltés, de ha ilyen mentalitásúak a japánok, akkor nincs mit tenni, mint tiszteletben kell tartani.

Azzal a gondolattal már többször is kacérkodtam, Gameplay videókat tehetnék fel, de csakis eredeti konzolról, eredeti játékkal tenném meg. Ez még így be is jönne, mert van nekünk egy Samsung DVD-HR755 márkájú DVD felvevő, ha erre rákötjük valamelyik retro Nintendo konzolt a Wii-ig, akkor működik. Csak arra kell vigyázni, hogy a játék 50Hz-es legyen, mert a DVD felvevő 60 Hz-en nem érzékeli a képet. Nem mutat semmit. Csináltam is régről néhány játékfelvételt, csak egy idő után abbamaradt, mert arra lettem figyelmes, hogy nagyobb a reakcióidő, ha DVD felvevőről játszok, így nem tudtam jól játszani. De tegnap délután úgy voltam vele, hogy kipróbálom megint a DVD felvevőt, hátha most működik. Igazából szerintem az sem mindegy, milyen TV-re kötjük. De a lényeg, hogy tegnap végigjátszottam Easy módban Super Nintendón a The Magical Quest: Starring Mickey Mouse játékot, és örömmel vettem tudomásul, hogy nem volt semmi gond. Pontosan akkor ugrott Mickey egér, amikor nyomtam a B-gombot. Úgyhogy ezzel a játékkal sikerült, de kipróbálom még mással is, hogy milyen lesz, aztán ha mindenhol rendben lesz, akkor tudok majd játszani, és akár fel is tölteni őket YouTube-ra. Sőt, mivel van SNES-re Super Game Boy-om, valamint GameCube-ra Game Boy Player-em, ezért néhány hordozható konzol játékával is tudok játszani. Konkrétan ezen konzolok játékaiból tudok felvételt csinálni:

  • Nintendo Entertainment System
  • Super Nintendo Entertainemnt Sytem
  • Nintendo 64
  • Nintendo GameCube
  • Wii
  • Game Boy
  • Game Boy Color
  • Game Boy Advance

Úgy tudom, hogy a Wii U már csak 60 Hz-en érzékel, meg az ugyan igaz, hogy lehet ahhoz is kapni külön SCART-kábelt, de azt már csak 1080p-ben lenne érdemes felvenni. Arra valószínűleg egy Avermedia lesz a megoldás. De ha már veszek, akkor olyat lenne érdemes, ami nemcsak 1080p-ben, de 60 fps-ben veszi fel az adásokat. Egy ilyen készülék, ami ilyet tud, nagyon drága, néztem eBay-en.

Úgyhogy egyelőre marad a DVD felvevős megoldás. Ez amúgy egész jól működik, és könnyítve érzem a dolgomat, mert van HDD-je is a készüléknek, méghozzá 250 GByte-os, úgyhogy az azért tekintélyes mennyiség, még annak fényében is, hogy tömörítetlenül veszi fel a játékot, vagy a TV-műsort, amit beállítunk. De pont a tömörítetlen mivolta miatt inkább a HDD-re veszem fel, amit játszok, mert így az írható DVD-ken, amit ráírnak, hogy 120 perc, az akkor tényleg 120 perc lesz, és ha túl hosszan játszok, akkor megállna a felvétel. Bár ebből a szempontból a HDD-s felvétel sem tökéletes, mert a fájlrendszere FAT32-es, így ha meghaladom a maximális fájlméretet, akkor újat kezd. De ez két okból nem gond. Egyrészt maga a felvétel folytatólagos, másrészt meg itt a gépen tudom egyesíteni a két fájlt. És ez prímán működik. Egyszer felvettem egy 50 körös Mario Party meccset (A Nintendo 64-es első részt), és az egész majdnem 3 óra volt, és két részletben került a felvevőre. Kiírtam DVD-re mind a kettőt, és egy video konverter programmal egyesítettem, és egyáltalán nem látszott meg, hogy két részletben volt felvéve. De visszatérve, ha végzek a felvétellel, akkor beteszem a DVD lemezt, és rámásolom a játékot. Vettem erre még régen egy újraírható DVD-t, és prímán működik. Rengetegszer használtam már, mert egy időben bedigitalizáltam azokat a Família Kft. részeket, amiket a köztévé az ismétlések során soha nem adott le, és mindig kiírtam ami ráfért, rá a gépre, töröltem, megint kiírtam, az újabb is rá a gépre, töröltem, és újabb menet, egészen addig, míg be nem fejeztem. Szóval az újraírható DVD rengetegszer hasznosítható újra. Ha beteszem a lemezt, mindig megformázom először, mert ezt a DVD felvevővel is meg lehet csinálni. Ha kész van, átmegyek HDD módba, a felvett műsorok közül kiválasztom, amelyik kell, rámásolom a DVD-re. Ez egy kicsit lassabb folyamat, de ráérünk. Ha kész, akkor le kell zárni a lemezt (finalise), mert ezután lesz csak kész a DVD-kép. Ekkor lehet kivenni a lemezt a lejátszóból, betenni a gépbe, és tömöríteni. Na itt voltam meglőve tegnap, mert bizonyos "vro" kiterjesztésben került a lemezre a tömörítetlen videófájl, hát én ezzel soha nem találkoztam. Azt láttam, hogy a VLC Media Player lejátsza, és pont említette Lernie az egyik mostani videójában, hogy a VLC Media Player konvertálásra is használható. Ezt eddig nem tudtam. De kiderült, hogy a fájl menüpont alatt, a "több fájl megnyitása" résznél, ha megnyitjuk az adott fájlt, és ha nem a megnyitásra megyünk, hanem a mellette levő nyílra kattintunk rá, akkor van olyan, hogy "átalakítás". Na itt lehet konvertálni. Kiterjesztés tekintetében van lehetőség bőven, de sok beállítás nincs. De egy mp4-es formátumban elindítottam a konvertálást. Egész gyorsan végzett, és elégedetten konstatáltam, hogy jó méretben tömörítette össze, csak egy baj volt. De az eredmény audiovizuális része már távolról sem volt ennyire fényes. Megnyitottam a fájlt, és teljesen máshol volt a hang, mint normál esetben lennie kellett volna. O_O Átnéztem még egyszer a beállítási lehetőségeket, de tényleg nincs sok. Második körre azt csináltam, hogy AVI formátum, és a hangot is amennyire lehet, igyekeztem állítani. De ugyanaz lett az eredmény, teljesen szét volt csúszva a hang. Így kénytelen voltam azt a konzekvenciát levonni, hogy a VLC Media Player tökéletesen alkalmatlan konvertálásra.

Így kerestem egy másik konvertáló programot. Először a Digiarty WinX HD Video Converter programjával tettem egy próbát, de ez nem ismeri fel a vro kiterjesztést. Aztán néztem, hogy van a Xilisoft-nak Video Converter Ultimate programja, ez a leírás szerint 160 kiterjesztést ismer fel. Ez már ígéretesnek hangzik tettem is egy próbát vele. Ez már felismerte a nyers video fájlomat, át is konvertáltam normál minőségű mp4 videóvá. Amikor kész volt, nagyot néztem. Tegye fel a kezét, akinél a normál méret 65 perces videónál 18,2 GByte méretű... Valami óriási méretű kbps video fájl jött ki, ötjegyű szám, csak lestem ki a fejemből, hogy ezt mégis hogy csinálta? Szerintem ez Hollywoodi stúdiók felbontása, ahol a hangot is sokezer kbps-ben tárolják. Na jó, itt azért vannak állítási lehetőségek, és lehet barátibbá is tenni a minőséget. Mindenesetre megőrzöm a Digiarty programját is, hátha annak is hasznát veszem. De ezt már fel tudtam úgy tölteni, hogy rendben legyen.

De amíg ezzel dolgozott a gép, eszembe jutott, hogy a The Adventures of Super Mario Bros. 3 rajzfilmje nincs fent régi magyar szinkronnal, és mivel ez már régóta megvan nekem átkonvertálva, ezért úgy döntöttem, hogy felteszem, itt is van.

Be is linkeltem a Magyar Nintendo közösség Facebook csoportra, és nagy tetszést váltott ki. Megmondom őszintén, meg is lepődtem azon, hogy ennyien fognak örülni neki. Régi magyar hanggal sokakban nosztalgiát keltett, ráadásul sokan csak az új, DVD kiadásos szinkronnal ismerték. Örülök, hogy sokaknak örömet szereztem vele.

És akkor itt van a Mickey egér játék Super Nintendóra.

Egész jó lett, csak abból a szempontból lett érdekes, hogy meg lett szüntetve a videóban a váltottsorosság. Ugyanis a DVD felvevő olyan szinten váltottsorosan vesz fel, hogy azt tanítani kéne... És akkor a konvertáló programokban persze van lehetőség a váltottsorosság megszüntetésére (deinterlacing), de azt vettem észre, ahogy néztem a videót, hogy amikor megsebződik Mickey, vagy valamelyik ellenség, és villog, akkor a videóban láthatatlan lesz. Ebből arra következtetek, hogy pont azokat a sorokat veszi be, ahol nem látszik a villogás. Mert ilyenkor az egyik pixelsorban látszik a karakter, a másikban nem, és szerintem ez váltakozik nagyon gyorsan. És pont a láthatatlan sorokat kapta el. Mondjuk ez némileg vicces, emlékeztet azokra a Tom és Jerry részekre, amikor Jerry láthatatlan volt, és úgy csinált mindenféle csúnyaságot Tommal szemben.

Mindenesetre ez az első próbálkozásom, ez a legjobb, amit kitaláltam, mivel nem lennék YouTuber, ezért szimplán a GamePlay videókat találtam ki, ahogy tudom hasznosítani a YouTube csatornámat. Gondolom, hogy nem lesz nagy látogatottsága, de a néhány ember biztosan nagyon fog örülni.

2017. július 29., szombat

Playstation controller

Mindig célirányosan nézek szét Békéscsabán a bolhapiacon, a lehető legolcsóbban keresek PlayStation konzolt, játékokat. Eléggé ritkán találok. Nem hiába, Békés megyében nemcsak a Nintendo van szinte a fehér holló szintjén, de a rivális konzolok is eléggé ritkák. Hiába a PSX Shop, és a Media Markt szerény városunkban, van is PlayStation kínálat, de ahogy figyelem már azokat is, nem nagyon fogynak a PS játékok.

De most sikerült találni PlayStation controllert. De ezt sem egy konzolokban jártas ember adta el, hanem egy idősebb férfi, aki mondta, hogy a padláson találta és elhozta. Az azért látszott rajta, hogy nem foglalkozott az esztétikai állapotával, fellelt állapotban hozta el, amiket talált. Kipróbálgattam a gombokat, és mivel úgy ítéltem meg, hogy meg lehet tisztítani őket, vettem két controllert. Az egyik egy analóg kar nélküli PSX controller, a másik meg egy PS2 controller analóg karral, 500 forintért adta darabját. Alaposan megtisztítottam, most így néz ki.

Ezzel ünnepélyesen közhírré teszem, hogy ezek életemben az első PlayStation controllereim. Végülis nagyon jó állapotú mind a kettő, mindegyik gomb nyomásra rendben tűntek, úgyhogy már csak a megfelelő konzol kell, és akkor lehet használni őket. Az analóg karok sem lengenek ki egyáltalán, semmi bajuk nincs. Így konstatálva azt tudom mondani, hogy nagyon jól tette a Sony, hogy továbbfejlesztette a Nintendo által feltalált analóg kart, mert ez a controller lehet kb. 15 éves, és teljesen újszerű állapotban van az analóg karja. Nintendo 64-nél meg úgy kell vadászni a jó állapotú analóg karos controllereket.

Sajátságos Mario Kart 8 verseny

Kicsit kaotikus és rapszodikus volt a mai Mario Kart verseny, de ez is megvolt. Mindenek előtt még délután mentem egy versenyt a Mario Kart Wii-vel. Már egy ideje szerettem volna, de ez mindig kimaradt, de ma időt szakítottam rá. Hát, látszik, hogy rég játszottam a játékkal, ugyanis eléggé rossz eredmény született a részemről.

Nem is tudom, mikor voltam utoljára negyedik, de a Mushroom Gorge pályán az állandó leesés az ugratós gombáknál, emiatt 11. helyen lenni, meg a Toad Factory-ban a lökdödődés miatti vízbeesések miatti 9. hely alaposan betett a jó eredménynek.

Ennek ellenére örömmel mentem a Mario Kart 8 online versenybe, de most pár perccel később csatlakoztam, mert be akartam fejezni az előző blogpostot. Volt most is minden, amitől emlékezetes volt ez a meccs, az eredmény ilyen lett.

Nem sikerült rendesen a felcsatlakozás, mert amikor a bajnokságra rámentem, akkor egy lány mellé tett. Hopp, elnézést, rossz házba csengettem. Ki is léptem gyorsan, megpróbáltam barátokhoz, játékosokhoz csatlakozni, de egyikhez sem engedett. Végül megadtam magam, és visszamentem Mazsihoz, aki szegény, azóta is egyedül várt a sorsára. ^^' Úgy döntöttem, hogy játszok vele. Hát ennyire sima győzelmet nagyon rég arattam. 20 menetet mentem vele, 20-0 arányban nyertem vele szemben. Különben nem volt annyira rossz, csak rossz kocsival ment. Láttam, hogy Standard Quad volt alatta, normál kerékkel. Konkrétan volt olyan, hogy beragadtam induláskor, 5 másodperc múlva már előtte voltam. Nagyon rossz kocsival ment, amúgy nem tűnt annyira rossznak, szorosabb lett volna, ha jobb kocsi lett volna alatta. Aztán később becsatlakozott egy Kevin nevű játékos, akivel már sokkal izgalmasabb meneteket mentem. Vele már komolyan kellett számolni, csak megunta a hármas menetet egy idő után, úgyhogy lelépett. Sőt, egy idő után Mazsi is elhagyta a terepet, úgyhogy egyedül maradtam.

Akkor megpróbálkoztam a lehetetlennel, és visszamenni a nagy csoportba. Ez most speciel sikerült, csak most azért nem tudtam azonnal játszani, mert tele voltak... Miért engedett fel, ha tele voltak? -_- Csak aztán felszabadult egy hely... Ilyenkor van az, hogy ledob valakit a gép, hogy én fel tudjak menni? Nagyon kedves tőle. Mindegy, 60 ponttal csatlakoztam a többiekhez az utolsó félórára, itt is voltak érdekes menetek. 12-ből a 4. helyen végezni az első játékban, igencsak lélekemelő. ^^ Nem is néztem, hányadik vagyok, csak megyek, aztán ránézek a rangomra, és döbbenten láttam, hogy negyedik vagyok. Nem bánom! O_O Nem kell sietni megelőzni engem. O_O Mivel voltak nagyon kemény játékosok mögöttem, szerintem ilyenkor az történik, hogy halálra szívatják egymást, én meg nevető harmadikként a dobogós helyért harcolok. Voltam is pár másodpercig 3., de beelőztek végül. Nem zavar, ezt a 4. helyet is nagyon megbecsültem, és örültem neki.

Sokat voltam a középmezőnyben, úgyhogy úgy néz ki, hogy megtaláltam a megfelelő kocsit:

  • Blue Falcon kocsi
  • Slim kerék
  • Triforce ejtőernyő (bár ez nem olyan nagy szerepet a kocsi irányíthatóságában)

És rózsazsín Yoshival menőztem. Most, hogy visszanézem az 1996-os, 1997-es és 1998-as Játék határok nélkül adásokat, most már azokkal az országokkal asszociálom a Yoshikat, amelyik színűvel játszok. A rózsaszín Yoshi a szlovén Yoshi. Az egyébként nem is tűnt fel, hogy az utolsó meccs előtt 98 pontom volt, csak felsejlett a tudatalattim mélyéről, hogy elég lenne utolsóelőtti helyezettnek lenni, és nemcsak hogy új egyéni rekordom lenne, hanem meglenne a 100 pont is? Kár volt beleélnem magam... Elrontottam a játékot, leestem a pályáról, nagyon beelőztek a többiek, úgyhogy olyan utolsó lettem a végére, hogy arról koldultam. T_T Nevetett az egyik szemem az új rekord miatt a 99 pontért, de sírt a másik, mert hol az az egyetlen pont?

Mindenesetre nagyon jó meccs volt, és bár tényleg nem volt az igazi a páros meccs is, de abban is maradtam volna végig, mert megnéztem volna, hogy mennyit tudunk menni, ezáltal hány meccset tudok megnyerni. De így is jó volt. Vasárnap folytatás.

Régi-új blog

Sikerült megmenteni ezt a blogot, és gondolkodom azon, hogy ezt is újra aktivizálom, csak ki kell találjam még, hogy mire használjam. Valami rendszert szeretnék. Hiszen több blog is van ezen a néven, mindegyiket én írom. A lényeg csak, hogy legyen valami rendszer, mely alapján érdemes lenne az egyiket, másikat nézni. És lehet, hogy nagyobb látogatottsága is lenne a blogoknak, ha tematikus lenne, és nem személyes, amibe minden egybe van zsúfolva. Ahogy írom ezeket a sorokat, kezd körvonalazódni bennem a dolog. :) Valószínűleg az egyik blog lesz videojátékos jellegű, a másik meg japán zenés, meg talán a wordpress-eset is életre keltem, az meg lehet személyes jellegű, de ezt még kigondolom magamban,  hogy lenne a megfelelő.

Amúgy érdekes sztorija van ennek a blognak (konkrétan a blogspotosnak), még 2006 májusában hoztam létre, akkor rövid zenés postok voltak alatta. De utána ejtettem ezt a blogot, és gyorsan feledésbe merült. Nem is látogattam, csak most, konkrétan tegnapelőtt jutott eszembe, hogy lefoglalhatnám ezt a címet. Csak döbbenten láttam, hogy már nem lehetett, mert valaki megtette korábban. Beírta ma linket a címsorba, és ismerős volt az írás. Az, hogy miről írtam, valósággal kivert a víz. Megpróbáltam bejelentkezni, és törölni a postokat, de sehogy nem tudtam. Mert ugye ez még akkor volt, amikor a bloggert még nem vette meg a Google (vagy nem akart mindent egy profil alá tenni), ezért a bloggeres felhasználómba külön kellett bejelentkezni. Igen ám, de nem emlékeztem a jelszavamra 11 év távlatából. Először azt próbáltam meg kitalálni, hogy melyik E-mail címről regisztrálhattam, ezért kértem egy jelszó-emlékeztetőt. Amikor elküldtem, csak annyit mutatott, hogy c****@****.hu címre küldték ki. Próbáltam visszaemlékezni, de c betűvel kezdődő E-mail címem soha nem volt. Talán valami elkallódott Freemailes cím lehetett (volt ott is valami regisztrációm...), de az biztos, hogy anno se vipmail-en se citromail-en nem c betűvel kezdődött a címem. Hát ez nem sikerült, akkor irány a Google support. Eleinte magamtól akartam írni nekik, hogy ez meg ez a problémám, és hogy segítsenek. De ilyet nem találtam, fórumot viszont igen. Meglepetten láttam, hogy nem én vagyok az egyedüli, akinek ez a problémája, többen meg is írták a saját történetüket, hogy nagyon ciki az írás, és nem szeretnék, ha megmaradna az utókor számára. Csakhogy erre mi a Google válasza? Hogy ha nem elérhető az E-mail címed, akkor "You're out of luck!" Hát akkor beletörődtem, hogy az én blogom is megmarad a külvilágnak oly módon, ahogy nem szeretném. Vagy mégsem? Megerőltettem magam, és elgondolkodtam azon, hogy mely jelszavakat használtam 2006 körül. Több lehetőségen is elgondolkodtam, egyik sem jött be. Aztán eszembe jutott, hogy akkor még nem követelték meg annyira az erős jelszót, ezért valami nagyon gyenge volt. No nem ilyen 12345, meg ilyenre kell gondolni, de a lényeg, hogy bejött. :D Úgy megkönnyebbültam, hogy szavakban nem tudom kifejezni. Egyből hozzákötöttem a Google-ös felhasználómhoz ezt a blogot, és most már az enyém lett. Első dolgom volt törölni a postokat. Nem vagyok büszke azokra az írásokra, és bár írtam több helyen is, megtartok régi írásokat, de ezeket azért töröltem, mert úgy voltam velük, hogy ezek abban a formájában vállalhatatlanok. Persze tudom, hogy az internet nem felejt, de hozzásegítettem ahhoz, hogy a tudattalanjának egy olyan pontjára jusson el, ahonnan nehéz lesz kiásni.

Már csak azt kell kitalálni, hogy hasznosítsam ezt a blogot. A tematizálás jó ötletnek tűnik, csak a kivitelezésen kell elgondolkodni. Mert egyenként kiválogatni a blog.hu-ról az írásokat témánként nagyon hosszadalmas lenne, lévén, hogy majdnem 2.000 post van benne. Mindenesetre lehet, hogy ez lesz a zenei blog, ahol azon zenékről írok, melyek érdekelnek. Elsősorban magyar és japán zene lesz, de várhatóan ide fognak kikerülni a dalszövegek és a karaokéról is itt fogok írni. De ez még átgondolom magamban, hogy legyen.

2017. július 28., péntek

Próbaképek az okostelefonnal

Az utóbbi időkben napi szinten átjártam Gyulára, mert itt dolgoztam. De most, hogy felvételt nyertem egyetemre, közös megegyezéssel kiléptem. És úgy voltam vele, hogy mivel Gyula nagyon népszerű üdülőváros, ezért itt teszem próbára a telefon kameráját, csinálok néhány látványosságról képet, hogy lássam, mit tud. Azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy nincsenek feltétlen megelégedve a Xiaomi Redmi Note 4X kamerájával (ahhoz képest, hogy milyen képességű a telefon), szerintem egész jó képeket csinál. Felteszek néhány képet.

Az első egy kis szökőkút-szerűség, ahova gyakran kiültem ebédszünetben.

Itt olvasgattam könyvet, magazint, éppen amihez kedvem volt. Kifejezetten kellemes hangulata volt, a víz csobogása nyugtató hatással volt rám.

De van jónéhány "vizes" kép, mert ugye Gyula, mint fürdőváros, ennek jellegét nagyon kidomborították a felújítás során, ami az elmúlt években volt. A második kép is ilyen, ez a Városház utcánál levő kis szökőkútról készült, mögötte a Katolikus templommal.

Most nézem, hogy nem látszik rajta a szökőkút, úgyhogy ez csak a templom.

A harmadik pedig a híres-neves világóra, ami valóban működik.

Egyébként sokáig nem tűnt fel nekem, hogy jár az óra, azt hittem, hogy ez csak extra látványosság, mely mutatja, hogy a világ nagyvárosaiban épp mennyi az idő, mikor Gyulán mondjuk 12 óra van. De amikor láttam ezt a nagy pöcköt, rudat, nevezzük bárminek, akkor kezdett gyanús lenni a dolog. És amikor megfigyeltem, hogy amikor reggel elmegyek mellette, tényleg 7 óra múlt, ahogy délután is elmentem mellette, tényleg ennyi az idő, amennyit mutat a képen, akkor jöttem rá, hogy ez tényleg jár.

És íme a Kossuth tér, amit felújítottak néhány éve, és meg kell hagyni, nagyon szép lett.

Amikor ide jártam gimnáziumba, még a régi állapotában volt, nagyjából akkor kezdték a munkálatokat, amikor végzős voltam.

Illetve még egy kép a hídnál, mely a Városház utcáról átvisz a Kossuth térre.

Azt hiszem, ez az élővíz csatorna, ez is kedvelt hely.

Végezetül egy kép a vasútállomásról.

Engem komolyan megdöbbentett, hogy a vasútállomás ugyanolyan állapotban van, mint 15-20 éve, főleg annak fényében, hogy a Budapest-Lőkösháza vasútvonal állomásait és megállóhelyeit milyen szépen felújították, és amikor megláttam, hogy a gyulai maradt a régi, komolyan meglepett. Ezek szerint csak a budapestet érintő vonatok vasútállomásait újították fel, mert hogy azt sokkal többen használják, de amelyiket csak elvétve, azt hagyták úgy, ahogy van. Egyébként se nagyon forgalmas a vasútállomás, jobbára csak átmenő forgalmat biztosít Békéscsaba és Vésztő között.

A százéves cukrászda épületét akartam még lekapni, de azt utólag elfelejtettem, pedig elmentem néhányszor mellette. Nem ettem ott soha, de nyilván méltán népszerű. Úgyhogy gyertek nagyon sokan Gyulára. Nagyon szép város, én személy szerint úgy vagyok vele, hogy nagyon jó itt eltölteni néhány napot, de nem laknék itt. Már nagyon távol van mindentől. Egyébként érdekesség, hogy amikor átbuszoztam (illetve néhányszor vonattal jártam), kipróbáltam, hogy Békéscsabáról kijövet meddig tudom fogni a Csaba Rádiót a hordozható rádiómon, és nem jutott el Gyuláig, de itt már valami román adót lehetett fogni a helyén. Gyula ugye határváros, Gyulavári az a városrész, ahonnan ha sétálsz néhányat, Romániában találod magad.

2017. július 24., hétfő

Múlt heti Mario Kart verseny összegzés

Múlt héten általam elmaradt az online Mario Kart verseny a MondoCon miatt, de a héten itt voltam. A péntekiről nem írtam azonnal, mert nagyon csonka lett, nem is volt hangulatom az egészhez, ennek megfelelően az eredmény is meglehetősen szerény lett. De azért álljon itt.

Körülbelül fél órát maradtam, mert azt hittem, hogy megint kettéválasztotta a szerver a csoportot, és hogy van egy nagyobb. De amikor láttam az ismerőslistán, hogy senki más nem játszik, akkor láttam, hogy nincs semmi hiba a szerkezetben. De aztán már nem volt kedvem visszamenni. Már csak azért sem, mert a játékosok körében divatos lett az úgynevezett "fánkozás". Ennek az a lényege, hogy a cél előtt az egyik játékos a cél előtt körözve fánkot "rajzol" a talajra. Ezt akkor alkalmazzák, amikor a következő játékost várják mögötte, de van annyi ideje, hogy kiélje alkotó kreativitását az aszfalton. Ez részint... ha nem is szívatás, de élcelődés (nem jut eszembe megfelelő kifejezés), mert azt sejteti a mögötte levő játékos, hogy az előtte levő megfeledkezett magáról, és csodák csodájára jobb helyezést érhet el. De nem úgy van az, ha a kreatív személyünk gyors besettenkedik a célba. Ezt Mii Tibi csinálta meg velem, és igazság szerint mérges voltam miatta. Rá is ordítottam a TV-re, hogy "ne játszd már meg magad, menj már be a célba!" Ez nekem gúnyolódásnak számít, mert ez olyan, mintha a gyenge játékomat akarná kigúnyolni, hogy azt mutatja, hogy olyan gyenge vagy, hogy még fánkozásra is van időm. Sőt, ha még lenne annyi időm, meg is sütném őket. Soha nem szerettem az ilyen jellegű játékot, én mindig úgy vagyok vele, hogy ha valaki jobb, akkor fusson be a célba, és zárjuk rövidre a dolgot. Fordított esetben is ezt csinálom. Ha egy rosszabb játékossal játszok, még ha fél pálya előnyöm is van, befutok a célba. Amúgy a Mario Kart Wii online játékában ez a mögötte levő játékos bevárása bevett trollkodás, csak ott nem álltak neki körözni, hanem megálltak és vártak. Ott sem szerettem ezt. Úgyhogy ezen eset miatt sem erősítette meg a játékhoz a kedvemet.

De ez csak egy rövid idejű dühöngés volt, a vasárnapi verseny ugyanis valami hihetetlen jóra sikeredett! Új egyéni rekord is született.

Úgy kapartam, hogy meglegyen a 100 pont a végére, milyen szép is lett volna így zárni a tegnap estét, de a vége eléggé gyengére sikeredett. Így az egyéni rekord végül csak 1 ponttal lett több. De a 97 pont is jó dolog.

Azt örömmel vettem, hogy Mazsibazsit sikerült rávenni, hogy versenyezzen, így nem én vagyok az egyedüli, aki karaokézik és játszik is. Ő is kezdő, neki 72 pont gyűlt össze. Néhány játékot kommentáltunk egymásnak, akkor nevettem nagyot, amikor megijedt a banánhéjamtól, és inkább levetette magát a mélybe. Ezek után csodálkozom, hogy be mertem ülni a kocsijába. O_O A való életben... Képzelem, ha meglát valami apró dolgot, amitől megijed, és inkább az árokba veti magát. Nem lenne vicces. Amúgy jó verseny volt, most is megjelentem többször középmezőnyben, a legjobb helyezésem egy 3. hely volt, a cél előtt azt hiszem valami történt az előttem levő 3. helyezettel (amikor 4. voltam), és be tudtam előzni. Volt is öröm rendesen. Csak egyszer voltam harmadik, de a lehetőség többször megvillant. De milyen az, amikor a cél előtt 1 méterrel valami villámként berobban a célba? Pedig annyira szerettem volna egy második bronzérmet is. Jó játék volt, és bár nem éreztem magam fáradtnak a végére, mégis legyengült a játékom, és akkor már csak azért harcoltam, hogy becsülettel beérjek, mint utolsó helyezett.

Most sárga Yoshival voltam Blue Falcon kocsival és Slick gumival. Van egy olyan érzésem, hogy a Slick gumi a hibás abban, hogy néha amikor gombát használok, olyan nagy ívben veszi be a kanyart, mintha egyáltalán nem is kanyarodnék. Így néhányszor falhoz csapódtam. Pénteken másik kereket fogok csatlakoztatni a kocsihoz.

2017. július 23., vasárnap

Profil létrehozása konkurens konzoloknál

A héten frissítettem a Windows 7-emet Windows 10-re, most már úgy néz ki, hogy rendben működik. Meglepett, hogy a hivatalos oldalon még mindig ingyenesen lehet frissíteni win10-re, akinek van aktivált Windows 7-e, vagy Windows 8-a. Hát hajrá. Megcsináltam a hét elején. Ezt is felfedeztem magamnak. Használtam már Windows 8-at is korábban, úgyhogy tudom, hogy itt is vannak alkalmazások, ugyanúgy, mint Androidnál (Windows Store), csak korántsem annyira népszerű, mint a Google Play, és ahogy szétnéztem, több olyan alkalmazást is láttam, amiről inkább azt mondom, hogy óvakodni kell tőlük. De ami jó, azt érdemes. Leszedtem néhány játékot, és a XBOX alkalmazást, úgyhogy most már a Microsoft konzolján is jelen vagyok, anélkül, hogy lenne konzolom. PC-n, Windows 10-en játszok néhány játékkal. Sajnos a "supermario4ever" név már foglalt volt, ezért "sm4e86" névvel regisztráltam be.

Sőt, az "XBOX Avatarok" alkalmazással saját avatart is csináltam, ami már XBOX360 óta létezik. Ezt a Nintendo Wii konzolja hatására vezették be, hiszen sikeres volt a volt a konzol, és a Microsoft gondolta, hogy ami megadatik nekünk Nintendósoknak, az miért ne adasson meg az ő felhasználóinak is? Láttam néhány ilyen alkotást, a Mii-khez képest ugyan realistább, de soha nem nyerte el igazán a tetszésemet. De amit csináltam magamról (jobb oldalt látható), egész vállalható lett a részemről. Valljátok be, hogy rám ismertek, ha ránéztek. Szóval, XBOX-on egyelőre néhány játékkal játszok, amik elérhetők Windows 10 alkalmazásként, az alábbiakkal:

  • Microsoft Solitaire Collection
  • Microsoft Sudoku
  • Microsoft Bingo
  • UNO & Friends
  • Sonic Dash

Casual játékgyűjtemény (kivétel talán a Sonic), de lefoglalnak, és jó ezekben is teljesítményeket (achivement-eket) gyűjteni. Meg amúgy természetesen lehet teljes, komoly játékokat is vásárolni (nevezzük őket hardcore-nak), amik még esetleg érdekelnének is, de szinte mind tizenezer forintok.

Néhány hete, amikor gond volt a Mario Kart 8 online csatlakozásával, kiábrándultságomban letöltöttem az okostelefonomra a PlayStation alkalmazást, hogy megnézzem, mivel nyújt többet, mint a Nintendo alkalmazása. Nem maholnap tervezek PlayStation 4-et vásárolni, de azt már kinéztem magamnak, hogy ha veszek, akkor sima 1 TByte-osat fogok venni. Nem érzem a Pro verzió szükségességét. Részben azért, teljesen feleslegesnek tartom a 4K-s felbontást. Meggyőződésem, hogy ez most még csak erőfitogtatásról szól, hogy kinek milyen menő TV-je van, amúgy nagyon kevés eszköz, lejátszó használja ki, 4K HD-s TV csatornáról meg nem is tudok. Én egyelőre nagyon boldog vagyok a Full HD-s felbontással (már ha ez egyáltalán számít valamit a játékoknál), szerintem legalább 5 évig nem is fogok majd akarni váltani. Na szóval, PlayStation profilt nagyon nehéz volt létrehozni, ugyanis a "supermario4ever" név már ne volt foglalva. Néztem is, hogy ki az a félkegyelmű rajtam kívül, aki Nintendós névvel regisztrál PlayStationös profilt? O_O De semmilyen válfaja nem jött be, se az sm4e, de még az sm4e86 sem, a keresztnevemmel gondoltam, hogy fel fogok sülni, végül a 15. próbálkozás körül bejött a "sm4e86_HUN" név. Igaza van, mutassam meg a nagyvilágnak, hogy magyar vagyok. Maga az alkalmazás sok mindenre nem használható, gondolom, csak PS4-gyel teljes értékű. Úgyhogy egyelőre csak azért van, hogy jelezzem jelenlétemet, és hogy tervezek komolyan PlayStation fronton. Aztán meglátjuk, hogy mikor lesz először PlayStation konzolom. Bár az komolyan meglepett, hogy PlayStation 3-at nagyon olcsón lehet venni, ha jól helyen nézzük. Abból majd első kiadásút szeretnék, ami még a PSX játékokat is lejátssza. Sony-nál meg mivel nem lehet saját avatart készíteni, ezért azt a Prince of Tennis-es képet tettem be, amit Facebook profilképnek is használok.

Ebben bagszit utánzom, megmondom őszintén. Ő Pikachu vagy Raichu képekkel fejezi ki önmagát, én erre Echizen Ryomát találtam megfelelőnek a Prince of Tennis anime főszereplőjét. Az az érdekes, hogy az animében meglehetősen lekezelő és pökhendi, viszont képek formájában lehet találni róla olyan képeket, ahol pozitívabb érzelmeket fejez ki. Ezt a képet röviddel azután tettem ki profilképnek, miután megkaptam az érettségit, kifejezve nemcsak az örömömet, hanem hogy kész vagyok az újabb megmérettetésekre. Előtte sokáig ez a kép volt profilképként beállítva:

Ezzel az alvó képpel egy átmeneti állapotot akartam kifejezni, amikor még nem értek sikerek, de dolgoztam értük. Mondhatni cselekedtem az álmomért.

De visszatérve a PS-re, egyelőre nem gondolom, hogy a PlayStation alkalmazást komolyan fogom fogom tudni használni, még a Nintendo Switch vásárlását is nagyon távolinak érzem, pedig annak van prioritása.

Itt terveztem lezárni a postot, ha bagszi nem jött volna egy nagyon jó ajánlattal. Mutatta a Green Man Gaming weboldalt, hogy óriási leárazások vannak olyan játékokból, amik érdekelnek. Említettem neki múlt héten, hogy sok év után ismét beléptem a Steames profilomba, és hogy milyen játékok érdekelnek. Mert itt is váltakozó áron vannak játékok, de vannak teljes pakkok is. Ezek ugyan tartalmazzák például egy játék teljes sorozatát, és bár kedvezményesen, de nagyon magas áron vásárolhatók meg, ezért egybe ennyi pénzt kiadni nagyon sok. És akkor beszéltünk a Humble Bundle-ről, valamint ha lesznek játékok nagyon olcsón, akkor figyeljük őket együtt. Néhány játék, ami érdekel:

  • DuckTales Remastered
  • Sonic sorozat
  • Worms sorozat

Ezeket meg is jegyezte, és a fent említett oldal, majdnem olyan, mint a Humble Bundle, itt is vannak játékok óriási leárazással, csak itt nem az van, hogy annyit fizetsz, amennyit szeretnél, hanem megszabott akciós árak vannak. De mit számít az, ha 75-80%-kal vannak játékok leárazva? Ma mutatta, hogy például a DuckTales Remastered, és néhány Worms játék nagyon le van értékelve. Be is regisztráltam az oldalra, és óriási öröm ért, hogy tényleg vannak játékok, amik nagyon olcsók. Ezeket vettem meg:

