Vigyázat, fegyver van nálam! :-P

Bizony! 😛 Megjött a NES-es pisztolyom, amit Zappernek hívnak hivatalos nevén. Nagyon jó, végre tudok Duck Hunttal játszani, ami nagyon szórakoztató, csak kézfárasztó! Úgy kell egyenesen tartani a pisztolyt, hogy eltaláljam a kacsát. Játszottam a piaci Duck Hunttal, és állítom, hogy ez a NES-es sokkal jobb, mert a piaci az bugos. Nem oda lő, ahová célzok, de itt a NES-esnél pontos, és így már sokkal könnyebb. És nagyon élvezetes a játék. Milyen érdekes, hogy régen a játékok mennyivel egyszerűbbek voltak, de annál nagyszerűbbek!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Ellátogattam Donkey Kong vidékére

És kár, hogy vissza kellett jönnöm. Ez valami hihetetlen! Meghozta a postás a Donkey Kong Country-t SNES-re. És hihetetlen jól jártam, mert a Vaterán vettem meg és postával együtt volt 3000 ft, holott a Game Parkban 5000 ft. Szóval hihetetlen jól jártam. És működik. De még hogy! Ez egy fantasztikus játék! Ilyen grafikával SNES-en még nem találkoztam! Már inkább 3D-snek mondható, a zene, meg olyan, mintha Nintendo 64-en játszanék. Rajta van a Kongo Jungle zenéje a Super Smash Bros Melee OST-jében, és amikor ott hallgattam, annyira azt hittem, hogy a Donkey Kong 64-ből való, hogy teljesen ledöbbentem, amikor meghallottam az SNES-es Donkey Kong Countryban. Végülis sejtettem azt, hogy ha ilyen magas az ára, akkor nem akármelyik játékról lehet, szó, de nem gondoltam volna, hogy ennyire nagy ez a játék. A játékmenet is annyira magával ragadó, hogy nem is érdekel más semmi, csak a játék. Hasonló ezen a téren a Kirbyvel, de ez sokkal jobb. És a játék iszonyat hosszú. 6. pálya után mentettem, és még csak 6% volt az állásom, szóval ez nem 2 napos buli lesz. 😉

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Megvan életem egyik legnagyobb álma!

Ez pedig a Mario Party 2. Ami ott volt a Game Parkban, bizony megvettem. Kemény 10 000 forint volt, de megérte bizony. Az összes Mario Party közül ez a legszórakoztatóbb. Már megjelenés előtt 2000. júniusában tudtam erről a játékról, és már akkor éreztem, hogy ez csakis jó lehet. És igen. Nagyon vicces, ahogy a karakterek az adott pályának megfelelő ruhát vesznek fel. pl. A Pirate Landben kalózruhát, míg a Space Landben űrhajós ruhát vesznek fel. 70 minijáték van rajta, ami az első részben található közel 50-hez képest szép eredmény. De viszont ennek a 70-nek az egy részét az első Mario Partyból hozták át, egy kicsit továbbfejlesztve. A grafikája is érdemel egy külön szót, mert én ennél szebb N64-es grafikával még életemben nem találkoztam. Éles kép, és nem annyira szögletesek a karakterek. A zenék is jók (kedvencem a Pirate Land és a Mystery Land zenéje), szóval nagyon egyben van a játék.

A GC-béli egyik legnagyobb álmom is teljesült, a Mario Party 4. Bár ennek komolyabb eszmei ára volt, a Mario Kart: Double Dash!! De úgy döntöttem, hogy a Mario Party 4-ért megéri. Ugyanis ebben vannak a legnehezebb, legizgalmasabb mini-játékok. pl. Az a bányában evezős az valami őrület. Csak akkor mész egyenesen, ha egyszerre nyomkodod az A és a B gombokat. No most ki az, akinek ez kézre esik? Meg egyéb ilyen hasonló nyalánkságok. Igen, emlékszem, hogy nyáron nagyon fújtam a Mario Party 4-re, de mindent visszavonok. Ez a legnagyszerűbb Party játék.

Szóval mostanság teljesen Mario Party lázban égek. Még 2 rész hiányzik, a harmadik és a hetedik. De hogy hogy szerzem be őket, fogalmam sincs. A hetes a mikrofonja miatt iszonyat drága, a harmadik meg annyira ritka, hogy tudtom szerint be se hozták Magyarországra. Most az a tervem, hogy ezt a 2 játékot megveszem + Luigi’s Mansion, Paper Mario (N64) valami Mario Kart: Double Dash!! és utána elkezdek gyűjteni a Wii-re.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Lassan az osztályom is Nintendo-fan lesz

Legalábbis 1-2-ből biztosan Nintendo-fant tudnék faragni. Őrület, hogy milyen szkeptikusan álltak hozzá a Nintendóhoz, mondván, hogy gyerekes. Egy nap elvittem a DS-emet, mert tudtam, hogy hosszú napom lesz, és nem akartam unatkozni. Amikor meglátták DS-t, egyből rájöttek, hogy nem viccelek, amikor a Nintendóról beszélek, sőt, elég komolyan nyomom. Egy páran kipróbálták, azoknak mind nagyon tetszett, de olyan is volt, aki egyszerűen csak megnézte, hogy mit csinálok. Voltak egy páran, akik meg mondták, hogy szoktak Playstationözni (azonnal közöltem velük hogy rossz úton járnak ;-)) ők játszottak vele, elég jó érzékük van a játékokhoz, ezzel is jót játszottak. Összességében azt tudom elmondani, hogy bár nem lettek függők, de azért örülnek, ha van Nintendo.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Anime Fan's Meeting

Nem volt rossz. Nyilván nem egy animecon-kaliberű rendezvény volt, de jó volt. Olyan 3-500 lehettünk, a belépő 600 forint volt. Bár megmondom őszintén, hogy a programkínálat nem tetszett, mert az AMV-kre és a Cosplay versenyre orientálódott az egész. És még az ábrándított ki, hogy sok szinkronszínészt mondtak, aki jött volna, de csak egy tudott eljönni, Jelinek Márk. Őt meg mivel nem ismertem, és már nem volt több érdekes program, ezért hamarabb mentem el. Molnár Ilonát vártam volna a legjobban (Inuyasha, Kaleido Star, Tokyo Mew Mew) őt nagyon szeretem. Végülis nem volt rossz, mert szeretek AMV-ket nézni, de az AnimeConon levő előadások, konzolversenyek is nagyon érdekesek voltak, sajnálom, hogy ez itt nem volt. Amúgy nem voltam egyedül, Krisivel és Trunerrel beszéltünk meg találkozót a Keletinél, onnan mentünk a 79-es Trolival a Petőfi Csarnokba a piacra szétnézni. A másik, ami kiábrándít, hogy mennyi hamisított játék van, elsősorban GBA. De amúgy szeretek odajárni, mert azért kellemesnek mondható a hangulat ott. Én nem vettem magamnak semmit. Miután végeztünk, az egyes metróval mentünk a Széchenyi fürdőtől az Operáig. Ez idáig nagyon menö, ha nem tévedtünk volna el. Én tényleg nem akarom megbántani Krisit és Trunert, de hihetetlen, hogy Pestiek és a saját városukat nem ismerik. Azt aláírom, hogy Budapest tényleg óriási nagy, de vicces, hogy valahányszor Pesten járok a barátaimmal, jóformán mindig én vezetem őket. Amúgy volt még a AFM-en egy régebbi 576 Konzolos barátom, Rolne is, akivel még soha nem találkoztam, nagyon meglepett, hogy eljött ide. Tudniillik ő nagy animés, és lenézte ezt a rendezvényt, mivel kisebb kaliberű. Meg ő animék terén is eléggé finnyás. pl. az egy "12 egy tucatban" animéket nem szereti pl. Dragon Ball, Inuyasha, Pokémon. Amiknek sok 100 részük van. Az olyanokat szereti, mint pl. Elfen Lied, vagy a Neon Genesis Evangelion. Még a Slayerst is jónak tartja, legalább ebben egyetértünk. Mert az általam szeretett animéket, a Kaleido Star, Tokyo Mew Mew egyáltalán nem szereti. Mondjuk úgy ítélkezett a Kaleido Starról, hogy nem is láttam, csak az elején nagyon hangoztattam a Tokyo Mew Mew-t, amit ő nagyon utál, és ha a Kaleido Start is szeretem, akkor azt gondolja, hogy az se lehet valami nagy szám. Pedig a Kaleido Star pont neki való, sokat tanulhatna tőle. Amúgy normális gyerek, elkísért a Holdfénybe, ott néztem magamnak Pokémon TCG lapokat, vettem Boostert, meg 4 Energy kártyalapot. Hülyének néz, hogy ilyenre költöm a pénzem, de hát Istenem, mindnyájan mások vagyunk ^^ Aztán, amikor vissztértünk, akkor az emeleten nyomtunk Krisi Truner és én egy hármas Mario Kart DS bulit. Ez is jó volt, bár nyilván nem adja azt az élményt, amit a nyolcas buli. Eredményt is szerettem volna megőrizni, de Krisi a tudtunk nélkül kikapcsolta a DS-ét, mert megsértődött, amikor megvicceltük azzal, hogy amíg telefonált, egy pillanatra be-be kapcsoltuk a játékot ^^ És akkor kapcsolta ki, amikor töltötte volna be az új pályát, így annyi. Képek készültek, de iszonyat szar minőségűek, úgyhogy nem hiszem, hogy felrakom. Ezután lementünk ott volt a szinkronszínészes interjú, ekkor mentem el. Rolne is elkísért. Összességében jó volt, bár az őszi AnimeCon sokkal jobb volt.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

A jégszállítmány megérkezett!

Még hétfőn! Hogy mit értek ez alatt? Az Ice Climbert NES-re. Imádom ezt a játékot, annyira élvezem! Már írtam korábban, hogy miért jó. De így, hogy most már nekem is megvan, sokkal jobban élvezem. Meg a Donkey Kong is megvan NES-re. Bizony, az első Mario játék 1981-ből. Annyira viccesnek tartom, hogy Mario lépteinek is hangja van, nemhogy az ugrásának, ami nagyon nevetséges. A 3 pálya elsőre nehéznek tűnik, de nem kell megijedni. A játék 1981-es, és még nagyon kiszámítható a karakterek mondása, ezért, ha jól megfigyeled, nem olyan nehéz. Én tanácsolom, hogy aki teheti, az gyűjtse be a régi játékokat, mert igazi ritkaságok, és tényleg megéri. Én az Ice Climberrel úgy éreztem magam, mintha a régmúlt időkben járnék. Én, aki 20 éves vagyok, még át tudom érezni néhanapján, hogy milyen volt a ’90-es évek elején lenni. Az Ice Climbernél maradva, az ugrás nagyon nehéz, hogy jó helyre ugorj, nagyon rá kell érezni a játékra. De a sírásukat soha nem fogom elfelejteni, az is a vicces kategóriába tartozik. 😀
Ne feledjétek Popo és Nana (Ice Climber) rulez. 😉

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

ÉS MEGVAN A GYŐZTES!!!

Azt azért el kell ismerni, hogy a Mario Kart DS 150cc-n kegyetlen nehéz. A karakterek hihetetlen agresszívek, kegyetlenül lökdösnek. Nem egyszer volt már, hogy ezért mártóztam meg a tengerben, vagy Bungee Jumpingoltam egyet a szakadékba. Egyszerűen mindent megtesznek azért, hogy kiüssenek engem, én még ilyet életemben nem láttam. De van egy karakter, aki egyszerűen csodát művelt. Ő nem más, mint Luigi. Valami hihetetlen. Olyan érthetetlen. A porszívós autójával egyáltalán nem tűnik gyorsnak, de mégis úgy hagyja le a többieket, hogy az valami hihetetlen. És 40, maximális pontos győzelmet hozok fel. Szóval én ajánlom Luigit.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

A Nintendo játékok igazi ereje

Mára 2 postot szánok, ide egy számomra nagyon fontos gondolatmenetet akarok leírni. Sajnos a szilveszteri bulit egy hatalmas tragédia árnyékolta be, ma hajnalban meghalt az édesapám. És a mai nap valami hatalmas dolgot tapasztaltam meg. A Nintendo játékok nagyon nagy mértékben képesek enyhíteni a fájdalmamat. Annyira érzem azt, hogy tényleg nem csak a pénz miatt csinálják a Nintendo játékokat, hanem, hogy szórakoztassanak. És a nagy gyászban egy kis mosolyt varázsoltak az arcomra a Mario figurák.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Boldog új évet mindenkinek!

Remélem, mindenkinek jó volt a szilvesztere. Én itthon voltam, és Krisi is itt volt, meg az unokatestvérem, Kailniris. Nagyon jókat játszottunk hármasban. Volt Super Smash Bros. Melee, Mario Party 6, Mario Kart: Double Dash!!, Kirby Air Ride, meg Mario Kart DS. Érdekes, valahogy arra számítottam, hogy kettesben nem annyira élvezetes a Mario Kart DS, de nagyon kellemesen csalódtam. Ugyanolyan jó, mint nyolcan, sőt még egyjátékos módban is fantasztikus. Egy ilyen játékra szokták azt mondani, hogy tökéletes? Nagyon-nagyon jó az egész, egyszerűen tényleg, letehetetlen. Mivel Kailnirisnek nincs DS-e, ezért csak ketten tudtunk Mario Kartozni DS-en. Volt Super Smash Bros. Melee is, amit a korábban elmondott okok miatt nem élveztem.Tényleg nem lehet olyan ember ellen élvezetesen játszani, akiről tudod, hogy sokkal jobb nálad (remélem nem félreérthető :$) De Krisi csak akkor gyenge, amikor Ganondorffal van. A többiekkel laposra vert minket. Ezután jött a Mario Party 6, amit mikrofonon játszottunk, erről is írtam korábban, hogy miért nem élvezem. És most is fenntartom azon álláspontomat, hogy nem bírom a szórakozásnak eme módját. Aztán játszottunk egy kicsit a Kirby Air Ride-dal, amivel meg az volt a baj, hogy a TV-m kicsi, és maga a jármű meg hihetetlen gyors, tehát a kép nagyon gyorsan változik, emiatt nagyon kicsi kép nagyon rosszul látszódott. Ezért nem tudtunk vele sokat játszani. A Mario Kart: Double Dash!!-sal jót játszotunk, de itt meg pont a Super Smash Bros. Melee ellenkezője érvényesül. Tehát ebben a játékban meg én vagyok a jobb, és emiatt volt kevésbé élvezhető. Ez egy ilyen problémás szilveszter volt, de jól éreztük magunkat. 😀 Élveztük egymás társaságát, és azt hiszem, hogy ez a lényeg. Aztán Kirby’s Fun Pakeztünk, ketten. Na végre egy olyan játék, amit felhőtlenül élveztünk :-D. Egész éjfélig játszottunk. Aztán amikor ránk jött az éjfél, én nyitottam ki a pezsgőt (életemben először sikerült, nekem, aki még a pezsgő durranásától is halálosan fél, nehogy megijedjen :-D), és boldog új évet kívántunk egymásnak. A Krisi elővett egy ősrégi NES játékot, amit ő hozott, Ice Climber a címe. Valami hihetetlen jó a játék. Egyszerű és élvezetes. Olyan, hogy fölötted levő jégsort kell kiütni, hogy feljebb juss, és a legtetején meg kell fogni a madár lábát. Nagyon jó. És nagyon viccesen jön le, az, amikor kiütnéd a feletted álló jeget, és pont a szakadékba esel. Meg a végén annyira nevetséges Popo és Nana (alias Ice Climber) sírása. Olyan hangjuk van, mintha valami nyálkás izé a földre pottyanna. A játékon nagyon látszik, hogy 1984-ben adták ki, és a zene is annyira azokat az időket hozza vissza. Nagyon jó a játék. Meg aztán elővette Krisi a régi, 1983-as Mario Bros-t, ahol csövekből jönnek ki az ellenségek, mint pl. rák, tüskés, méh és a teknős. És alulról fel kell ütni őket, ekkor fejreállnak, és odamenni, és elrúgni őket. Ez is amennyire egyszerű, annyira élvezetes. És ezen játékokkal való játszás közben jöttem rá, hogy 1985-ben milyen nagy szó volt a Super Mario Bros. Aztán még Mario Kart DS-eztünk multiban, aztán egy olyan 3 óra fele elfáradtunk, és lefeküdtünk aludni. Krisi egész délig aludt, utána ő érdeklődéssel nézegette a régi 576 KByte újságokat, egy kicsit Mario Kart DS-eztünk, és aztán kikísértem az állomásra, hazament. Hát ennyi volt, és nagyon jó volt ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

A töretlen hűség végül meghozza a gyümölcsét

Nos, hol is kezdjem? Olyan hosszú történet, és alig találom az elejét. 😀 Na szóval. A december 27.-e éjszakáját Krisiéknél töltöttem, és mint mindig, most is fantasztikusan éreztük magunkat, bár a Super Smash Bros. Melee-nél feldühödtem, megmondom őszintén. Nem azért, mert veszítettem, mert veszítettem, hanem (már írtam korábban is) az idegesít, hogy nem vagyunk egyenrangú partnerek. Ő klasszisokkal jobb, mint én. Aztán átadtam a Joystickot az öccsének (a Krisinek van egy öccse) és őt is laposra verte. Így nem jó játszani. Mellesleg a Krisi öccsének nagyon megtetszett a NintenDogs, mivel ő alapból nagy “kutyarajongó”. De végül annyira, hogy rávette az anyját, hogy hadd vegye meg. Bevallom őszintén örömmel mentem bele, mert valami nagyon jó játékot veheték a pénz helyébe. Végül az anyja beleegyezésével megköttetett az üzlet. És annyi pénzt kaptam, hogy az én pénzemmel együtt meg tudtam másnap venni a Mario Kart DS-t. De ne szaladjunk ennyire előre. Krisi öccse Fagyinak nevezte el a kutyáját, és annyiszor mondogatta a nevét, hogy már kezdtem begolyózni. 😀 Aztán Krisivel kipróbáltunk a PictoChatet, nagyon menö dolog, hogy lehet rajzolni, és sok vicces alakzattal szórakoztattuk egymást (természetesen Nintendósokkal 😉). Az, hogy helyettesíti az MSN-t, az enyhe túlzás, hisz csak 20 méter a hatótávolság, de jól el lehet vele szórakozni. Aztán másnap reggel megreggeliztünk, és mentünk a Pokéconra. A buszon megcsináltuk azt, hogy az egyikünk elől ült (én) a másik hátul (Krisi) és úgy PictoChateltünk. Nagyon vicces volt. Aztán a 31-es buszról leszállva találkoztunk egy nagyon kedves MSN-es barátunkkal, Timivel, jól elbeszélgettünk. Elváltak útjaink, mi mentünk a WestEndbe a PokéCon helyszínére. Amikor mi odaértünk, épp csak 2-3 ember volt ott. Aztán én annyira izgatott voltam a Mario Kart DS miatt, hogy én elmentem szétnézni, hogy van-e Mario Kart DS. De sajnos a Media Marktban nem volt, az 576-ban meg drágább volt. Mindegy. Visszatértem, és elmentünk a PokéCon helyszínére, az alagsorban levő körasztalhoz. Mindig itt van maga a “rendezvény”. Aztán találkoztam itt egy pár kedves baráttal, Norbival, Trunerrel, és egy barátjával. Velük mentem el a Keletiben található Game Parkba, ott sem volt Mario Kart DS. Mi az, itt már mindenki Mario Kart DS-ezik? 😀 Viszont Truner becserélte a Super Mario 64 DS-ét egy amerikai New Super Mario Bros.-ra. Nem kell meglepődni, semmi különbség nincs az európai társához képest, csak más a borítója egy kicsit. De a játék tökre ugyanolyan.

