Írtam, hogy néhány Suara dal igencsak nagy hatással volt rám, és komoly érzelmeket váltott ki belőlem. Persze nem tagadom, hogy az akkori történések is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ennyit jelentenek ezek a dalok számomra. Melyekről is van szó?
- Toki no Kawa
- Kimi ga Tame
- MOON PHASE
- Mizukagami
- Shunkashuutou
- Hana Kotoba
Nemcsak önmagának az új albumnak örülök, hogy végre új dalok Suarától, hanem hogy ennyire lázba hozott ez arra is nagy lehetőség volt, hogy kiteszteljem, hogy most több év után milyen érzéseket keltenek bennem ezek a dalok. Régen hallgattam már őket, úgyhogy biztos voltam abban, hogy nosztalgia-élmény lesz. És így is lett. Az érzelmek és az akkori élmények mélyen előjöttek, de nem sírtam rajtuk. Sokkal inkább a pozitív oldalát éreztem. Ez egyrészt nagyon jó jel arra, hogy a helyére kerültek a dolgok. Azt hallottam egyszer ugyanis, ha valaki hosszú idő után is elsírja magát azokon a dalokon, melyekhez az adott érzéseket köti, az azt jelentheti, hogy nem rendezte el magában azokat az eseményeket. Másrészről meg beigazolódott, hogy az idő mindent megszépít. Most már azt mondom, hogy minden nehézségeivel együtt szép volt megélni azokat a történéseket, és örülök, hogy úgy alakult, ahogy. És örülök az új Suara CD-nek, külön hálás vagyok érte, mert ha az nem lenne, nem, vagy később jutott volna eszembe ezt kitesztelni.
Úgy érzem, hogy képes vagyok továbblépni, csak még abban nem vagyok biztos, hogy merre. Úgy határoztam, hogy novemberben elmegyek egy kineziológushoz, és a segítségét fogom kérni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése