Garfield és barátai theme song angol dalszövegek

Ahogy írtam az előző Garfieldes postomban, majd fogok írni a zenéről is. Kirakom a két nyitódal angol szövegét:

1. opening dalszöveg

Ladies and Gentlemen, Garfield & Friends. Friends Are There
To Help You Get Started, To Give You A Push On Your Way. Friends Are There
To Turn You Around, Get Your Feet On The Ground For A Brand New Day
They'll Pick You Up When You're Down
Help You Swallow Your Pride When Something Inside's Got To Break On Through To The Other Side
Friends Are Someone You Can Open Up To
When You Feel Like You're Ready To Flip
When You Got The World On Your Shoulders
Friends Are There To Give You A Tip
Friends Are There When You Need Them
Their Even There When You Don't
For A Walk In The Park, For A Shot In The Dark
Friends Are There. Garfield: "I Don't Care"
But Friends Will Care For You-u-u-u-u-u-u!

2. opening dalszöveg

We're (We're) ready (ready) to (to) party! (party!)
We're ready to party, we're ready! I hope you bring lot's of spaghetti!
Come on in , come to the place where fun never ends! Come on in, it's time to party with Garfield and friends!
Dancing, Fiesta! Romancing, Siesta!
Samba, La Bamba, Eye Carumba!
Disguises (Disguises), surprises (Surprises)
and pies of,(and pies of) All sizes!
Come on in, come to the place where fun never ends. Come on in, it's time to party with Garfield and Friends! Garfield and friends!

A magyar majd később jön, az a helyzet vele, hogy nem is értem tökéletesen a szöveget mindenhol, vagy ilyen értelmetlen dolgot hallok ki, így annak leírásához segítségre van szükségem.

Úton a két csillag felé

Annak ellenére, hogy írtam, hogy a Mario Kart 8 mennyire nehéz a többihez képest, azért a Mario Kart 7-ben is kell küzdeni. Csak a 3DS-es rész azoknak válik hamar könnyűvé, akik 24:7 játszanak, hogy minél hamarabb meglegyen a dicsőséges 3 csillagos minősítés. Persze ezzel semmi baj nincs, azért is jó, hogy léteznek ezek a rangok (nevezhetjük achievement-eknek), mert egyfajta nívót mutat fel játéktudás tekintetében. Én továbbra is megmaradok olyan játékosnak, aki megadja a módját a játéknak. Bár magam is elgondolkodok azon, hogy miféle módja lehet annak a játéknak, amit éjfélkor félálomban játszok, hogy meglegyen a 2 csillagos minősítés. Már csak a Mirror Lightning Cup-ja hiányzik. Ha az meglenne, akkor mindegyik bajnokság legalább 2 csillagos lenne. És ez fémjelezné az igazi tudásomat. Nem tudok akkora trükköket, hogy 3 csillagos legyek, másrészt meg túlságosan unalmas lenne az offline játék, ha annyira jó lennék. De a két csillag több, mint tökéletes nekem. Bár azért így komolyabban játszva azért azt tapasztalom, hogy a gépi játékosok is tesznek arról, hogy nehéz legyen elérni a rangos minősítést. Hasonló érzéseim voltak a Pokémon Trading Card Game kapcsán is Game Boy Coloron, bár az abból a szempontból más, hogy az ilyenféle harci kártyajátékokban is nagy szerepet játszik a szerencse, viszont a GBC játékban azt vettem észre, hogy eleinte úgy alakulnak a dolgok, hogy nekem kedvezőtlen, és utána megy át abba, hogy tuti győzelem, nem is lehet elrontani. Ez az egyetlen problémám a Pokémon TCG játékkal GBC-n, hogy "irányítottnak" érzem a történéseket, de amúgy magasan ajánlott mindenkinek. Visszatérve a Mario Kart-ra, a 7-esben is hasonló érzéseim voltak, bár több múlik a saját tudáson, de amikor pont kilövéskor (például ágyúból) áll elém az egyik ellenfél játékos, mögötte mondjuk zöld tekivel, azt a gép úgy dekódolja magában, hogy leestem, és újraindít. Nálam ilyesmi szokott gyakrabban előfordulni, az nemigen, ami másokkal, hogy a cél előtt lövik ki őket kék, tüskés tekivel. Tény, hogy az a legbosszantóbb. Amúgy, nem szoktam befejezni a versenyt, ha biztosra vehető, hogy nem lesz meg a két csillag, hiszen az érmék folyamatosan gyűlnek, és egyrészt még nincs felfedve minden autós rész, másrészt meg szépen mutat a statisztikában, ha majd több 10.000 érmém lesz, és akkor azt mondom, hogy megérte annyiszor újrakezdeni. Úgyhogy Mario Kartozni nagyon jó dolog.

Meg egy kisebb siker is: Sikerült átvinni a Nintendo DSi adatait a Nintendo 3DS XL konzolomra. Ez önmagában nem nagy dolog, hiszen ez adott. Csak azt nem tudtam, hogy hozzáadódnak az adatok a 3DS-re, vagy felülíródnak. Nagyon rosszul viselném, ha harmadszor is újra kell kezdenem. Kipróbáltam, és örömmel vettem, hogy hozzáadódtak az adatok, így a fotók, zenék adatai egyhelyre kerültek, valamint volt három letöltött játék DSiWare-ről, az is átkerült az új gépre: Photo Clock, Kung Fu Dragon és A Little Bit of Dr. Mario.

Néhány régi Garfield képsor – 5. rész

Ismét Garfield-post. Nézem a Garfield és barátai sorozatot, és a főcímdalok tekintetében a régi magyar teljesít a legjobban. Én nem tudom, hogy az angolok kikkel énekeltették fel, de az eredeti angol az valami borzasztóan igénytelen ének tekintetében. Azt mindig át szoktam ugrani, egyszerűen nem bírom hallgatni. Viszont a 3. évadtól hallható 2. opening dal kifejezetten jó lett, sőt hovatovább nagyon jó. Eleinte azt is átugrottam mindig, vagy akkor megyek el valamit gyorsan csinálni, aztán egyszer túl hamar végeztem, még ment a zene, aztán rájöttem, hogy az elsővel szemben ebben nagyon jól énekelnek. Pedig hallani, hogy ugyanazok az előadók. Az egyik biztos, hogy Lorenzo Music, Garfield eredeti angol hangja. Lesz majd még Garfield zenélés, de most jöjjenek a menő és vicces képsorok, amiket legjobbnak tartok.

Amikor már azt hinnénk, hogy megmenekültünk a bajtól, kiderül, hogy azt egy sokkal nagyobb követi:

- Ó, jaj!
- De jó!
- Ó, jaj!

Marad is a hónap és a nap, csupán néhány évet ugrunk előre. Rettegjetek, ha Karate Macs lecsap, mert senkinek nincs kegyelem!

- Karate Macs bemutatja művészetét az asztallábon.
- HÍÍJÁÁ!
- Karate Macs hihetetlen előrelátási hiányáról is tanúbizonyságot mutat.

Pedig Ubul csak jót akart...

- Hozd ide a labdát, labdaszedő!
- UBUL!
- Beszélgetnünk kell.
- Itt jön a pályagondnok, és igen, azt hiszem, hoz magával fegyvert is.

Garfield amnéziáját a Garfield és barátai rajzfilmsorozatban is feldolgozták, "Ki mit felejt?" címet kapta az az epizód. Ez a képsor inkább megríkatja az embert, minthogy megnevettetné.

- Nézd, Garfield. Ő Mici! A kedvenc tulajdonod, és legjobb barátod. Emlékszel Micire?
- Ne légy buta! Felnőtt macska vagyok. Mihez kezdjek egy plüssmackóval?

Már több példa is volt arra, hogy minden nézőpont kérdése, de ha Garfieldról van szó, akkor különösen egyedi az a bizonyos nézőpont.

- Szeretnél egy kortyot a kólámból, Garfield?
- Persze.
- Ezt te kortynak hívod?!
- Valakinek korty, másnak pöfögés.

Garfield tesz róla, hogy bár látszólag nem mond igazat, mégis igaz legyen a tagadása.

- Vedlesz!
- Én nem.

Sejtésem sincs, hogy ki tehette ezt a galádságot.

- De rossz nap volt a mai, Garfield.
- És nem csoda.
- Valaki "Temessetek el élve" feliratot ragasztott a hátamra!
- Igen, vannak napok, melyek jobbak a többihez képest.

Fő az egyetértés

- Utálom a reggeleket
- Hát, én sem vagyok oda értük.

Ha nem is úgy, ahogy szerette volna, de Jon választ kapott a kérdésére.

- Garfield, nem láttad Ub...
- UUUUUUULT!
- ÁÁÁÁÁÁ!

Vannak olyan evidens dolgok, melyeket ha kérdőre vonnak, egyszerűen nem lehet másképp reagálni rá.

- Szóval, befejezted a vacsorádat?

Tárgyak nélkül Mario Kartozni

A mostani Nintendo 3DS találkozón akadt meg a szemem teljesen véletlenül azon, hogy Mario Kart 7-ben VS módban be lehet állítani, hogy tárgyak nélkül is lehet versenyezni. Ezt akkor nem volt lehetőség kipróbálni, de nagyon megihletett. Tárgyak nélkül Mario Kart-ozni. Nagyon jó lehet. Az a baj, hogy VS-t csak többjátékos módban van lehetőség játszani, így nem tudtam kipróbálni. Különben az egyik dolog, ami miatt morgok a Mario Kart 7-re, hogy kevés a beállítási lehetőség. Engem zavar, hogy csak fixen csak 4 VS-t vagy 4 csatát lehet menni egyhuzamban, aztán vége. Meg hogy nincs egyjátékos módban VS. De hogy van "Nincs tárgy" lehetőség, ez sokat kompenzál.

Ez amúgy ma jutott eszembe, megnéztem, hogy van-e a Mario Kart 8-ban is ilyen lehetőség, és igen!

A Wii U-s részben ugyanis lehet egyedül is VS-t menni a többi gépi játékossal. És látható a többi beállítás is, ez a végleges. Nehezebb ez a Mario Kart, úgyhogy nem akármi 150cc-n nehéz gépi játékosok ellen menni. Különben pont ezért szeretem a Mario Kart 8-at, hogy nehezebb lett, itt már végre kihívás elérni az első helyet, és nem azon versenyzünk, hogy kinek lesz meg leghamarabb a 3 csillagos minősítés, hanem már maga az arany serleg elérése önmagában nagy teljesítményre vall. Hogy mi lesz 200cc-n? Nem tudom, még a 150cc-n próbálgatom megszerezni az arany serlegeket. Nagyon nehéz, higgyétek el. Próbáltam amúgy a 200cc-t most is, mielőtt észhez tértem volna, és átmentem volna 150cc-re, a 9. helyen végeztem végül a 12-ből. Ott már akkor nagyon örültem, ha 6. lettem, nemhogy megnyerni... Itt most 150cc-n egyszer sikerült nyerni. Ha lett volna pezsgő, megbontottam volna örömömben, mert tényleg nem akármilyen eredmény. De pont a kedvenc pályámon sikerült elérni, a Toad's Turnpike-on, mely Nintendo 64-es is nagy kedvenc volt annak idején. Nemcsak a győzelem miatt volt ez a legjobb verseny a 8 közül, hanem mert ez volt a legnyugodtabb. Senkitől nem zavartatva mentem az élen, a forgalomban levő autókat, traktorokat, buszokat, egyéb szárazföldi járműveket kikerülni semmiség volt, végig teljes nyugalomban ment a verseny, és hatalmas élmény volt nyerni. Az egész játék sokkal jobb volt így, mert végre a valódi tudás számított, és nem az, hogy kinek milyen tárgya van, és azzal, hogy tud az élre törni. Egészen egyedi élmény így Mario Kartozni, biztosan lesz ennek folytatása. Többször voltam 4-nél rosszabb helyezett is, végül ez lett az eredmény:

Egy erős 4. hely egy 150cc-s Mario Kart 8-as versenyben egyáltalán nem szégyen. Ez jelzi azt, hogy a potenciál bennem van, csak még ennél is jobban ki kell ismerni a játékot. Arra már rájöttem, hogy a kulcs azon van, hogy vesszük be a kanyart, azon lehet sokat nyerni, és ha rosszul csináljuk, sokat bukni, ugyanis a kocsik legtöbbször nagy ívben veszik be a kanyart, így ha nem figyelünk, hamar a túlsó oldali falnál találjuk magunkat. Igazán büszke vagyok magamra, csak így tovább!

A Wii U menü lefényképezésével pedig a jelenlegi digitális játékgyűjteményemet van lehetőség megmutatni:

És ez persze csak a Wii U-s, a Wii-sek a Mii Mode-ban vannak elrejtve.

Megújult a Last.fm weboldal

Már néhány hónapja látható volt béta verziójában az új Last.fm weboldal. Amikor megláttam, az volt az első gondolatom, hogy én törlöm magam onnan, nekem ez nem kell! Áttekinthetetlen, jelentéktelen dolgok kiemelve, és sötét. Tegnapra élesítették az oldalt. Talán javították is azóta, de mostani állapotában jobban tetszik, de az most sem, hogy fekete minden. A réginél alapértelmezetten a piros volt a szín, és lehetett feketét választani. Én persze, hogy maradtam a pirosnál, hiszen az a kedvenc színem, de a megújult oldal hiába dizájnosabb, modernebb, de a fekete nagyon elsötétíti az egész oldalt. Még több lehetőséget is letiltottak, amíg véglegesítik az oldalt, remélem bővíteni is fogják, mert nagyon zavar, hogy hirtelen minden fekete lett. Viszont ami miatt tetszik, hogy többféle statisztikát lehet nézni az oldalon, és ahogy régebben is írtam, szeretek statisztikákat böngészni, elemezni, értelmezni. És a Last.fm azért jó, mert ezt a statisztikát én magam alakíthatom. Igazából ennek az oldalnak nagyjából ennyi az értelme, na meg ezáltal meg lehet mutatni a zenei ízlésünket. Ezért is jó nekem, mivel a zene az életem, ezért ezzel az oldallal sokkal inkább meg tudom mutatni önmagam, mint a Facebook-kal. Ha nem lenne ennyire sötét, sokkal jobban tetszene az oldal, de sajnos... :( De azért nézzétek meg a profilomat:

supermario4ever Last.fm profile

Néhány régi Garfield képsor – 4. rész

Garfield-ből sosem elég. Folyamatosan nézem őket a Garfield.com oldalon, amikor randomra nyomok, mindig véletlenszerűen kiad egyet-egyet. Így találkozok olyannal, amit nagyon szerettem régen, és most újra látva legalább annyira megnevettetnek, mintha most látnám őket először. Lássuk is őket:

- Mindig, amikor megjön az újság, enyém a vezércikk, Jon pedig a viccoldalt olvassa
- HA! HA! HA! HA!
- Néhány ember ízlésére nincs szó.

- Ül
- Forog
- Ugat
- Halott
- Pitizik
- HOVA LETT A BÜSZKESÉGED?!

- Miért olyan nagy a szád, Garfield?
- Hogy jobban bekaphassalak, drágám!
- Fejezd ezt be!
- Ön uram, egyáltalán nem pártolja a klasszikusokat.

- Garfieldnak és nekem mennünk kell, mama.
- Maradjatok csak! Most lett kész a pite.
- Mennünk kell. Gyere, Garfield.
- Mit mondott, idegen?

- Játsszunk Fiúk és lányok. Játsszuk azt, hogy Roy bácsi a szerződésről beszél
- És azok a nagy zöld szörnyek, akik ki akarják rúgni Roy bácsit a TV-ből...
- És az egyetlen dolog, ami megmentheti Roy bácsit, hogy levélben megírjátok, mennyire szeretitek Roy bácsit.
- Utálom, ha felnőtt férfit megalázkodni látok.

Egyes Garfield képsorok furcsa összefüggésekre világítanak rá, de ha gondolkodunk rajta, rájöhetünk, hogy nagy igazság van benne:

- Érdekes dolog az étel...
- Egyik percben gasztronómiai remekmű.
- De ha bedobjuk a lefolyóba, akkor szemét lesz.

Garfield gyakran vigaszt nyújt a kövéreknek egyedi látásmódjával:

- Soványnak lenni sem mindig habostorta.
- Nehéz lehet nadrágtartót viselni, hogy megtartsa a zoknit.
- Ismertem egy srácot, aki olyan sovány volt, hogy kétszer kellett ráálljon a mérlegre, hogy meg tudja mérni magát.

Ez a jelenet kicsit átalakítva, de szerepelt de a Garfield és barátai: A bosszúálló című epizódjában:

- Rendben, Fröccs! Menj, és keress egy ruhát, mely megfelel annak, hogy a köpenyes bosszúálló bajtársa légy!
- Első számú szabály: Sose öltözd túl a főhőst.

Amikor nem az igen a boldogító válasz...

- Nancy, lesz egy partim...
- Persze, hogy ott leszek.
- Halló?

Az egy dolog, hogy az idő kerekei visszafordíthatatlanok, de hogy ilyen kegyetlenséget kövessen el...

- Amikor kicsi voltál, az ölemben feküdtél és doromboltál.
- BÖÖÖFF!
- Az naaaaagyon régen volt.
- Szépen megférfiasodtam, nem gondolod?

Nem baj, ha egyedül vagy

Régóta ismerem a "Tele van a város szerelemmel" című dalt, de csak nemrég tudtam meg az előadót. Soha nem hallottam még a Prognózis együttesről, de ez a szám tipikus esete annak, hogy egy dallal is örökké emlékezetes maradhat egy együttes. Nagyon tetszik, főleg a hangulata miatt (mint nálam általában). Amikor először meghallottam a szintetizátor-szólót, már akkor tudtam, hogy egy életre megmarad bennem, és most megtaláltam a számot neten, és nagyon ráfüggtem. Rá is kerestem, azt láttam, hogy a Hungaroton nem jelentette meg ezt az albumot CD-n külön, csak annak idején hanglemezen, meg gondolom kazettán. Különben leginkább a dob teszi igazán erőteljessé a dalt, az emeli ki azt az érzetet, hogy tele van a város lehetőségekkel érzelmek tekintetében. Az energia az, amit nagyon szeretek ebben a számban, és mivel napok óta szinte töretlen jókedvem van, ezért most nagyon illik a hangulatomhoz ez a dal:

Formálja az ízlésemet egy néhány éve elindult rádiócsatorna Békés megyében, Mega rádió nevet kapta. Ez egy retro rádió adó, mely a '70-es, '80-as, '90-es évek dalait játssza, ezt szoktam leggyakrabban hallgatni. Szeretem a régi dalokat, főleg akkor fülelek, amikor '90-es évekből hirdet be dalt, mivel akkor voltam gyerek, és rengeteget hallgattam zenét akkor, így az az igazi nosztalgia. De az igazi rácsodálkozás számomra az, amikor a '90-es évek disco slágereit játssza a rádió, azokkal sem szerénykednek. Megmosolyogtató hallgatni, hogy mikre buliztak az akkori huszonévesek, meg nekem is hallani, hogy akkor mik voltak a trendi slágerek. Mindenesetre lehet, hogy majd még egy magyar számra rákattanok, mert nagyon bírom még a "Júlia nem akar a földön járni" című dalt, ezt is sokszor játssza a rádió, és az is olyan, hogy mindig az énekesnővel éneklem.

A végére egy jótanács: Élvezzétek ki, hogy ilyen meleg van, mert a holnapi nap lesz az utolsó igazán forrú nyári nap! Imádom, hogy ennyire bírom a meleget, már isten tudja mióta van 37°C-39°C, de nekem nemhogy semmi bajom nincs, hanem még élvezem is. Hétfőtől jelentős lehűlés, aztán még mutat magából valamit a nyár, de a 30°C már nem nagy cucc. Nem hiába a nyár a kedvenc évszakom, nagyon szeretem a forróságot, a telet bírom nagyon nehezen. Nekem 10°C alatt végem van. De amíg nyár van, addig önmagam vagyok, és ez az ami igazán jókedvűvé tesz.

Néhány régi találkozók képei

Miután megírtam a részletes videojátékos történetemet, elkezdtem gondolkodni azon, hogy jó lenne megtalálni a régi találkozók képeit is, hiszen ezek nagyon jó emlékek, mindenképp megérnek annyit, hogy nyilvánosságra kerüljön. Emlék azoknak, akik ott voltak, "ismertető" azoknak, akik nem voltak jelen. Találtam egy néhányat, ha sikerül még találni, fogom bővíteni a listát:

BigN találkozók

• 1. BigN találkozó (2007. november 3.)
• 2. BigN találkozó (2007. december 30.)
• 3. BigN találkozó (2008. március 21.)
• 4. BigN találkozó (2008. július 10.)
• 5. BigN találkozó (2008. október 24.)
• 6. BigN találkozó (2008. december 29.)

Pokémon találkozók

• 12. Pokémon találkozó - Mario Kart DS verseny (2006. december 28.)

3DS Hungary találkozók

• 5. 3DS Hungary találkozó (2012. október 6.)

Super Smash Bros. Wii U-ra

Nem terveztem megvenni a játékot, teljesen spontán találtam rá. Nagyon érdekes története van, azt hiszem, amíg élek nem felejtem el. Egy forintért láttam a vaterán meghirdetve, ugyanis az eladó elmondása szerint nem működött. Sokat gondolkodtam rajta, mert megkérdeztem, hogy mi a baja konkrétan, de nem tudta megmondani. Aztán úgy voltam vele, hogy 3.000 forintért megéri a kockázatot, hogy megadjam az esélyt, hogy esetleg működni fog. Enyém is lett ennyiért (nyomták fel az árát azért), és hát akkor lássuk. Tegnapelőtt jött meg, kipróbáltam, és döbbenten látom, hogy működik. Nem rajongok annyira a Smash Bros. szériáért, de annyira transzba estem, attól, hogy egy amúgy nagyszerű játékot ilyen jó áron be tudtam szerezni, hogy még most sem hiszem el, hogy ennyire jól jártam. Frissítette is magát a Wii U, ahogy új játéknál szokás. Nem is gondoltam, hogy pár perc alatt végez, de hogy majdnem másfél órás legyen telepítéssel együtt, az azért nem semmi. Igazából gépi játékosokkal semmi problémám nincs, többségében a saját ritmusomban játszok. Először hármas szinttel kezdtem, hogy mégis mi a helyzet a játékkal, aztán fokozatosan nehezítettem. Annyira rossz nem vagyok, csak emberi játékosok könnyen átveszik az uralmat felettem a játékban. Még nem néztem át minden lehetőséget, de úgy láttam így ránézésre, hogy kevesebb játékmód van ebben, mint a Brawl-ban. A Wii-s Smash Bros-t nagyon keményen promotálták, hogy mindennél jobb lesz, ahhoz képest, a Wii U-s résznek nem volt akkora reklámkampánya, talán kicsit egyszerűbb is lett, másra helyezték a hangsúlyt. A Mario Party-szerű társasjáték viszont bejött, az jó ötlet volt extrának. A játék összességében kellemes lett. Már csak egy Amiibo kellene, és akkor micsoda menőség lenne. Elégedett vagyok, bár ezen az áron...

Eredeti Okui Masami: Dragonfly CD

Nem volt tervben Okui Masami CD vásárlása, de amikor megláttam, hogy ez az album szállítással együtt 6 euróért az enyém lehet, hát arra természetesen nem mondhattam nemet. A Discogs weboldalán adta el egy belga srác, csodálkoztam is, hogy mitől lehet ennyire olcsó? Azt írta, hogy azért, mert ő nem webshop, neki az a célja, hogy az eladott CD-ivel örömet szerezzen a vevőnek. Nagyon szép gondolat, nem is gondolkodtam tovább, hiszen Okui Masami egyik legnagyszerűbb albumát eredetiben betudni, azért nagy dolog. És meglett. Igazából ezen az áron nem bíztam abban, hogy mindene meglesz, csak a CD tokjában, borítóval, akkor már nagyon jó. De hogy a bal oldalon levő kis papír, és a mellé járó egyéb papírok is meglegyenek, abban igazából nem is reménykedtem, de így teljes a boldogság. Egyébként ez az album nem úgy kedvencem, mint például a DEVOTION vagy a God Speed, ez a minősége miatt nagyszerű. Ez az első olyan Okui Masami album, mely a saját kiadója jelentetett meg, ezáltal érződik benne a szabadság, hogy végre szabadon írhat olyan dalokat, melyekkel igazán megmutathatja önmagát. Hallható az a fajta lazaság, hogy nem függ senkitől, és hogy szívvel-lélekkel énekel. Ez adja az album nagyszerűségét, ezért szeretem nagyon. Ezt az albumot hallgatni valóságos szertartás, fel kell rá készülni lelkileg, mert csak akkor jönnek át a dalok hangulata, ha igazán nyitott szívvel, ráhangolódva hallgatjuk őket.

Amúgy egyszer komolyan szétnéztem a Discogs weboldalon, és láttam, hogy elég sok magyar nyelvű albumról van információ, adatbázis, a kevésbé ismert albumokról is, hát megnéztem, hogy áll japán zene tekintetében. Szinte sehogy. Okui Masami-tól csak két album és két kislemez volt fent. Ez tragikusan kevés, de a két album közül az egyik a Dragonfly, itt volt eladóban ez a CD. Most megvettem és nagyon örülök neki. Emellett gondoltam, hogy teljessé teszem az Okui Masami diszkográfiát az oldalon. El is kezdtem az első albummal a Gyuu-val. Kicsit problémásan, de sikerült megírni. Csak hogy kapom a visszajelzést az egyik moderátortól, hogy nem lehet csupa nagybetűvel írni a címet, meg ha hivatalosan úgy is van, mert ellenkezik a Discogs szabályzatával. Olyan címet, mint a REINCARNATION kis betűvel látni, valósággal a kardomba dőltem. El is vette a movivációmat, mindenesetre megcsináltam később a God Speed album profilját. Ezt a szabályzatnak megfelelően csináltam meg. Beáldozom ezt, csak hogy minél több helyen lehessen olvasni az énekesnőről, de abban nem engedtem, hogy a japán címek igenis kanjival szerepeljenek. Viszont most meg azt kérdezték tőlem, hogy melyik Monta írt zenét erre az albumra. Honnan tudjam? Én csak egy Montát ismerek, aki Okui Masami-nak írt zenét, és a koncertjein gitározik (ha jól emlékszem).