2019. január 5., szombat

Nagy Natália dedikál

Még tavaly decemberben az egyik barátom, Waka szólt látta az Árkádban Nagy Natáliát, hogy dedikálja a könyveit, CD-it. Aznap Békéscsabán voltam, úgyhogy úgy voltam vele, hogy ez ugrott. Tegnap bementem az Árkádba, és döbbenten láttam, hogy most is ott van.

Megörültem neki, de nem mentem oda hozzá azonnal, mert szerettem volna aláíratni vele a L'art Pour L'art Társulat CD-ket is, és ezért még haza kellett mennem. Mondjuk, kicsit aggódtam amiatt, hogy mit fog szólni a CD-khez, ugyanis eléggé viharos volt a szétválás, csúnyán összevesztek, és nem tudtam, hogy milyen emlékeket őriz ezekről az évekről. Mindenesetre hazamentem érte, és elvittem neki dedikáltatni. Eleinte a könyveit mutatta. Egyébként nagyon aranyos gyerekkönyvei vannak, ami a története alapján még a felnőttek számára is érdekes lenne. A Föld ünnepli 5 milliárdadik születésnapját, ennek alkalmából írt egy mesét. De el tudom képzelni, hogy Nagy Natália olyan mesét írt, ami felnőttek számára is olvasmányos, akár tanulságos történettel is szolgálhat nekünk is. De többen is voltak ott, és mindenkitől kérdezte, hogy mekkora a gyerek. Megmutatta a CD-it is, kettő volt nála. Az egyik a Bombanő, mely egy válogatás az általa énekelt dalaiból, valamint Zsákbamacska minden nő, ezen nagyon régi '60-as évek-beli dalokat énekelt fel újrahangszerelve. Említette is a Csinibabát. Na, és az Bombanő kapcsán említette a L'art Pour L'art Társulatot, akkor már meg mertem említeni neki a CD-ket, és alá is írta nekem. De érdekes volt látni, hogy egyrészt örömmel nézte a borítót, mondta is, hogy a fiatalsága volt, emlékezetes 10 év, másrészt meg jó volt látni, hogy nem gondol rossz érzésekkel vissza ezekre az évekre, így szerencsére nem jött be az aggodalmam.

Mondjuk, nem is ő volt az, hanem Galla Miklós, aki nagyon csúnyán összeveszett elsősorban Dolák-Saly Róberttel. Laár Andrással is, de olvastam, hogy vele más miatt, aminek okán könnyebb volt kibékülni vele. Mondjuk sejtem, hogy azért is volt Laár békülékenyebb, mert buddhista, és erősen spirituális beállítottságú, emiatt másképp láthat dolgokat. De Dolák-Saly Róberttel a mai napig nem békült ki, így esély nincs arra, hogy újra létrejöjjön az eredeti L'art Pour L'art Társulat, amit rettenetesen sajnálok, mert az a felállás egy legjobb humoristákból álló egyesület, és amit műveltek négyen, az olyan elementáris volt a humor terén, amihez hasonlót csak kevesen tudnak felmutatni. Elolvastam Galla Miklós könyvét, a "Jé, a Galla is ember" címűt, ebben írta meg, hogy mi történt, miért váltak el nagy haraggal. Nem akarom felidézni, mert pontosan nem emlékszem, mi történt, és nincs Pesten a könyv, hogy bele tudjak lapozni, és elolvassam azt a részt. De érdemes volt olvasni a könyvet, mert a humora mellett nagyon értelmesen fejezi ki magát, nagyon jó volt olvasni az írásait.

Szóval, jó volt látni Nagy Natália mosolyát az arcán, ahogy aláírta a L'art Pour L'art Társulat CD-ket, és bár ő maradt meg legkevésbé a köztudatban, biztos vagyok abban, hogy ő is keményen dolgozott a háttérben. És azért ne feledkezzünk meg Evettkéről, és Irénről sem, akit biztos, hogy senki nem tud úgy játszani, mint Nagy Natália. Az a kislány, és a szomszédasszony tökéletesen rá lettek írva. És örülök is, hogy az új L'art Pour L'art nem hozta vissza az új tagokkal Evettkét és Irént, hanem helyettük kitaláltak másokat. Mondjuk Zigóta, Kancácska drága, meg ezek nem valami jó váltás, és Pethő Zsolt is gyengébb Margit szerepében. Az is olyan, hogy Galla Miklósra lett kitalálva.

Ami a CD-ket illeti, az meglepő, hogy másolt CD-ken vannak rajta a dalok. De legalább magukat a lemezeket is aláírta, így személyesebbek. Az EMI-Quint adta ki a Zsákbamacska minden nő című albumot eredetileg 1998-ban, és ahogy utánaolvastam, ma már nem létezik ez a kiadó cég, felvásárolták, és feldarabolták 2011-ben. Úgyhogy nem hiszem, hogy neki maradt volna a CD-kből, ha azok gyártási jogai meg nem kerültek át más céghez, akkor nincs is aki kiadja. A borító legalább igényes papíron van, szépen ki van vágva (a Bombanőé is), és gondolom, így tudta megoldani, hogy a dalai valahogy elérhetők legyenek. Talán így a legjobb, ha nincs más lehetőség. A Bombanő amúgy nem hivatalos kiadás, gondolom, ez egy általa kreált válogatásalbum a saját dalaiból. Mindenesetre kellemes személyiség volt, jó volt személyesen találkozni vele.

Nincsenek megjegyzések: