2014. június 7., szombat

Az 1996-os Játék határok nélkül

Hétfőtől máig "egyhuzamban" lenyomtam a Játék határok nélkül 1996-os évadát. Szinte nem is túlzás kijelenteni, hogy hikikomori módjára merültem bele a játékba, voltam ma Kung Fu-n és gondolatban a játék módjára pontoztam a látottakat, meg sokat is volt a gondolataimban, nagyon rá tudok függeni egy-egy dologra.

Alapvetően nem volt rossz az 1996-os év, legnagyobb problémám az volt, hogy csak 6 csapat volt így nem volt az igazi. Hála istennek az a srác, Márton Csaba, a férfi műsorvezető csak az első fordulóban volt jelen, így elég csak arra úgy gondolnom, mint egy nagy baki. Még úgy sem vezette jól a műsort, hogy túltettem magamat azon, hogy szemmel láthatóan kijárta a menő-képzőt. Semmi egyéniség nem volt a beszédében a betanult kifejezéseket mondogatta, amiket olyan sportriporterektől lehet hallani, akiknek nincs egyéniségük. Ami igazán fárasztó volt tőle, hogy mindig elhadarta a jelenlegi állást, de úgy, hogy csak mondta a várost és a pontszámot. Semmi olyasmi, hogy x csapat y ponttal vezet, vagy z csapat nagyon le van maradva, és a végére már fárasztó volt hallgatni, hogy változatosság nélkül elhadarja a pillanatnyi állást. Volt egy-két jó beszólása, de túlsúlyban voltak azok, melyek negatív értelemben lefárasztottak. Úgyhogy örültem annak, hogy csak egy elődöntőben kommentált. Nem is azzal van a baj, hogy Gundel Takács Gáborhoz viszonyítom, hanem önmagában olyan műsorvezető, riporter, akinek nem túl nagy karriert jósolnék, ha élő lett volna az adás. De nem is lett nagy karrierje, mert nem emlékszem arra, hogy később vezetett volna bármit is, de nem is figyeltem az évek során, hogy mi van vele, mert csak most ismertem meg. A hölgy kollégáját Farkas Beatrixet már jellemeztem, de azóta "újdonság" számomra, hogy az első fordulóban az egyik játékot ő kommentálta. Ha lehet, még rosszabbul csinálta, mert az még csak hagyján, hogy nem volt találó, amit mondott, de többször tartott szünetet, amikor nyilvánvalóan érezhető volt, hogy számára volt a legkínosabb, hogy úristen, miket mondjon. Hallgatni arany... És legyen is elég ennyi, mert tényleg nem szeretek rosszakat írni senkiről, nem az én stílusom.

Maga a játék a részt vevők száma miatt nem volt az igazi, de a játékok most is találóak voltak. Most figyeltem fel arra (bár korábban is volt rá példa) hogy jobban ügyeltek arra, hogy a háttérzene adja meg a játék hangulatát, szellemiségét. Mindig nevettem azon, amikor valamelyik állat jelmezébe öltöztek, "megszólalt" az az állat is a háttérzenében. Az egyik legviccesebb az volt, amikor tyúkként tojásokat vittek át a visszafele forgó körplatformon. Az mondjuk nehéz játék volt. A legtalálóbb háttérzene az egyik görög játék alatt volt, amivel az egyik karácsonyi legendájukat elevenítették meg. Miszerint valami manók, vagy démonok berontanak házakba és azzal szórakoznak, hogy elrontják a karácsonyi vacsorát és a karácsonyfát leégetik, vagy ledöntik (szelektív memória...). És a játék alatt a Csendes éj rockváltozata ment. Nagyon tetszett. Amúgy maga a játék kivitelezése is nagyon ötletes volt, ugyanis két fiú, mint a démonok, kettesével vitték el a kajákat, és az egyik ellenfél csapat lánya egyesével visszahozta azokat, és az a játékos nyert, amelyik a legtöbb kaját tudta ellopni.

A magyarok most eléggé pechesek voltak, főleg az utolsó játék miatt, mert azt rendre elrontotta szinte mindegyik város (mindegyik fordulóban ugyanaz volt az utolsó játék), így a nyolcadik döntőig egy első helyezésünk sem volt. De aztán jött az 1993-as játék győztese, a kecskeméti csapat, és megmutatták, hogy mi a magyarok istene! Rendesen helyre tették a többi csapatot, és megmutatták az előző forduló magyar csapatainak, hogy is kell ezt játszani. Volt egy szép jelenet is a 9. fordulóban. A rossz oldala az volt, hogy a svájci csapat egyik játékosa betegség miatt eleve nem tudta vállalni a játékot. Emellett az első játékban részt vevő svájci játékos megsérült a játék alatt, így ő sem tudta vállalni a játékot a továbbiakban, így a svájciak kiszálltak a játékból. A szép az volt, hogy a svájci szurkolótábor megtapsolta őket, és az összes többi csapat egyenként odamentek kezet fogni velük. Egyrészt együttérzésüket kifejezni, másrészt meg gratulálni, hogy eljöttek. Ez a sport. Úgyhogy maradtak öten, de a maximális pontszámot természetesen meghagyták 6-ra, hogy ne induljanak hátrányból a tekintetben, hogy kevés esélyük lenne döntőbe jutni. Az utolsó helyezett pedig 2 pontot kapott így. Viszont ezen forduló fonaljátéka nagyon rosszul sült el. Nehéz volt: három játékos egymás felett lóg, és fel kell adni egymásnak vízibombákat (vízzel töltött léggömböket), viszont a távolság olyan nagy volt, hogy alig tudták elérni egymást. A lényeg az, hogy ha feljut a harmadik játékoshoz, neki kell az oldalt álló játékosnak dobni, aki baseball ütővel "eldobja", ez számít egy pontnak. Ez csak a szlovéneknek sikerült, de nekik is csak egyetlen egyet. A durva az volt, hogy ők kaptak 6 pontot, az összes többi csapat, akik találat nélkül maradtak, mind 1-1 pontot kaptak. Durván nemtetszésének adott hangot a közönség, ami nem csoda, mert tényleg igazságtalan volt. Nemcsak azért, mert erre az egy fordulóra 2 pont volt a minimális pontszám, hanem azért is, mert nincs méltatva az igyekezet. Én például, 3-3 pontot adtam volna a többieknek, mert az tényleg durva lett volna, ha minden csapat, akinek nem sikerült egy vízibombát sem elbaseballütőzni, azok mind 5-5 pontot kapjanak a szlovének mögött (így a szlovének sikere nem számítana olyan nagynak), de az egy pont nagyon méltatlan.

Végülis az 1996-os JHN sem volt eseménytelen. De az biztos, hogy a 2014-es év a Játék határok nélkül éve, ugyanis nemcsak hogy az M3 ismétli a régi adásokat, hanem végre igazak a pletykák: LESZNEK VADONATÚJ JÁTÉKOK!!! Magyarországon már le is forgatták az új részeket, és még idén leadják. Legjelentősebb változás, hogy most már nem városok szerint lesznek a csapatok, hanem országok szerint, ugyanis nemcsak Európa játszik majd. Ázsia színeiben Indonézia fog játszani, Afrikát Egyiptom képviseli, de Amerikát három ország fogja egybe: Kanada, USA és Brazília. Három európai ország külön játszik: Magyarország, Franciaország és Oroszország. Mi a jó öreg sárga színt kaptuk meg, melyben régen is játszottunk. Különben érdekesség, hogy mi 1993-ban Tunéziától vettük át a sárga színt, akik csak 1992-ben játszottak. Tunézia volt az egyetlen nem európai ország a régi időkben. Mostanra ugye ez most már megváltozik. Hát, nagyon kíváncsi leszek, milyen lesz egy olyan játék, amit imádok régi mivoltjában, megmondom őszintén, azért tartok a változásoktól, ugyanakkor meg izgalommal várom, hogy mit fognak felmutatni. Azzal már lefektették az alapokat, hogy ismét Gundel Takács Gábor lesz a műsorvezető.

Nincsenek megjegyzések: