Dragon Ball videokazetta

Békéscsabán van egy adománybolt a Kazinczy utcában, oda bementem ma szétnézni, és meglepett, hogy megtaláltam azt a Dragon Ball videokazettát, ami még hiányzott a gyűjteményemből. Ezzel megvan mind a négy magyarul megjelent Dragon Ball VHS. Nem vagyok nagy rajongója a sorozatnak, kifejezetten értelmetlennek látom a harcokat benne, de mint magyar anime videokazetta kiadás, és gyűjteménybe menő lesz. :) Egyszer meg is nézem, van videomagnó, csak az most nincs beüzemelve, és az nem is manapság lesz, mert nagy felújításba kezdtünk itthon, és az most el van téve, de ha rendben lesz minden, akkor megnézem.

Amúgy több videomagnó is volt az adományboltban, reméltem, hogy lesz pontosan az, amelyiket régóta keresek. Ez pedig az AKAI márkájú VS-G440-es számú videója. Ilyenem volt, és nagyon szerettem, csak nem tudom, mi lett vele. Szeretnék ismét egy ilyet.

Így fest a teljes Dragon Ball videokazetta gyűjtemény.

Alakuló YouTube csatorna

Gondokodtam azon, hogy ha már adott a lehetőség a Google által, hogy saját YouTube csatornám legyen, azt hogyan használnám ki úgy, hogy a lehető legkevesebb szerzői jogot sértsek. Mert az előző GMailes címre létrehozott YouTube csatornára sok videót tettem ki, de azok javarésze japán zenék, és videoklipek voltak. És bizony kaptam szerzői jogi figyelmeztetéseket bőven, míg idáig fajult a dolog, hogy a Google törölte a csatornámat. Ha valami miatt dühös voltam, akkor amiatt, hogy sok régi videó, meg komment, mind elveszett. De amúgy a japánok rendkívül kényesek a szerzői jogokra. Állítólag semmilyen letöltőoldal nem érhető el Japánban, csakis és kizárólag, ami legális úton elérhető, azt tudják elérni, de minden letöltőoldal blokkolva van náluk. Igazából valahol érthető ez a mentalitás, de nem egyszer írtam már, hogy megvan a jó oldala is a letöltésnek, mert így ismerhettem a japán zenét, és amik nagyon megtetszettek, azokból vettem is eredetiben. Úgyhogy nem egészen ördögtől való a letöltés, de ha ilyen mentalitásúak a japánok, akkor nincs mit tenni, mint tiszteletben kell tartani.

Azzal a gondolattal már többször is kacérkodtam, Gameplay videókat tehetnék fel, de csakis eredeti konzolról, eredeti játékkal tenném meg. Ez még így be is jönne, mert van nekünk egy Samsung DVD-HR755 márkájú DVD felvevő, ha erre rákötjük valamelyik retro Nintendo konzolt a Wii-ig, akkor működik. Csak arra kell vigyázni, hogy a játék 50Hz-es legyen, mert a DVD felvevő 60 Hz-en nem érzékeli a képet. Nem mutat semmit. Csináltam is régről néhány játékfelvételt, csak egy idő után abbamaradt, mert arra lettem figyelmes, hogy nagyobb a reakcióidő, ha DVD felvevőről játszok, így nem tudtam jól játszani. De tegnap délután úgy voltam vele, hogy kipróbálom megint a DVD felvevőt, hátha most működik. Igazából szerintem az sem mindegy, milyen TV-re kötjük. De a lényeg, hogy tegnap végigjátszottam Easy módban Super Nintendón a The Magical Quest: Starring Mickey Mouse játékot, és örömmel vettem tudomásul, hogy nem volt semmi gond. Pontosan akkor ugrott Mickey egér, amikor nyomtam a B-gombot. Úgyhogy ezzel a játékkal sikerült, de kipróbálom még mással is, hogy milyen lesz, aztán ha mindenhol rendben lesz, akkor tudok majd játszani, és akár fel is tölteni őket YouTube-ra. Sőt, mivel van SNES-re Super Game Boy-om, valamint GameCube-ra Game Boy Player-em, ezért néhány hordozható konzol játékával is tudok játszani. Konkrétan ezen konzolok játékaiból tudok felvételt csinálni:

• Nintendo Entertainment System
• Super Nintendo Entertainemnt Sytem
• Nintendo 64
• Nintendo GameCube
• Wii
• Game Boy
• Game Boy Color
• Game Boy Advance

Úgy tudom, hogy a Wii U már csak 60 Hz-en érzékel, meg az ugyan igaz, hogy lehet ahhoz is kapni külön SCART-kábelt, de azt már csak 1080p-ben lenne érdemes felvenni. Arra valószínűleg egy Avermedia lesz a megoldás. De ha már veszek, akkor olyat lenne érdemes, ami nemcsak 1080p-ben, de 60 fps-ben veszi fel az adásokat. Egy ilyen készülék, ami ilyet tud, nagyon drága, néztem eBay-en.

Úgyhogy egyelőre marad a DVD felvevős megoldás. Ez amúgy egész jól működik, és könnyítve érzem a dolgomat, mert van HDD-je is a készüléknek, méghozzá 250 GByte-os, úgyhogy az azért tekintélyes mennyiség, még annak fényében is, hogy tömörítetlenül veszi fel a játékot, vagy a TV-műsort, amit beállítunk. De pont a tömörítetlen mivolta miatt inkább a HDD-re veszem fel, amit játszok, mert így az írható DVD-ken, amit ráírnak, hogy 120 perc, az akkor tényleg 120 perc lesz, és ha túl hosszan játszok, akkor megállna a felvétel. Bár ebből a szempontból a HDD-s felvétel sem tökéletes, mert a fájlrendszere FAT32-es, így ha meghaladom a maximális fájlméretet, akkor újat kezd. De ez két okból nem gond. Egyrészt maga a felvétel folytatólagos, másrészt meg itt a gépen tudom egyesíteni a két fájlt. És ez prímán működik. Egyszer felvettem egy 50 körös Mario Party meccset (A Nintendo 64-es első részt), és az egész majdnem 3 óra volt, és két részletben került a felvevőre. Kiírtam DVD-re mind a kettőt, és egy video konverter programmal egyesítettem, és egyáltalán nem látszott meg, hogy két részletben volt felvéve. De visszatérve, ha végzek a felvétellel, akkor beteszem a DVD lemezt, és rámásolom a játékot. Vettem erre még régen egy újraírható DVD-t, és prímán működik. Rengetegszer használtam már, mert egy időben bedigitalizáltam azokat a Família Kft. részeket, amiket a köztévé az ismétlések során soha nem adott le, és mindig kiírtam ami ráfért, rá a gépre, töröltem, megint kiírtam, az újabb is rá a gépre, töröltem, és újabb menet, egészen addig, míg be nem fejeztem. Szóval az újraírható DVD rengetegszer hasznosítható újra. Ha beteszem a lemezt, mindig megformázom először, mert ezt a DVD felvevővel is meg lehet csinálni. Ha kész van, átmegyek HDD módba, a felvett műsorok közül kiválasztom, amelyik kell, rámásolom a DVD-re. Ez egy kicsit lassabb folyamat, de ráérünk. Ha kész, akkor le kell zárni a lemezt (finalise), mert ezután lesz csak kész a DVD-kép. Ekkor lehet kivenni a lemezt a lejátszóból, betenni a gépbe, és tömöríteni. Na itt voltam meglőve tegnap, mert bizonyos "vro" kiterjesztésben került a lemezre a tömörítetlen videófájl, hát én ezzel soha nem találkoztam. Azt láttam, hogy a VLC Media Player lejátsza, és pont említette Lernie az egyik mostani videójában, hogy a VLC Media Player konvertálásra is használható. Ezt eddig nem tudtam. De kiderült, hogy a fájl menüpont alatt, a "több fájl megnyitása" résznél, ha megnyitjuk az adott fájlt, és ha nem a megnyitásra megyünk, hanem a mellette levő nyílra kattintunk rá, akkor van olyan, hogy "átalakítás". Na itt lehet konvertálni. Kiterjesztés tekintetében van lehetőség bőven, de sok beállítás nincs. De egy mp4-es formátumban elindítottam a konvertálást. Egész gyorsan végzett, és elégedetten konstatáltam, hogy jó méretben tömörítette össze, csak egy baj volt. De az eredmény audiovizuális része már távolról sem volt ennyire fényes. Megnyitottam a fájlt, és teljesen máshol volt a hang, mint normál esetben lennie kellett volna. O_O Átnéztem még egyszer a beállítási lehetőségeket, de tényleg nincs sok. Második körre azt csináltam, hogy AVI formátum, és a hangot is amennyire lehet, igyekeztem állítani. De ugyanaz lett az eredmény, teljesen szét volt csúszva a hang. Így kénytelen voltam azt a konzekvenciát levonni, hogy a VLC Media Player tökéletesen alkalmatlan konvertálásra.

Így kerestem egy másik konvertáló programot. Először a Digiarty WinX HD Video Converter programjával tettem egy próbát, de ez nem ismeri fel a vro kiterjesztést. Aztán néztem, hogy van a Xilisoft-nak Video Converter Ultimate programja, ez a leírás szerint 160 kiterjesztést ismer fel. Ez már ígéretesnek hangzik tettem is egy próbát vele. Ez már felismerte a nyers video fájlomat, át is konvertáltam normál minőségű mp4 videóvá. Amikor kész volt, nagyot néztem. Tegye fel a kezét, akinél a normál méret 65 perces videónál 18,2 GByte méretű... Valami óriási méretű kbps video fájl jött ki, ötjegyű szám, csak lestem ki a fejemből, hogy ezt mégis hogy csinálta? Szerintem ez Hollywoodi stúdiók felbontása, ahol a hangot is sokezer kbps-ben tárolják. Na jó, itt azért vannak állítási lehetőségek, és lehet barátibbá is tenni a minőséget. Mindenesetre megőrzöm a Digiarty programját is, hátha annak is hasznát veszem. De ezt már fel tudtam úgy tölteni, hogy rendben legyen.

De amíg ezzel dolgozott a gép, eszembe jutott, hogy a The Adventures of Super Mario Bros. 3 rajzfilmje nincs fent régi magyar szinkronnal, és mivel ez már régóta megvan nekem átkonvertálva, ezért úgy döntöttem, hogy felteszem, itt is van.

Be is linkeltem a Magyar Nintendo közösség Facebook csoportra, és nagy tetszést váltott ki. Megmondom őszintén, meg is lepődtem azon, hogy ennyien fognak örülni neki. Régi magyar hanggal sokakban nosztalgiát keltett, ráadásul sokan csak az új, DVD kiadásos szinkronnal ismerték. Örülök, hogy sokaknak örömet szereztem vele.

És akkor itt van a Mickey egér játék Super Nintendóra.

Egész jó lett, csak abból a szempontból lett érdekes, hogy meg lett szüntetve a videóban a váltottsorosság. Ugyanis a DVD felvevő olyan szinten váltottsorosan vesz fel, hogy azt tanítani kéne... És akkor a konvertáló programokban persze van lehetőség a váltottsorosság megszüntetésére (deinterlacing), de azt vettem észre, ahogy néztem a videót, hogy amikor megsebződik Mickey, vagy valamelyik ellenség, és villog, akkor a videóban láthatatlan lesz. Ebből arra következtetek, hogy pont azokat a sorokat veszi be, ahol nem látszik a villogás. Mert ilyenkor az egyik pixelsorban látszik a karakter, a másikban nem, és szerintem ez váltakozik nagyon gyorsan. És pont a láthatatlan sorokat kapta el. Mondjuk ez némileg vicces, emlékeztet azokra a Tom és Jerry részekre, amikor Jerry láthatatlan volt, és úgy csinált mindenféle csúnyaságot Tommal szemben.

Mindenesetre ez az első próbálkozásom, ez a legjobb, amit kitaláltam, mivel nem lennék YouTuber, ezért szimplán a GamePlay videókat találtam ki, ahogy tudom hasznosítani a YouTube csatornámat. Gondolom, hogy nem lesz nagy látogatottsága, de a néhány ember biztosan nagyon fog örülni.

Playstation controller

Mindig célirányosan nézek szét Békéscsabán a bolhapiacon, a lehető legolcsóbban keresek PlayStation konzolt, játékokat. Eléggé ritkán találok. Nem hiába, Békés megyében nemcsak a Nintendo van szinte a fehér holló szintjén, de a rivális konzolok is eléggé ritkák. Hiába a PSX Shop, és a Media Markt szerény városunkban, van is PlayStation kínálat, de ahogy figyelem már azokat is, nem nagyon fogynak a PS játékok.

De most sikerült találni PlayStation controllert. De ezt sem egy konzolokban jártas ember adta el, hanem egy idősebb férfi, aki mondta, hogy a padláson találta és elhozta. Az azért látszott rajta, hogy nem foglalkozott az esztétikai állapotával, fellelt állapotban hozta el, amiket talált. Kipróbálgattam a gombokat, és mivel úgy ítéltem meg, hogy meg lehet tisztítani őket, vettem két controllert. Az egyik egy analóg kar nélküli PSX controller, a másik meg egy PS2 controller analóg karral, 500 forintért adta darabját. Alaposan megtisztítottam, most így néz ki.

Ezzel ünnepélyesen közhírré teszem, hogy ezek életemben az első PlayStation controllereim. Végülis nagyon jó állapotú mind a kettő, mindegyik gomb nyomásra rendben tűntek, úgyhogy már csak a megfelelő konzol kell, és akkor lehet használni őket. Az analóg karok sem lengenek ki egyáltalán, semmi bajuk nincs. Így konstatálva azt tudom mondani, hogy nagyon jól tette a Sony, hogy továbbfejlesztette a Nintendo által feltalált analóg kart, mert ez a controller lehet kb. 15 éves, és teljesen újszerű állapotban van az analóg karja. Nintendo 64-nél meg úgy kell vadászni a jó állapotú analóg karos controllereket.

Sajátságos Mario Kart 8 verseny

Kicsit kaotikus és rapszodikus volt a mai Mario Kart verseny, de ez is megvolt. Mindenek előtt még délután mentem egy versenyt a Mario Kart Wii-vel. Már egy ideje szerettem volna, de ez mindig kimaradt, de ma időt szakítottam rá. Hát, látszik, hogy rég játszottam a játékkal, ugyanis eléggé rossz eredmény született a részemről.

Nem is tudom, mikor voltam utoljára negyedik, de a Mushroom Gorge pályán az állandó leesés az ugratós gombáknál, emiatt 11. helyen lenni, meg a Toad Factory-ban a lökdödődés miatti vízbeesések miatti 9. hely alaposan betett a jó eredménynek.

Ennek ellenére örömmel mentem a Mario Kart 8 online versenybe, de most pár perccel később csatlakoztam, mert be akartam fejezni az előző blogpostot. Volt most is minden, amitől emlékezetes volt ez a meccs, az eredmény ilyen lett.

Nem sikerült rendesen a felcsatlakozás, mert amikor a bajnokságra rámentem, akkor egy lány mellé tett. Hopp, elnézést, rossz házba csengettem. Ki is léptem gyorsan, megpróbáltam barátokhoz, játékosokhoz csatlakozni, de egyikhez sem engedett. Végül megadtam magam, és visszamentem Mazsihoz, aki szegény, azóta is egyedül várt a sorsára. ^^' Úgy döntöttem, hogy játszok vele. Hát ennyire sima győzelmet nagyon rég arattam. 20 menetet mentem vele, 20-0 arányban nyertem vele szemben. Különben nem volt annyira rossz, csak rossz kocsival ment. Láttam, hogy Standard Quad volt alatta, normál kerékkel. Konkrétan volt olyan, hogy beragadtam induláskor, 5 másodperc múlva már előtte voltam. Nagyon rossz kocsival ment, amúgy nem tűnt annyira rossznak, szorosabb lett volna, ha jobb kocsi lett volna alatta. Aztán később becsatlakozott egy Kevin nevű játékos, akivel már sokkal izgalmasabb meneteket mentem. Vele már komolyan kellett számolni, csak megunta a hármas menetet egy idő után, úgyhogy lelépett. Sőt, egy idő után Mazsi is elhagyta a terepet, úgyhogy egyedül maradtam.

Akkor megpróbálkoztam a lehetetlennel, és visszamenni a nagy csoportba. Ez most speciel sikerült, csak most azért nem tudtam azonnal játszani, mert tele voltak... Miért engedett fel, ha tele voltak? -_- Csak aztán felszabadult egy hely... Ilyenkor van az, hogy ledob valakit a gép, hogy én fel tudjak menni? Nagyon kedves tőle. Mindegy, 60 ponttal csatlakoztam a többiekhez az utolsó félórára, itt is voltak érdekes menetek. 12-ből a 4. helyen végezni az első játékban, igencsak lélekemelő. ^^ Nem is néztem, hányadik vagyok, csak megyek, aztán ránézek a rangomra, és döbbenten láttam, hogy negyedik vagyok. Nem bánom! O_O Nem kell sietni megelőzni engem. O_O Mivel voltak nagyon kemény játékosok mögöttem, szerintem ilyenkor az történik, hogy halálra szívatják egymást, én meg nevető harmadikként a dobogós helyért harcolok. Voltam is pár másodpercig 3., de beelőztek végül. Nem zavar, ezt a 4. helyet is nagyon megbecsültem, és örültem neki.

Sokat voltam a középmezőnyben, úgyhogy úgy néz ki, hogy megtaláltam a megfelelő kocsit:

• Blue Falcon kocsi
• Slim kerék
• Triforce ejtőernyő (bár ez nem olyan nagy szerepet a kocsi irányíthatóságában)

És rózsazsín Yoshival menőztem. Most, hogy visszanézem az 1996-os, 1997-es és 1998-as Játék határok nélkül adásokat, most már azokkal az országokkal asszociálom a Yoshikat, amelyik színűvel játszok. A rózsaszín Yoshi a szlovén Yoshi. Az egyébként nem is tűnt fel, hogy az utolsó meccs előtt 98 pontom volt, csak felsejlett a tudatalattim mélyéről, hogy elég lenne utolsóelőtti helyezettnek lenni, és nemcsak hogy új egyéni rekordom lenne, hanem meglenne a 100 pont is? Kár volt beleélnem magam... Elrontottam a játékot, leestem a pályáról, nagyon beelőztek a többiek, úgyhogy olyan utolsó lettem a végére, hogy arról koldultam. T_T Nevetett az egyik szemem az új rekord miatt a 99 pontért, de sírt a másik, mert hol az az egyetlen pont?

Mindenesetre nagyon jó meccs volt, és bár tényleg nem volt az igazi a páros meccs is, de abban is maradtam volna végig, mert megnéztem volna, hogy mennyit tudunk menni, ezáltal hány meccset tudok megnyerni. De így is jó volt. Vasárnap folytatás.

Régi-új blog

Sikerült megmenteni ezt a blogot, és gondolkodom azon, hogy ezt is újra aktivizálom, csak ki kell találjam még, hogy mire használjam. Valami rendszert szeretnék. Hiszen több blog is van ezen a néven, mindegyiket én írom. A lényeg csak, hogy legyen valami rendszer, mely alapján érdemes lenne az egyiket, másikat nézni. És lehet, hogy nagyobb látogatottsága is lenne a blogoknak, ha tematikus lenne, és nem személyes, amibe minden egybe van zsúfolva. Ahogy írom ezeket a sorokat, kezd körvonalazódni bennem a dolog. :) Valószínűleg az egyik blog lesz videojátékos jellegű, a másik meg japán zenés, meg talán a wordpress-eset is életre keltem, az meg lehet személyes jellegű, de ezt még kigondolom magamban,  hogy lenne a megfelelő.

Amúgy érdekes sztorija van ennek a blognak (konkrétan a blogspotosnak), még 2006 májusában hoztam létre, akkor rövid zenés postok voltak alatta. De utána ejtettem ezt a blogot, és gyorsan feledésbe merült. Nem is látogattam, csak most, konkrétan tegnapelőtt jutott eszembe, hogy lefoglalhatnám ezt a címet. Csak döbbenten láttam, hogy már nem lehetett, mert valaki megtette korábban. Beírta ma linket a címsorba, és ismerős volt az írás. Az, hogy miről írtam, valósággal kivert a víz. Megpróbáltam bejelentkezni, és törölni a postokat, de sehogy nem tudtam. Mert ugye ez még akkor volt, amikor a bloggert még nem vette meg a Google (vagy nem akart mindent egy profil alá tenni), ezért a bloggeres felhasználómba külön kellett bejelentkezni. Igen ám, de nem emlékeztem a jelszavamra 11 év távlatából. Először azt próbáltam meg kitalálni, hogy melyik E-mail címről regisztrálhattam, ezért kértem egy jelszó-emlékeztetőt. Amikor elküldtem, csak annyit mutatott, hogy c****@****.hu címre küldték ki. Próbáltam visszaemlékezni, de c betűvel kezdődő E-mail címem soha nem volt. Talán valami elkallódott Freemailes cím lehetett (volt ott is valami regisztrációm...), de az biztos, hogy anno se vipmail-en se citromail-en nem c betűvel kezdődött a címem. Hát ez nem sikerült, akkor irány a Google support. Eleinte magamtól akartam írni nekik, hogy ez meg ez a problémám, és hogy segítsenek. De ilyet nem találtam, fórumot viszont igen. Meglepetten láttam, hogy nem én vagyok az egyedüli, akinek ez a problémája, többen meg is írták a saját történetüket, hogy nagyon ciki az írás, és nem szeretnék, ha megmaradna az utókor számára. Csakhogy erre mi a Google válasza? Hogy ha nem elérhető az E-mail címed, akkor "You're out of luck!" Hát akkor beletörődtem, hogy az én blogom is megmarad a külvilágnak oly módon, ahogy nem szeretném. Vagy mégsem? Megerőltettem magam, és elgondolkodtam azon, hogy mely jelszavakat használtam 2006 körül. Több lehetőségen is elgondolkodtam, egyik sem jött be. Aztán eszembe jutott, hogy akkor még nem követelték meg annyira az erős jelszót, ezért valami nagyon gyenge volt. No nem ilyen 12345, meg ilyenre kell gondolni, de a lényeg, hogy bejött. :D Úgy megkönnyebbültam, hogy szavakban nem tudom kifejezni. Egyből hozzákötöttem a Google-ös felhasználómhoz ezt a blogot, és most már az enyém lett. Első dolgom volt törölni a postokat. Nem vagyok büszke azokra az írásokra, és bár írtam több helyen is, megtartok régi írásokat, de ezeket azért töröltem, mert úgy voltam velük, hogy ezek abban a formájában vállalhatatlanok. Persze tudom, hogy az internet nem felejt, de hozzásegítettem ahhoz, hogy a tudattalanjának egy olyan pontjára jusson el, ahonnan nehéz lesz kiásni.

Már csak azt kell kitalálni, hogy hasznosítsam ezt a blogot. A tematizálás jó ötletnek tűnik, csak a kivitelezésen kell elgondolkodni. Mert egyenként kiválogatni a blog.hu-ról az írásokat témánként nagyon hosszadalmas lenne, lévén, hogy majdnem 2.000 post van benne. Mindenesetre lehet, hogy ez lesz a zenei blog, ahol azon zenékről írok, melyek érdekelnek. Elsősorban magyar és japán zene lesz, de várhatóan ide fognak kikerülni a dalszövegek és a karaokéról is itt fogok írni. De ez még átgondolom magamban, hogy legyen.

Próbaképek az okostelefonnal

Az utóbbi időkben napi szinten átjártam Gyulára, mert itt dolgoztam. De most, hogy felvételt nyertem egyetemre, közös megegyezéssel kiléptem. És úgy voltam vele, hogy mivel Gyula nagyon népszerű üdülőváros, ezért itt teszem próbára a telefon kameráját, csinálok néhány látványosságról képet, hogy lássam, mit tud. Azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy nincsenek feltétlen megelégedve a Xiaomi Redmi Note 4X kamerájával (ahhoz képest, hogy milyen képességű a telefon), szerintem egész jó képeket csinál. Felteszek néhány képet.

Az első egy kis szökőkút-szerűség, ahova gyakran kiültem ebédszünetben.

Itt olvasgattam könyvet, magazint, éppen amihez kedvem volt. Kifejezetten kellemes hangulata volt, a víz csobogása nyugtató hatással volt rám.

De van jónéhány "vizes" kép, mert ugye Gyula, mint fürdőváros, ennek jellegét nagyon kidomborították a felújítás során, ami az elmúlt években volt. A második kép is ilyen, ez a Városház utcánál levő kis szökőkútról készült, mögötte a Katolikus templommal.

Most nézem, hogy nem látszik rajta a szökőkút, úgyhogy ez csak a templom.

A harmadik pedig a híres-neves világóra, ami valóban működik.

Egyébként sokáig nem tűnt fel nekem, hogy jár az óra, azt hittem, hogy ez csak extra látványosság, mely mutatja, hogy a világ nagyvárosaiban épp mennyi az idő, mikor Gyulán mondjuk 12 óra van. De amikor láttam ezt a nagy pöcköt, rudat, nevezzük bárminek, akkor kezdett gyanús lenni a dolog. És amikor megfigyeltem, hogy amikor reggel elmegyek mellette, tényleg 7 óra múlt, ahogy délután is elmentem mellette, tényleg ennyi az idő, amennyit mutat a képen, akkor jöttem rá, hogy ez tényleg jár.

És íme a Kossuth tér, amit felújítottak néhány éve, és meg kell hagyni, nagyon szép lett.

Amikor ide jártam gimnáziumba, még a régi állapotában volt, nagyjából akkor kezdték a munkálatokat, amikor végzős voltam.

Illetve még egy kép a hídnál, mely a Városház utcáról átvisz a Kossuth térre.

Azt hiszem, ez az élővíz csatorna, ez is kedvelt hely.

Végezetül egy kép a vasútállomásról.

Engem komolyan megdöbbentett, hogy a vasútállomás ugyanolyan állapotban van, mint 15-20 éve, főleg annak fényében, hogy a Budapest-Lőkösháza vasútvonal állomásait és megállóhelyeit milyen szépen felújították, és amikor megláttam, hogy a gyulai maradt a régi, komolyan meglepett. Ezek szerint csak a budapestet érintő vonatok vasútállomásait újították fel, mert hogy azt sokkal többen használják, de amelyiket csak elvétve, azt hagyták úgy, ahogy van. Egyébként se nagyon forgalmas a vasútállomás, jobbára csak átmenő forgalmat biztosít Békéscsaba és Vésztő között.

A százéves cukrászda épületét akartam még lekapni, de azt utólag elfelejtettem, pedig elmentem néhányszor mellette. Nem ettem ott soha, de nyilván méltán népszerű. Úgyhogy gyertek nagyon sokan Gyulára. Nagyon szép város, én személy szerint úgy vagyok vele, hogy nagyon jó itt eltölteni néhány napot, de nem laknék itt. Már nagyon távol van mindentől. Egyébként érdekesség, hogy amikor átbuszoztam (illetve néhányszor vonattal jártam), kipróbáltam, hogy Békéscsabáról kijövet meddig tudom fogni a Csaba Rádiót a hordozható rádiómon, és nem jutott el Gyuláig, de itt már valami román adót lehetett fogni a helyén. Gyula ugye határváros, Gyulavári az a városrész, ahonnan ha sétálsz néhányat, Romániában találod magad.

Múlt heti Mario Kart verseny összegzés

Múlt héten általam elmaradt az online Mario Kart verseny a MondoCon miatt, de a héten itt voltam. A péntekiről nem írtam azonnal, mert nagyon csonka lett, nem is volt hangulatom az egészhez, ennek megfelelően az eredmény is meglehetősen szerény lett. De azért álljon itt.

Körülbelül fél órát maradtam, mert azt hittem, hogy megint kettéválasztotta a szerver a csoportot, és hogy van egy nagyobb. De amikor láttam az ismerőslistán, hogy senki más nem játszik, akkor láttam, hogy nincs semmi hiba a szerkezetben. De aztán már nem volt kedvem visszamenni. Már csak azért sem, mert a játékosok körében divatos lett az úgynevezett "fánkozás". Ennek az a lényege, hogy a cél előtt az egyik játékos a cél előtt körözve fánkot "rajzol" a talajra. Ezt akkor alkalmazzák, amikor a következő játékost várják mögötte, de van annyi ideje, hogy kiélje alkotó kreativitását az aszfalton. Ez részint... ha nem is szívatás, de élcelődés (nem jut eszembe megfelelő kifejezés), mert azt sejteti a mögötte levő játékos, hogy az előtte levő megfeledkezett magáról, és csodák csodájára jobb helyezést érhet el. De nem úgy van az, ha a kreatív személyünk gyors besettenkedik a célba. Ezt Mii Tibi csinálta meg velem, és igazság szerint mérges voltam miatta. Rá is ordítottam a TV-re, hogy "ne játszd már meg magad, menj már be a célba!" Ez nekem gúnyolódásnak számít, mert ez olyan, mintha a gyenge játékomat akarná kigúnyolni, hogy azt mutatja, hogy olyan gyenge vagy, hogy még fánkozásra is van időm. Sőt, ha még lenne annyi időm, meg is sütném őket. Soha nem szerettem az ilyen jellegű játékot, én mindig úgy vagyok vele, hogy ha valaki jobb, akkor fusson be a célba, és zárjuk rövidre a dolgot. Fordított esetben is ezt csinálom. Ha egy rosszabb játékossal játszok, még ha fél pálya előnyöm is van, befutok a célba. Amúgy a Mario Kart Wii online játékában ez a mögötte levő játékos bevárása bevett trollkodás, csak ott nem álltak neki körözni, hanem megálltak és vártak. Ott sem szerettem ezt. Úgyhogy ezen eset miatt sem erősítette meg a játékhoz a kedvemet.

De ez csak egy rövid idejű dühöngés volt, a vasárnapi verseny ugyanis valami hihetetlen jóra sikeredett! Új egyéni rekord is született.

Úgy kapartam, hogy meglegyen a 100 pont a végére, milyen szép is lett volna így zárni a tegnap estét, de a vége eléggé gyengére sikeredett. Így az egyéni rekord végül csak 1 ponttal lett több. De a 97 pont is jó dolog.

Azt örömmel vettem, hogy Mazsibazsit sikerült rávenni, hogy versenyezzen, így nem én vagyok az egyedüli, aki karaokézik és játszik is. Ő is kezdő, neki 72 pont gyűlt össze. Néhány játékot kommentáltunk egymásnak, akkor nevettem nagyot, amikor megijedt a banánhéjamtól, és inkább levetette magát a mélybe. Ezek után csodálkozom, hogy be mertem ülni a kocsijába. O_O A való életben... Képzelem, ha meglát valami apró dolgot, amitől megijed, és inkább az árokba veti magát. Nem lenne vicces. Amúgy jó verseny volt, most is megjelentem többször középmezőnyben, a legjobb helyezésem egy 3. hely volt, a cél előtt azt hiszem valami történt az előttem levő 3. helyezettel (amikor 4. voltam), és be tudtam előzni. Volt is öröm rendesen. Csak egyszer voltam harmadik, de a lehetőség többször megvillant. De milyen az, amikor a cél előtt 1 méterrel valami villámként berobban a célba? Pedig annyira szerettem volna egy második bronzérmet is. Jó játék volt, és bár nem éreztem magam fáradtnak a végére, mégis legyengült a játékom, és akkor már csak azért harcoltam, hogy becsülettel beérjek, mint utolsó helyezett.

Most sárga Yoshival voltam Blue Falcon kocsival és Slick gumival. Van egy olyan érzésem, hogy a Slick gumi a hibás abban, hogy néha amikor gombát használok, olyan nagy ívben veszi be a kanyart, mintha egyáltalán nem is kanyarodnék. Így néhányszor falhoz csapódtam. Pénteken másik kereket fogok csatlakoztatni a kocsihoz.

Profil létrehozása konkurens konzoloknál

A héten frissítettem a Windows 7-emet Windows 10-re, most már úgy néz ki, hogy rendben működik. Meglepett, hogy a hivatalos oldalon még mindig ingyenesen lehet frissíteni win10-re, akinek van aktivált Windows 7-e, vagy Windows 8-a. Hát hajrá. Megcsináltam a hét elején. Ezt is felfedeztem magamnak. Használtam már Windows 8-at is korábban, úgyhogy tudom, hogy itt is vannak alkalmazások, ugyanúgy, mint Androidnál (Windows Store), csak korántsem annyira népszerű, mint a Google Play, és ahogy szétnéztem, több olyan alkalmazást is láttam, amiről inkább azt mondom, hogy óvakodni kell tőlük. De ami jó, azt érdemes. Leszedtem néhány játékot, és a XBOX alkalmazást, úgyhogy most már a Microsoft konzolján is jelen vagyok, anélkül, hogy lenne konzolom. PC-n, Windows 10-en játszok néhány játékkal. Sajnos a "supermario4ever" név már foglalt volt, ezért "sm4e86" névvel regisztráltam be.

Sőt, az "XBOX Avatarok" alkalmazással saját avatart is csináltam, ami már XBOX360 óta létezik. Ezt a Nintendo Wii konzolja hatására vezették be, hiszen sikeres volt a volt a konzol, és a Microsoft gondolta, hogy ami megadatik nekünk Nintendósoknak, az miért ne adasson meg az ő felhasználóinak is? Láttam néhány ilyen alkotást, a Mii-khez képest ugyan realistább, de soha nem nyerte el igazán a tetszésemet. De amit csináltam magamról (jobb oldalt látható), egész vállalható lett a részemről. Valljátok be, hogy rám ismertek, ha ránéztek. Szóval, XBOX-on egyelőre néhány játékkal játszok, amik elérhetők Windows 10 alkalmazásként, az alábbiakkal:

• Microsoft Solitaire Collection
• Microsoft Sudoku
• Microsoft Bingo
• UNO & Friends
• Sonic Dash

Casual játékgyűjtemény (kivétel talán a Sonic), de lefoglalnak, és jó ezekben is teljesítményeket (achivement-eket) gyűjteni. Meg amúgy természetesen lehet teljes, komoly játékokat is vásárolni (nevezzük őket hardcore-nak), amik még esetleg érdekelnének is, de szinte mind tizenezer forintok.

Néhány hete, amikor gond volt a Mario Kart 8 online csatlakozásával, kiábrándultságomban letöltöttem az okostelefonomra a PlayStation alkalmazást, hogy megnézzem, mivel nyújt többet, mint a Nintendo alkalmazása. Nem maholnap tervezek PlayStation 4-et vásárolni, de azt már kinéztem magamnak, hogy ha veszek, akkor sima 1 TByte-osat fogok venni. Nem érzem a Pro verzió szükségességét. Részben azért, teljesen feleslegesnek tartom a 4K-s felbontást. Meggyőződésem, hogy ez most még csak erőfitogtatásról szól, hogy kinek milyen menő TV-je van, amúgy nagyon kevés eszköz, lejátszó használja ki, 4K HD-s TV csatornáról meg nem is tudok. Én egyelőre nagyon boldog vagyok a Full HD-s felbontással (már ha ez egyáltalán számít valamit a játékoknál), szerintem legalább 5 évig nem is fogok majd akarni váltani. Na szóval, PlayStation profilt nagyon nehéz volt létrehozni, ugyanis a "supermario4ever" név már ne volt foglalva. Néztem is, hogy ki az a félkegyelmű rajtam kívül, aki Nintendós névvel regisztrál PlayStationös profilt? O_O De semmilyen válfaja nem jött be, se az sm4e, de még az sm4e86 sem, a keresztnevemmel gondoltam, hogy fel fogok sülni, végül a 15. próbálkozás körül bejött a "sm4e86_HUN" név. Igaza van, mutassam meg a nagyvilágnak, hogy magyar vagyok. Maga az alkalmazás sok mindenre nem használható, gondolom, csak PS4-gyel teljes értékű. Úgyhogy egyelőre csak azért van, hogy jelezzem jelenlétemet, és hogy tervezek komolyan PlayStation fronton. Aztán meglátjuk, hogy mikor lesz először PlayStation konzolom. Bár az komolyan meglepett, hogy PlayStation 3-at nagyon olcsón lehet venni, ha jól helyen nézzük. Abból majd első kiadásút szeretnék, ami még a PSX játékokat is lejátssza. Sony-nál meg mivel nem lehet saját avatart készíteni, ezért azt a Prince of Tennis-es képet tettem be, amit Facebook profilképnek is használok.

Ebben bagszit utánzom, megmondom őszintén. Ő Pikachu vagy Raichu képekkel fejezi ki önmagát, én erre Echizen Ryomát találtam megfelelőnek a Prince of Tennis anime főszereplőjét. Az az érdekes, hogy az animében meglehetősen lekezelő és pökhendi, viszont képek formájában lehet találni róla olyan képeket, ahol pozitívabb érzelmeket fejez ki. Ezt a képet röviddel azután tettem ki profilképnek, miután megkaptam az érettségit, kifejezve nemcsak az örömömet, hanem hogy kész vagyok az újabb megmérettetésekre. Előtte sokáig ez a kép volt profilképként beállítva:

Ezzel az alvó képpel egy átmeneti állapotot akartam kifejezni, amikor még nem értek sikerek, de dolgoztam értük. Mondhatni cselekedtem az álmomért.

De visszatérve a PS-re, egyelőre nem gondolom, hogy a PlayStation alkalmazást komolyan fogom fogom tudni használni, még a Nintendo Switch vásárlását is nagyon távolinak érzem, pedig annak van prioritása.

Itt terveztem lezárni a postot, ha bagszi nem jött volna egy nagyon jó ajánlattal. Mutatta a Green Man Gaming weboldalt, hogy óriási leárazások vannak olyan játékokból, amik érdekelnek. Említettem neki múlt héten, hogy sok év után ismét beléptem a Steames profilomba, és hogy milyen játékok érdekelnek. Mert itt is váltakozó áron vannak játékok, de vannak teljes pakkok is. Ezek ugyan tartalmazzák például egy játék teljes sorozatát, és bár kedvezményesen, de nagyon magas áron vásárolhatók meg, ezért egybe ennyi pénzt kiadni nagyon sok. És akkor beszéltünk a Humble Bundle-ről, valamint ha lesznek játékok nagyon olcsón, akkor figyeljük őket együtt. Néhány játék, ami érdekel:

• DuckTales Remastered
• Sonic sorozat
• Worms sorozat

Ezeket meg is jegyezte, és a fent említett oldal, majdnem olyan, mint a Humble Bundle, itt is vannak játékok óriási leárazással, csak itt nem az van, hogy annyit fizetsz, amennyit szeretnél, hanem megszabott akciós árak vannak. De mit számít az, ha 75-80%-kal vannak játékok leárazva? Ma mutatta, hogy például a DuckTales Remastered, és néhány Worms játék nagyon le van értékelve. Be is regisztráltam az oldalra, és óriási öröm ért, hogy tényleg vannak játékok, amik nagyon olcsók. Ezeket vettem meg:

• DuckTales Remastered - £3.76
• Worms - £1.19
• Worms Armageddon - £2.09

Az első Worms-szal még 1996 körül játszottam számítógépen, és emlékszem, hogy hihetetlenül imádtam. És most újrajátszhatom. A grafikája már akkoriban is polgárpukkasztóan rondának számított, de talán első játékok egyike volt, mely bizonyította, hogy nem a grafika számít, hanem a játékélmény, és az az agyatlan poén, amit ez a játék árasztott magából. Rengeteget játszottam vele annak idején. A Worms Armageddonhoz meg Nintendo 64-en volt szerencsém, azt kölcsönöztem a békéscsabai PSX Shop-ból, a Nintendo 64 fénykorában. Nagyon lekötött a játék, a grafikai kivitelezés, ahogy fejlődött a játék nagyon jól kifejezte a bohókás, debil mivoltát. Ami meglepett, hogy maga a játék valóban Full HD-s. A beállításoknál nyújtott a kép, de a játék alatt teljesen Full HD-sra vált a kép. Nagyon meglepett annak fényében, hogy 1999-es a játék. De az az igazság, hogy egyáltalán nem vagyok képben a Steam esetében hogy mennek a dolgok. A helyzet ugyanis az, hogy még 2012-ben regisztráltam a Steam-re, de konkrétan a mai nap volt az első, amikor oda vásároltam először játékot. A grafika miatt vetettem fel a dolgot, bár élek a gyanúperrel, hogy ez a Worms Armageddon sajátja, hogy olyan grafikai megoldást alkalmaztak, aminek az az eredménye, hogy alkalmazkodik a monitor / kijelző / képernyő felbontásához. Ehhez (még) nem értek. A DuckTales Remastered-nek meg csak az alapküldetését vittem végig így hirtelenjében, vagyis Nikit, Tikit és Vikit mentettem meg a Beagle Boy-októl. De szeretem ezt a játékot is, és nagyon örülök, hogy bagszi mutatta ezt az akciót, hálás voltam érte. Ti se legyetek idegenek. Folyamatosan fogom nézni én is, de lényegében azt a két Worms játékot vettem meg, amelyik a legjobban érdekel a szériából. Hálás vagyok értük bagszinak, hogy megmutatta. Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy vannak teljes pakkok, amiket említettem korábban. Worms esetében is a teljes játékszériát meg lehet venni százegynehány euróért, és arra vagyok kíváncsi, hogy ha megvan egy vagy több játék az adott sorozatból, akkor meg lehet-e venni a pakk többi részét, ami nincs meg, arányosan olcsóbban? Ez még egy jó dolog lenne, ha ez sikerülne. És úgy nézem, hogy a Worms pakk némileg olcsóbb lett, hogy nem számolja bele a két játékot, kihúzta a fenti kettőt. Ez nagyon jó, akkor fogok PC-n is játszani. Amúgy Steamen még sikerült lefoglalni a "supermario4ever" nevet, és ott a Mii-met használom profilképnek.

Ja, és a blog. Majd tervezem kicsit átalakítani... már amekkora művészet kell ahhoz, hogy a blog.hu sablont váltsak, és kicsit testreszabjam. De a lényeg, hogy a blog.hu-nál is lehetőség CSS-sel jobban testreszabni a lehetőségeket. Ehhez egyelőre még nem értek, ahogy a háttérkép készítéshez sem. Most félkész állapotban marad, és ismerősöket, barátokat kérek meg segítségre, de jó eséllyel majd ha tanulni fogok informatikát, fogok érteni ezekhez. A blog.hu-nál nincs sok sablon, amivel alapvetően nincs is gond, mert a WordPress-nél amúgy rengeteg van, de nagyon sok a hasonló. A személyes gondom az, hogy elrendezésben ez tetszik a legjobban, viszont a sötét háttér nem tetszik. Ezen könnyen lehet változtatni akár világos háttérrel, vagy egy háttérképpel, csakhogy a betűszín változtatása alapvetően nem lehetséges. Gondolom, hogy úgy lehet, hogy ha a CSS-be beírom a megfelelő dolgokat, de ebbe még nemigen merek belenyúlni, nehogy rossz helyre írjam be, és aztán nem tudom, hogysmint. Inkább azt találtam ki, hogy egy olyan háttérképet csináltatok, ami világosabb, de látszik rajta a fehér betűszín. A piros alap nagyon jó lesz. Mazsibazsi még MondoConon felajánlotta, hogy ha valamelyik kfn-hez szeretnék képet módosítani, akkor segít. Rá gondoltam első körben. Mondta, hogy a komolyabb képszerkesztés neki sem megy, de megnézi, mit tehet. Megpróbálta, de az az igazság, hogy nem tudta úgy megcsinálni, hogy a kép természetesnek hasson (pl. látszanak a kivágások). De az igyekezetét értékelem, és köszönöm, hogy megpróbálta.

Képek a 2017. nyári MondoCon-ról

Kiválogattam, és feltöltöttem az általam készített képeket a mostani MondoCon-ról. Ezek itt érhetők el:

2017. nyári MondoCon képek

Ennél sokkal több képet csináltam, nemcsak szortírozva lettek minőségük tekintetében, hanem csináltam extra képeket magamnak. Egyik hobbim a vasútállomások, vonatok fotózása, de ezeket nem teszem nyilvánossá elé, mások sokkal jobb vasútállomásos, vonatos képeket csinálnak. Ezeket csupán magamnak csinálom. Ami a képek minőségét illeti, annyira azért nem voltam szigorú. Inkább csak a nagyon vállalhatatlanul homályos képeket hagytam ki és az olyanokat, ahol olyan arcokat vágnak így spontán, ami lehet, hogy vicces, de annak jó eséllyel kellemetlen látni, aki rajta van. A többi kép meg... hát, maradjunk annyiban, hogy nem vagyok fotós. De magam is látom a hibát néhány konzolos képnél. Rosszul megválasztott távolság, emberek rosszul vannak a képben, szeretnék ezeken javítani, hogy legalább mint hobbi fotós csináljak jó képeket.

Amúgy szívesen meghallgatnék ajánlatokat arról, hogy milyen jó fotómegosztó oldal létezik, mert ez a Photobucket, ahova feltettem a képeket, régen nem léptem be, és látom, hogy nagyon agyonnyomják az oldalt reklámokkal. És promotálják erősen, hogy havi $2.49-ért reklámmentesíthetem az oldalt. Csakhogy nálam ezzel az agresszív reklámozással pont az ellenkező hatást érik el. Annyira a képembe nyomják, hogy fizess, ha nem akarsz idegesítő reklámokat, hogy csak megerősítik bennem a dacot, hogy csak azért sem fizetek. Még a Google Drive, vagy a OneDrive tárhelyre gondoltam (van mind a kettő), de ha valaki tud jó fotós weboldalt, ami nem ennyire agresszív, akkor szóljatok róla.

MondoCon 2017. nyár

Ezen a hétvégén volt a 2017-es nyári MondoConon. Kicsit tartottam az időjárástól, mert tavaly is pont MondoCon-ra romlott le az idő, idénre is pont ezt ígérték, de ez szerencsére nem valósult meg annyira. Nem volt 38°C, mint a hét elején (őszintén sajnáltam... imádom a nagy meleget, nagyon jól bírom), de a 28-30°C is megtette. Legalább nem esett az eső, mint tavaly.

Nagyon lelkes voltam egész múlt héten a rendezvény miatt, de az az igazság, hogy az emelt szintű jeles angol érettséginek még most is megvan a hatása, ugyanis, azáltal, hogy teljesítettem egy olyan "dologban", amiben nagyon akartam, az nagy önbizalmat adott, és megadta az alaphangulatot a jövőre nézve, amire biztos, hogy szükség lesz. Mivel bagszinál aludtam, és nem vittem magammal a laptopot, ezért most egybe írok le mindent, ami történt.

PÉNTEK

Erre a napra szabadnapot kértem a munkahelyen, ugyanis kitaláltam azt, hogy a 12.19-es vonattal megyek fel Pestre, ugyanis naponta egyszer indul Békéscsabáról Budapest-Keletire egy FLIRT motorvonat, amin imádok utazni, erre szoktam átszállni Szolnokon, amikor látom, hogy ilyen vonat megy Pestre. Úgy voltam vele, hogy kipróbálom, hogy milyen egy ilyen vonaton hosszú úton utazni. Élményszámba ment, imádtam az utazást, és az volt a gondolatom a 2 és fél órás vonatút alatt, hogy a MÁV a legjobb dolog, ami történhet Magyarországgal. Sok ilyet szeretnék, és az összes régi vonatot száműzzék a "készletből". Amíg itthon készülődtem, addig Zorán: II albumát hallgattam. Nem gondoltam volna, hogy ennyire fog most is tetszeni, és feldobja a hangulatomat. Azon meg külön mosolyogtam magamban, amikor tudatosodott bennem, hogy 1978-ban ilyet énekelt:

A megváltó álmokból annyi marad, mint komputer-agyban egy ujjlenyomat.

Nyilván értem, hogy mit akart ezzel kifejezni, és hogy hol volt akkor a technikai fejlődés, hogy mit akart ezzel mondani, csak 2017-ben érdekes hallgatni, annak fényében, hogy mi minden marad meg manapság egy komputer-agyban.

Miután összekészülődtem, elindultam. Online vettem meg a jegyet. Ez az első eset, hogy e-vonatjegyet vettem (ami ugyanolyan, mint az otthon nyomtatható vonatjegy, csak mobilról is tudja a kalauz már érvényesíteni. A vonatút alatt az 1996-os Játék határok nélkül 3. elődöntőjét néztem meg, valamint a legújabb PC GURU magazint olvastam. Ez volt az első eset, és jó eséllyel az utolsó is, amikor teljes áron, azaz 1995 forintért vettem számítástechnikai újságot. Ez a szám ugyanis 25. évfordulós, és kíváncsi voltam, hogy ünnepelnek, és a hátsó borító retrós volt, tetszett. Vettem az utóbbi időkben PC-s újságokat, de nagyon olcsón. A Keleti Pályaudvaron az egyik újságosnál bontatlanul lehet venni 200 forintért (tehát majdnem 90%-kal olcsóbban) néhány hónappal ezelőtti számot, valamint van még a Lehel téri piac emeletén és a Nyugati Pályaudvar aluljárójában is lehet találni 60%-os kedvezménnyel szintén néhány hónappal ezelőtti számot bontatlanul. Ezért mondom, hogy nem tervezek rendszert csinálni a PC-s magazinok teljes áron történő vásárlásából. Már csak azért sem, mert négy magazint is vennék:

• PC GURU
• GameStar
• PC World
• CHIP magazin

Ezek közül a CHIP magazint erőltetném a legkevésbé, mert a címlapon olyan bulvárlapokat megszégyenítő szöveget lehet olvasni, miközben belül maga a cikk ugyanolyan érdektelen, sablonos, hogy az valami hihetetlen. Amúgy mindegyik újság külön-külön 1995 forintba kerül, és bár tudom, hogy régóta nem emelt árat egyik sem, de nagyon jól kell, hogy keressek, hogy minden egyes hónapban 7980 forintot adjak ki újságokra. És akkor nem is beszéltünk még a Garfield és a Mondo Magazinokról, melyekben szintén érdekelt vagyok. De mivel a PC GURU-nak most volt a 25. évfordulója, ezért ezt most megtettem. És meg kell hagyni, egész jó Nintendós cikkeket írtak, úgyhogy magával a magazinnal nincs baj.

Mosolyogtam magamban, amikor láttam, hogy a vonat a Keleti Pályaudvaron a 10. vágányra érkezett. 11 éve járok fel rendszeresen Pestre, és meg merem kockáztatni, hogy ez volt az első eset nálam, amikor a rejtélyes 10. vágányra érkezett meg a vonat. Sokáig azt hittem, hogy a 10. vágányt kihagyták a Keletinél, mert mindig azt láttam, hogy a 9. vágány után a 11. jön. Aztán egyszer beszéltük Leeával, hogy megvan az, csak nagyon hátul. És tényleg. Nálam ez ilyen Harry Potter 9. és 3/4. vágány szindróma volt. Most már voltam is ott. Mármint a Keleti 10. vágányánál. A BKV-s ellenőr tök rendes volt a Keletinél. Automatában akartam venni jegyet 350 forintért, de felajánlotta, hogy nála vehetek "teljes" vonaljegyet 300 forintért. Egy elég volt, mert bár terveztem elmenni a Határ útra, egyrészt megnézni, mert olyan rég voltam ott, másrészt meg az Europarkot átnevezték Shopmarkra, és kíváncsi voltam rá. Bár gondolom, hogy a névváltoztatáson kívül minden ugyanaz maradt. De végül nem mentem, mert úgy éreztem, hogy nem marad elég idő a Határ útról elérni a WestEnd-be, mert bagszival ott találkozok. Úgyhogy maradt csak a Nyugati pályaudvar. Itt is eltöltöttem az időt. Szétnéztem az 576 KByte Shop-ban, a Libriben, a Media Markt-ban. Aztán a Burger Kingben ettem egy kuponos Whopper menüt. Ez olyan, hogy Whopper juniort adtak még mellé, és nagy üdítővel 1390 forint volt. Ez pont jó volt. Aztán eltöltöttem az időt. Játszottam egyet a Pokémon Linkkel. Kíváncsi voltam most a játékra, mert nagyon sokat játszok mobilon a Pokémon Shuffle-lel, és a Pokémon Link elemein alapul a játék, és most úgy akartam vele játszani, hogy lássam az alapokat. Tetszetős, jó a Pokémon Link is. Megvan a játék, de talán csak egyszer-kétszer vettem elő, mert a zenéjét utáltam, ezért hanyagoltam. Megjött bagszi, ő is evett, aztán mentünk a vonathoz. Leszállás után egyenes út vezetett hozzá, nála meg játszottunk Switch-en Mario Kart 8 Deluxe-et. Illetve előtte ő vitte The Legend of Zelda: Breath of the Wild-ot, mert olyan helyen hagyta félbe a játékot, ahol nem menthetett, és ha végleg kilép a játékból, akkor több órás játéka veszhet kárba. Ezt meg csak nem kívánhatom neki. Hagytam, hogy játssza végig, közben figyeltem, hogy mit csinál. Csak 26%-on állt neki a teljes játék, miután legyőzte a főellenséget, Ganondorfot? Túl nagy ez a játék. Egyszer elkezded, és talán 50 év múlva végzel vele feelinget adja meg. Most is legalább 2 órát játszott vele, mire befejezte azt a szakaszt / küldetést, amit félbehagyott, és tudott menteni.

Aztán a Mario Kart 8 Deluxe-ben arra voltam kíváncsi, hogy bizonyos kocsikkal hogy tudok teljesíteni. Pénteken este sárga Yoshival voltam, az F-Zerós kocsival és talán a Slick gumival. VS meccset mentünk, 12 menetes, 150cc, nehéz gépi ellenfelekkel, és ilyen eredményt sikerült elérni.

Bagszi volt Lakitu. Az volt a szép, hogy utolsó három játékot megnyertem, így sikerült beszépíteni, és olyan eredményt felmutatni, ami méltó a jelen tudásomhoz. Aztán már eléggé késő volt, úgyhogy aludtunk utána.

SZOMBAT

Korán ébredtem fel, és hogy ne zavarjam bagszit, lefoglaltam magam. Végighallgattam Okui Masami: i-magination albumát, majd telefonon nézelődtem és játszottam. De az idő csak lassan telt, ezért úgy döntöttem, hogy kicsit összepakolok nála. Nem is kelt fel addig, amíg nem szóltam neki, hogy megyek. 9.30-kor indultam el, előtte benéztem az egyik közeli SPAR-ba, itt vásároltam be magamnak egész napra. Majd elsétáltam a Hungexpóig. Ott óriási sor volt... O_O Biztos, hogy jól jártam azzal, hogy online vettem meg a jegyet? Mivel éltem a gyanúperrel, hogy ez a helyben vásárlós sor, ezért egy másik sort kerestem, mely vélhetőleg rövidebb sort, ami már valamivel jobban mutat. Amíg vártam, hogy bejutok, addig mobilon néztem az 1997-es Játék határok nélkül 3. elődöntőjét. De aztán láttam, hogy az online elővételes sor egy másik, még annál is rövidebb, ezért a videó félbemarad, és bejutottam. A karaoke teremben már szinte mindenki jelen volt: Mazsibazsi, 8, John, Waka, Superion, és a szervezők is készen álltak a napra.

A karaoke számomra a vívmány jegyében telt. Kitaláltak egy újdonságot a karaokénál, hogy különböző meghatározott zenei stílusokban kell énekelni, és azokért pecsétet lehet gyűjteni. Összesen 5 van: Rock, pörgős, nyugati, lírai és musical vagy filmzene. Aki összegyűjt 5 pecsétet, az kisebb ajándékot kap. Aranyos ötlet, de inkább azért jó, hogy különböző zenei stílusban kipróbálhatjuk magunkat. Rögtön az elsőt ennek jegyében énekeltem: BLACK BLOOD BROTHERS: Ashita no Kioku dalát szerettem volna nagyon. Nagyon bennem volt a hangulata, a SPAR-ban végig ezt énekeltem, én voltam a rádió addig, amíg ott voltam. Necces volt amúgy kiállni ezzel, mert tetszik, szeretem a dalt, sokat hallgattam itthon, de nem gyakoroltam. Azt csináltam, hogy leszedtem a dalszöveget, rátettem a telefonra, és néztem. Próbáltam dallam és ritmus alapján követni, hogy ha kint leszek, tudjam énekelni. Jelentem, bevált az ötlet! Nem volt hibátlan, de az az 1-2 hiba bőven belefért, és annyira élveztem az éneklést, hogy szinte fel se tűnt, csak énekeltem a legjobb tudásom szerint. Az tetszett, hogy erős hangon énekeltem, de amúgy a dalban nincs nagy hangterjedelem. Pedig Takahashi Naozumi igencsak furcsa dolgokra képes. A Muteki Kanban Musume animében ismertem meg, az endinget énekli, itt viszi fel egy-egy szótag erejéig olyan magasra a hangját, mintha hiányoznának neki dolgok... Elgondolkodtam azon, hogy poénnak jól jönne azt is elénekelni. Mindenesetre a dal sajátságos hangulata miatt felfigyeltem rá, ezt megerősítette idén a MARGINAL#4 animeadaptációja. Úgy gondoltam, hogy megismerkedek jobban az énekesi karrierjével, még 2012-ben, megjelenésekor leszedtem a DECADE BEST albumpárosát, a GOLD-ot és a SILVER-t, de csak nemrég jutottam el oda, hogy meghallgassam. Sajnos nem győzött meg arról, hogy érdemes komolyan foglalkozni vele, mert a dalainak nagyrésze sablonos, vagy nem tudom, hogy mit akar vele kifejezni. De azért a néhány dalért meg megéri, ezzel kimerítettem a rock kategóriát.

A második dal némileg "hackelt" volt, vagy mondjuk csalásnak? Lényeg, hogy a lírai dalom egy feldolgozás volt: Slayers: Give a reason ~Ballade Version~ volt. Ez az eredetinek egy lassított verziója, mely egyébként ugyanúgy hivatalos kiadás, és karaoke verzió is létezik belőle. Ezt is Hayashibara Megumi énekli, és ami miatt tetszik, hogy ezzel a hangulattal ugyanannak a szövegnek egy más értelmezést ad, így szinte mintha két különböző dalt hallgatnánk. A szöveg részint a kétségekről szól, de amíg az eredeti változatból kihallatszik, hogy kész szembenézni velük, a ballada változatban, meg mintha megtörték volna.

Aztán volt a verseny, amire nem kellett hangfelvételt feltölteni, csak neten előnevezni. Csoportos verseny volt, abból a szempontból kifejezetten jó ötlet volt, hogy ilyen még nem volt soha, de a felhozatal igencsak átlagon aluli volt. Mondjuk valószínűleg azért, mert az utóbbi időkben szinte csak előnevezős, hangfelvételt feltöltős énekversenyekre emlékszem (ilyen nagyobb verseny, tehát nem kaszinó karaoke), és mivel ott van egy előzetes rostálás, ezért a versenyre már csak a jók jutottak el. De amúgy régen, amikor csak karaoke verseny volt, akkor is voltak rosszak, csak a mostani abból a szempontból volt kirívó, hogy három (ha jól emlékszem) nagyon rosszal kezdődött a verseny, és komolyan elkönyveltem magamban, hogy akkor most ez lesz minden idők legrosszabb karaoke versenye az Adarna / Adarnako 2006 tavasza óta tartó történelmében. Két komoly probléma volt: Vagy nem volt hangjuk az énekeseknek, vagy ha volt is, annyira nem voltak összhangban, hogy az rettenetes volt együtt hallgatni őket. Vagy össze-vissza énekeltek, vagy a hangjuk nem passzolt össze. Mindenesetre jöttek aztán a jobbnál jobb előadások. Mindenesetre elővettem a Nintendo 3DS-t, és játszottam a Sega Game Gear-es Sonic the Hedgehog játékkal. Mert Sega játékok is letölthetők hivatalosan Nintendo konzolra. Hihetetlenül élveztem a játékot. Akkor álltam meg, amikor egy-egy jó versenyes dal volt, azért néhányszor akadozott a játékom emiatt, mert volt néhány jó előadás, de az biztos, hogy elszoktam a karaoke versenytől. ^^'

Aztán elnéztem a konzolokhoz. Arra nem számítottam, hogy lesz Nintendo (mivel tudtam, hogy nem lesz...), de kíváncsi voltam, hogy van-e PlayStation 4 stand. Hát azt láttam, hogy a PC GURU nagyon aktív, több standjuk is volt, meg sok-sok MMORPG, amibe minden olyan PC-s játékot belesorolok, amikben nem vagyok érdekelt, még akkor is, ha nem azok. Konzolból meglehetősen kevés volt, retro konzolok azért jelen voltak az Insert Coin egyesületnek köszönhetően. Volt klasszikus Pong, Super Nintendo, Sega Master System, Wii, 2 db. PlayStation 2, valamint egy kamu Nintendo is. Nem vagyok híve annak, hogy ezt kihozzák, bár abból a szempontból jó, hogy egy sárga kazettával egy rakás retro játékot megoldanak. A PlayStation 2 mindig foglalt volt, ezért a Super Nintendóhoz ültem le, itt játszottam egy kis Super Mario Kart-ot. Megszereztem azokat a serlegeket, amik még hiányoztak. De volt olyan, hogy Super Mario All-Stars volt a gépbe téve. Láttam egyébként a retro konzolok szomszédságában néhány PlayStation 4-et TV-hez kötve, de láttam, hogy ott sem volt szabad hely, meg én arra számítottam, hogy standok lesznek kiállítva. Ezt most inkább kihagytam, inkább nézelődtem az árusoknál. A Konzolvilágnál volt Nintendo Monopoly és The Legend of Zelda Monopoly. Mind a kettő 13.000 forint volt per db. Azt gondolom, hogy nem volt olyan vészesen drága, ha azt nézem, hogy maga a Monopoly sem egy olcsó játék, erre jöttek rá a hivatalos Nintendo licenszek. Ha lett volna rá pénzem, de bizony megvettem volna. Azért üres kézzel nem jöttem el. Vettem három régi PC GURU magazint 1000 forintért. Kiválasztottam a legrégebbieket, amik kint voltak, ezekből vettem: 2009/9, 2010/3, 2010/6.

Visszamentem a karaoke terembe, folytattam a vívmányos énekeket. Örültem annak, hogy a nyugati előadók kategóriájában magyart is lehetett választani, és kigondoltam, hogy megnézem milyen a Zorán: Kócos ördögök kfn-je. El is tudtam volna viccesen énekelni, csak hallom, hogy a zenei alap más hangszínben van, ezért váltani kellett. Nem volt így annyira jó, de azt amúgy nagyjából tudtam, hogy a Zorán dalokhoz nem elérhető zenei alap, csak meglepett, hogy más hangszínben szól.

És igazából már itt leadhattam volna a pecsétjeimet, mert a többieknek is lassan gyűltek, ezért azt találták ki, hogy már három után le lehessen adni. Jó ötlet, hogy mindenki változatosan énekeljen, de "homogénebbé" tette a fellépők listáját. Konkrétan látszott, hogy kevesebben voltak az újak, akik csak alkalmilag lépnek fel, többek voltak a veteránok, a keménymag. Így a mostani karaoke nem volt annyira változatos. És talán nem is voltak olyan sokan a teremben, de az biztos, hogy a lista inkább velünk volt tele. Ettől függetlenül énekeltem még két dalt, hogy teljes legyen a pecsét. A negyedik dal hogyhogy nem megint Slayers dal? Ez is meghackelt változat, de nem annyira erősen. A Get along ~SelfTag Version~ csak Hayashibara Megumi énekli egyedül. Készült néhány meglepetéssel a 2006-os visszatérésére. Annyira nem szeretem ezt a változatot, amikor hallgatom, akkor mehet, de felénekelve egyáltalán nem éreztem különbséget, hogy most az eredetit éneklem, vagy Hayashibara-san sajátját. Az utolsó dal, pedig a film és musical volt, méghozzá a Macskarisztokraták Disney klasszikusból a Thomas O'Pamacska dala volt. Meglepődtem, hogy a köztes beszéd is megmaradt, azt hittem, találtam egy olyan változatot, amelyben legalább az nincs benne. Már csak azért is, mert ha jól emlékszem, a filmzene CD-n, az már nincs benne.

És ez már nagyjából a nap végére maradt. A nagyszínpad most a szabadtéren volt, ott is volt az eredményhirdetés. Azt hiszem, a magyar AMV rettenet helyezettes videóit mutatták. Egész jók voltak, de hogy az 1. helyezett videója, vagy 10 percig tartott, azt azért nem egészen így kellett volna. -_- Nemcsak én untam már a végét. A karaoke verseny eredményhirdetésén Mystráék az elért pontszámot is megosztották a közönséggel. 50 pont volt a maximum, és azért árulkodó, hogy a harmadik helyhez elég volt 38 pont, a második helyezett csoport meg 46 pontot ért el. Az első meg 47-et, de a lényeg, hogy tényleg ketten voltak kimagaslóak, meg néhányan jók, és ennyi. Azt hiszem, 16-an vagy 17-en léptek fel végül? Ketten nem jelentek meg, valamint LyraEvi-ék nem tudtak felkészülni, ezért visszaléptek a versenyzéstől. Pedig neki bizony szép hangja van, magasabbá tette volna a 3. helyezett pontszámát. Ami nagyon érdekes volt, hogy a dalszövegfordító verseny eredménye is most volt, Mystráék hirdették ki, és Superion külön nívódíjat kapott, a maga 150 pontjával, ami maximálisnak számít. Meglepett egyébként, hogy mennyire meglepődött, még remegett az öröm érzésétől, meg hogy aztán ő és Waka nyerte meg a karaoke versenyt is... Úgyhogy kijutott neki a jóból, teljesen jó értelemben. Amikor visszaért mindenki, akkor osztottak kisebb ajándékokat azok között, akik összegyűjtöttek legalább 3 pecsétet. De hogy ne legyenek "hátrányban" azok, akik összegyűjtötték mind az ötöt, ezért először mi húzhattunk aranyos vasalható gyöngyökből készített figurákat. Majd azok, akik kevesebbet gyűjtöttek össze. Mindegyik figura a The Legend of Zelda szériából voltak valók. Csak egyáltalán nem ismertem fel az én Zeldámat, amit kihúztam. De amúgy jó ötlet volt.

A Late Night Karaokén most nem nagyon erőltettem a szereplést, de azért egy dalra felmentem, ez pedig a Full Metal Panic!: tomorrow volt. Szó volt róla a fórumon, meg szombaton is valamilyen okból kifolyólag. Mindenesetre sajnálatos, hogy Shimokawa Mikuni karrierje manapság inaktív. Úgy tudtam, hogy utoljára 2010-ben jött utoljára kiadvánnyal, de most nézem, hogy pont ezen a héten jön egy válogatásalbummal. Érdekes lesz sok év után újra hallgatni őt, figyelni fogom a megjelenését. Mert a tomorrow nekem is tiszta retro, mivel első animés dalaim között volt. Egy darabig mentek a dalai úgy-ahogy, de aztán eltűnt a párszázas eladások árnyékában. De most egy válogatásalbum erejéig visszatér. Vajon mennyire lesz sikeres? Vissza fog térni? Ki fog derülni. Nem annyira különleges a hangja, de szívesen hallgatom olykor-olykor.

Eltelt a Late Night Karaoke, jó volt 21.30-ig maradni. Elbúcsúzva a többiektől mentem bagszihoz (majdnem azt írtam, hogy haza... vajh, mit szólna, ha az ő házába mennék haza? O_O) Egy kicsit beszélgettünk még az este, de ő is elfáradt, úgyhogy elég hamar nyugovóra tértünk. Én még befejeztem az 1997-es Játék határok nélkül 3. elődöntőjét, utána aludtam.

VASÁRNAP

Kegyetlen élmény volt reggel 7 körül izomgörccsel a bal felkaromban ébredni, és mire visszaállítottam a helyére, úgy be voltam pánikolva, mintha nem is tudom, mi történt volna. Mert ha rossz irányba viszem vissza, úgy elkezd fájni, mintha eltörne az egész csont, de aztán sikerült... Ritkán fordul ez elő, 6-9 havonta egyszer, de az akkor számomra megvalósult rémálom. Azon viszont meglepődtem, hogy bagszi haláli nyugalommal viselte a helyzetet, mondta, miután rendbetettem magam, hogy magnéziumhiány, ezt igyam meg. Hát jó... Mindenesetre egyikünk sem ébredt jól, nekem is kellett egy pár perc, mire teljesen megnyugodtam. De aztán jókat beszélgettünk, utána játszottunk ismét egyet Mario Kart 8 Deluxe-szel. Most arra voltam kíváncsi, hogy ugyanazzal a kocsival, amivel Wii U-n játszok (Badwagon kocsi, Slim kerék), másabb-e az irányítás? Magyarán, hogy más-e a Switch-es Mario Kart fizikája, mint az elődé? Olyan nagy különbséget nem tapasztaltam (már, ha van), ugyanúgy VS-ben játszottunk 12 menetes 150cc meccset, nehéz gépi ellenfelekkel. Az eredmény önmagáért beszél.

Én voltam a narancssárga Yoshi. Az volt a poén, hogy az utolsó verseny előtt 6 pont előnye volt bagszinak, és ellőttem azt a poént, hogy micsoda poén lenne behozni a hátrányomat az utolsó versenyre? Konkrétan ez történt. Én megnyertem az utolsó versenyt, bagszi meg 4. lett, és pont kijött a 6 pont különbség, de hogy két gépi játékos is beszáll a holtversenybe, ezen akkorát röhögtünk.

A közös játék egyébként az én ötletem volt, mert nézegetem a telefonomat, és egyszer csak azon kapom magam, hogy ketten vagyunk egy légtérben, és mind a ketten csendben a saját telefonunkat bámuljuk. O_O Olyat csinálok, amit a legnagyobb képtelenségnek tartok, na ennek azonnal véget kell vetni! A közös játék épp kitartott a 9.30-as indulásig. Ismét a SPAR-ba mentem napikaját venni. Most nem voltam annyira énekes hangulatomban, csendben jártam végig a sorokat. A Hungexpóhoz viszonylag hosszú séta vezet, de mivel nem árusítottak jegyet, ezért semmi sor nem volt, azonnal bejutottam. Vasárnap lévén most nem volt akkora tolongás a karaoke teremben. Ma is volt vívmány, de másfajta, mint a tegnapi. 13 meghatározott dal közül kellett egyet elénekelni. Aki énekel egy ilyet, az kap egy... minek is hívták azt a kulcstartót? Arra voltak a dalok sorszámai írva, mindenki megkapta azt, amelyiket énekelte, és a nap végére sorsoláson vehetett részt. Egy ember egy listás dalt énekelhetett. A karaoke szempontjából jobbnak tartom ezt a rendszert, mert nem az van, hogy valaki sokszor áll ki énekelni, hogy gyűjtse a pecséteket, így többen énekelhettek. Nagyon jó a szombati, de a vasárnapit preferálom, és javasolnám, hogy legyen abból rendszer. Én azt csinálnám, hogy mivel szombaton többen vannak, ezért felírnék mondjuk 25 dalt arra a napra, amit csak egyszer lehet elénekelni, és mindegyiket másnak (Ez volt az alapelv is, úgyhogy ebben nincs újdonság), és ez kellő változatosságot biztosít. Az egyik vívmányos dal egy JAM Project szám volt, a ONE-PUNCH MAN-től a THE HERO!! ~Ikareru Kobushi no Hi wo Tsukero~, ezt Superion énekelte el, de úgy, ahogy állítom, hogy senki megközelítőleg nem énekelte el úgy, ahogy ő. Hihetetlen hangja van egyébként is, és bár nem tudta a JAM Project-féle hangot kihozni magából, de nagyon jól megoldotta a saját hangjával. Megmosolyogtatott, hogy előtte meg John énekelte a GARO szériából a B.B.-t, úgyhogy két JAM Project dal volt egymás után.

Ma kétszer voltam kint énekelni. Először Okui Masami-tól a Regret című dallal mentem ki. Éreztem magamban a hangulatot, de kevesen osztoztak a dal andalító hangulatában, ugyanis többen elhagyták a termet, nagy volt a mozgolódás. Hát nem hiába, egy 5:50 hosszú balladáról van szó. Aztán jött a zenekvíz. Voltak nagyon jók, volt Gamer kategória is. Hogy találták meg Mystráék a Super Mario World kastély zenéjének azt a változatát, arról meghallgatnék egy előadást, de jó poén volt. Volt kettő, amit szintén jó volt hallgatni. Az egyik, amiben reménykedtem, az a Yondemasuyo, Azazel-san, és megszólalt az instrumentalok között. Volt metál kategória is, és teljesen igaza volt Mystrának, amikor megemlítette az Animetal nevű együttest, amit ismerek is, hiszen az egyik tagja, Sakamoto Eizo a JAM Project alapítótagja volt. Bár annyira nem ismerem a feldolgozásaikat. És nem ám a Yondemasuyo, Azazel-san volt az egyetlen Yonekura Chihiro dal, volt még az Arashi no Naka de Kagayaite, mely a a trance kategóriában szólalt meg. Az egyik meghatározásban négy Gundam széria is volt, köztük a 08th MS Team, és reméltem, hogy az lesz. Bejött. Persze nem minden ilyen megérzés, remény jött be, úgyhogy tessék megnyugodni, nincs itt vonzás törvénye.

A zenekvíz után volt még egy kis idő 14 óráig a japán és koreai zenei videókig, ezért néhányan énekelhettek, köztük én is. Most énekeltem az általam választott listás dalt, ez pedig a Gundam Seed-ből az Akatsuki no Kuruma volt. Igazából az eredeti változatot FictionJunction YUUKA-tól nem annyira ismerem, csak tudom, hogy régen rendszeresen elő volt adva karaokén. Yonekura Chihiro feldolgozta a Nakeru Anison című albumára ezt a dalt, én azt a változatot ismerem inkább. Amúgy jó volt énekelni, vitt magával a dal hangulata, akkor nagyon éreztem. A második refrén utáni levezető versszak dallamát elfelejtettem, de ahhoz képest, hogy nem hallgatom valami sokszor a dalt, bőven elégedett vagyok magammal, főleg, hogy szerettem is énekelni. Azt hiszem, rögtön utánam jött a japán és koreai zenei videó, amiből nem kérek, ezért elmentem. Előzetesen megbeszéltük Mazsibazsival, hogy együtt megyünk kajálni, de mondta, hogy nem biztos, hogy akkor ráér, végül az lett, hogy egyedül mentem. Eredetileg a Burger Kingbe mentem volna, de aztán eszembe jutott, hogy van egy kínai étterem, és ha olcsón adnak jót, miért is ne? És tényleg nagyon olcsó volt. Egy adag szezámmagos csirke rizstésztával volt 800 forint. Nem is néztem tovább. És jó is volt, azt hiszem, egy darabig nem is leszek éhes. Csakhogy mire visszasétáltam a Hungexpóhoz egyre rosszabbul éreztem magam. Valószínűleg a nagy meleg is közrejátszott, és ilyenkor nem érdemes nagyobb adagot enni, de hogy közvetlen ezután lettem rosszul, az azért árulkodó. Örültem is, hogy volt még idő rendbe jönni, de ez nem sikerült. Fejfájás, migrén, mintha nyomnák a szemem, meg hányinger is... A konzoloknál próbáltam megnyugtatni magam, egy szék szabad volt. Meg amikor felszabadult a Super Nintendo, akkor játszottam ma is egyet a Super Mario Kart-tal, de most nagyon rossz volt így játszani. Abba is hagytam. Egy kicsit maradtam még, annak reményében, hogy jobban leszek, mert úgy voltam vele, hogy talán el tudom énekelni még azt a dalt, amit eredetileg szerettem volna (Suzuki Yuuto: La-La-La), de képtelenség volt, úgyhogy odaadtam a bilétát 8-nak (a 8-as számút...) és inkább a vonathoz mentem.

Élek a gyanúperrel, hogy az is rontott az állapotomon, hogy semmi levegő nem volt a karaoke teremben. Már vasárnap délelőtt is arra mentem be, hogy semmi szellőztetés nem volt, és baromi meleg uralta a termet. A Hungexpo K csarnokának 2. emeletén levő vetítőteremben van a karaoke, és azt úgy kell elképzelni, hogy van a lépcsőfolyosó, csak ott van ablak. És onnan egy másik folyosón át vezet az út a vetítőterembe, jelen esetben a karaoke terembe. Itt semmi ablak, semmi szellőzőnyílás nincs, és két napon át egy rakás ember, azért el lehet képzelni... Nem volt eddig sem könnyű, de most hogy rosszul voltam, most kifejezetten rossz volt ott lenni. Nagyjából a lehetetlennel lenne egyenértékű, ha indítványoznám, hogy más teremben legyen a karaoke, mert általában, ha valamelyik terem üres, az nincs kibérelve, tehát zárják. De nagyon jó lenne valami megoldást találni, mert akkor se jó ott lenni már a végére, amikor jól vagyok. És gondolom, hogy mivel több kisebb terem is van a 2. emeleten a karaoke terem körül, ezért jobb azt kibérelni, mert olcsóbb, de ahogy elgondolkodtam, most például zárva volt a főbejárattal szembeni nagyterem, ahol korábban az árusok, és a konzolok voltak. Az nagyon jó lenne, mert van ablak, ajtó járna a levegő, de sajnos nincs ráhatásom a teremre.

Inkább elindultam a vonathoz, ami hazavisz. Hazafele séta közben, azért kikísérleteztem, hogy vajon el tudnám-e énekelni a dalt, de 2-3 sor után nem volt semmi erőm az énekléshez, úgyhogy jól tettem, hogy inkább eljöttem. A másik probléma az volt, hogy nem jöhettem haza akármelyik vonattal. Ugyanis most, hogy végre aktívan használom az okostelefonomat, úgy döntöttem, hogy még egy terepen igénybe veszem: e-vonatjegy. Ennek van egy olyan sajátossága, hogy a megadott járatra lehet jegyet venni, és úgy van, hogy attól a járattól kezdve aznap éjfélig érvényes az adott jegy. Ez nagyon érdekes, mert úgy volt, hogy a 12.19-re váltott vonatjegy ugyanúgy aznap végéig (24 óráig) érvényes, ahogy a visszaútra 18.21-re megváltott jegy (Kőbánya felsőtől) ugyanúgy aznap éjfélig érvényes. És vajon ugyanúgy nap végéig lenne érvényes, ha a 6.10-es vonatra vettem volna meg a jegyet? Ha ezt tudom, másképp csináltam volna. Mert ha így rosszul voltam, akkor inkább a korábbi vonattal mentem volna haza, ha tudtam volna. De megvártam a 18.21-et, ezzel a vonattal mentem el Szolnokig. Még az 1998-as Játék határok nélkül 3. elődöntőjét is csak nagy nehezen tudtam végignézni, pedig micsoda "élmény" Deréki Betty csalását nézni, ahogy felfeszítette a rácsot, mielőtt kiszabadították volna... Szolnoknál kezdtem el jobban lenni, aztán mire hazaértem Békéscsabára már egész jól voltam, de azért éreztem, hogy ki kell hogy aludjam magam. Most már jó minden.

Képek majd jönnek, csak még válogatom. A két eredményes kép meg bagszi Switch-ével lett csinálva, onnan meg azonnal elmentve. Addig az eseményhez szállítsa a képzeletetek a képet.