Lehet szeretni Masamit, mert nemcsak a szerelemről énekel, hanem barátairól is, nem feledi el, hogy mennyit köszönhet nekik. Ugyanakkor arról is volt szó, hogy mennyire fontos számára egyvalaki. Itt is róla emlékszik meg, a LELKI TÁRSról. Nyíltan vállalja, hogy egyedül gyenge, és barát nélkül nem sokra menne. Tehát nagyon szép dallal zárul az evolution album, igazi, megható zene, dominál az elektromos gitár. Igazi kincs a többi dal mellett.
http://www.youtube.com/watch?v=AQMV_LlAgLc
Amihez Masami hozzányúl, arannyá változik, ezt az ő esetében is ki lehet jelenteni, és ez leginkább a feldolgozásaiban látszik meg. Ez ugyanis nem saját szerzemény. Csupán a Ghost Sweeper Mikami movie dalát ő adta elő, ezért a pályafutásának 10. évfordulójára készített feldolgozásalbumára felkerülhetett ez a dal. Különleges album lett az. Nagyon érdekes, hogy mintha más lenne az énekstílusa, és képes a legegyszerűbb dalt is a saját hangjával különlegessé tenni. Ez nagyszerű. A zene "szellemes" hangzása, és annak korszerűsítése sokat lendített a dal hangulatán.
http://www.youtube.com/watch?v=F5T7EttJMsM
Tegnap reggel megkértem a Csibit, hogy tanítson meg vasalható gyöngyökből képet "faragni". Azt mondta, hogy örömel vállalja, nem olyan nehéz. Ezt örömmel vettem, de akkor többre nemigen futotta, mert mennie kellett. Most meg várom, hogy megbeszéljük a részleteket.
Közben összecsomagoltam a Wiit, mert megbeszéltük tegnapelőtt Dakival, hogy egy Wii Party jó lenne Laciéknál. És mivel ők is áldásukat adták az ötletre, ezért elmentünk. Amikor megérkeztem, küldtem mindkettejüknek egy híváskérő SMS-t, mivel nincs pénz a kártyámon, de csak kb. 10-15 perc múlva jöttek ki. Addig a kutyával beszélgettem. Mondtam is neki, hogy szóljon a gazdájuknak, hogy megérkeztem! :o De csak ott várt a kerítésnél, hogy bejuthassak. ^^' Különben úgy volt, hogy Dakival együtt megyünk, de ő csak később tudott jönni, így nem vártam meg. Amikor bejutottam, fent összeszereltük a Wiit. Lam'O még egy kicsit gépezett lent, mi Duonggal Super Smash Brosoztunk. Ezt tudom imádni egyes emberekben különben. ^^' Mondja, hogy gépen mennyivel jobban megy neki, itt csak bénázik, persze szinte mindig ő nyer. Én is szeretnék így bénázni. De nem sokat játszottunk, mert jött a hír, hogy kész az ebéd, úgyhogy ettünk. Közben Daki is megjött, és miután én végeztem, lehoztuk a Wiit, mert a többiek aludni akartak fent. Hát csak tessék. Bár kétlem, hogy abban a zajban, amit csináltunk tudtak aludni, de nem szóltak... Nem sokat játszottunk négyen, Lam'O és Daki gépeztek, és csak mi ketten játszottunk. Ja, és ők közben Rádió 1-et hallgattak... Csak igazi, fejfájós sláger megy. Egyszerűen nem bírom hallgatni azokat a tákolmányokat, amik ott mennek. Nekem is volt egy rövid Rádió 1-es korszakom 2002-ben, de az tényleg rövid, mert már nagyon idegesített, hogy egy dalt 26× játszanak le egy nap. És döbbenten hallom, hogy effelől semmi változás nincs... Azért próbáltam kiszűrni az agyammal a "zajt", és a New Super Mario Bros. Wiire koncentrálni. Most új mentést kezdtünk, nagynehezen elevickéltünk a 3. világig. De tényleg nem volt semmi, hogy Duonggal mit össze nem szenvedtünk. ^^' Daki, amikor ránk nézett, azt mondta, hogy ahogy mi játszunk, azt tanítani kéne. Hát igen, nem hiszem, hogy Zolin kívül bárki is képes azt megcsinálni, hogy az összes szakadékot átugorja, de a legkisebbe beleesik. Legviccesebb manővereink egyike volt még a vizes pályákon a halak kilövése, valamint a 2. a világ azon pályáján levő hadműveletünk, ahol fújt a szél előre. Na de nem baj, mert nagyon élveztük a játékot. ^^ Tényeg jól össze tudunk dolgozni, egy pillanatra eszembe is jutott a Wii Party azon játékrésze, ahol felméri, hogy két játékos mennyire tud összedolgozni, szerintem nekünk magas százalékot adna. Egy időben (a 2. világ mini-kastélyánál) Lam'O-ék vették át az irányítást, amíg mi pattogatott kukoricát csináltunk. Szegényeknek még annyira sem ment, nem az ilyen játékhoz vannak szokva. De amennyi titkot mi felfedeztünk, azt mondták, hogy akár egy komolyabb RPG-vel is vetekedhet.
Utána Photo Channelben puzzle-öztünk. Persze a 6, 12, 24, 48 részes képek gyorsan mentek, de a 192-es már nagyon nem. Duong már 5-8 perc alatt feladta. Inkább News- és Forecast channeleztünk, valamint megnéztük a Today & Tomorrow channelben, hogy mit tegyünk? Amikor megnéztük az ételt, Duong kijelentette, hogy biztos nem ad ki vietnami kaját, erre kiírja a gép: "Asian food" :D A gép azon tanácsát, hogy takarítsuk fel az előszobát, nem fogadtuk meg, és ahhoz sem volt sok kedvünk, hogy pihenésképp a szabadban sétáljunk.
A Wii Sports okozott még derűs perceket. Dakiék nagyon jól teniszeztek, de amikor mi voltunk Duong megint produkálta magát. Azzal nyert meg egy tenisz meccset, hogy rángatta a Wiimote-ot... A baseballnál meg az volt a poénja, hogy kitapasztalja hogy mekkora a lehető legkisebb sebesség, mellyel el lehet dobni a labdát, és úgy csinált a Wiimote-tal, mintha egy kardot tartana a kezében, és nagyon lassan belédöfné valakibe. De meg kellett állapítanunk, hogy 103 km/h-s sebesség a leglassabb. Na de ezután jött a csúcspont, a Mario Kart Wii, amikor mind a négyen játszottunk. 16 körös meccs, gép hardra állítva, szép eredményeket értünk el: én: 192 pont, Daki 133 pont, Lam'O 75 pont Duong 49 pont. Akartam, hogy csatázzunk még, de ahhoz már nem volt erejük. Inkább levezetésképp bowlingoztunk. Na ez sem volt semmi. Lam'O a másik szobából a gépe elől dobta a golyót, míg Duong a fogpiszkálók megtöltése között. Nézem is a címkéjét, fahéjas ízű fogpiszkáló... Na ezt ki kell próbálnom! És tényleg! De az alatta levő mondat jobban meglepett: "Védi a fogínyt" Na, az legyen az utolsó fogpiszkáló, amit elhasználok, mely védi a fogínyemet.
Daki a bowling után ment, és nem sokkal utána, kb. 15-20 perc múlva összeszereltük a Wiimet, és utána jöttem haza én is. Ismét jó nap volt együtt.
