2010. február 21., vasárnap

Boldog születésnapot Link!

Ugyanis ma jelent meg 24 éve, 1986. február 21-én a The Legend of Zelda játék. Az egybeesés egyébként teljesen véletlen, hogy pont ma csináltam egy kis átalakítást a blogban. Aki jobbra néz, láthatja, hogy több tag van. Többször írtam már, mostanra lett végleges, hogy a blog elvesztette Zelda-exkluzivitását, ezentúl minden Nintendo játékról szabadon írok. Ha meg kéne magyarázni, hogy mi történt, egyszerű a történet. Helyretettem az agyamban az egész Zelda-jelenséget. Amikor 2008. január 25-én először játszottam komolyabban, akkor hihetetlen, megmagyarázhatatlan érzés fogott el, amit még soha nem éreztem, amióta játszok. Ez az érzés nagyon sokáig megmardt bennem, ezért is volt az, hogy sok helyen igencsak túlértékeltem a Zelda játékokat, és Mario fölé vittem az értéküket. Aztán, amikor sokáig nem játszottam, akkor volt az az érzés, hogy kezdtem unni. Mostanra helyrekerült az agyamban a Zelda játéksorozat, ezért is döntöttem úgy, hogy ez a blog ezentúl komplexen Nintendós lesz. Aztán, hogy pont ma, az a véletlen műve. ^^' Na de sebaj, Isten Éltessen Link!

Super Paper Mario 2. fejezet

Folytatom ezt a játékot, nagyon tetszik. A 2. fejezet pedig nagyon rövid. 1-2 óra alatt végig lehet vinni, az ügyesebbeknek szerintem még 1 órába se telik. Ez a fejezet Merlee kastélyában játszódik, ellenfél alig van. Ez a fejezet inkább a titkok feltárása helyezi a hangsúlyt. A 2-1-es pályán csak el kell jutni a kastélyig, nem nagy dolog. Aztán a 2-2-es pályán a kastélyban kell megtalálni a kulcsot, aki egy kicsit is forgatja az eszét az pár perc alatt végez ezzel a pályával. A 2-3-as már kicsit bonyolultabb, viszont ez a legrövidebb. A pálya elején eltörjük az egyik lakó Mimi vázáját, ezért 1.000.000 Rubint kér. Na gondolkodhatunk, honnan szerezzünk ennyi pénzt. A válasz pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. Ez is olyan, hogy pár perc alatt végig lehet vinni. A 2-4-es már kicsit nehezebb, viszont annál elvontabb. A főellenségünk nem más, mint Mimi, aki megmutatja az igazi alakját. Amikor még feltűnik, akkor nem kell harcolni vele, nem is lehet, mivel nem tudjuk megsebezni. Ekkor csak menekülni kell, feladatunk megtalálni Merlee-t, aki hol máshol lenne elrejtőzve, mint a női WC-ben? Annak is az egyik helyiségéből jön elő csuromvizesen. Nem, nem én találtam ki, hanem a készítők. ^^' Mindegy, most ezen kár elmélkedni. Egy a lényeg, hogy ha megtaláltuk, a lány, Mimi visszaváltozik azzá a lánnyá, Mariónak meg ki kell találni, hogy melyik az igazi. Ez viszont nem akárhogy helyszín megváltozik, egy televíziós vetélkedő szereplői leszünk. Mi leszünk kvázi a műsorvezetők, akik kérdéseket teszünk fel. Öt kérdést tehetünk fel, tíz kérdés van megadva a gép által. Ezek alapján kell megtippelni, hogy melyik az igazi Merlee. Hát én természetesen rosszul tippeltem meg. -_-' Úgyhogy harcolhatok vele. Hát rém könnyű volt. A Rubinokat, amiket kidob, azokat kell thoreau-val felvenni, és rádobni. Ha megöltük, vége.

Aztán ismét fekete háttérben, megjelenik Luigi! A Goombáktól nem kell félni, nem bántanak, pont hogy segítenek. Amikor eljutunk a főajtóig, ismét Mariót irányítjuk. Nemigen tudom, merre kell menni, úgyhogy itt mentettem. ^^' De ma folytatom.