Aztán továbbmentünk az Árkádba, és az ottani Media Marktba már volt Mario Kart DS. Meg is vettem. Aztán mentünk is vissza a WestEndbe. Aztán a PokéConon kihívtam egy másik barátomat, Ricsit egy Pokémon TCG versenyre. Mindenki hülyének nézett, hogy hogy merem gondolni, hogy nyerek ellene, ha még Krisit is elverte. Végülis, álmodozni lehet, vagy nem? :$ Persze, hogy ő nyert. Jó hogy, amikor exekkel jön nekem, akik 100-200 HP-t sebeznek. Én mit kezdjek egy 90 HP-s Crobatommal? (ez a legerősebb lapom) Na, aztán a végére maradt a lényeg, a Mario Kart DS buli. Egy srác ajánlotta fel, hogy csapjunk egy hatalmas Mario Kart DS bulit. Megpróbáltunk 8 embert összehozni. Hét ember könnyedén összejött, de a 8. Sokat gondolkodtunk, hogy kinek van még DS-e, ekkor jutott eszembe a Ricsi, és ő jött 8.-nak. És nekivágtunk. De ilyet még esküszöm a Nintendós pályafutásom 15 éve alatt nem értem meg. Nem hittem volna, hogy nyolcan Mario Kartozni ekkora élvezet lehet. VS-en mentünk. És még mindig hihetetlen: EKKORA JÁTÉKÉLMÉNY EGÉSZ ÉLETEMBEN SOHA NEM ÉRT!!! Ezt így le merem írni csupa nagy betűkkel. Ehhez ez is hozzájárult, hogy fantasztikus társaság gyűlt össze. És a végeredmény le van fényképezve, amit ezúton is tudatnék veletek:

1. Sankó: 54 pont
2. Attila (ez volnék én ^^): 51 pont
3. Spidey: 44 pont
4. Rasengan: 32 pont
5. Krisi: 27 pont
6. Truner: 26 pont
7. Ricky: 19 pont
8. V-ADI*: 19 pont

*Bagszi játszott V-ADI gépén

Azért, hogy Ricsi fel tudott jönni a 7. helyre, az nagy szó, mert sokáig 0 pontos 8. helyezett volt. De egyszer ő nyert, és aztán nagyon megtáltosodott. Bevallom nektek most őszintén, ahogy így nézem az eredményt, nagyon visszajön a hangulat. Ez óriási volt. Ez tényleg olyan Nintendo DS játék, ami minden Nintendo DS tulajnak KÖTELEZŐ!!! Így, hogy játszottam az összes Mario Kart résszel, elmondhatom, hogy ez a Nintendo DS verzió simán veri az összes Mario Kartot. Végülis ennek a 8 játékos módnak abban rajlik a titka, hogy emberekkel játszol, és nem a géppel. És így sokkal másabb az egész, amikor mindenki komolyan veszi, és sokkal durvább a harc az első helyért. És ezt imádom. Felrakok majd képeket (mert készültek) a versenyről, majd a képek alatt nyitok egy új modult Mario Kart DS verseny címen, hogy egy kicsit ti is kapjatok az élményből. És tiszta szívből kívánom, hogy mindenki részesüljön egy ilyen fantasztikus versenyben!

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)