Az első Worms-szal még 1996 körül játszottam számítógépen, és emlékszem, hogy hihetetlenül imádtam. És most újrajátszhatom. A grafikája már akkoriban is polgárpukkasztóan rondának számított, de talán első játékok egyike volt, mely bizonyította, hogy nem a grafika számít, hanem a játékélmény, és az az agyatlan poén, amit ez a játék árasztott magából. Rengeteget játszottam vele annak idején. A Worms Armageddonhoz meg Nintendo 64-en volt szerencsém, azt kölcsönöztem a békéscsabai PSX Shop-ból, a Nintendo 64 fénykorában. Nagyon lekötött a játék, a grafikai kivitelezés, ahogy fejlődött a játék nagyon jól kifejezte a bohókás, debil mivoltát. Ami meglepett, hogy maga a játék valóban Full HD-s. A beállításoknál nyújtott a kép, de a játék alatt teljesen Full HD-sra vált a kép. Nagyon meglepett annak fényében, hogy 1999-es a játék. De az az igazság, hogy egyáltalán nem vagyok képben a Steam esetében hogy mennek a dolgok. A helyzet ugyanis az, hogy még 2012-ben regisztráltam a Steam-re, de konkrétan a mai nap volt az első, amikor oda vásároltam először játékot. A grafika miatt vetettem fel a dolgot, bár élek a gyanúperrel, hogy ez a Worms Armageddon sajátja, hogy olyan grafikai megoldást alkalmaztak, aminek az az eredménye, hogy alkalmazkodik a monitor / kijelző / képernyő felbontásához. Ehhez (még) nem értek. A DuckTales Remastered-nek meg csak az alapküldetését vittem végig így hirtelenjében, vagyis Nikit, Tikit és Vikit mentettem meg a Beagle Boy-októl. De szeretem ezt a játékot is, és nagyon örülök, hogy bagszi mutatta ezt az akciót, hálás voltam érte. Ti se legyetek idegenek. Folyamatosan fogom nézni én is, de lényegében azt a két Worms játékot vettem meg, amelyik a legjobban érdekel a szériából. Hálás vagyok értük bagszinak, hogy megmutatta. Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy vannak teljes pakkok, amiket említettem korábban. Worms esetében is a teljes játékszériát meg lehet venni százegynehány euróért, és arra vagyok kíváncsi, hogy ha megvan egy vagy több játék az adott sorozatból, akkor meg lehet-e venni a pakk többi részét, ami nincs meg, arányosan olcsóbban? Ez még egy jó dolog lenne, ha ez sikerülne. És úgy nézem, hogy a Worms pakk némileg olcsóbb lett, hogy nem számolja bele a két játékot, kihúzta a fenti kettőt. Ez nagyon jó, akkor fogok PC-n is játszani. Amúgy Steamen még sikerült lefoglalni a "supermario4ever" nevet, és ott a Mii-met használom profilképnek.

Ja, és a blog. Majd tervezem kicsit átalakítani... már amekkora művészet kell ahhoz, hogy a blog.hu sablont váltsak, és kicsit testreszabjam. De a lényeg, hogy a blog.hu-nál is lehetőség CSS-sel jobban testreszabni a lehetőségeket. Ehhez egyelőre még nem értek, ahogy a háttérkép készítéshez sem. Most félkész állapotban marad, és ismerősöket, barátokat kérek meg segítségre, de jó eséllyel majd ha tanulni fogok informatikát, fogok érteni ezekhez. A blog.hu-nál nincs sok sablon, amivel alapvetően nincs is gond, mert a WordPress-nél amúgy rengeteg van, de nagyon sok a hasonló. A személyes gondom az, hogy elrendezésben ez tetszik a legjobban, viszont a sötét háttér nem tetszik. Ezen könnyen lehet változtatni akár világos háttérrel, vagy egy háttérképpel, csakhogy a betűszín változtatása alapvetően nem lehetséges. Gondolom, hogy úgy lehet, hogy ha a CSS-be beírom a megfelelő dolgokat, de ebbe még nemigen merek belenyúlni, nehogy rossz helyre írjam be, és aztán nem tudom, hogysmint. Inkább azt találtam ki, hogy egy olyan háttérképet csináltatok, ami világosabb, de látszik rajta a fehér betűszín. A piros alap nagyon jó lesz. Mazsibazsi még MondoConon felajánlotta, hogy ha valamelyik kfn-hez szeretnék képet módosítani, akkor segít. Rá gondoltam első körben. Mondta, hogy a komolyabb képszerkesztés neki sem megy, de megnézi, mit tehet. Megpróbálta, de az az igazság, hogy nem tudta úgy megcsinálni, hogy a kép természetesnek hasson (pl. látszanak a kivágások). De az igyekezetét értékelem, és köszönöm, hogy megpróbálta.

2017. július 20., csütörtök

Képek a 2017. nyári MondoCon-ról

Kiválogattam, és feltöltöttem az általam készített képeket a mostani MondoCon-ról. Ezek itt érhetők el:

2017. nyári MondoCon képek

Ennél sokkal több képet csináltam, nemcsak szortírozva lettek minőségük tekintetében, hanem csináltam extra képeket magamnak. Egyik hobbim a vasútállomások, vonatok fotózása, de ezeket nem teszem nyilvánossá elé, mások sokkal jobb vasútállomásos, vonatos képeket csinálnak. Ezeket csupán magamnak csinálom. Ami a képek minőségét illeti, annyira azért nem voltam szigorú. Inkább csak a nagyon vállalhatatlanul homályos képeket hagytam ki és az olyanokat, ahol olyan arcokat vágnak így spontán, ami lehet, hogy vicces, de annak jó eséllyel kellemetlen látni, aki rajta van. A többi kép meg... hát, maradjunk annyiban, hogy nem vagyok fotós. De magam is látom a hibát néhány konzolos képnél. Rosszul megválasztott távolság, emberek rosszul vannak a képben, szeretnék ezeken javítani, hogy legalább mint hobbi fotós csináljak jó képeket.

Amúgy szívesen meghallgatnék ajánlatokat arról, hogy milyen jó fotómegosztó oldal létezik, mert ez a Photobucket, ahova feltettem a képeket, régen nem léptem be, és látom, hogy nagyon agyonnyomják az oldalt reklámokkal. És promotálják erősen, hogy havi $2.49-ért reklámmentesíthetem az oldalt. Csakhogy nálam ezzel az agresszív reklámozással pont az ellenkező hatást érik el. Annyira a képembe nyomják, hogy fizess, ha nem akarsz idegesítő reklámokat, hogy csak megerősítik bennem a dacot, hogy csak azért sem fizetek. Még a Google Drive, vagy a OneDrive tárhelyre gondoltam (van mind a kettő), de ha valaki tud jó fotós weboldalt, ami nem ennyire agresszív, akkor szóljatok róla.