2010. február 17., szerda

Ahol még mindig érték az egyéniség!

Yay, Minori Chihara legújabb albuma a Sing All Love a 4. helyet érte el a Daily Oricon Charton! Nagyon jó album, megérdemli a magas helyezést!

És ezen képek láttán azért elgondolkodom, hogy hol lenne jó élni.

2010. február 15., hétfő

Mentsük hát meg Zeldát!

Az emulátor néha sokkal többet tud, mint hinnénk.



Be Naruto!

A hétvége karaokés termése: 3 kfn fájl. A kfn fájlok azok, amiket a conokon látunk mint egy, vagy több kép, és megy a szöveg. Ebből csináltam hármat:

  • Okui Masami: Sore wa Totsuzen Yatte Kuru
  • Megumi Hayashibara: Nakeba ii No [vocal]
  • Megumi Hayashibara: be Natural [vocal]

A Masamis dal mivel megjelent kislemezen, ezért nem okozott nehézséget rendes kfn-t csinálni. A két Megumis dal csak albumon jelent meg (SpHERE) ezért csak vokállal tudtam megcsinálni. LQ-készítésben (amikor házilag szedjük le a vocalt) megmondom őszintén nem hiszek, mert talán soha nem lesz olyan program, mely annak a dalnak minőségromlás nélkül leszedi a vokálját. Ehhez nem értek 100%-ig, hogy miért jár ez minőségromlással, csak sejtem. De amikor felveszik a dalokat, akkor sem alkalmaznak semmi trükköt. Amikor készen van a zene, háttérvokál, akkor azt külön ráteszik az adott kislemezre, mint off vocal version, és ezután jön az, hogy feléneklik a dalt, ez lesz az a vocal, ami albumokon is megjelenik.

Ennyi okítás után, jöjjön a lényeg. ^^' Az Okui Masami kfn-t csináltam meg harmadjára. Mivel maga a dal nem tartalmaz olyan monumentális zenei dallamokat, ezért a kfn díszítését sem vittem túlzásba. Egy kép, a szöveg is végig egy effekttel jön. A két Meguminál már kicsit komolyabban dolgoztam, több kép került a kfn-be. Tukeinon, és Eiji-kun kérésemre csináltak háttérképeket. Az volt a nagyon jó, hogy ketten két különböző háttérképeket használtak, így ötletesen fel lehetett használni őket. Itt már több effektet használtam fel, és nem kerül nagy időráfordításba.

Csak amikor be akartam írni címként, hogy be Natural, akkor tévedésből be Narutót írtam, és sokáig az maradt, míg végső ellenőrzésnél láttam meg, hogy az úgy nem lesz jó. Rossz ómen, nem tagadom, hogy szeretem a sorozatot, de hogy tudatalatt is sok helyre azt írom be, az már egy kicsit sok.

Megvettem a januári 576 KByte-ot, már csak a Zelda Spirit Tracks teszt miatt is, és azt kell mondjam, nagyon jó lett! Tényleg nagyon sokat javult, kezd letisztulni, hogy milyen is lesz az újság valójában, és nagyon sokat javítottak rajta. Szerintem rendszeresen fogom venni a lapot!

2010. február 11., csütörtök

Isteni sebesség!

Hát én kívánom mindenkinek ezt a fantasztikus érzést, amikor a kezében tudja a kedvenc albumát! Mert nekem ez ma megadatott!

Masami Okui: God Speed album meghallgatása után ébredtem rá, hogy ennek a nőnek isteni adottságai vannak az énekléshez, és a zenéléshez! Az összes dalból érződik az az energia, és az őszinte érzések, amit az énekesnő érez. Az egyik dala arról szól, hogy bármilyen nehézség érjen, nekünk mindig erősnek kell maradni. És sok ember véleményem szerint nemcsak maga a zene miatt rajong az adott énekesnért, előadóért, hanem mert érzi azt az energiát, ami árad belőle, és ettől válik egy énekes/együttes ilyen nagyszerűvé, hogy a benne lévő energiát albumra tudja "adni", és hogy gyakorlatilag azzal, hogy átadja az embereknek, a belső énjének egy darabját adja át, hogy mi van benne legbelül, ezáltal talán sokkal többet mond el magáról, mintha egy interjúban szavakba öntené a gondolatait. És aki erre képes, az nagy dolgokra hivatott. És higgyétek el nekem, Okui Masami erre képes!

Egyébként sokáig azt hittem, hogy amit láttam album borítóképeket, a neten, azok kicsit hibásak, de most eredetiben látva, úgy tűnik, hogy mégsem az:

A haja tűnt számomra furcsának, de kiderült, hogy valóban ilyen. Már ekkor a Photoshophoz nyúlt, hogy stílusosabbá tegye magát? Úgy tűnik. De engem ez még nem zavar, mert itt még felismerem, hogy ő van a képen, a komolyabb baj, az i-magination borítóval van.

És hát ez az egyetlen olyan albuma, mely nyomdaihibát tartalmaz:

Alaposan félregépelték a Paradise Lost címet. Csak azt nem értem, hogy ezer meg egy ember látja, mielőtt végleg nyomtatásra kerül, hogy nem tűnt fel senkinek?

Mindenesetre a japánok az album eladásai miatt hatalmas fekete pontot kapnak tőlem, ugyanis ez a legrosszabbul szerepelt stúdióalbuma az énekesnőnek az Oricon listán, ugyanis az első héten a 111. helyet érte el. Mondjuk ennél lejjebb is van, mert láttam stúdióalbumot a 240, de még a 298. helyen is. Szóval az a 111. még mindig nem a gödör legalja. Csak az, hogy ekkoriban megjelentek Japánban a Limited Edition kiadványok, amikor a CD-khez külön DVD-t csatoltak mindenféle nyalánksággal. És mivel a God Speed csak CD-ként jelent meg, ide vezethető vissza, hogy nem ért el nagy helyezést. Mondjuk vicces volt ez a 2006-os év olyan szempontból, hogy még ennek az évnek utolsó negyedévében előrukkolt egy újabb stúdióalbummal, mely az evolution címet kapta, az már kapott DVD-s limitált verziót, és máris jobb helyet ért el, ugyanis a 60. helyig jutott el. Ezen egy kicsit azért megmosolyogtam, hogy a japánok ennyire igénylik a fan cuccot? Úgy tűnik, hogy igen, ugyanis az új albuma, az i-magination is 95. helyet érte el, és ennek is csak regular edition változata van.

Pont ezért szeretem ennyire nézni az eladásokat, mert sokkal több adatot le lehet szűrni belőle, mint ahogy az ember elsőre gondolná. Na de megyek, mert ez az album sokkal több figyelmet érdemel annál, minthogy hallgatása alatt mást is csináljak!

2010. február 7., vasárnap

Játékgyűjtemény

Különös hatással volt rám a Super Mario World. Hirtelen kihozta belőlem a hardcore-abb gamer oldalamat. Hát igen, 1991 óta játszok, ezen durván 19 év alatt pontosan 120 játékot gyűjtöttem össze. *összeszámolta* Volt ennél több is, voltak, melyektől megváltam időközben. Nem gondoltam volna, hogy pont annyi játékom van, ahány csillagot össze kell gyűjteni a Super Mario 64-ben, ez is remek ok arra, hogy képeket tegyek ki a gyűjteményemről.

Mindenek előtt lássuk a kezdeteket, a NES játékokat:

Még régebben megvettem a Super Mario Bros. mindkét változatát, a teljesség igényének hódolva. Viszont most látom, hogy nem került be a Super Mario Bros / Duck Hunt játék a képbe. Úgyhogy 121 játékom van. Nem tudom elégszer elmesélni, hogy a Kirby's Adventure-höz vadonatújan jutottam hozzá 2006. július 14-én. És csak 1000 forint volt. Elég sok volt anno a Game Parkban belőle, fogalmam sincs honnan szerezték, szerintem egyszer rá fogok kérdeni. A Super Mario Bros. 3 pedig életem meghatározó játéka.

Super Nintendo:

Minden tőzsgyökeres Nintendós legemlékezetesebb, legjobban szeretett konzolja, nincs ez nálam sem másképp. Hisz ezek közül a játékok közül többen, több mint 15 éve megvan, a Super Mario All-Stars nemsokára érettségizik.

Nintendo 64

Bocsánat, hogy nem látszik jól a Zelda OoT doboza, megígérem legközelebb nappal fotózok. Szóval ez is emlékezetes. Megjegyzem, a Yoshi's Storynak, és a Donkey Kong 64-nek csak a doboza van meg, a játékok sajnos csak megvoltak. A Nintendo 64-hez inkább a közösségi élmények kötnek, mennyit játszottunk vele anno sokan.

Nintendo GameCube:

A sokáig általam átkozott konzol végre megnyugvásra lelt, és bebizonyította, hogy igenis méltó helye van a Nintendo konzoltörténelemben. Sok fantasztikus játék várja azokat, akik utólag is beszerzik eme csodagépezetet.

Nintendo Wii

Ez itt pedig a sokak által jelenben átkozott konzol. De szerintem erre is vannak mesterművek, csak meg kell találni a kincseket. Egy konzolkorszak rövid. Ne az foglalkoztasson minket, hogy a Nintendo hülyére keresi magát a géppel, csak szórakoztassuk magunkat a hatalmas minőségi játékkínálattal.

Game Boy / Game Boy Color

Ez az elmúlt 7 év termése. Ugyanis elég későn kerültem be a kézi konzol történelembe, de annál nagyobb szórakozást nyújtott. Itt tapasztaltam meg, hogy milyen fantasztikus is a Pokémon valójában, megannyi rövid, de annál velősebb a játékok tárháza erre a konzolra.

Game Boy Advance

Ezen gépezet sosem okozott nekem csalódást, megannyi kellemes órát adott utazás, vagy épp alvás előtt. Egy gép, melynek értékét csak az ismeri, aki próbálta. Akinek még nincs, az szerezzen be egyet, ha teheti, mert pótolhatatlan játékok vanna rajta!

Nintendo DS

Itt kezdődött az újkori sikermizéria a Nintendónál. Siker, mert rengeteget adnak el a konzolból, mizéria, mert sokan háborognak, hogy lehet egy ilyen kőkorszaki technikai tudással rendelkező konzol sikeres? Hát kérem azért, mert a Nintendósoknak a grafika csak másodrangú szempont. Hogy ebből csak kaszál a Nintendo? Az mit zavar engem? Amíg megadják a lehetőséget, hogy hülyére játszhatom magam, addig megadom nekik a lehetőséget, hogy hülyére keressék magukat.

Hát lényegében ennyi lenne! Egyébként az egyetlen japán játékom DS-re a Yoshi Touch & Go, ott látható alul.

Csonka AnimeCon, valamint japán SMB2

Most hallom a híreket hogy a 2010 tavaszi AnimeCon igencsak érdekesen fog festeni. Ugyanis nem MAT rendezvény lesz. De ami a legjobban leglep, hogy a Hungexpo K épületében lesz tervek szerint ahol a MondoCon és az AnimeKarácsony volt. Most egy conon van kb. 4-5000 ember, tegyük be őket egy 1200-1500 férőhelyes épületbe. Az már most borítékolható, hogy közelharc lesz a jegyekért. Nagyon kíváncsi leszek, hogy mi fog kisülni ebből, egyedülálló SakuraCon lesz a 2010-es, az biztos.

De hogy Nintendo tárgyú is legyek, újra elkezdtem a japán Super Mario Bros 2-t, ami ugye nálunk Super Mario Bros. The Lost Levels néven terjedt el. Marióval vittem el egy jódarabig, de a 8-1 pályán annyira elakadtam, hogy nem bírtam továbbvinni. Ezért újrakezdtem az egészet, most Luigival. Köztudott, hogy Luigi előnye, hogy nagyot ugrik, viszont jobban csúszik a lába, de ez könnyen orvosolható azzal, hogy egy kicsit ugrunk, és máris nem csúszik. És ugye vannak olyan pályák, ahol majdhogynem elengedhetetlen a nagy ugrás, pl. 4-3 és a 8-1. Bár ezeknél is trükk, de ha itt a nagy ugrás, akkor miért is ne alkalmazhatnánk ezt? Luigival lényegesen könnyebb, most a 4-4 pályánál tartok.

Azon még elgondolkodtam, hogy milyen lenne, ha tényleg megjelenne nálunk akkoriban a játék, mert ez tényleg nagyon nehéz. Valószínűsíthetőleg nagyon kevesen vitték volna végig teljesen. Hiszen ugye ez a játék nem ment. Ha elvész az összes életünk, a világ elején kezdjük újra. Azért a Super Mario All-Starsban nagyon megkönnyítették a dolgunkat, hogy pályánkénti mentés van. Itt Virtual Console-on meg ugye otthagyjuk abba, ahol akarjuk. De szívesen látnék egy eredeti japán Super Mario Bros. 2-t.

2010. február 6., szombat

Mégis csak marad a Petőfi Csarnok?

A MAT kitette a 2010-es tervezett költségvetését, a www.animetarsasag.hu honlapján megtekinthető. Mivel a MAT nem gazdasági társaság, ezért ez nyilvános. És erős utalás van arra, hogy marad a con a Pecsában, ugyanis benne vannak a tervezett AnimeCon költségek is, melynek egyik tétele a Pecsa bérlése. Lehet, hogy minden a régi marad? Holnap kiderül.

2010. február 5., péntek

World of Japan!

Itt volt ma bagszi, megbeszéltük, hogy kapok tőle World of Warcraftot. És itt van a gépemen. No, most ha kapok, akkor sokan gondolhatják, hogy tört szerveren játszok, nos ez igaz. De elhatároztam magamban, hogy ha nagyon, de tényleg nagyon fog tetszeni, akkor beruházok egy eredetire, ami ugye már szinte mindenki számára elérhető áron van. De erről később.

Ahogy megbeszéltük, a 9.12-es vonattal érkezett meg, találkoztunk. Míg hozzánk elsétáltunk, beszélgettünk egy pár dologról. Például jön a Pokémon 5. generáció! Gondoltam már rá egyébként, hogy lassan aktuális, és lám, itt van. ^^' Amikor felértünk hozzám, beszélgettünk egy kicsit az Animeconról. Bagszi MAT-tag, így viszonylag tud dolgokat. Szokta nézni a Mangafan fórumot, ugyanis pörög ott a SakuraCon 2010 topic. Végülis ő az, aki ott információkkal szolgál a Hungexpóról, meg az egész rendezvényről. Tegnap este azzal foglalatoskodott, hogy áttanulmányozta a Hungexpo honlapján az épületeket, és a térképeket, és videókat. Nekem is megmutatta. Így saját magam győződtem meg az igazáról, miszerint a con megszervezésére szerinte az F és a G épület lenne az alkalmas. Az F egy hosszúkás épület, szerinte az kiválóan alkalmas árusok ott értékesítsék termékeiket. A G meg egy hatalmas, akár 10.000 főt is fogadni tudó épület, egyik nagy előnye, hogy jól el vannak választva a termek benne, így szinte zavartanul mehet a nagy teremben a cosplay verseny, a közepesekben a karaoke, a DDR, a kisebbekben meg akár külön lehetnek a konzolok. Na persze kérdés, hogy van-e szükség 10.000 férőhelyes nagy épületre? Mert úgy tűnik, hogy nem. A többi épülettel az a nagy probléma, ahogy láttam én is a videókon, hogy vagy egy nagy terem az egész adott épület, vagy egyik-másik annyira el van szigetelve a többitől, hogy átsétálni megnézni ezt-azt nem kényelmes. És persze ott lebeg a levegőben, hogy maradunk a Pecsában, vagy hogy nem is lesz az egész conból semmi! Nem vicc. Mert még az is képlékeny, hogy most együtt fog-e működni a MAT és a Mangafan, vagy csak az egyik csinálja. De a Pecsa kapcsán milyen érdekes, hogy amikor még nagyban ott voltak a conok, akkor mindenki mondogatta, hogy kinőttük a helyet, menjünk máshová! Most, amikor itt a lehetőség, tényleg azt feszegetik, hogy nagyobb hely, akkor meg mindenki ki van akadva, hogy a Petőfi Csarnok, ezáltal az egész con feelingje odaveszne. Erről szóltam pár posttal lejjebb, hogy megértem, hogy ezt ellenzik az animések, de addig, amíg nem tudjuk, hogy milyen egy Hungexpós con, addig felesleges gongatni a vészharangot. Mert abban mindketten egyetértünk, hogy mindenképp adni kell egy esélyt a Hungexpónak, lehet, hogy nagyon fog tetszeni. És ha esetleg úgy alakulna, hogy valami miatt nem jön be a Hungexpo, akkor még az is lehet, hogy nyáron, vagy ősszel visszatérünk a Pecsához.

Megmutattam neki a tegnap kapott CD-ket japánból, nagyon tetszik neki, csak szerinte is az Okui Masami: i-magination CD bortója eléggé ijesztő, és megnézte a belső képeket, szerinte nagyon személytelenek a képek. Egyszer, amikor nála voltam, mutattam neki egy pár CD scan borítót, a Do-can és a Masami Life albumokból, hogy lássa, miért (is) szeretem őt annyira. Neki is nagyon tetszett, hogy pl, olyan képeket tesz ki az album borítójára, hogy felébred, kaját csinál, meg hogy átlagos ruhában van, és ez pont azért jó mert ezzel is azt sugallja, hogy ő is ember, nem pedig valami isteni lény... A Self Satisfaction CD borítója is nagyon tetszett neki. De mutattam neki egy pár újabb albumát is, mert újabban művészibb képeket csinál magáról. Ezek is nagyon jók, mert ezek kifejeznek valamit, pl. INSANITY kislemez, Akasha album. Viszont az i-magination CD képeivel az a gond, hogy agyon van photoshopozva, és teljesen szokatlan tőle az ilyen jellegű képek, ezért én sem veszem tőle annyira jó néven. Mindazonáltal, a dalok legalább megmaradtak a tőle megszokott igen magas minőségűek. Biztos valami őrült javasolta neki, hogy váltson stílust, és mutassa magát sztárnak, mint pl. Ayumi Hamasaki, mert akkor biztos megugranának a lemezeladások. Hogy miért kell megugrani a lemezeladásoknak? Azért, mert a legutóbbi Self Satisfaction albumból abban a 127 milliós lakosú Japánban az Oricon szerint csak 974-et értékesítettek. Nem 974 ezret (szép is lenne), hanem 974-et. És csak 1 hétig szerepelt az Oricon heti listán, a 127. helyen. Szóval ilyen eladásokat kell megdönteni. Jó, ez most nem lesz nehéz, de sokkal nem fogja nemdönteni, mert a napi Oricon listára nem kerül fel az album. De azért remélem, a heti top 100-ba felkerül az album. -_-' Na szóval, ezért indokolt valaki szerint a stílusváltás. Egyébként Masami többször írta a blogjában, hogy sokat gondolkodott már azon, hogy levágassa-e a haját, de a rajongói mindig lebeszélik. Én is ezt tenném. Ő így szép, hosszú hajjal.

Persze azért Nintendóra is kerítettünk sort. Méghozzá, Naruto: Clash of Ninja Revolution volt a választás. És leesett, hogy miért nem működött a Wiimote a játéknál. T_T Azért, mert csatlakoztatva volt a GC controller, és a játék prioritást ad a GC controllernek, és a az csatlakoztatva van, akkor csak azzal kommunikál. Hány fejfájással teli órát okozott nekem ez a hülyeség. -_-' Na mindegy, most már tudom a probléma okát. Kipróbáltuk párosban a játékot, tetszett. Csapatban voltunk, és harcoltam az egyikkel, bagszi a másikkal. Én Hyuga Nejivel voltam, ő pedig Narutóval. Istenem, de jó volt látni Neji speciális jutsuját, mellyel 64× sebzi meg ellenfelét, és elzárja a csakráját. Többüknek ez volt a végzete. Mondjuk volt egy pár nehezebb harc, az lepett meg, hogy az eleje milyen könnyű volt, utána hogy bedurvult. Mondjuk Shikamaru jutsuja is érdekes, ahogy ellenfelét "uralma alá vonja". Úgyhogy mindketten arra jutottunk, ez nagyon jó játék.

Amíg bagszi csinált internetet a laptopjába, addig betettem Suara: Akai Ito kislemezt, kíváncsi voltam, hogy ő is meghallja a Blu-Spec CD áldásos hatásait, rábólintott, hogy nagyon tiszta a hangzása. Miután sikerült behoznia a netet, megmutatta nekem a WoW-ot. Kellemesen csalódtam benne, amit láttam, tetszett. Tényleg nagyon hangulatos az egész. Persze az látszik, hogy nem ma készült a játék, de szerintem jó lesz. A szerver weboldalán csináltam egy accountot, és megcsináltam a karakteremet. Férfi, ember, átlagos ruházatú, azt hiszem semmilyen extrát nem kapott, csak nevén gondolkodtam sokat. Mi legyen. Mario, Link, Attila, Neji mind foglaltak. Gondoltam egyet, ha már Suarát hallgatjuk, kapja meg a Suara nevet. Férfi létére női név. Mondjuk nem ez az énekesnő eredeti neve. Ez egy indonéz szó, hangot jelent, mely az angol voice-nak felel meg. Úgyhogy ahogy így körbemutatta, nagyon tetszett. Így úgy döntöttünk, felkerül a gépemre, vagyis a külső merevlemezemre. Hát ez lett 14.8 GByte-os. Amíg felkerült, megebédeltünk.

Aztán felkerült, átmentünk a másik szobámba, látta a GC-t. Akkor jutott eszembe, hogy hát nekem 2 db. GC/GBA kábelem van, hát használjuk ki, úgyis olyan rég játszottam a The Legend of Zelda: Four Swords Adventuresszel, vegyük hát elő! Hát, sokkal élvezetesebb több játékos módban, ezt a játékot tényleg erre tervezték, hogy többen játszunk, és így a pálya is könnyebb volt. Úgyhogy akinek van GC-je, és megvan az FSA, most már olcsón be lehet szerezni egy GC/GBA kábelt, és megéri! Nagyon élvezetes. Másrészt az a Zelda Wind Wakerhez, és Pokémon XD-hez (meg talán a Colosseumhoz is jó). Könnyebb volt együtt elbánni az ellenfelekkel, és együtt rájönni a titkokra.

Aztán gondoltunk arra, hogy játszunk New Super Mario Bros. Wiit, de ez azért hiúsult meg, mert nincs 2 Wiimote, így a Kirby Air Ride mellett döntöttünk. Azzal is nagyon jó lett, bár azért én hiányoltam most a Grand Prix-ket, de már csak a járgány, meg a pályák miatt élveztük a két játékos módot, bár itt-ott nagyon kaotikus volt a pálya. De a játék nyugtató zenéje még társaságban is hatással van rám, ellazít. Úgyhogy nagyon jót játszottunk.

Ránézett az órájára, mennie kellett, úgyhogy gyorsan összepakolt, és elindult. Ennyi volt mára. Ha nem lennék ennyire elszigetelve, gyakrabban eljárnánk egymáshoz. Kár érte, hogy ez nagy akadály.