Nincs annál jobb, mint amikor a minőség és a hangulat testvéri kapcsolatban vannak egy dalban. Ez itt megvalósul. Egy hirtelen jött boldog, beteljesült szerelemről szól a dal.
http://www.youtube.com/watch?v=X_kuZOYPBHk
Az új stílus nagyon bejött Masaminak. A rajongók is érzik, hogy ebben mozog otthonosan, ez önmaga. A ReBirth album amellett, hogy rock album lett, kicsit misztikus is. Ezt hűen igazolja a Shinkai ~ReBirth~ dal is. Ez is egy olyan dalcím, melyet félre szoktak írni romajival, révén, hogy benne az óceán kanjija, az "Umi", ezért vannak, akik így írják. Viszont ez azt jelenti, hogy tenger. Az előtte levő kanji változtatja meg a jelentését "óceán"-ra, így lesz Shinkai. A szókincs okozza a japán nyelv nehézségét. De visszatérve a dalra, van is egy olyan hangulata, hogy maga mögött hagyja a múltat, és újult erővel egy új életbe kezd.
http://www.youtube.com/watch?v=um68hd8IZ-0
Cater üzenete (22:32):
meg ne az all staros grafikát használják, mert nekem nem tetszik
supermario4ever üzenete (22:32):
AZ ALL-STARS GRAFIKA A VILÁG LEGJOBB GRAFIKÁJA.
Moonshadow Necrokid üzenete (22:32):
I want your horror, I want your design, CAUSE YOU'RE A CRIMINAL AS LONG AS YOUR MINE
supermario4ever üzenete (22:32):
ANNÁL A FÖLDÖN JOBBAT NEM MUTATSZ FEL.
Cater üzenete (22:32):
olyan szarul néz ki
de
Cater üzenete (22:33):
az SMB grafikája
sokkal jobb
all star ilyen elcseszett
supermario4ever üzenete (22:33):
KÜLÖNBEN AZ ALL-STARS GRAFIKÁJA LESZ.
Tutajkk üzenete (22:33):
Hát azért az SMB2-nek szerintem jobb az all starsos grafikája
supermario4ever üzenete (22:33):
ÉS ALIG VÁROM.
VILÁG LEGJOBB JÁTÉKÁT KIADJÁK MÉG EGYSZER?
Cater üzenete (22:33):
OLYAN FOSUL NÉZ KI AZ ALL STAR GRAFIKÁJA
supermario4ever üzenete (22:33):
HUSZAT VESZEK BELŐLE.
VAGY SZÁZAT.
Cater üzenete (22:33):
ILYEN VILÁG SZÉGYENE
OLYAN RONDA
supermario4ever üzenete (22:33):
HÁT NINCS MÉG EGY ILYEN MENŐ JÁTÉK.
Cater üzenete (22:34):
MEG ILYEN RONDA SINCS
Az énekest én 1995 óta ismerem (illetve a Bonanza Banzai-t régebb óta, de akkor még nem tudatosodott bennem, hogy annak énekesét látom) a néhai zene TV-ből a Top TV-ből. Emlékszik valaki erre a zenecsatornára? Nagyon örültem, amikor Békéscsabán is lehetett fogni kábel TV-ről, mert természetesen már akkor is nagy zeneőrült voltam, de magyar klipeket még sehol nem láttam előtte, csak néha a köztévé játszott egy párat. És 1995-ben valami irdatlan sokszor játszották az Indiántánc videoklipet. Hatalmas sláger volt. De én akkoriban utáltam ezt a dalt. :D Talán azért *próbálja felidézni az akkori időket*, mert nekem ez a zene túlzottan "nagymenő" volt. Ez nagyon rossz szó, talán úgy tudom jobban megfogalmazni, hogy a dalhoz képest én sokkal alárendeltebbnek éreztem magam. Egyszerűbben mondva önbizalomhiány. Hát az bennem nagyon volt. De emiatt egyszerűen nem bírtam hallgatni a dalt, és most így visszagondolva igazából nagyon szerettem a dalt, csak mivel az akkori énemmel nem éreztem "egyenrangúnak" a dalt, ezért nem akartam elfogadni, hogy nekem tetszik a dal. Ezt még nekem is bonyolult megmagyarázni. ^^' Meg hát egy 9 éves gyerek mit ért a szövegéből? De a lényeg az, hogy ahogy telt-múlt az idő, ez az "utálat" kezdett enyhülni olyan dalok után, mint az Ilyenek voltunk, Minden, ami szép volt, Ikon, Végre. Na meg persze én is változtam. ^^' Az első dal, ami igazán tetszett, az 1999-ben az Ismerj fel. Azt nagyon sokat hallgattam. Akkor kezdtem el komolyabban érdeklődni a dalai iránt. Két Ákos kazetta volt ekkor, az Indiántánc, és a Beavatás, amit a nővérem vett még akkor, amikor ezek aktuálisak voltak. Ugyanis a bátyám és a nővérem is nagyon rajongója az énekesnek. Tisztán emlékszem, 1997-ben, amikor megvolt nekünk a Beavatás kazettán, még a 850 forintos árcímke is rajta volt. Úgyhogy ezeket hallgattam. 1999-ben, tehát 4 év kellett ahhoz, hogy beismerjem, hogy nagyon tetszik az Indiántánc, és mindkét albumát sokat hallgattam. De a többi kazettát csak 2000-ben kezdtem el beszerezni a Hűség album megjelenésének hatására. Az I.D.S-nek nagyon örültem, hogy megtaláltam, mert már akkor tudtam, hogy csak limitált példányszámban jelent meg (talán 2000-et adtak ki belőle?). Szépen lassan összegyűlt az összes albuma kazettán, a bátyám volt az, aki valamennyi kiadványt CD-n vett meg. Azóta egy párat én is beszereztem CD-n: Karcolatok, Test, Beavatás, Hűség, A hét parancsszó, meg 4 kislemezt szereztem meg CD-n: Keresem az utam remixek, Mindenki táncol, A szavakon túl, Alig hitted. A szavakon túl CD-t, és a Vertigo kazettát, még 2002-ben az Ákos webshopból rendeltem meg. Hát soha senki nem írta úgy félre a vezetéknevemet, mint ők. Azt már idővel megszoktam, hogy sokan azt hitték, hogy véletlen hagytam le a vezetéknevem két magánhangzójáról az ékezetet, de ők utólag pótolták... A mai napig harapok ezért. De az Ákos webshopban, aki a postázást intézte, az ugyan nem pótolta az ékezeteket, de a vezetéknevemben található r betűt k betűre írta át, és baromi furcsa név jött ki... Különösebben nem akadtam fenn azon, hogy egy betűt félreírtak, de nagyon másképp hangzott a nevem úgy. ^^' Meg a lényeg, hogy megvan. Ákos koncerten egyszer voltam, 2003. novemberében, amikor Békéscsabán volt az Andante turné, hát az valami felejthetetlen volt. Volt egy beszólása, amire a mai napig emlékszem. Az egyik dala alatt elkezdett táncolni (talán a világ legvégén, de nem mernék megesküdni rá), és a dal után valami ilyesmit mondott, hogy örül, hogy megmutathatta a táncképességét, bár azt nem hinné, hogy veszélyt jelentene Magyar népi táncegyüttesre, és ezen mindenki felnevetett. De valami hatalmas buli volt, egy koncerten nem éreztem ilyen jól magam, amíg élek, el nem felejtem. Aztán még volt az Utolsó Hangos Dal koncertturné, aztán ahogy nem hallottam felőle, tényleg azt éreztem, hogy ez volt az utolsó dala... Pláne, hogy újra kiadta az összes albumát, 2005-ben jelent meg az X + I gyűjtemény. Aztán 2006-ban jelent meg a Még közelebb című új albuma, melyre már nem mutattam olyan nagy érdeklődést, mivel akkor kezdtem el fordulni a japán zene felé. Egy párszor meghallgattam, de nem is jött vissza a régi hangulat, úgyhogy itt abbamaradt az Ákos fanságom, és pihent egészen máig.
De most újrahallgatni, nagyon-nagyon jó érzés. És most azt érzem, hogy ahogy egyre több olyan magyar zenét hallgatok, amiket régen szerettem, hogy nagyon jól megfér egymás mellett a magyar és a japán könnyűzene. ^^ Sőt! Én vélek felfedezni zenei hasonlóságot Ákos és Okui Masami (újabb dalai) között! Masami is ugyanezt a fajta progresszív rockot nyomja, csak hát ugye a szöveg másról szól kettejünek. Masami egyszerűbben fejezi ki magát, és ugye más kontinens, más kultúra, a gondolkodás, és a szöveg is más. De szerintem a zene sokban hasonlít.
De aminek még nagyon örülök, hogy próbáltam énekelni egy pár Ákos dalt miközben hallgattam, és meg voltam lepve, hogy kijöttek a magasabb hangok is. O_O Azt hiszem, most értettem meg igazán, hogy mit jelent az, hogy kinek milyen a hangfekvése, ahogy Amina is írta a 2010. októberi Mondo magazinban. Valami ilyesmit kéne japán nyelven is találni, mert teljesen más érzés volt ezeket a dalokat énekelni. És szerintem a karaoke versenyen (vagyis ezentúl énekversenyen) is teljesen más arcomat, és hangomat mutatnám meg. Különben megörültem, amikor megláttam, hogy a Még közelebb albumon van olyan dal, hogy Még közelebb (instrumental), na mondom lehet belőle kfn-t készíteni, csak amikor meghallgattam, akkor döbbentem rá, hogy ez csak egy áthangszerelt, szöveg nélküli zene, úgyhogy a karaoke verzió ugrott... Kár, énekelnék Ákost, és ahogy megnéztem a listát, egy Ákos dalból sincs még kfn. Na de ez nem azt jelenti, hogy nem is lesz. Ha vocalosan is, de csinálok egy pár nem animés kfn-t. ^_^
Igazi rock dal, az utolsó csatáról, és tényleg ilyen most vagy soha hangulata van. Egyértelműen bíztat, hogy gyerünk, legyünk bátrak, mert ha most nem megyünk neki, akkor talán soha nem lesz több lehetőség. Ritka egy dinamikus dal, én nagyon szeretem!
http://www.youtube.com/watch?v=HBQcszIcFpY
Ma este jöttem haza vonattal, az út alatt a Love.com 3 mangát olvastam. Jó sztori, alakul. Az tetszett a legjobban, amikor volt az éves rutin magasság mérés, Risa bánatosan vette tudomásul, hogy 2 centit nőtt. Ellenben Ootani büszkén mutatja, hogy ő 2 millit nőtt csak. Ott nem bírtam megállni, hogy ne nevessek. Az vitte fel ennyire a srác önbizalmát, hogy odament hozzá egy lány, aki szerelmet vallott neki. Aztán Ootani egy kosár edzés alatt balesetet szenved, és a lány végig vele marad. Ekkor eldönti, hogy coming outot tart, leveti a ruháját, kiderül, hogy a lány valójában fiú... Ez persze nagy trauma volt a srácnak, és ismét visszavett. És persze Risa egyre inkább kezdi belátni, hogy egy kicsit többet érez Ootani iránt.
Különben most hallgatom Suara: haunting melody dalát, és bár eddig is felfigyeltem arra, hogy mondja ki a szavakat, de ebben a dalban külön hallatszik. Tényleg vicces az osakai nyelvjárás (Suara ugyanis Osakában született és nőtt fel), aranyos ahogy kimondja a szavakat. ^^
Az, hogy furcsa (inkább egyedi) a japánok gondolkodása, az szerintem senkinek nem újdonság, de hogy ennek Okui Masami is hangot adjon, az már meglepő. A dal szövege szomorú, szerelmi csalódásról szól, a zene pedig a szívben tomboló fájdalmat érzékelteti. Az énekesnőnek el kell hagynia a szíve választottját, vagy lehet, hogy nem is voltak együtt? A szöveg érdekessége abban rejlik, hogy bocsánatot kér a fiútól, mert kifogásokat (az Iiwake japánul kifogást, mentséget jelent) keresett, és áltatta magát, hogy egyáltalán van remény a kapcsolatra, holott látnia kellett volna, hogy a fiú más nőt látott benne. Szomorú dal, és biztos nem ő az egyetlen, aki átélt ilyet.
https://www.youtube.com/watch?v=LZpPk3zObWM
